Kedves Bar�taink, kedves Elvt�rsaink!
Megkaptuk az Egyet�rt�s genfi, j�n. 4-5-re sz�l� megh�v�s�t. Teljes m�rt�kben osztjuk Abdelmadjid Sidi-Saïd, Roger Sandri, Patrick H�bert, Louisa Hanoune �s Daniel Gluckstein �ltal megfogalmazott aggodalmaitokat.

Szeretn�nk ehhez illusztr�ci�t ny�jtani.
Val�sz�n�leg ismeritek a Portug�lia sz�m�ra a k�zelm�ltban a Nemzetk�zi valutaalap, az Eur�pai Bizotts�g �s az Eur�pai K�zponti Bank alkotta „trojka” soha nem l�tott brutalit�ssal kim�rt elk�pzel�seit.
A dolgoz�k egyetlen �letk�r�lm�nye �s szerzett joga sem ker�lheti el a destrukt�v terveket. �sszefoglaljuk:

A nyugd�jak megnyirb�l�sa

— «Az 1.500 eur�n�l magasabb nyugd�jak cs�kkent�se» (� 1.11).
—«A nyugd�jak index�l�s�nak felf�ggeszt�se �s azok befagyaszt�sa 2012-ben» (� 1.12).

Az alapvet� term�kek �s szolg�ltat�sok ad�j�nak �s illet�k�nek emel�se

— «Minden szoci�lis j�rad�k megad�ztat�sa» (� 1.21).
— «Az �fa-j�vedelmek megemel�se», nevezetesen a «mentess�gek cs�kkent�se �s a legmagasabb m�rt�k alkalmaz�sa a jelenleg cs�kkentett vagy k�zepes fok� term�k- �s szolg�ltat�si kateg�ri�ra» (� 1.23).
—«Illet�kemel�s» a g�pkocsikra, doh�nyra �s elektromos �ramra (� 1.24).

A k�zszolg�ltat�s teljes privatiz�ci�ja �s a tarif�k emel�se

— «2011 harmadik negyed�v�re jelent�s elk�sz�t�se a k�ztulajdon� v�llalatok �rpolitik�j�r�l av�gett, hogy a szubvenci�k m�rt�k�t cs�kkenteni lehessen» (� 3.22).
— «A jelenlegi tervek fel�lvizsg�lata abb�l a szempontb�l, hogy a termel�si k�lts�gek legal�bb 15 %-kal cs�kkenjenek 2011 v�g�ig, minden v�llalatnak specifikus cs�kkent�st javasolva» (� 3.23).
— «A szab�lyozott elektromos tarif�k 2013. jan. 1-ig megsz�nnek» (� 5.1).
— A vasutakn�l «enged�lyezni kell az optimiz�lt jegyelad�si rendszert, k�l�n�sen az �rak emel�s�t» (� 5.23).
—«2012 els� negyed�v�re tanulm�ny k�sz�t�se a k�ztulajdon� v�llalatok tev�kenys�g�r�l �s finansz�roz�s�r�l  orsz�gos, region�lis �s helyi szinten. A jelent�s (…) alapj�n privatiz�ci�s terv elrendel�se» (� 3.26).
—«A korm�ny felgyors�tja privatiz�ci�s programj�t. A jelenlegi terv, mely 2013-ig sz�l, tartalmazza a sz�ll�t�st (Aeroportos de Portugal, a TAP l�git�rsas�g �s a CP t�rsas�g vas�ti fuvaroz�si �g�t), az energi�t (a GALP k�olajt�rsas�got, az EDP �s REN energiat�rsas�gokat), a kommunik�ci�t (Correios de Portugal) �s a biztos�t�st (Caixa Seguros), ezeken k�v�l sz�mos kisebb jelent�s�g� v�llalatot. A terv a program v�g�ig  kb. 5,5 milli�rd eur�s bev�telt c�lzott meg az �sszes nagyv�llalat r�szleges privatiz�l�s�val. A korm�ny 2011 v�g�ig ezt meghaladni sz�nd�kozza az EDP �s a REN, valamint a TAP gyors �s teljes privatiz�l�s�val (…). A korm�ny k�s�bb hat�rozza meg k�t m�sik nagyv�llalat privatiz�ci�j�t 2012 v�g�ig» (� 3.30).
— «2012 k�zep�re akt�v lelt�r k�sz�t�se, bele�rtve az ingatlanokat, melyeket a helyhat�s�gok �s region�lis v�grehajt�szervek birtokolnak a lehets�ges privatiz�ci� �rdek�ben» (� 3.31).

A k�zigazgat�s t�nkret�tele

— «2011 v�g�ig a nemzeti k�zhivatalokban a keret�ll�shelyek �s a k�zigazgat�si egys�gek sz�m�nak 15 %-os cs�kkent�se» (� 3.38).
—«A korm�ny a parlament el� bocs�tja 2011 v�g�ig t�rv�nytervezet�t, mely minden helyhat�s�got k�telez arra, mutassa be saj�t terv�t, hogyan �ri el ugyanezt a c�lt 2012 v�g�ig» (� 3.40).
—«A hivatalnokfelv�tel m�rs�kl�s�vel az �llom�ny �vi 1 %-kal cs�kkenjen az orsz�gos, 2 %-kal a helyi k�zigazgat�s szintj�n 2012 �s 2014 k�z�tt» (� 3.48).
—«A korm�ny a p�nz�gyi, a v�m- �s inform�ci�s technol�giai igazgat�st �sszevonja 2012 elej�ig, tanulm�nyozza a T�rsadalombiztos�t�s j�rul�kszed� igazgat�s bevon�s�nak anyagi el�nyeit» (� 3.32).
—«A decentraliz�lt, a helyhat�s�gi k�zigazgat�si szolg�ltat�sok sz�m�nak cs�kkent�se 2012-ben �s 2013-ban �vi 20 %-kal» (� 3.33)
—«A miniszt�riumok (p�nz�gy, t�rsadalombiztos�t�s, igazs�g�gy) helyi szolg�ltat�sai sz�m�nak cs�kkent�se. A szolg�ltat�sokat �ssze kell vonni az «�llampolg�ri h�zakban», melyek f�ldrajzilag nagyobb ter�letet fednek le, fejlesztve az internetes k�zigazgat�si hozz�f�r�st» (� 3.46).

A ker�letek �s telep�l�sek er�szakos �sszevon�sa

— «A helyi k�zigazgat�s �jj�szervez�se. 2011 j�lius�ig a korm�ny ki fogja dolgozni a jelenlegi 308 helyhat�s�g �s 4.259 ker�let �sszer�s�t�si terv�t ezen egys�gek �jj�szervez�s�re �s sz�muk jelent�s cs�kkent�s�re. Ezeket a terveket a korm�ny az Eur�pai Bizotts�g �s az IMF munkacsoportjaival egyet�rt�sben val�s�tja meg. Ezen v�ltoztat�sok a legk�zelebbi helyi v�laszt�sokon m�r �rv�nyben lesznek  (…) cs�kkentve a kiad�sokat» (� 3.43).

A gy�gyell�t�shoz jut�s drasztikus cs�kkent�se

—«Gy�gyszerek k�zkiad�sainak cs�kkent�se a GDP 1,25 %-�val 2012 v�g�ig �s m�g 1%-kal 2013-ig» (15.o.).
—«A tisztvisel�ket illet�en az eg�szs�g�gyi kiad�sok 30 %-kal cs�kkent�se 2012-ben �s m�g 20 %-kal 2013-ban. Az ezt k�vet� �vekben a kieg�sz�t�sek le�p�t�se ugyanebben ritmusban k�vetkezik. (…).A munk�ltat�i hozz�j�rul�s cs�kkent�se r�v�n e rendszer k�lts�gvet�se is kevesebb lesz, kiigaz�t�s al� kell vetni az eg�szs�g�gy eddigi kiterjed�s�t» (� 3.51).

A k�rh�zak t�nkret�tele

—«R�szletes int�zked�si le�r�st kell k�sz�teni a k�rh�zak m�k�d�si k�lts�geinek 200 milli� eur�s cs�kkent�s�re, bele�rtve az adminisztr�ci�s szem�lyzet cs�kkent�s�t, k�vetkeztet�sk�ppen az �llami k�rh�zak �s eg�szs�g�gyi k�zpontok koncentr�ci�j�ra �s racionaliz�l�s�ra.» (� 3.71).
—«Folytatni kell a k�rh�zi h�l�zat �jj�szervez�s�t a szolg�ltat�sok �s s�rg�ss�gi ell�t�sok specializ�l�sa �s centraliz�l�sa r�v�n (…). Ezek a jav�t�sok lehet�v� kell tegy�k a 2013-as m�k�d�si k�lts�gek legal�bb 5 %-os cs�kkent�s�t» (� 3.76).

A munkan�lk�li j�rad�k cs�kkent�se, az elbocs�t�sok megk�nny�t�se

— «A munkan�lk�li j�rad�k max. 18 h�napra cs�kkent�se (…), degressz�v rendszer bevezet�se, a j�rad�k 6 h�nap ut�ni legal�bb 10 %-kal val� cs�kkent�se» (� 4.1).
—«A hat�rozatlan idej� szerz�d�ses dolgoz� elbocs�t�sakor jeletkez� v�gkiel�g�t�s a ledolgozott �venk�nti 30 napr�l 10 napra cs�kken (� 4.4).
—«A feleslegess� v�lt dolgoz� egy�ni elbocs�t�sa akkor is lehets�ges kell legyen, ha nincs sz� �j techol�gia be�ll�t�s�r�l vagy munkahelyi v�ltoz�sr�l» (� 4.5).

B�rek fel�gyelete, szakszervezeti k�pviselet megvon�sa

—«A korm�ny olyan b�remel�st r�szes�t el�nyben, mely megfelel a munkahelyteremt�s c�ljainak �s a v�llalati verseny jav�t�s�nak (…).
Ez�rt:
1) a korm�ny a program id�szak�ban arra k�telezi mag�t, hogy minim�lb�remel�s csak akkor val�sulhat meg, ha azt a gazdas�gi helyzet �s a munkaer�piac indokolja �s az �sszeegyeztethet� a programfel�gyelet kereteivel; 2) a korm�ny meghat�rozza azokat a vil�gos krit�riumokat, melyek k�vetend�ek a kollekt�v szerz�d�sek kiterjeszt�s�re �s azokat tiszteletben tartja. A szakszervezetek k�pviselet�nek (…) ezen krit�riumok k�z�tt kell szerepelnie (…). Ev�gett a korm�ny meg fogja b�zni az orsz�gos statisztikai hat�s�got olyan tanulm�ny elk�sz�t�s�vel, mely a szoci�lis partnerek k�pviselet�t �sszes�ti» (� 4.7).

Lakhat�s: a neh�zs�gekkel k�zd� b�rl�k kilakoktat�s�nak megk�nny�t�se

—«2011 v�g�ig elk�sz�tend� t�rv�nytervezetben azon k�r�lm�nyek kisz�les�t�se, melyek szerint a hat�rozatlan id�re sz�l� b�rl�s �jrat�rgyal�s�ra ker�lhet sor, bele�rtve a szerz�d�s k�zvetlen csal�di �tadhat�s�g�nak korl�toz�s�t (…); a tulajdonosok sz�m�ra a felmond�si hat�rid� cs�kkent�se; a szerz�d�s megszak�t�s�hoz peren k�v�li elj�r�s ny�jt�sa, hogy a kilakoltat�s hat�rideje 3 h�napra cs�kkenjen» (� 6.1)

Ennek a dokumentumnak a bevezet�s�ben pontosan l�that�, hogy a portug�l korm�nynak a Valutaalap (IMF) �s az Eur�pai Bizotts�g dikt�l folyamatosan.

A «seg�ts�g» negyed�ves leoszt�sa a korm�ny engedelmess�g�nek f�ggv�nye lesz. «Az Eur�pai P�nz�gyi Stabiliz�l�si Mechanizmus (MESF) negyed�ves utal�sa a program ideje alatt negyed�ves revizi� t�rgya lesz. Az els� fel�lvizsg�lat 2011 harmadik negyed�v�re v�rhat�. Az 12., utols� pedig 2014. m�sodik negyed�v�ben. A r�szletek utal�s�t meghat�rozza az applik�lt mennyis�gi krit�riumok megfigyel�se.» (id�zet a programb�l).
«Ha a r�gz�tett norm�k nem l�that�ak vagy alkalmatlanok, kieg�sz�t� int�zked�sek foganatos�t�s�ra ker�l sor. A hat�s�gok ezzel a memorandummal �sszef�rhetetlen politika elfogad�sa eset�n k�telezik magukat az Eur�pai Bizotts�ggal, az Eur�pai K�zponti Bankkal �s a Valutaalappal val� konzult�ci�kra. Minden rendelkez�sre �ll� megk�rt inform�ci�t �tadnak az EB-nek, a KEB-nek �s az IMF-nek a program v�grehajt�sa sor�n (…). Minden negyed�ves seg�ts�g �tutal�sa el�tt a hat�s�gok k�telesek jelent�st tenni a r�gz�tett felt�telek alakul�s�r�l.»

A f�bb politikai p�rtok k�z�l h�rom (k�t jobboldali �s a szoc.p�rt), melyek indulnak a j�n. 5-i t�rv�nyhoz�i v�laszt�sokon, m�r elfogadta a tervet. M�sok «�jrat�rgyal�s�r�l» sz�nokolnak.

De legink�bb a szakszervezeteket, k�l�n�sk�ppen az UGT �s a CGTP t�m�r�l�seket sz�longatj�k a csatlakoz�sra. Az Eur�pai Szakszervezeti Konf�der�ci� (ETUC/CES) j�v� heti ath�ni kongresszusa ebb�l a szempontb�l nagy val�sz�n�s�ggel fontos pillanata lesz annak a kis�rletnek, hogy szervezeteinket e program elfogad�s�hoz l�ncolj�k.

Ezek k�r�lm�nyek k�z�tt sz�mos elvt�rsunkkal, szakszervezeti �s politikai munk�saktiv�val feh�v�st tett�nk k�zz�:

«Senki nem besz�lhet a portug�l n�p nev�ben – ahogy Socrates, Passos Coelho vagy Paulo Portas teszi – a «trojka» �ltal kidolgozott, a p�nz�gyi �s bankt�ke �ltal r�nkk�nyszer�tett terv elfogad�s�r�l, melyet a j�n. 5-i v�laszt�sokon gy�ztes korm�nynak kell alkalmaznia �s Portug�lia t�nkret�tel�hez vezet.

Senki sem besz�lhet a dolgoz�k nev�ben, azok a p�rtok sem, melyek el�t�lik a trojka programterv�t, de csak «�jrat�rgyal�st» javasolnak.

A CGTP el�t�li a «trojk�t» �s t�ntet�sre h�v ellene. Ez az �ll�spont lehet a mozg�s�t�s t�mpontja, mely a terv kudarc�hoz vezethet. De a dolgoz�k vil�gos �ll�sfoglal�st v�rnak: A «TROJKA» PROGRAMTERVE VISSZAVON�S�T»!

A portug�l n�p, a dolgoz�k nem fogj�k, nem tudj�k elfogadni ezeket a rombol�sokat, melyek megsz�ntetn�k Portug�lia szuver�n nemzetk�nt l�tez�s�t!
A dolgoz�k nem fogj�k, nem tudj�k elfogadni, hogy az elbocs�t�sokat liberaliz�lj�k, jogaikat semmibe vegy�k!
A nyugd�jasok nem fogj�k, nem tudj�k elfogadni nyugd�juk cs�kkent�s�t, hogy t�bb �vtizedes munkav�gz�s ut�n h�tral�v� �veiket koldul�ssal t�lts�k!
A pedag�gusok nem fogj�k, nem tudj�k elt�rni, hogy k�z�l�k t�zezrek maradjanak munka n�lk�l, hogy az �prilis 25-tel kiv�vott iskola�gyet lerombolj�k!
A fiatalok nem fogj�k, nem tudj�k elt�rni, hogy j�v�j�k egyetlen alternat�v�ja a kiv�ndorl�s vagy a nyomor legyen!
A banki alkalmazottak nem fogj�k, nem tudj�k elt�rni, hogy a bankvez�rek hazugs�gokkal �rassz�k el a k�zv�lem�nyt, �lc�zni pr�b�lj�k a n�p munk�j�b�l sz�rmaz� haszon elsikkaszt�s�t!

Dolgoz�k, fiatalok, nyugd�jasok!

Van-e m�s lehet�s�g�nk, mint a «Trojka» programterve visszavon�sa?
Maradt-e m�ra m�s lehet�s�g a visszavon�s el�r�s�re, mint az �sszes dolgoz� felr�z�sa, hogy egyes�lj�nk, d�nts�nk egy�tt a munk�s- �s n�pellenes int�zked�se elutas�t�s�r�l?
Van-e m�s lehet�s�g, mint az egyes�l�s szakszervezeteinkkel – minden munkahelyen, oktat�si int�zm�nyn�l, minden v�rosban – �s a demokratikus ellen�ll�s, ide�rtve a sztr�jkot is, az �sszes elbocs�t�s, b�r- �s nyugd�jcs�kkent�s, az iskol�k �s k�rh�zak bez�r�sa ellen?

Maradt-e m�ra m�s m�d, hogy el�rj�k orsz�gos szervezeteink vezet�s�n�l azt: �nnep�lyesen k�telezz�k el magukat e programterv visszavon�s�nak k�vetel�s�re – els� l�p�sk�nt nemzeti szuverenit�sunk visszaszerz�se fel� a «Trojka» dikt�tumaival szemben?

Ez az �t az 1974. �prilisi forradalom �tja!

Ezek a portug�l munk�soszt�ly �s n�p sz�m�ra �letbev�g� k�rd�sek. S nem csak Portug�lia sz�m�ra. Tudjuk, hogy az ilyen, az IMF-EB-EKB h�rmasa �ltal a korm�nyoknak k�zvetlen�l dikt�lt tervek – melyeket pedig ezek elfogadnak – Eur�pa �sszes nemzet�t fenyegetik.

Ez�rt inform�ljuk a genfi tal�lkoz� r�sztvev�it arr�l, hogy j�n. 18-19-re s�rg�ss�ggel eur�pai munk�stan�cskoz�st h�vunk �ssze Lisszabonban.

Mivel ahogy a megh�v�lev�l �ll�tja: «Ne j�jjenek el� azzal, hogy nem tudjuk megmenteni magunkat, hogy elszigetel�d�nk orsz�gunkban. Jobban tudjuk ak�rkin�l. Ez�rt fordulunk Eur�pa minden dolgoz�j�hoz.

A spanyol dolgoz�k tudj�k, hogy – G�r�gorsz�g, �rorsz�g �s Portug�lia ut�n – a list�n �k a k�vetkez�k. A francia �s n�met dolgoz�k tudj�k, hogy bankjaik, a fin�nct�ke k�vetel�se �ket is k�zvetlen�l fenyegeti.

Ha a portug�l n�p �jb�l felkel, mellette lesznek Eur�pa n�pei, hogy megd�nts�k a p�nz�gyi t�ke �s reprezent�nsai – az Eur�pai Uni� �s az IMF int�zm�nyei – diktat�r�j�t, s felszabadulva a kizs�km�nyol�st�l �s elnyom�st�l utat nyissanak Eur�pa szuver�n nemzetei szabad uni�j�nak.»

Testv�ri �dv�zlet�nk Portug�li�b�l a vil�g minden r�sz�r�l �sszegy�l� elvt�rsainknak, akik ott lesznek Genfben j�n. 4-5-�n.

Joaquim Pagarete
(Nagy-Lisszabon Pedag�gusszakszervezet�nek nyugd�jas koordin�ci�s bizotts�gi tagja
– SPGL)

A Nemzetk�zi Munka�gyi Szervezet (ILO)  nemzetk�zi munka�gyi konferenci�ja 100.�l�sszaka Genfben (2011.j�n.1-17.)

A Nemzetk�zi Egyet�rt�s szervezte tal�lkoz� Genfben:

G. Krupp hozz�sz�l�sa
(a Ver.di – Berlin vezet�s�gi tagja,
az SPD – Berlin munk�sbizotts�ga tagja)
(M�sodik r�sz)

Megjegyz�s:

A G20-hoz tartozik az Eur�pai Uni�n k�v�l (a Tan�cs eln�ke �s az Eur�pai K�zponti Bank �ltal reprezent�lva) 19 orsz�g: Argentina, Ausztr�lia, K�na, N�metorsz�g, Franciaorsz�g, Nagy-Britannia, India, Indon�zia, Olaszorsz�g, Jap�n, Kanada, Mexik�, Oroszorsz�g, Szaud-Ar�bia, D�l-Afrika, D�l-Korea, T�r�korsz�g �s az Egyes�lt �llamok.
Szint�n k�pviselteti mag�t: a Nemzetk�zi Valutaalap (IMF), a Vil�gbank, a P�nz�gyi Stabilit�si Tan�cs, a Gazdas�gi Egy�ttm�k�d�si �s Fejleszt�si Szervezet (OECD), Kereskedelmi Vil�gszervezet (WTO).

Kieg�sz�t�s:

«Nem lehet vil�gszint� v�ls�gmenedzsel�s a szakszervezeti mozgalom n�lk�l.»

A Hans-B�ckler-alap�tv�ny «Mitbestimmung» magazinja 2010. j�niusi sz�m�ban W. Luterbach a DGB szekci�vezet�je, a konf�der�ci� k�lpolitikai felel�se tanuls�gokban gazdag interj�t ad a szakszervezeti sz�vets�gek vil�ggyakorlat�r�l.

W. Luterbach «kreat�v lobbiz�sr�l» besz�l. Ez a gyakorlat ek�ppen m�k�dik: «Ugyanazon a helyen egy nappal a G20 el�tt szervez�nk egy szakszervezeti cs�cstal�lkoz�t. Ott vagyunk, amikor �rkeznek az �llam- �s korm�nyf�k. A nemzeti szakszervezeteket k�pvisel�k k�zvetlen�l mutatj�k be a G20-ban saj�t korm�nyukat reprezent�l�knak a Nemzetk�zi Szakszervezeti Sz�vets�g �ll�spontj�t. Mi tal�lkozunk Merkellel, az amerikai koll�g�k pedig Obam�val. El�g j�l m�k�dik a dolog…»

Ez a korporatista integr�ci� vezet G. Schr�der «szoci�lis paktuma» internacionaliz�l�s�hoz: «Mindez 1999-ben kezd�d�tt, Schr�der (SPD) volt a kancell�r, a n�metek eln�k�lt�k a G8-at. El�sz�r vett�nk r�szt a hivatalos konzult�ci�kon. Ezut�n m�r nem lehetett egy cs�cstal�lkoz� szervez�j�nek a szakszervezeti reprezent�nsokat kihagyni – a munk�ltat�i reprezent�nsokat sem. A. Merkel, a konzervat�v kancell�r r�szletes v�lem�nycser�re h�vott meg minket a 2007-es cs�cstal�lkoz�n. Az egyetlen kiv�tel G.Bush volt, aki nem hagyta, hogy a Feh�r H�z k�sz�b�t �tl�pj�k.»

W. Luterbach sz�m�ra nincs m�r ellent�t a t�ke �s a munka k�z�tt, a szakszervezeteknek a dolgoz�k szervezetek�nt hely�k van mint a «k�z�s munk�ban». «A G20-at illet�en j�l dolgozunk Merkellel. A nemzetk�zi vit�kban � eg�sz biztosan k�zelebb �ll hozz�nk egy neoliber�lis politikai gondolat �s egy szoci�lis gazdas�gi gondolat k�z�l, mint m�s korm�nyf�k. A vil�g porondj�n mi �gy l�tjuk, a k�z�s munka nagyon pragmatikus.»

«A h�ts� helyis�gben nem tiszta politika»

Term�szetesen W. Luterbach nagyon j�l ismeri azt az �ll�spontot, amit A. Sidi Saïd fogalmazott meg Alg�rban. «Bizonyos afrikai szakszervezeti felel�s�k azt mondj�k, hogy azok, akik a G20 cs�cstal�lkoz�kba keverednek, nem tiszta politik�t folytatnak a h�ts� helyis�gekben �s korrump�lj�k a szakszervezeteket mint a k�zdelem szervezeteit. M�sok, k�z�tt�k mi is azt mondjuk, mindent meg kell pr�b�lnunk a glob�lis politikai folyamat befoly�sol�s��rt.» Ehhez a DGB mobiliz�lja is a megfelel� eszk�z�ket: «Mi, a DGB, m�rciusban r�szt vett�nk egy d�l-afrikai konferenci�n 10 afrikai szakszervezettel egy�tt �s �k elmondt�k, mit v�rnak a G20-t�l.»

Az SPD alap�tv�nya, a Friedrich Ebert Stiftung (FES) az ellen�ll�s megt�r�s�nek vil�gos c�lj�val dolgozik azon, hogy az afrikai szakszervezeti felel�s�k �ll�spontjukat korrig�lj�k: «Az ut�bbi �vek megmutatt�k, hogy amikor a «d�li» orsz�gok k�z�s �ll�spontjukat kialak�tott�k, siker�lt nekik multilater�lis szinten meghallgat�st nyerni�k (…) Ugyanakkor az kell, hogy ezek orsz�gok szakszervezetei tiszt�bban tal�lkozzanak ezzel a processzussal, hogy a szakszervezeti �rdekek, azok� is, akik ezeken nem vesznek r�szt, visszat�kr�z�djenek �ll�spontjukban, �s integr�lj�k a G20 folyamat�ba. Ebben a FES glob�lis szakszervezeti processzusa nemzetk�zi szinten megfelel� int�zked�sekkel t�mogatja a szakszervezeteket.»
(http://www.fes.de/gewerkschaften/g20.php)

Az ACTUF (a p�nk�nai szakszervezeti f�der�ci�) integr�ci�j�nak W. Luterbach szerint k�l�nleges funkci�ja van, mivel «a k�nai szakszervezeti felel�s�k szint�n az ILO er�sebb r�szv�tel��rt nyilatkoztak meg a G20-on». Figyelemrem�lt�, ha sz�mba vessz�k, hogy K�na az ILO konvenci�kb�l csak 22-t ratifik�lt (Szaud-Ar�bia 15-�t).

A Nemzetk�zi Szakszervezeti Sz�vets�g vezet�se az ILO G20-ba bevon�sa mellett t�rt l�ndzs�t, «mert az ILO az ENSZ egyetlen szervezete, melyben a munk�ltat�k, a szakszervezetek a korm�nyok reprezent�nsaival egy�tt �lnek». De ez nem el�g. Sz�ul el�tt W. Luterbach k�rte: «Term�szetesen tov�bbra is v�rjuk a szakszervezeteket, hogy a G20 konzult�ci�inak hivatalos r�sztvev�i legyenek. A nemzetk�zi szakszervezeti mozgalom n�lk�l a vil�g v�ls�gmenedzsmentje nem tud m�k�dni.»
Sok koll�ga fogja feltenni a k�rd�st, ki dolgozta ki �s d�nt�tt saj�t konf�der�ci�j�ban arr�l az �ll�spontr�l, amit a G20-szal szemben k�pviselnek «a v�ls�g glob�lis menedzsel�se» �rdek�ben. W. Luterbach meg is adja a v�laszt: «a TUAC (Trade Union Advisory Committee to the OECD), az OECD melletti szakszervezeti konzultat�v bizotts�g �rta le . (…)  A konzultat�v bizotts�g k�zgazd�szokkal egyeztet, pl. az amerikai AFL-CIO-t�l �s a DGB-t�l. Megpr�b�ljuk a nemzeti szakszervezetek dokumentumait, a G20 szakszervezetein t�l is a legnagyobb sz�mban �tadni.»
1. Eml�keztet�nk, hogy a TUAC az OECD kereteiben m�k�dik, pl. titkos t�rgyal�sokat folytat a MAI-r�l (Multilateral Agreement on Investments), arr�l a szerz�d�sr�l, melyr�l 1997. j�n. 8-�n a Nemzetk�zi Egyet�rt�s meg�llap�totta «az emberis�g egy�ttes�t veti v�gtelen �s korl�tlan kizs�km�nyol�s al�». Ellent�tben azzal a cinkos csenddel, amit a TUAC folytat az OECD kebel�n, az Egyet�rt�s a munk�smozgalmi hagyom�nyoknak megfelel�en reklam�lta az OECD-n�l a MAI azonnali publik�l�s�t �s a titkos t�rgyal�sok le�ll�t�s�t.

«Szakszervezeti imperialist�k - a «big boys» szerepe

A «j� korm�nyz�s keret�r�l» van sz�, melybe a szakszervezeteknek integr�l�dniuk kell, hogy meg�rizz�k «a dolgoz�k alapvet� jogait». Ez volt a programszer� meghat�roz�s a Nemzetk�zi Szakszervezeti Sz�vets�g megalap�t�sakor, s ez�rt v�llalja mag�ra a DGB vezet�se nemzetk�zi vezet� szerep�t.

A. Sidi Saïd alg�ri besz�d�ben jelezte (a Nemzetk�zi inform�ci�kban lek�z�lt�k): «Az NSZSZ szintj�n van 4 nemzetk�zi szervezet, mely az «es�t �s a j� id�t» csin�lja, hozz�tenn�m, a vihart �s a havat is. N�gyen vannak. Tiszteletb�l nem nevezem meg �ket, de megtehetn�m. Imperialista szakszervezetek. A G20-ban n�gyen vannak. Hozz�tenn�k m�g egy �t�diket. Ahogy l�tj�tok, ugyanaz a csoportosul�s van a szakszervezetekn�l, mint a korm�nyokn�l. Ha �gy akarjuk, �ratlan paktum a fej�nk f�l�tt.»

W. Luterbach pontos�t: «Az NSZSZ-ben 320 tagszervezet van. A nagy konf�der�ci�knak, mint az USA-nak, Nagy-Britanni�nak, Jap�nnak, Kanad�nak, Oroszorsz�gnak �s szer�nytelens�g n�lk�l mondom, a mi�nknek term�szetesen nagyobb a politikai s�lya. Ezek a «big boys». N�metorsz�gban val�j�ban nem tudatosul, de a DGB adja meg a nemzetk�zi szakszervezeti mozgalom hangsz�n�t. Az A. Sidi Saïd ir�nti tiszteletb�l, aki nem akarta megnevezni e szervezeteket, valamint a kanadai �s orosz munk�soszt�lyok ir�nti tiszteletb�l, v�lasszuk ki vil�gosan azt a n�gyet, mely «imperialista szakszervezetk�nt» viselkedik».

Amikor Luterbach jelzi a n�metorsz�gi «�szlel�s» hi�ny�t, kereken cinikus. Egyetlen szakszervezeti tag sem ismeri, ismerheti a „kreat�v lobbiz�s” kereteiben v�gzett megbesz�l�sek tartalm�t, mely 50 szem�lyb�l �ll� deleg�ci�t jel�lt ki. Kit�l kaptak erre mand�tumot? Mindenesetre bizonyosan nem a 314 tagszervezett�l, melyek nem tartoznak a «szakszervezeti G20» illusztris k�reibe!

Vigasztalhatjuk magunkat azzal, hogy koll�g�ink az USA-ban az AFL-CIO-n�l, Nagy-Britanni�ban a TUC-n�l,  Jap�nban a JTUC-RENGO-n�l, Kanad�ban a CLC-CTC-n�l �s Oroszorsz�gban az FNPR-n�l szint�n nem «fogj�k fel jobban», milyen «fontos» szerepet j�tszik vezet�s�k a «nemzetk�zi szakszervezeti sz�npadon».

Nagyon itt az ideje, hogy saj�t orsz�gunkban mindannyian elbesz�lgess�nk err�l a kontroll�latlan nemzetk�zi szakszervezeti sz�npadi aktivit�sr�l, melyre senki senkinek nem adott felhatalmaz�st, s melynek s�lyos k�vetkezm�nyei vannak a nemzetk�zi munk�s- �s szakszervezeti mozgalomra.