Interj� Nancy Wohlforth-szel

Nancy Wohlforth, az AFL-CIO orsz�gos V�grehajt� Bizotts�g�nak tagja. Az interj�t Daniel Gluckstein, a Nemzetk�zi Egyet�rt�s koordin�tora k�sz�tette vele a Nemzetk�zi inform�ci�k sz�m�ra. Nancy Wohlforth elvt�rsunk az Egyet�rt�s nemr�g megalakult koordin�ci�j�nak is tagja.

K�rd�s: R�szt fogsz venni az Egyet�rt�s konferenci�j�n az ILO-konvenci�k �s a szakszervezeti f�ggetlens�g v�delm�re Genfben j�n. 4-�n. N�h�ny h�nappal ezel�tt a dolgoz�k az eg�sz vil�gon l�thatt�k, ami Wisconsinban t�rt�nt. Milyen tanuls�got tudunk lesz�rni a szakszervezetek �s kollekt�v t�rgyal�sok l�tez�si jog��rt Wisconsinban lezajlott t�meges megmozdul�sb�l?

Nancy Wohlforth: K�t tanuls�got tudunk levonni. Az els�, hogy a b�zistagokt�l kiindulva kell magunkat fel�p�teni, hogy engedm�nyeket ne tegy�nk, hogy ezen az alapon kell szervezkedn�nk �s a nemcsak a korm�nyz�, hanem a t�rv�nyhoz�k ellen is. Meg kell keresni azokat az �llami k�pvisel�ket, akiket a szakszervezetek v�lasztottak �s meg kell nekik mondani, ha szeretn�k, hogy �jb�l r�juk szavazzanak, vissza kell t�rni�k a szakszervezeti mozgalomba.

A m�sodik lecke, hogy minden szakszervezetbe el kell menni �s meg kell mondani: «Egyek vagyunk. Egy�tt vagyunk a k�zdelemben. Nem csak a k�zszolg�lati dolgoz�kr�l van sz�.» B�zisalapon kell ki�p�teni a vezet�st v�lasztott helyi vezet�k r�szv�tel�vel, mindenkivel egy�tt �s k�z�s d�nt�st kell hoznunk – nem pedig egyik szakszervezet itt, a m�sik ott. Wisconsinban az �p�t�si szakszervezet, amely eddig ink�bb konzervat�v volt, csatlakozott az egyetemist�k mozgalm�hoz a korm�nyz� �s a k�pvisel�k elleni k�zdelemben. T�mogatva �ket az �llammal szemben hozz�j�rultak ahhoz, hogy a 14 szen�tor elhagyta Wisconsint.

Az egyiptomi dolgoz�k is t�mogatt�k a wisconsini dolgoz�kat, f�nyk�peket �s p�nzt k�ldtek – kezdt�k meg�rteni, hogy a globaliz�ci� sok�ig tart �s az ez elleni k�zdelemnek r�szei vagyunk. Al�h�zom, nemcsak a k�zszolg�lati szektor dolgoz�inak harc�r�l van sz�, az �csok�r�l, az irodai alkalmazottak�r�l �s a mag�nszektor�r�l is. A globaliz�ci� mindenkit �rint.

M�g ha a jobboldal is gy�z�tt Wisconsinban – elvett�k kollekt�v t�rgyal�saink jog�t –, azt hiszem, csak id�leges gy�zelemr�l van sz�. A v�g�n gy�zni fogunk, ha folytatjuk, ha a harc folytat�dik. Most a szakszervezeti mozgalom sz�tk�ldi az �sszes aktivist�j�t, hogy a k�zdelmet szervezze, ami nagyon j� dolog.

Ebben a szakaszban a wisconsini t�pus� k�zdelem nem terjed az USA-ban?

N W: Nem, volt pl. Ohioban is mobiliz�ci�, de nem annyira jelent�s, mint Wisconsinban – nagyr�szt az�rt, mert hi�nyzott a fiatals�g �s a b�zisvezet�s�g, a helyi szakszervezeti vezet�s.

T�rt�nelmileg Wisconsin az egyik �llam, ahol a szakszervezetek er�sek. Az �n ap�m is a k�zszolg�lati szakszervezet megalap�t�inak egyike volt a 30-as �vekben. Milwaukeeban el�rt�k a kollekt�v szerz�d�sek bevezet�s�t m�r azel�tt, hogy az �llam megadta volna. Az �llam marad�k r�sze csak a 70-es �vekben �rte ezt el.

Kaliforni�ban lenne lehet�s�g�nk megcsin�lni azt, ami Wisconsinban t�rt�nt. Ha a vezet�s a harc mellett d�nt. Azt gondolom, hogy meg ezt kell �s meg is fogj�k tenni. A kaliforniai nagy szakszervezetek �ri�si er�t k�pviselnek. A pedag�gusok �s az iskolai dolgoz�k a k�t legnagyobb szakszervezetet alkotj�k k�zel 750 000 taggal, vezet�ik baloldaliabbak, mint a t�bbi szakszervezeti vezet�s. Teh�t lesz harc, azt gondolom.

Wisconsinben �s m�s �llamban, ahol a republik�nusok a kollekt�v szerz�d�sek jog�t el akarj�k venni, l�ttunk �ri�si engedm�nyeket tev� �s a k�lts�gvet�si ny�rb�l�sokat eg�sz 300 milli� doll�rig elfogad� els� sorokbeli szakszervezeti vezet�ket cser�be a t�rv�nyhoz�k kollekt�v t�rgyal�si jogokat illet� visszavonul�si �g�reteivel. Mit gondolsz err�l a strat�gi�r�l?

N W: Nagyon sz�les k�rben l�tezik az a v�lem�ny, hogy nincs p�nz, teh�t engedm�nyeket kell tenn�nk, hogy �rizz�k a munkahelyeket, az eg�szs�g�gyet, nyugd�jainkat �s most meg a t�rgyal�s jog�t.

A szakszervezetek egy r�sze, ide�rtve az �pol�k orsz�gos szakszervezet�t is (National Nurses United), kamp�nyt folytatott, hogy a v�delmi miniszt�riumi alapokat visszarendelj�k az �llamhoz, hogy legyen elegend� eszk�z a munkahelyteremt�sre �s a szoci�lis szolg�ltat�sok finansz�roz�s�ra. De a szakszervezetek vezet�i f�keznek ezen a ponton, mert ez egyenesen Obama eln�k t�mad�s�t jelenti. Ez az afganiszt�ni h�bor�val val� szemben�ll�st jelenti, melyre doll�rmilli�k ezreit k�ltik, a h�bor� befejez�s�t. Ez a nagy gond.

Egyet nem �rt�s van ebben a szakszervezeti vezet�sek k�z�tt annak ellen�re, hogy �ri�si t�bbs�g�k Obama mellett sorakozik fel �s nem teszi k�rd�sess� a h�bor�t �s az arra kiadott p�nzt. A b�zisr�l j�v� mozgalom k�t ir�nyba mehet: vagy a demoraliz�ci�, vagy a k�zdelem folytat�sa. Ha Kaliforni�ban van riposzt, azt hiszem, a Wisconsinban l�tott harc m�s �llamokban is fel�ledhet.

Amikor azt mondod, ha Kalifornia be�ll a k�zdelembe, azt akarod mondani, hogy a «semmi k�ls�gvet�si ny�rb�l�s, semmi megh�tr�l�s» vonalon tegye?

N W: Igen, semmi engedm�ny a nyugd�jakban �s az eg�szs�g�gyben. Meg kell �ket �rizni. �letbev�g�. Nagyon fontos, hogy az emberek kimennek az utc�ra a «Semmi engedm�ny» k�vetel�ssel  – ez az mutatja, hogy harcolni kell, nem fogadhatjuk el az engedm�nyek megad�s�t.

Mikor a volt korm�nyz�, Arnold Schwarzenegger a hely�n volt, mi a California Federation of Labour konf�der�ci�ban tiszt�n kimondtuk �ll�spontunkat: «Semmi engedm�nyt az eg�szs�g�gyben!» A mai napig tartjuk magunkat ehhez.

Kaliforni�ban az iskolai �s k�rh�zi nyugd�jak k�znyugd�jak. Ezt �rizni kell, ez�rt harcolni kell.

Ha j�l �rtem, a Wisconsinban �s 12-13 �llamban ind�tott t�mad�sok nem csak a Tea Party �ltali nyom�s kifejez�d�sei. Ezek a t�mad�sok nem lehetn�nek, ha az Obama-adminisztr�ci� nem egyengetn� ennek az �tj�t?

NW: Pontosan. Az Obama-adminisztr�ci� azt �ll�tja, a kollekt�v szerz�d�sek�rt cselekszik. De mit? Semmit. Fordultak a t�rsadalomhoz, r�szt vettek a meetingeken?

Kamp�ny�ban Obama azt mondta, hogy b�rhol, ahol a kollekt�v t�rgyal�sok jog�t t�madj�k, felveszi a keszty�t �s ott tal�ljuk «minden sztr�jkban». Azt mondta, f�radhatatlanul kamp�nyolni fog a szakszervezeti mozgalom�rt.

De Obama �s adminisztr�ci�ja semmit sem csin�lt, semmit nem tett ezen t�mad�sok ellen �s a dolgoz�i k�vetel�sek el�rehalad�s��rt.

Most azt �ll�tj�k, hogy Richard Trumka, az AFL-CIO eln�ke �s Obama tal�lkoztak a kulissz�k m�g�tt egyezs�get k�tni a kollekt�v szerz�d�sek �gy�ben (egy�ltal�n nem tudom, hogy igaz-e). Ez lenne vonaluk: «Minden engedm�nyt megt�ve meg tudjuk menteni a kollekt�v egyezm�nyeket». De hogy lenne elfogadhat�, «ha mindj�rt az elej�n enged�nk, nincs mit megt�rgyalni, akkor mire j� a kollekt�v t�rgyal�s»? �res kagyl�. Lehet, hogy egy nap megk�nny�ti m�g a dolgok visszaszerz�s�t az, hogy engedt�nk. Az �j orient�ci�juk: «K�s�bb megk�nny�ti a dolgokat.» De ez az �szj�r�s olyan benyom�st kelt, hogy a szakszervezetek feleslegesek. A b�rb�l �l� azt fogja mondani: «Mi�rt menn�nk veletek? Mi�rt lenn�k szakszervezeti tag, ha az semmit nem jelent �s nem �rhetem el vele egyik k�vetel�semet sem, de m�g a szerzett jogaim megtart�s�t sem? Mi�rt lenn�k olyan szakszervezet tagja, amelyik nem akar harcolni?»

Itt olyan �rvel�ssel tal�lkozunk, melyet az ILO is mag��v� tett, vagyis, hogy ilyen t�pus� engedm�nyeket t�ve meg�rizhetj�k az «�ltal�nos �rdeket» — ez eg�sz vil�g �rdeke, a b�rb�l �s fizet�sb�l �l�k �rdeke �s a munk�ltat�k� is. Az USA-ban is �gy �rvelnek?

N W: Igen. Az �rvel�s szerint, ha valamit el akarunk �rni, engedm�nyeket kell tenni, mert m�gegyszer: nincs p�nz. �ldozatot kell hozni, azt meg kell osztani. Term�szetesen nincs sz� arr�l, hogy b�rmit is megosztan�nk. A korm�ny milli�rdokat adott a Wall Street megment�s�re, �jabb milli�rdokat a General Motorsnak a v�llalat megment�s�re. De a Wall Street �s a v�llalatok csak morzs�kat fizetnek vissza, mik�zben �ri�si b�nuszokat fizetnek, ad�t azonban nem.

Ez azt is jelenti, hogy nem tudjuk ezeket a milli�rdokat az oktat�sra �s a k�zszolg�ltat�sokra ford�tani, sem pedig azokra, akik sz�ks�gben szenvednek. Ennek semmi �rtelme nincs. A korm�ny tal�lt p�nzt a bankok megment�s�re. Azt se kell elfelejteni, hogy elm�letileg ez az a k�lcs�n, amit rem�nytelen�l v�rtak a v�llalkoz�sok, a kis- �s k�z�pv�llalatok, azok az emberek, akik jelz�logot vettek fel a gazdas�g fellend�t�s�re. Ez azonban nem eg�szen az…

Amit tettek, az doll�rmilli�rdok ezreinek zsebrev�g�sa. Sz� szerint. Ezek a doll�rmilli�rdok ott alszanak a p�nc�lszekr�nyekben. �s ez az �rvel�s�k: «V�rjuk, mi fog t�rt�nni az ad�cs�kkent�sekkel. Ha a javasolt ad�cs�kkent�s megfelel nek�nk, akkor egy kis p�nzt ebb�l forgalomba hozunk». De lehet�nk-e teljesen biztosak abban, hogy ezek az alapok nem a lakhat�sban landolnak, hogy nem k�vetnek-e el «hib�kat»? Bizonyos alapokat forgalomba hoznak, de hogy mire, nem tudom.

Az biztos, nem akarj�k, hogy �llami p�nz jusson a k�zszolg�ltat�sba. Vil�gos, hogy a k�zszolg�lati dologoz�kkal v�gezni akarnak. Akarj�k az elbocs�t�s jog�t, az ak�rkik munk�ba �ll�t�s�t, a szolg�lati id� elt�rl�s�t, a reklam�ci�knak, azoknak a jogoknak v�g�t, amelyket az �vek sor�n megszerezt�nk.

A k�zszolg�ltat�sban az egyetlen juttatott alap a szerz�d�ses iskol�knak jut – charter schools – a «kiv�l� iskol�knak», melyek a maximumot kapj�k az eredm�nyek meghamis�t�s��rt. Az alap v�gs� c�lja a k�zoktat�s privatiz�l�sa.

Az USA szakszervezeti mozgalma meggyeng�lt az Obama-�ra alatt?

N W: Igen, �s ez sz�momra a legink�bb nyugtalan�t�. Most �gy 7 % - 7,5 % lehet a mag�nszektorban �s kb. 36 % az �llamiban – ami megmagyar�zza mi�rt t�madja a jobboldal a szakszervezeteket akkora buzgalommal. De a szervezett dolgoz�k sz�ma �lland�an cs�kken – az oka pedig az, hogy a szakszervezetek nem harcolnak.

A New Deal id�szak�ban voltak a Bonus Marches-t�net�sek (1). Ez val�di harci mozgalom volt, most semmi ehhez hasonl� nincs. Senki nem �gy l�tja a szakszervezeteket, mint amelyek ilyesfajta akci�kra sz�nj�k magukat. Wisconsinban l�ttuk a harci szellem emelked�s�t, mely b�tor�tja a szervezett dolgoz�kat az eg�sz USA ter�let�n. Ott voltak a helyi szakszervezeti vezet�k, a b�zisaktiv�k, akik felkeltek az �ket becsap� politikusband�k ellen.

M�g Wisconsinban sem megy minden csak egyed�l a szakszervezetekkel. Kamp�nyt hirdettek azoknak a republik�nus k�pvisel�knek a visszah�v�s�ra, akik megszavazt�k Scott Walker korm�nyz� t�mad�sait. A wisconsini szakszervezetek tags�g�nak nem k�nny� el�teremteni a kamp�nyhoz sz�ks�ges p�nzt, sokan elvesztett�k munk�jukat, nyugd�jukat befagyasztott�k vagy betegbiztos�t�sukra kell sokkal t�bbet fizetni�k. A szakszervezeti tag fel fogja tenni a k�rd�st: mi�rt fizetn�k 30 doll�rt a politikusok visszah�v�s�ra, ha a szakszervezet nem csin�l semmit a nyugd�jammal vagy  betegbiztos�t�sommal szembeni t�mad�sok ellen?

Amit Obam�t illeti, sokmilli�an szavaztak r� – f�leg a fiatalok, a latino dolgoz�k, az afroamerikaiak  –, most elkeseredettek. Azt mondj�k, Obama a republik�nusok �tj�ra l�pett. Azt mondj�k, minden probl�ma a Tea Party �s a rasszist�k hib�j�b�l van �s nem �rtik, hogy az eg�sz rendszer hib�s.

Azok a milli�k, akik Obam�ra szavaztak 2008 november�ben, t�vol maradtak a 2010 novemberi v�laszt�sokon.

N W: Igen. A progressz�v v�laszt�k nem mentek el, a Tea Party v�laszt�i viszont mind ott voltak. Ez�rt v�lasztott�k meg Wisconsinban a Tea Party jel�ltjeit. Ez nem lehetne, ha Obama v�laszt�i is szavaztak volna.

Mindezeken a pontokon folytat�dik a vita a szakszervezeti mozgalomban?

N W: Bel�l �lland� vit�k folynak. Arr�l, hogy az afganiszt�ni �s iraki h�bor�knak v�get kell vetni �s a v�delmi k�lts�geket radik�lisan cs�kkenteni kell. Ugyanakkor most l�p�nk a 2012-es v�laszt�sok peri�dus�ba �s �jb�l �rezni fogjuk a nyom�st Obama �jrav�laszt�s�ra. Azt fogj�k mondani, hogy ez lesz �let�nk legfontosabb v�laszt�sa. Hogy �jra kell v�lasztani Obam�t, mert nincs m�s alternat�va – �s ez igaz is, de ez az alternat�va ijeszt�.

Term�szetesen a Tea Party n�pi t�mogat�sa �s a jobboldali politika egy�ttesen n�vekszik, mindez az�rt, mert a szakszervezeti mozgalomnak nincs vezet�se, mert helyi szinten is hi�nyzik, nincs ki seg�tse a dolgoz�kat annak meg�rt�s�re, hogy minden probl�m�nk ered�je a Wall Street �s a h�bor�k.

Ehelyett az t�rt�nik, hogy a nagyv�llalatok profit�lnak ebb�l a helyzetb�l �s azt �ll�tj�k, hogy az alapprobl�ma a deficit – �s a korm�nynak reduk�lni kell kiad�sait, a hi�nyt be kell t�mni. Ennek nincs �rtelme. Ez a munkahelyek t�nkret�tel�hez vezet. Obama pedig folytatni fogja a j�rad�kok cs�kkent�s�t, a munkahelyek t�nkret�tel�t, mert a szakszervezetek nem kelnek fel, nem k�sz�lnek a teljes er�b�l visszav�g�sra.

A helyzet nagyon rossz. Wisconsin megmutatja, hogy ha a vezet�s k�zdeni akar, a dolgoz�k harci elk�telezetts�ge meger�s�dik. Most Kaliforni�ban kell felvenn�nk a k�zdelmet, ezzel a kih�v�ssal kell szemben�zn�nk. M�g van egy kis id�nk arra, hogy megford�tsuk a helyzetet, de nem sok…

(1) Az USA els� vil�gh�bor�s veter�njainak t�ntet�sei, akiknek meg�g�rt�k, hogy anyagi kompenz�ci�t kapnak, ezt azonban csak 1945-ben �rt�k el. A t�ntet�k azonnali k�rp�tl�st k�veteltek.

A Nemzetk�zi Munka�gyi Szervezet (ILO) Genfben tartja 100. �l�sszak�t (2011.j�n.1-17.)

Az Egyet�rt�s �ltal szervezett genfi tal�lkoz�: G. Krupp hozz�sz�l�sa
(a Ver.di – Berlin igazgat�s�ga �s az SPD – Berlin munk�sbizotts�ga tagja).
                                                                                         (els� r�sz)

A “szakszervezeti G20”: a t�t a szakszervezet f�ggetlens�ge

Olyan k�rd�st szeretn�k felvetni a genfi tal�lkoz�ra – az ILO 100.�l�sszaka alkalm�b�l 2011. j�nius�ban –, mely nagyon fontos szerepet j�tszott az alg�ri ny�lt konferenci�n is.

A tan�cskoz�son Abdel Majid Sidi Saïd, az alg�riai UGTA szakszervezeti t�m�r�l�s f�titk�ra felh�vta a figyelmet a Nemzetk�zi Szakszervezeti Sz�vets�g ir�nyults�g�ra a G20 cs�cstal�lkoz�ja alkalm�b�l.

Mint n�met szakszervezeti akt�vist�nak el�sz�r is meg kell jegyezzem, hogy a DGB publik�ci�i meglep�en ritk�k a NSZSZ 2. kongresszus�t illet�en (Vancouver, Kanada, 2010. j�n. 21-25.), ahol eln�knek Sommert, a DGB eln�k�t v�lasztott�k meg – holott a d�nt�seknek a legnagyobb jelent�s�g�k van a nemzetk�zi szakszervezeti mozgalomban.

A NSZSZ Vancouverben arr�l d�nt�tt, hogy “szakszervezeti G20-t” hoz l�tre, melyhez a G20 orsz�gai s csak�gy az ESZSZ szakszervezeti reprezent�nsai tartozn�nak; l�v�n a G20 a 19 legiparosodottabb �s a fejl�d�se �tj�n halad� orsz�g cs�csa, ezen r�szt vesz az Eur�pai Uni� a Tan�cs Eln�ke k�pviselet�ben, a K�zponti Eur�pai Bank, az IMF, az OECD, a Kereskedelmi Vil�gszervezet , az ILO �s a Vil�gbank.

Gyakorlatias hat�rozat sz�letett: deleg�ci�t k�ldenek a G20-hoz Sz�ulba nov. 10-11 k�z�tt. Sommer a kongresszuson deklar�lta: “Azok, akik k�z�l�nk ott lesznek a G20-on, nem csak orsz�guk dolgoz�it k�pviselik, hanem a nemzetk�zi szakszervezeti mozgalmat is.”

A «nemzetk�zi G20» megalap�t�sa nemzetk�zi szakszervezeti deleg�ci� kiv�laszt�s�val m�r mag�ban is ellent�tes a szakszervezeti demokr�ci�val. Igazodik �s integr�l�dik a korm�nyok �s nemzetk�zi p�nz�gyi int�zm�nyek szervezte keretekbe, melyekkel szemben a nemzetk�zi munk�smozgalom hagyom�nyosan al�h�zza �s v�di f�ggetlens�g�t.

A G-20-f�les�g 50 szakszervezeti k�pvisel�j�nek kiv�laszt�sa nem tartja tiszteletben a szakszervezeti demokr�cia elveit. A k�ld�tts�g �sszet�tele m�s k�rd�seket is felvet. P�ld�ul az olyan region�lis szakszervezet, mint az ESZSZ a deleg�ci�hoz tartozik, holott nem k�pviseli az �sszes eur�pai szakszervezetet. Sok koll�ga nem l�t az ESZSZ-ben legitim k�pvisel�t �s nem fogadja el jogosnak.

Az EU- �s a Lisszaboni  szerz�d�ssel az ESZSZ megszerezte hely�t – mint az Uni� int�zm�nye a «szoci�lis dial�gus» keret�ben, k�l�n�sen a Lisszaboni szerz�d�s 154-es �s 155-�s cikkelye alapj�n.

A dolgoz�k elleni brut�lis fell�p�s�r�l ismert Szaud-Ar�bia is szerepel a k�ld�tts�gben, holott ebben az orsz�gban egy�ltal�n nem toler�lj�k a szakszervezeteket.

A m�sik probl�ma az ACTUF, a hivatalos k�nai szakszervezeti sz�vets�g r�szv�tel�vel kapcsolatban mer�l fel. Olyan �llami szakszervezetr�l van itt sz�, mely a k�nai Kommunista P�rt politik�j�nak k�zvet�t�je. Az ACTUF megh�v�sa a k�nai munk�sok szabad szakszervezeti szervez�d�s�re ir�nyul� k�zdelm�nek oppon�l, annak a k�vetel�snek, mely a 2010. ny�ri szt�jkhull�m k�z�ppontj�ban �llt. Neh�z elhinn�nk azt is, hogy a DGB elfogadta �s megh�vta a volt NSZK �llami szakszervezet�t, az  FDGB-t a Szabad Szakszervezetek Nemzetk�zi Sz�vets�g�be.

Csak egyet �rthet�nk A. Sidi Saïddal, mikor ezeket a k�rd�seket �sszek�tve az NSZSZ-hez int�zi azzal a nyugtalan�t� megjegyz�ssel, miszerint a “nemzetk�zi szakszervezeti mozgalom vesz�lyben van”: “ Az NSSZ milyen jogon h�vja meg az ESZSZ-t, nem pedig az OUSA-t (az afrikai szervezetet) �s a CISA-t (a nemzetk�zi arab sz�vets�get)? (…) Hol vannak a fejl�d� orsz�gok szakszervezetei �s az alulfejlettek� (…)? A sz�mla v�g�n oda �r�nk, hogy csak a fejlett orsz�gok gy�lnek �ssze �s forr� krokodilk�nnyeket hullatnak nyomorunk l�tt�n. (…) Amikor tiltakoztam az NSZSZ f�titk�r�n�l, azt v�laszolta: “Musz�j �gy cselekedn�nk, mint a korm�nyok teszik, csak a G 20 orsz�gait h�vhatjuk meg.” Milyen k�rt okozunk itt, kedves koll�g�k! Az NSZSZ korm�nyzati poz�ci�n!”

A sz�uli G20: “szoci�lis dial�gus” egyik p�ld�ja

Mir�l folyt a vita Sz�ulban az NSZSZ f�titk�ra, Sharan Burrow vezette deleg�ci� – magas rang� szakszervezeti funkcion�riusok – r�sz�r�l, melyen r�szt vett John Evans, az OECD szakszervezeti konzultat�v bizotts�g�nak f�titk�ra is? A sz�uli cs�cstal�lkoz� nyilatkozat�ban a deleg�ci� k�sz�nti a G20 elk�telezetts�g�t a szakszervezetek beintegr�l�sa ir�nt, annak folyamata ir�nt. Ennek a deleg�ci�nak egy fontos k�vetel�s�t a G-20 fel� a korm�nyok/munk�ltat�k/szakszervezetek alkotta munka�gyi bizotts�g k�sz�tette el� (l�sd: http://www.ituc-csi.org/g20-seoul-summit-must-tackle.html?lang=de).

A 2010. nov. 12-i sajt�t�j�koztat�n, c�me “A G 20 folyamat�nak hivatalos partnerei a szakszervezetek”, Sommer �r pozit�v m�rleget von a G20-cs�csr�l: “A nemzetk�zi szakszervezeti mozgalom �lland� nyom�st gyakorolt Sz�ulban �s az utols� pillanatban el�rte, hogy a szoci�lis aspektusok a v�gs� dokumentumban szerepeljenek. Ezen «bel�l el�rte azt is, hogy a szakszervezetek ezut�n hivatalos partnerek legyenek a G-20 t�rgyal�sain. (…)».

Az NSZSZ f�titk�ra, Sharan Burrow konstat�lja, hogy “a vil�g polg�rai azt v�rj�k (…), hogy �k (a G20 vezet�i) a glob�lis vezet�sben v�llaljanak szerepet, garant�lj�k a munkahelyeket �s a fejl�d�st.”

A. Sidi Saïd �v: “A globaliz�ci�nak van egy szakszervezeti alkalmaz�sa” �s az ESZSZ vezet�i meger�s�tik nyilatkozatukban, hogy “a szakszervezetek G 20-ba integr�ci�ja ” sz�nd�kos, vagyis a G20 glob�lis politik�ja r�sze, a «t�rsadalmi k�s�retbe» integr�l�s az IMF, az EU, a multinacion�lis v�llalatok akarata a kapitalizmus megment�s�re.

Ez szak�t�st jelent a munk�smozgalom minden hagyom�ny�val. Nem az a mi szakszervezeteink szerepe, hogy hagyj�k magukat bevonni a bankok megment�se �s a struktur�lis adapt�ci� (konszolid�ci�s k�lts�gvet�s �s szigor�t�si politika) int�zm�nyes�tett kereteibe. Ez saj�t feladatainak teljes�t�s�t akad�lyozza meg, mely a munk�s�rdekek v�delm�nek harci szervez�se lenne. A demokr�cia egyik pill�re �ppen a dolgoz�k f�ggetlen szervezete.

A “szakszervezeti G20”-on �s a “ G20 korm�nyzati cs�cs”-on val� r�szv�tel a mi szem�nkban a «szoci�lis dial�gus» sz�ls�s�ges form�ja.

Alg�rban sz�lesk�r� vita foly a «szoci�lis dial�gusok» term�szet�r�l.

D. Gluckstein feltette a k�rd�st: ”A szoci�lis dial�gus ugyanaz volna, mint a t�rgyal�sok? Nem! Azt jelenti csak, hogy egyezs�g kerekedjen a v�ls�got k�s�r� int�zked�sekben.” Pontosan ezt t�rt�nt Sz�ulban.

A t�rgyal�k az ellent�tes �rdekek premissz�j�b�l kiindulva �llnak egym�ssal szemben �s a t�rgyal�sok egym�s tisztelet�re alapoz�dnak, a «szoci�lis p�rbesz�d» tagadja az ellent�tes oszt�ly�rdekeket �s arra szolg�l, hogy a szakszervezeteket a v�ls�gok kollekt�v kezel�s�nek «t�rsadalmi k�s�ret�»-be vonja. De az �sszes tapasztalat arra tan�t, hogy a globaliz�ci� dikt�tuma, amely al� a szakszervezetek magukat al�vetik a szoci�lis dial�gussal, semmi m�shoz nem vezet, mint a restruktur�ci� �s az antireformok k�s�ret�re, a munkahelyek t�nkret�tel�re, az alacsony b�rek kisz�les�t�s�re, a prekarit�sra; a dolgoz�knak kell fizetni �letk�r�lm�nyeik megnehezed�s�vel, az �ltal�noss� v�l� pauperiz�ci�val a p�nz�gyi piacok, a bankok �s multinacion�lis v�llalatok megment�s�t.

A tun�ziai forradalom, majd az ezt k�vet� egyiptomi megmutatja, hogy mennyire aktu�lis a f�ggetlen szakszervezetek helye �s feladatai k�rd�se.
(folytat�s a k�v. sz�mban)

Portug�lia

Felh�v�s a portug�l n�phez �s dolgoz�khoz

Nem, Portug�lia nem fog elt�nni!

A portug�l n�p �s a dolgoz�k nem fogadj�k el azokat a sz�gyenletes terveket, melyeket a spekulat�v alapok, az �ket k�pvisel� IMF, EU, K�zponti Eur�pai Bank r�juk akar k�nyszer�teni. Nem fogadjuk el t�rt�nelm�nk megs�rt�s�t, a dolgoz� n�pess�g �s a portug�l nemzet arculcsap�s�t.

Dolgoz�k, aktivist�k, fiatalok!

Felh�v�st int�z�nk mindannyi�tokhoz, hogy egy�tt er�s�ts�k meg a k�vetkez� t�rv�nyhoz�i v�laszt�si kamp�nyban:

— Elutas�tjuk a j�n. 5-�n megv�lasztand� k�zt�rsas�gi orsz�ggy�l�s legitimit�s�t, ak�rmilyen �sszet�tel� is legyen az;

— Elutas�tjuk az IMF �s az Eur�pai Uni� dikt�lta, kiz�r�lag a p�nz�gyi t�k�t szolg�l� sz�gyenletes tervet, melynek egy c�lja van: a szuver�n portug�l �llam megsz�ntet�se, k�osz teremt�se Eur�p�ban;

— A v�laszt�sok eredm�nyek�ppen l�trej�v� korm�nynak nincs joga arra, hogy a szakszervezeteket — a «szoci�lis t�rgyal�sokon» kereszt�l — a dolgoz�k �rdekv�dem�nek ellehetetlen�t�s�re k�nyszer�tse. A portug�l n�p, a dolgoz�k �s a fiatalok elvetik ezt, ahogy meg is mutatt�k a m�lt �v v�gi, a m�rc. 12-i �s 19-i  nagy megmozdul�sok sor�n a CGTP «szoci�lis paktuma» al��r�s�nak elutas�t�s�t, igazolva, hogy az ellen�ll�s �tja igenis lehets�ges;

— Nem ismerj�k el azon p�rtok jog�t sem, melyek ezeket a dikt�tumokat elfogadj�k, mik�zben maguk a portug�l n�p �s dolgoz�k �rdekeinek v�delm�t hangoztatj�k.

A salazarist�kt�l a «sz�ls�baloldalig» teljed� politikai sk�la «47 - 77 szem�lyis�g�nek» — akik k�yszer�teni akarnak «a Stabilit�si �s fejleszt�si paktum utols� v�ltozat�ban a k�vetkez� 3 �vre el��rt k�lts�gvet�si konszolid�ci� �s kiigaz�t�si int�zked�sek minim�lis konszenzus�ra» — el kellene j�nni�k nyugd�jasokhoz, akik alig t�bb mint 200 eur�t kapnak, a h�v�gen n�lk�l�z� csal�dany�khoz vagy munk�t m�g diplom�val sem tal�l� a fiatalok ezreihez, mindenkihez, aki a b�rek tov�bbi cs�kkent�se, a reformok folytat�sa �s a munka vil�g�ban m�g ink�bb hangs�lyos deregulariz�ci� miatt elkeseredettek.

J�jjenek, merj�k ezt kimondani a dolgoz�knak Salazar volt miniszterei (mint Adriano Moreira �s m�sok) — akik szerint ideje v�gezni az Alkotm�nnyal, az �pr. 25- forradalom term�k�vel — �s akkor �jra �t�lhetik azt, ahogyan 1974-ben kisepr�zt�k �ket a hatalomb�l!

J�jjenek a bank�rok (mint Artur Santos Silva a BPI-t�l) — akik az IMF seg�ts�g�nek k�r�se ut�n csak egyetlen napon, �pr. 6-�n 347 milli� eur�t nyertek — mondj�k ki szemt�l szembe, hogy az 500 eur�n�l kevesebbet keres� munk�snak el kell fogadnia b�re �jabb cs�kkent�s�t!

Merje mondani Mario Soares (a szocialista p�rt megalap�t�ja) ennek a lev�lnek a t�bbi al��r�j�val egy�tt (mint Siza Vieira �s Boaventura de Sousa Santos — a Portug�l Kommunista P�rt �s a Baloldali Blokk ismert szimpatiz�nsai) ezeknek a dolgoz�knak, hogy az � �rdekeiket v�di �s k�pviseli!

Dolgoz�k, aktivist�k, fiatalok!

Mindny�j�toknak k�ldj�k a felh�v�st: egyes�lj�nk, hogy seg�ts�k a politikai kivezet� �t megtal�l�s�t.

Portug�lia nincs cs�dhelyzetben! A nemzetk�zi fin�nct�ke �rdekeinek al�rendelt bank�rok �s politikusok szervezik orsz�gunk gazdas�gi �s p�nz�gyi �sszeoml�s�t!

A portug�l n�pet nem gy�zt�k le! Az kell, hogy a banki alkalmazottak reaktiv�lj�k dolgoz�i bizotts�gaikat, �s megmutatva a banki sz�ml�kat kimutass�k a val�di p�nz�gyi oper�ci�kat, denunci�lj�k az off-shore-okat �s fisk�lis paradicsomokokat, a n�p k�r�ra elk�vetett sikkaszt�sok nagys�g�r�l ler�nts�k a leplet!

Az kell, hogy a bez�r�ssal �s kiszervez�ssel fenyegetett dolgoz�k �jra l�trehozz�k dolgoz�i bizotts�gaikat a termel�s ellen�rz�s�nek elv�gz�s�re �s felh�v�st int�zzenek a banki dolgoz�khoz, hogy a hitelek a munkahelyek v�delm�re ford�ttassanak!

Az kell, hogy a n�pess�g minden telep�l�sen egyes�lj�n a harcra �s pozit�v v�laszt keressen t�rs�ge gazdas�gi helyre�ll�t�s�ra, k�ld�tteib�l �ll� bizotts�gokat v�lasszon meg d�nt�sei v�grehajt�s�ra,  �s akkor megl�tjuk, hogy orsz�gunk val�ban �sszeomlott-e vagy pedig ellenkez�lge, a dolgoz�k k�pesek, �gy, mint 1974-ben, a gazdas�gi �let k�zbev�tel�re �s �jj�szervez�s�re!

Abban az id�ben a — csak a fasiszta �llam buk�s�val lehets�ges — szabads�g megszerz�s�nek �s a gyarmati h�bor� befejez�s�nek az �ra szint�n a t�ke menek�l�se �s sokezer v�llalat  t�kekivon�sa volt. Akkor szint�n azt mondt�k, Portug�lia nem �lhet gyarmatai n�lk�l. A portug�l n�p megmutatta az eg�sz vil�gnak, hogy a b�ke �s a demokr�cia r�mel a fejl�d�ssel, mindenhol megv�lasztva dolgoz�i bizotts�gait a bankok �llamos�t�s�t kik�vetelte �s szabad, f�ggetlen nemzetk�nt �jj��p�tette orsz�gunkat!

Ne j�jjenek azt mondani, hogy nem vagyunk k�pesek magunkat megmenteni, hogy elszigeteltek maradunk orsz�gunkban. Jobban tudjuk, mint b�rki. Ez�rt fordulunk Eur�pa �sszes dolgoz�j�hoz.

A spanyol dolgoz�k is tudj�k, hogy — G�r�gorsz�g, �rorsz�g �s Portug�lia ut�n — �k k�vetkeznek a list�n. A francia �s n�met dolgoz�k is tudj�k, hogy nemzeti bankjaik k�vetel�sei, a fin�nct�ke k�vetel�sei �ket is k�zvetlen�l fenyegetik.

Ha a portug�l n�p �jra felkel, mellette lesznek az eur�pai n�pek �s dolgoz�k is, hogy leverj�k a p�nz�gyi t�ke �s k�pvisel�i – az Eur�pai Uni� �s az IMF – diktat�r�j�t, hogy megny�lhasson az �t a kizs�km�nyol�s �s elnyom�s al�l felszabadult eur�pai szuver�n n�pek szabad uni�ja el�tt.

Ezen az �ton val� el�rehalad�s �rdek�ben tessz�k felh�v�sunkat: egyes�lj�nk  — kihaszn�lva a v�laszt�sokat —, hogy seg�ts�k egy szervezett er� el�k�sz�t�s�t minden orsz�gban, mely k�pes ennek a helyzetnek megold�s�ra.

Els� al��r�k:

Carmelinda Pereira (a POUS listavezet�je Lisszabonban);
Aires Rodrigues (a POUS listavezet�je Leiri�ban);
Joaquim Pagarete (a POUS listavezet�je Portoban);
Maria Isabel Pires (a POUS listavezet�je Faroban);
Antonio Serra (a POUS listavezet�je Setubalban);
Joaquim Castando  (a POUS listavezet�je Faroban);
Daniel Gatero (a POUS listavezet�je Brag�ban);
Carlos Melo (a POUS listavezet�je Santaremben).