III. „H�d�p�t�s" - b�k�s behatol�s
A k�l�nb�z� „te�ri�k" kidolgoz�inak nemcsak az a c�ljuk, hogy megzavarj�k a szocialista orsz�gok k�zv�lem�ny�t �s f�lrevezess�k saj�t orsz�guk lakoss�g�t, hanem az is, hogy „tudom�nyos" al�t�maszt�st adjanak k�lpolitik�juknak. A m�sodik vil�gh�bor� ut�n az Amerikai Egyes�lt �llamokban k�l�nb�z� doktr�n�kat dolgoztak ki, mint pl. Truman-elv, Marshall-terv, Eisenhower-terv, „Sz�vets�g a Halad�s�rt" stb. K�l�nb�z� nemzetk�zi politikai koncepci�kat hirdettek meg; mint pl. a „kommunizmus f�kentart�sa", a „rab nemzetek felszabad�t�sa". Kidolgozt�k a katonapolitikai terveket, a katonai sz�vets�gek rendszer�t. Hossz� ideig a „hidegh�bor�" politik�j�t folytatt�k, de nem tudt�k legfontosabb c�ljaikat el�rni. A szocialista vil�grendszer meger�s�d�tt, s�t �jabb orsz�gok csatlakoztak hozz�. A hidegh�bor� leleplez�d�tt, a r�gi gyarmati rendszer felbomlott �s az �j, halad� nemzeti �llamok sora kisz�les�tette az antiimperialista harc b�zis�t, a nemzetk�zi munk�s �s demokratikus mozgalmak hatalmas, a vil�gpolitik�t befoly�sol� er�v� fejl�dtek. Az addig meghirdetett doktr�n�k leszerepeltek, cs�d�t mondtak, a megval�s�t�sukra val� t�rekv�s csak r�szleges eredm�nyeket hozott. Az imperializmus strat�g�i arra a gyakorlati k�vetkeztet�sre jutottak, hogy �tfog�bb elk�pzel�sekre van sz�ks�g �s �sszehangoltan kell fell�pni�k.

A vezet� er� v�ltozatlanul az Egyes�lt �llamok. Egyes kapitalista orsz�gok ki-kit�rnek az egys�gb�l, �rv�nyes�teni akarj�k saj�tos t�k�s �rdekeiket, s�t esetenk�nt ki�lez�dnek a k�zt�k lev� ellent�t�k, de a f� k�rd�sben a szocializmus ellen egys�gesen l�pnek fel, illetve k�vetik az Egyes�lt �llamok politik�j�t. Erre k�nyszer�ti �ket k�z�s strat�giai �rdek�k: a szocializmus legy�z�se, a kapitalizmus v�delme, vil�gm�ret� hatalm�nak vissza�ll�t�sa, valamint k�z�s ideol�gi�juk: az antikommunizmus. Egyed�l az Egyes�lt �llamok rendelkezik ma a t�k�sorsz�gok k�z�l olyan er�vel, amivel vil�gpolitik�t csin�lhat. Ebb�l a t�nyb�l ered, hogy az Egyes�lt �llamok rendelkezik glob�lis strat�gi�val.

Henry A. Kissinger, a Harvard Egyetem professzora, Kennedy �s Nixon nemzetbiztons�gi tan�csad�ja �rta 1964-ben: „K�tp�lusos vil�gunkban valamelyik f�l viszonylagos gyarapod�sa a m�sik abszol�t gyenges�g�vel j�r . . . Ez a helyzet v�get vetett a k�l�nb�z� kontinensek elszigetelt k�lpolitikai �let�nek, mert a k�lpolitika maga v�lt glob�liss�. Amerik�nak teh�t az elk�pzel�sek olyan �sszef�gg� rendszer�re volt sz�ks�ge, mely �tfogja az eg�sz vil�got, teh�t glob�lis strat�gi�v� alakul �t"1 Z. Brzezinski
1 Foreign Affairs 1964. j�lius egy 1966-ban �rt tanulm�nyban �gy �rt: „Egy glob�lis m�ret� politikai �sszecsap�s eset�n csaknem minden t�rs�g strat�giai fontoss�g�. Ez egyszer�en azt jelenti, hogy ha elt�k�lj�k magunkat egy t�rs�g megv�delmez�s�re - teh�t politikai �sszecsap�sok t�rgy�v� tessz�k -, akkor ezt a t�rs�get automatikusan strat�giai jelent�s�ggel ruh�zzuk fel. "Nem v�letlen�l adta �r�s�nak azt a c�met, hogy „Amerika glob�lis elk�telezetts�ge", amelynek f� k�vetkeztet�se: „A vil�g j�v�j�t nem engedj�k �t a kommunista �llamoknak." 2
A glob�lis strat�gia a vil�g �sszes halad� er�i ellen ir�nyul a vil�g minden r�sz�n. Ez a strat�gia minden eszk�zt - ideol�giai, politikai, gazdas�gi, pszichol�giai, kultur�lis, technikai, katonai, diplom�ciai stb. fegyvereket - egyar�nt felhaszn�l c�ljai �rdek�ben. Mozg�s�tani akarja a vil�g �sszes reakci�s er�it a kommunizmus t�rh�d�t�sa ellen, s egyben biztos�tani akarj az Egyes�lt �llamok vezet� szerep�t, vil�guralm�t.
A glob�lis strat�gia els�sorban a szocialista vil�grendszer ellen ir�nyul. A t�mad�s s�ly�t rugalmasan „osztja ki", az eszk�z�ket az adott szocialista �llam helyzet�nek, k�r�lm�nyeinek megfelel�en v�ltozatosan alkalmazza. A szocialista orsz�gokkal szembeni imperialista magatart�s n�gy „region�lis ir�nyzatot" k�l�nb�ztet meg: a Szovjetuni�, Kelet-Eur�pa, T�vol-Kelet �s Kuba. E ter�leteken a fegyveres t�mad�st�l a megk�l�nb�ztet� egy�ttm�k�d�sig minden megtal�lhat�.

A kelet-eur�pai szocialista orsz�gokkal szemben folytatott amerikai politik�t m�r t�bb �v �ta „h�d�p�t�snek" vagy „b�k�s behatol�snak" nevezik. A „h�d�p�t�s" tulajdonk�ppen az evol�ci� elm�let�nek a k�lpolitikai gyakorlata. A mai imperialista strat�g�k �s politikusok k�z�tt nem mindenki fogadja el ezt a politik�t. Jelent�s r�sz�k ma is a „hidegh�bor�" h�ve �s „a kommunizmus tot�lis megsemmis�t�s�t" szeretn� el�rni. Kennan el�t�li azokat, akik „a legf�ktelenebb, leg�d�zabb, kompromisszumot nem ismer� harcon k�v�l minden lehet�s�get elutas�tanak". � az ilyen er�k figyelmeztet�s�ben eg�szen od�ig elmegy, hogy beismeri: „a szovjethatalom megd�nt�s�nek eszm�je mint a nyugati politika k�zvetlen c�lja sohasem volt valami sokat �g�r� sem katonai megval�s�that�s�g, sem politikai hat�konys�g szempontj�b�l, m�r akkor sem, amikor a szovjethatalom m�g viszonylag gyenge �s tapasztalatlan volt."
J. C. Campbell is sz�ks�gesnek tartotta megjegyezni, hogy Amerik�ban vannak olyanok, akik a Kelet-Eur�p�ra gyakorolt h�bor�s nyom�s h�vei. „. . . sokan vannak, akik �gy v�lik - �rta -, hogy a k�v�nt c�l �gy is el�rhet�, ha az Egyes�lt �llamok a h�bor� n�mi kock�zat�t is v�llal� politikai offenz�v�ba kezd" 3 Kelet-Eur�p�ban.
2 Das Parlament, 1966. 9. sz. 20. old.
3 J. C. Campbell: American Policy toward Communist Eastern Europe. 96. old.
 
1. A „h�d�p�t�s" c�lja
A „h�d�p�t�s"-politika c�lj�t L. B. Johnson, az Amerikai Egyes�lt �llamok akkori eln�ke fogalmazta meg 1964 folyam�n, t�bb alkalommal is. 1964. m�jus 23-i besz�d�ben �gy jellemezte politik�j�t, hogy „hidakat �p�t�nk az �ce�non kereszt�l, amely eddig elv�lasztott benn�nket, Kelet-Eur�p�t�l". A besz�d elej�n olyan kijelent�st tett, amivel azonnal tiszt�zott minden k�telyt a „h�dver�s"-politika c�lj�val kapcsolatosan. „Az Egyes�lt �llamok el van k�telezve - mondotta -, hogy minden b�k�s eszk�zt megragadjon a bar�tokkal �s sz�vets�gesekkel val� egy�ttm�k�d�sre annak �rdek�ben, hogy eg�sz Eur�pa r�szese legyen a szabads�g t�rsadalm�nak." Hidakat akar �p�teni, amelyek „a megn�vekedett kereskedelem, az eszm�k, a turist�k �s az emberbar�ti seg�ts�g h�djai lesznek". Johnson n�gy pontban foglalta �ssze a tennival�kat �s lehet�s�geket, amelyek el�ny�ss� tehetik a h�d�p�t�st: 1. „�j kapcsolatok kezdem�nyez�se azokkal, akik cselekv�si szabads�guk n�vel�s�re t�rekszenek, de nem v�llalhatj�k az elszigetel�d�s kock�zat�t." Ez a szovjetellenes politika �lc�zott, de f�lre�rthetetlen megfogalmaz�sban. 2. „tudat�ra �breszti az �j gener�ci�t a nyugati civiliz�ci�hoz f�z�d� �si k�tel�keire �s azok �rt�keire." Az ideol�giai befoly�sol�s konkr�t c�lj�t tartalmazza ez a pont, a tudom�nyos �s kultur�lis egy�ttm�k�d�s eszk�zeinek a felhaszn�l�s�val. 3. „nagyobb teret engedni a jogos nemzetk�zi b�szkes�g hatalmas er�inek, amelyek - Johnson szerint - a leger�sebb akad�lyt jelentik b�rmely orsz�g azon t�rekv�s�nek az �tj�ban, hogy egy m�sik f�l�tt uralkodj�k". Vil�gos megfogalmaz�sa ez a nacionalizmus �leszt�s�re ir�nyul� t�rekv�snek. V�g�l 4. be kell �s be lehet bizony�tani, hogy „Kelet-Eur�pa halad�s�nak t�vlatai a Nyugattal val� sz�lesebb k�r� kapcsolatokban rejlenek".

A program ismertet�se sor�n Johnson kijelentette: „Az Egyes�lt �llamok tov�bbra sem sz�nd�kozik elismerni a keletn�met kommunista rezsimet". Ezt nyilv�n biztos�t�knak sz�nta az NSZK vezet� k�rei sz�m�ra.
A johnsoni h�d�p�t�si politika meghirdet�se el�tt az Egyes�lt �llamokban k�l�nb�z� k�lpolitikai koncepci�k k�pvisel�i vitatt�k, hogy melyik ir�nyzat a legmegfelel�bb az alapvet� c�lok el�r�s�re.
John G. Gampbell 1964 m�jus�ban h�rom ir�nyvonalat v�zolt fel.
Az els�: „a kelet-eur�pai kommunista uralom elleni politikai �s gazdas�gi hadvisel�s fokoz�sa". Ez felt�telezi a hidegh�bor� folytat�s�t. E politika h�vei elvetik a „h�d�p�t�st", helyette a k�ls� nyom�s, a politikai �s gazdas�gi h�bor� fokoz�s�t javasolj�k, amellyel n�velni lehet a gazdas�gi �s politikai fesz�lts�get, �s ez el�seg�ten� a „kommunista uralommal szembeni n�pi ellen�ll�s" fel�leszt�s�t, szervez�s�t. Ez a politikai vonal „v�llalja a fegyveres konfliktusok bizonyos kock�zat�t �s nem riad vissza a Szovjetuni�val val� konfront�ci�t�l, ha forradalmi helyzet alakulna ki egy vagy t�bb csatl�s �llamban". E politika megval�s�t�sa �rdek�ben a diplom�ci�ban „�lland�an napirenden kell tartani Kelet-Eur�pa szabads�g�nak k�rd�s�t"; a propaganda „sz�les fronton t�madja a kommunista vezet�ket, hangs�lyozza, hogy szovjet b�bok szerep�t t�ltik be"; a katonapolitik�ban a leger�sebb poz�ci�kat kell fenntartani; a kereskedelem szolg�ljon eszk�z�l a „kommunista t�mb gyeng�t�s�re", egys�g�nek laz�t�s�ra; - a kultur�lis kapcsolatokat minim�lis szinten kell tartani �s
 
hangs�lyozni kell, hogy „Kelet-Eur�p�ban elfojtott�k a nemzeti kult�r�kat".
A m�sodik politikai vonal els�sorban a Szovjetuni�t �s a kelet-eur�pai orsz�gokat �sszetart� k�tel�kek gy�ng�t�s�re t�rekszik. �szt�nzi a nemzeti �rdekek „felismer�s�t"; hivatkozva a nyugat- �s a kelet-eur�pai �llamok t�rt�nelmi kapcsolataira. L�pcs�zetes folyamat terve ez, amely kis L�p�sek sorozat�n kereszt�l Jugoszl�via, majd Finnorsz�g vagy Ausztria st�tusa fel� orient�ln� a kelet eur�pai szocialista orsz�gokat. E c�lb�l diplom�ciai eszk�z�kkel is el� kell seg�teni a szocialista orsz�gok „f�ggetlens�g�t". A propagand�ban is „a hangs�ly a f�ggetlens�g-f�gg�s�g k�rd�se lenne". A propaganda feladata a „t�mb�t �sszetart� ideol�gia" t�mad�sa, a frakci�s harcok er�s�t�se. Katonai vonatkoz�sban v�ltozatlanul fenn kell tartani az er� helyzet�t, de hangs�lyozni kell, hogy ennek oka csakis a „szovjet nyom�s". A kereskedelem-politik�t differenci�lni kell az �rintett orsz�gok k�z�tt, s el�nyben kell r�szes�teni azokat az orsz�gokat, amelyek „f�ggetlenednek".

A harmadik politikai ir�nyvonal abban t�r el az el�bbit�l, hogy a Szovjetuni�t �s a kelet-eur�pai orsz�gokat egyform�n kezeli. Ez a politika felt�telezi, hogy liber�lis v�ltoz�sok mennek v�gbe a szocialista �llamokban, melyek sor�n „elvesztik majd forradalmi energi�jukat �s t�rekednek a Nyugattal val� nagyobb egy�ttm�k�d�s kialak�t�s�ra". Ez�rt a nyugati orsz�gok feladata, hogy minden ter�leten az egy�ttm�k�d�sre t�rekedjenek, hogy „b�k�s eszk�z�kkel" er�s�ts�k a liberaliz�l�st �s a k�zeled�s folyamat�t. 4
Az amerikai szak�rt�k szerint a Johnson �ltal meghirdetett „h�d�p�t�s" az ut�bbi k�t koncepci� egy�ttes alkalmaz�s�t jelenti, mindkett� elemeit mag�ban foglalja.
Z. Brzezinski 1965-ben megjelent „A megoszt�s alternat�v�ja" c�m� k�nyv�ben abb�l indul ki, hogy „a Keleten v�gbemen� evol�ci�s v�ltoz�sokkal" kapcsolatos nyugati politik�t „h�rom f� el�felt�telre kell alapozni. Ezek: a nyugati katonai er� fenntart�sa; Kelet-Eur�pa �s Oroszorsz�g bevon�sa b�rmilyen v�gleges megold�sba; a n�met �jraegyes�t�s �s a keleti evol�ci�s v�ltoz�sok k�z�tti k�lcs�n�s �sszef�gg�s." Brzezinski jobban figyelembe veszi az �ssz-eur�pai helyzetet, ez�rt a k�vetend� politikai c�lokat „eur�paiabban" �ll�totta �ssze, mint Campbell. De mindkett�j�kn�l egyar�nt a sikeres politikai akci�k el�felt�telek�nt szerepel az amerikai katonai er�, mint eszk�z, valamint az Egyes�lt �llamok �s a nyugat-eur�pai orsz�gok egy�ttm�k�d�s�nek fokoz�sa, egys�ges fell�p�s�k biztos�t�sa a kelet-eur�pai orsz�gok ir�ny�ban. 5
Az eddig ismertetett politikai koncepci�k a l�nyeget tekintve azonosak �s egys�ges politikai vonalat alkotnak. A f� c�l, a szocializmus legy�z�se k�rd�s�ben nincs k�l�nbs�g a megel�z� szakaszok politik�ja �s a jelenlegi k�z�tt. Az elt�r�s ink�bb az eszk�z�kre, a c�l el�r�se �rdek�ben alkalmazott m�dszerekre vonatkozik. Ezekben viszont igen l�nyeges is le-
4 Ugyanott,- 97-104. old.
5 Z. Brzezinski: Alternat�ve to Partition. 139-162. old.
 
het az elt�r�s, mivel ma nem �ll sz�nd�kukban a „h�bor�s szakad�k sz�l�n t�ncolni" Eur�p�ban, s rugalmasabb magatart�st tan�s�tanak.
2. Szelekt�v h�d�p�t�s
A cselekv�si rugalmass�got igazolja az a gyakorlat is, amely igyekszik k�l�nb�z�k�ppen kezelni a kelet-eur�pai szocialista orsz�gokat, t�rekedve a megoszt�sukra �s szembe�ll�t�sukra. „Szelekt�v h�d�p�t�s" kifejez�ssel illetik az imperialista orsz�goknak azt a politik�j�t, hogy favoriz�lnak egyes szocialista orsz�gokat, „el�ny�ket" biztos�tanak n�melyeknek, m�g m�sok ellen politikai vagy propagandahadj�ratot vezetnek, s�t esetenk�nt megk�s�rlik a hidegh�bor�s nyom�st is.

K�l�n�sen k�t eur�pai szocialista orsz�got kezelnek kit�ntet� figyelmess�ggel m�r j�val a „szelekt�v h�d�p�t�s" kidolgoz�sa el�tti id�t�l, mintegy h�sz �ve: Jugoszl�vi�t �s a N�met Demokratikus K�zt�rsas�got.
Jugoszl�vi�ra rem�nyked�ssel tekintettek, amikor romlott a kapcsolta a t�bbi szocialista orsz�ggal, �s csal�d�suknak adtak hangot akkor, amikor normaliz�l�dott. Dics�rettel fogadtak mindent, ami a jugoszl�v ideol�giai �let pluralit�s�ra utal, de elvetett�k �s b�r�lt�k a „monolitikus p�rt" magatart�s�t a hatalom megszil�rd�t�s�ra �s az ellenz�k fell�p�sei ellen tett int�zked�sei miatt.
Az imperializmus teoretikusai sokat foglalkoznak azzal, hogy mi�rt kedvez� a Nyugat sz�m�ra a jelenlegi Jugoszl�via. A v�laszuk: Jugoszl�via Eur�p�ban „a szocialista t�mb�nk�v�lis�g p�ld�ja", �s mint „blokkon k�v�li �llam" gyakorol er�zi�s hat�st „a t�mb egys�g�re". Egyesek hadakoznak azok ellen, akik nem akarj�k megk�l�nb�ztetni Jugoszl�vi�t a t�bbi szocialista orsz�gt�l, mert az „kommunista maradt", ha „nincs is a t�mbben".

A t�ma �sszess�g�t nincs m�dunkban most megvizsg�lni, csak n�h�ny elem�t vehetj�k sorra. El�sz�r arr�l kell sz�lni, hogy a szocialista orsz�gok viszony�t Jugoszl�vi�hoz nem az imperialista taktika, nem a nemzetk�zi burzso�zia hozz� f�z�tt rem�nye hat�rozza meg. Jugoszl�via szocialista orsz�g, s �gy vele �szinte egy�ttm�k�d�sre, a kapcsolatok fejleszt�s�re t�rekszenek az eur�pai szocialista �llamok. T�rt�neti tapasztalatot szerezt�nk m�r arr�l, hogy a megrontott viszony a szocializmus ellens�geinek volt hasznos �s k�rokat okozott a munk�smozgalomnak. A Magyar Szocialista Munk�sp�rt �s a Magyar N�pk�zt�rsas�g k�lpolitikai tev�kenys�ge sor�n egy�ttm�k�d�sre, a kapcsolatok fejleszt�s�re t�rekszik Jugoszl�vi�val. Az elm�lt �vekben tan�i lehett�nk az er�fesz�t�sek eredm�nyeinek, az egy�ttm�k�d�s sz�lesed�s�nek, fejl�d�s�nek. Meggy�z�d�s�nk, hogy az imperialista taktikai rem�nyekre �gy lehet csap�st m�rni, ha a szocialista orsz�gok viszonya ny�lt, �szinte, egyenletesen fejl�dik, �s ha vit�inkat elvt�rsi m�don folytatjuk.
Ugyanakkor vannak olyan jelek �s t�nyek, amelyek n�ha g�tolj�k kapcsolataink fejl�d�s�t, ideiglenes fesz�lts�get id�zhetnek el� �s n�velik az imperialista politikusok taktikai lehet�s�geit. Jugoszl�v �rtelmis�gi �s �js�g�r� k�r�kben gyakran felel�tlen�l v�dolj�k �s el�t�lik a t�bbi szocialista orsz�g k�l- �s belpolitik�j�t. Az olyan �ll�t�sok, mint „b�rokratikus ir�ny�t�s", „etatista gazdas�gi rendszer", „a z�rt rendszer uniformiz�l�-
14 Szemelv�nygy�jtem�ny - J 16-703
 
d�sa", „dogmatikus monolitizmus", „t�mbszocializmus", „szovjet t�mb" stb., nem seg�tik el� a kapcsolatok norm�lis fejl�d�s�t. Minthogy nem seg�ti el� az sem, ha Jugoszl�vi�t �s ennek „t�mb�nk�v�li", „el nem k�telezett" politik�j�t egyesek k�vetend� p�ld�nak nevezik ki.
A N�met Demokratikus K�zt�rsas�got eg�szen m�s oldalr�l k�zel�tik meg az imperialista hatalmak: a felsz�mol�s�ra val� t�rekv�s a meghat�roz� tendencia. A hatvanas �vek elej�ig hidegh�bor�s taktik�t alkalmaztak vele szemben, hogy akad�lyozz�k meger�s�d�s�t, �s neh�zs�gek n�vel�s�vel g�tolj�k, lass�ts�k a gazdas�gi �p�t�munk�t. Fenyeget�ssel, zsarol�ssal igyekeztek megakad�lyozni elismer�s�t nem-szocialista orsz�gok r�sz�r�l. A hatvanas �vekben egyre ink�bb bebizonyosodott, hogy ez az imperialista taktika sikertelen. A N�met Demokratikus K�zt�rsas�g a szocialista vil�grendszer er�s �s jelent�s orsz�ga, olyan hatalom, amely n�lk�l Eur�pa nagy k�rd�sei nem d�nthet�k el. S ez a t�ny m�s szempontb�l is nagy jelent�s�g�, mert fontos elveket �rint.

Az NDK nem a muzsikok elmaradott Oroszorsz�ga, ahol - szerint�k - a leninizmus alkalmas eszk�z lehetett a fejlett szocialista nagyhatalom megteremt�s�re. A N�met Demokratikus K�zt�rsas�g a „Nyugat egy darabj�n" �l, s a marxizmus-leninizmus eszm�i az uralkod�ak. Ha itt is sikeres ez az eszme, akkor az val�ban t�rt�nelmi kih�v�s a „Nyugat" sz�m�ra a n�pek sz�ne el�tt. Az NDK n�pe �s p�rtja �llja a pr�b�t. Ezzel nem cs�kkent a felsz�mol�s�ra ir�nyid� t�rekv�s, de az egyetlen rohamr�l m�r ott is le kellett mondani.
Brzezinski 1965-ben azt aj�nlotta, hogy az NDK-t �gy lehet elszigetelni, ha a kelet-eur�pai �llamokat �gy kezelik, mintha teljesen f�ggetlenek voln�nak, s olyan fokozatos, r�szleges l�p�seket kell tenni, hogy az oroszok �s a kelet-eur�paiak felismerj�k; „t�bb� nem f�z�dik semmi �rdek�k Kelet-N�metorsz�ghoz". Ennek el�r�s�re katonai vonatkoz�sban is meg kell nyugtatni az eur�pai szocialista orsz�gokat.

Brzezinski �gy gondolja: az NDK l�te a szocialista orsz�gok sz�m�ra egyszer�en biztons�gi k�rd�s. Ha siker�l megnyugtatni �ket, akkor mag�ra hagyj�k az NDK-t, �s nyugati elk�pzel�s alapj�n egyes�l a k�t n�met �llam. Az imperialist�k rosszul sz�molnak. Az NDK l�te nem alku t�rgya. A n�met n�p egy r�sze a szocializmus �tj�ra l�pett, s ez vil�gt�rt�nelmi jelent�s�g�. A N�met Demokratikus K�zt�rsas�g eredm�nyei letagadhatatlanok, nemzetk�zi elismer�se sz�lesedik. Mint ahogy m�s szocialista orsz�got, ugyan�gy az NDK-t sem lehet let�r�lni Eur�pa t�rk�p�r�l. A Szovjetuni� �s vele egy�tt a t�bbi szocialista orsz�g minden sz�ks�ges alkalommal tan�jel�t adj�k annak, hogy sorsuk �s j�v�j�k �ssze van kapcsol�dva, egys�ges fell�p�s�kt�l f�gg minden siker�k, nem valamelyik sz�vets�ges�k felad�s�t�l.

Az �tvenes �vek v�g�n abban rem�nykedtek, hogy a Lengyel N�pk�zt�rsas�gban lesz sz�mukra kedvez� fordulat. Mint ismeretes, 1956-bon Lengyelorsz�gban is politikai v�ls�g volt. A szekt�s, dogmatikus hib�k meggyeng�tett�k a prolet�rdiktat�ra alapjait �s talajt biztos�tottak a revizionista t�mad�snak, amit az oszt�lyellens�g megk�s�relt kihaszn�lni a saj�t haszn�ra. A Lengyel Egyes�lt Munk�sp�rt azonban �rr� tudott lenni a helyzeten. Lengyelorsz�ggal kapcsolatban sz�moltak olyan t�nyez�kkel is, amit J. C. Campbell �gy fogalmazott meg: „Lengyelorsz�g hossz� id�szakon �t tradicion�lis egy�ttm�k�d�st tan�s�tott a Nyugattal" �s rem�lt�k, az nem m�lt el nyomtalanul. Azzal is sz�moltak, hogy sok lengyel �llampolg�rnak vannak rokonai az Egyes�lt �llamokban.
Ezek alapj�n �s rem�ny�ben az Egyes�lt �llamok megk�l�nb�ztet� b�n�sm�dot tan�s�tott a Lengyel N�pk�zt�rsas�g ir�nt, p�nz�gyi �s gazdas�gi seg�lyt ny�jtott, �l�nk�tette a kultur�lis �s kereskedelmi kapcsolatokat. (Ezt az elvet 1951-ben vonta vissza az Egyes�lt �llamok minden kelet-eur�pai n�pi demokratikus orsz�ggal szemben, csak Jugoszl�via eset�ben tartotta fenn v�gig.) Igaz, hogy az Egyes�lt �llamok Kongresszusa 1962-ben visszavonta azt, de 1963-ban ism�t alkalmazni kezdt�k.
Az �vek folyam�n azt�n vil�gosan bebizonyosodott, hogy ez esetben is csal�dniuk kellett az imperialista strat�g�knak. A Lengyel N�pk�zt�rsas�g internacionalista k�lpolitik�t folytat �s a „liberaliz�ci�hoz" f�z�tt imperialista v�rakoz�sok is k�tba estek. Ez�rt a hatvanas �vek m�sodik fel�ben m�r a nemzetk�zi reakci� �sszpontos�tott t�mad�sa folyt a Lengyel N�pk�zt�rsas�g ellen.
Mik�zben az amerikai k�lpolitika megpr�b�lta megk�l�nb�ztet� m�dszerekkel befoly�solni a lengyel magatart�st, hidegh�bor�s t�mad�sokat vezetett a Magyar N�pk�zt�rsas�g ellen. Az ellenforradalmi l�zad�s lever�se ut�n megk�rd�jeleztek mindent, ami Magyarorsz�gon t�rt�nt. Taktik�juk arra ir�nyult, hogy min�l tov�bb tartson a felfordul�s, a v�ront�s, a sztr�jk, hogy halmoz�djon a magyar n�p szenved�se �s ez�rt ne t�mogassa a Magyar Szocialista Munk�sp�rt politik�j�t.

A megk�l�nb�ztet� magatart�s a t�bbi eur�pai szocialista orsz�ggal szemben is �rv�nyes�l az imperialista hatalmak k�lpolitik�j�ban. Term�szetesen a Magyar N�pk�zt�rsas�g ellen is kidolgozt�k �s gyakorolj�k politik�jukat. A hatvanas �vek elej�n e tekintetben is fel�lvizsg�latra k�nyszer�ltek. Divatba j�tt Magyarorsz�g Nyugaton. Versenyt futottak a szak�rt�k, hogy felfedj�k: mi a „magyar csoda" titka, hogy lehetett olyan m�lyr�l elindulva ilyen eredm�nyeket el�rni. Felfedezt�k „a rendszer liberaliz�l�d�s�t". Rem�nyek csillantak fel el�tt�k, h�tha let�r Magyarorsz�g a szocializmus �tj�r�l, ha fokozatosan is. „Liberaliz�l�dik a diktat�ra", �s ez el�bb-ut�bb szovjet-magyar v�lem�nyelt�r�sekhez, majd fokozatosan szembe�ll�shoz vezet - �lmodoztak a burzso� strat�g�k.
K�d�r J�nos 1963. december 24-�n a „N�pszabads�g"-nak adott nyilatkozat�ban leleplezte a burzso� f�lre�rt�seket �s torz�t�sokat. „Letagadhatatlan eredm�nyeink elismer�s�t a Nyugaton telet�zdelik olyasfajta kit�telekkel, hogy Magyarorsz�g „liberaliz�l�dik” �s hasonl�kkal. Az ilyen meg�llap�t�s a szocializmus l�nyeg�nek nem ismer�s�b�l ered. Hiszen amit �k liberaliz�l�d�snak �s hasonl�nak neveznek, az semmi m�s, mint p�rtunk �s n�pi rendszer�nk tudatos �s szakadatlan t�rekv�se t�rsadalmi �let�nk, t�rsadalmi rendszer�nk sz�ntelen fejleszt�s�re, a demokratizmus elm�ly�t�s�re; szocialista c�ljainkt�l ezzel nem t�ntorodunk el, hanem �ppen azok gyorsabb �s hat�konyabb megval�s�t�s�t szolg�ljuk."
K�l�n�sen nagy csal�d�s �rte a fellaz�t�si politika kidolgoz�it �s alkalmaz�it a magyar-szovjet kapcsolatok alakul�sa, fejl�d�se l�tt�n. Menn�l er�sebb �s szil�rdabb lett a n�pi Magyarorsz�g bels� helyzete, ann�l biztosabban fejl�dtek, m�ly�ltek �s sz�lesedtek a k�t orsz�g kapcsolatai. A Magyar Szocialista Munk�sp�rt �s a Szovjetuni� Kommunista P�rtja kapcsolat�t az elvt�rsi bizalom �s egy�ttm�k�d�s, a teljes n�zetazonos-
14*
 
s�g jellemzi. Egy�ttes fell�p�s�k �s kezdem�nyez�s�k jelent�s m�rt�kben hozz�j�rultak a nemzetk�zi kommunista �s munk�smozgalomban a szakad�rs�g hat�s�nak lek�zd�s�hez, az egys�g er�s�t�s�hez.
Ma sem sz�ntek meg a tal�lgat�sok �s kombin�l�sok. A pszichol�giai hadvisel�s nyugati szak�rt�inek az a feladatuk, hogy zavarokat keltsenek, r�seket �ssenek a kialakult szocialista nemzeti egys�gen �s a t�bbi szocialista orsz�ggal folytatott egy�ttm�k�d�sen, a magyar-szovjet bar�ts�gon.
Nincs arra sz�ks�g enn�l a r�szn�l, hogy r�szletesen elemezz�k, mi�rt ker�lt Csehszlov�kia el�t�rbe az ut�bbi �vekben a nemzetk�zi burzso�zia taktik�j�ban. Az evolucionist�k mindig nagy v�rakoz�ssal tekintettek Csehszlov�ki�ra, mint „a legeur�paibb keleti orsz�gra". Brzezinski 1965-ben megjelent k�nyv�ben a kiindul�pontot �gy fogalmazta meg: „Kelet-Eur�p�t t�rt�nelmi sz�lak f�zik a Nyugathoz . . . Ez k�l�n�sen �rv�nyes Csehszlov�ki�ra . . ." Ugyanakkor a szem�lyi kultusz k�vetkezm�nyeinek felsz�mol�s�ban lemarad�s volt Csehszlov�ki�ban �s �gy bels� fesz�lts�ggel sz�moltak, ami megk�nny�ti a behatol�st.
Amikor a jobboldali reformista t�mad�s kibontakozott Csehszlov�ki�ban 1968-ban, akkor az imperialista strat�g�k a fokozatoss�g taktik�j�t aj�nlott�k. „Most, hogy Kelet-Eur�pa a szabads�g k�sz�b�n �ll - �rta V. Zorza 1968. m�rcius 13-�n a �Guardian�-ban megjelent cikk�ben -, e j�akarat� nyugati bar�tok arra kezdik s�rgetni a cseheket, hogy m�rs�kelj�k lelkesed�s�ket, a szabads�gmozgalomnak nem szabad t�l gyorsnak lennie . . ." Az imperialista hatalmak korm�nyai szint�n tart�zkod�, �vatos magatart�st tan�s�tottak. Azt rem�lt�k, hogy a bels� fejl�d�s ny�lt beavatkoz�s n�lk�l is meggyeng�theti a szocialista rendszert �s Csehszlov�kia kapcsolatait a t�bbi szocialista orsz�ggal. Ugyanakkor nagy ar�nyokban fokozt�k a h�rszerz� szervek tev�kenys�g�t, valamint a „liber�lis" politikusok �s �js�g�r�k kapcsolatainak ki�p�t�s�t a csehszlov�k „reformerekkel".

A „h�dver�s" politik�j�ban nagy szerepet j�tszik a gazdas�gi, kereskedelmi kapcsolat is.
A hidegh�bor�s maradv�nyokat a nemzetk�zi gazdas�gi kapcsolatok ter�let�n k�t okb�l is t�madj�k egyes t�k�s k�r�k �s ideol�gusaik. Egyr�szt jelent�s gazdas�gi k�r�k vannak f�leg Nyugat-Eur�p�ban, amelyeknek gazdas�gi �rdek�k a szocialista orsz�gokkal, f�leg a Szovjetuni�val val� kereskedelem. (P�ldak�nt emlegetik Nyugaton Finnorsz�g haj��p�t� �s f�mfeldolgoz� ipar�gait, amelyek az �tvenes �vekben s�lyos neh�zs�geket �ltek �t, de a Szovjetuni�val k�t�tt hossz� lej�rat� megrendel�sek r�v�n kiker�ltek a neh�zs�gekb�l. Az olasz „ENI" �llami olajkonszern versenyk�pess�g�nek fokoz�s�hoz jelent�sen hozz�j�rult az, hogy szerz�d�st k�t�tt egy szovjet v�llalattal.)
M�sr�szt az evol�ci�-elm�let h�vei fell�pnek a kereskedelmi kapcsolatok liberaliz�l�sa mellett, de �gy, hogy azokat nagyhat�s� politikai fegyverk�nt haszn�lj�k fel a kelet-eur�pai szocialista orsz�gokkal szemben.
Z. Brzezinski „A megoszt�s alternat�v�ja" c�m� k�nyv�ben nagy teret szentel a kelet-nyugati gazdas�gi kapcsolatoknak. B�r�lja az Egyes�lt �llamok Kongresszus�t, mert „lass� a kommunista vil�gban v�gbemen� v�ltoz�sok felismer�s�ben, pedig l�nyegbev�g�an fontos lenne gyorsan reag�lni a v�ltoz�sokra �s a k�n�lkoz� alkalmakra". Ezzel szemben nagyobb man�verez�si jogot �s lehet�s�get k�vetel a korm�ny sz�m�ra. „A
 
korm�nyzat man�verez�si lehet�s�geinek n�vel�se - �rja - fokozn� a korm�nyzatnak azt a k�pess�g�t, hogy a nagyobb kereskedelem �s hitelek ellen�ben engedm�nyeket k�veteljen a kommunista �llamokt�l."
Mi a k�l�nbs�g a hidegh�bor�s kereskedelempolitika �s az evolucionist�k aj�nlatai k�z�tt? A l�nyeget �s a c�lt tekintve - semmi. A hidegh�bor� kereskedelempolitik�ja a bojkott, a kapcsolatok befagyaszt�sa, a ny�lt gazdas�gi nyom�s a szocialista orsz�gok ellen. Az evol�ci�-elm�let szerint a kereskedelmi kapcsolatokat a politikai nyom�s eszk�zek�nt kell felhaszn�lni, felt�teleket kell szabni stb., hogy gyeng�ts�k a szocialista rendszert. A gazdas�gi bojkott m�r egyszer visszafel� s�lt el, nem �rte el c�lj�t, ez�rt volt sz�ks�g �j pr�b�lkoz�sra.

Brzezinski aj�nlatot tesz az alkalmazhat� eszk�z�kre is, ami nem m�s, mint a ny�lt megk�l�nb�ztet�s, a „jutalmaz�s" m�dszere. „. . . Nagy �ltal�noss�gban, az amerikai gazdas�gi seg�ts�g politik�j�t Kelet-Eur�pa vonatkoz�s�ban k�t alapvet� krit�riumnak kell megszabnia: amikor egy orsz�g n�veli a szovjet ellen�rz�st�l val� k�ls� f�ggetlens�g�t, akkor meg kell jutalmazni; amikor egy orsz�g �rz�kelhet�en liberaliz�lja bels� rendszer�t; akkor meg kell jutalmazni. �s hasonl�k�ppen, amikor ezzel ellent�tes ir�nyzat alakul ki, akkor az Egyes�lt �llamoknak k�sznek kell lennie a seg�ts�g besz�ntet�s�re, az olyan speci�lis kiv�lts�gok visszavon�s�ra, mint a legnagyobb kedvezm�ny elve (ami �letbe v�g�an fontos a kelet-eur�paiak sz�m�ra), �s nem szabad haboznia, hogy utaljon ezen int�zked�sek politikai ind�t�kaira." 6
A szocialista k�lpolitika �s kereskedelmi politika abb�l indul ki, hogy a nemzetk�zi munkamegoszt�s el�ny�s minden r�sztvev� sz�m�ra �s er�s�ti a k�l�nb�z� rendszer� orsz�gok b�k�s egym�s mellett �l�s�nek politik�j�t. Ez�rt nemzetk�zi gazdas�gi kapcsolatokban alapelvk�nt kezelik k�lcs�n�sen el�ny�s gazdas�gi kapcsolatok fejleszt�se valamennyi orsz�ggal, t�rsadalmi rendszer�kt�l f�ggetlen�l. Ez�rt s�krasz�llnak a megk�l�nb�ztet�s �s a korl�toz�sok minden form�j�t�l mentes nemzetk�zi kereskedelmi-gazdas�gi kapcsolatok sz�les k�r� fejleszt�se mellett.

Ez fejez�d�tt ki a Vars�i Szerz�d�s tag�llamai k�l�gyminisztereinek 1969 okt�ber v�gi pr�gai tan�cskoz�sain is, ahol javasolt�k, hogy az eur�pai �llamok �rtekezlet�n vitass�k meg a gazdas�gi kapcsolatok fejleszt�s�t is. Az eur�pai kollekt�v biztons�gi rendszer �j lehet�s�geket nyitna a kereskedelmi �s gazdas�gi egy�ttm�k�d�s fejleszt�se el�tt.
A szelekt�v „h�d�p�t�s" politik�j�ban k�zponti helyet foglal el a szocialista orsz�gok elleni ideol�giai diverzi�, amelynek f� c�lja a szocialista eszme er�zi�j�nak el�seg�t�se, a n�pt�megek, els�sorban az �rtelmis�g Nyugat ir�nti ill�zi�j�nak fokoz�sa, a dolgoz� t�megek tudat�nak megzavar�sa.
A „k�nyszer� fel�lvizsg�l�s" id�szak�ban az amerikai szen�tus k�l�gyi bizotts�ga - neves szakemberek bevon�s�val - megvizsg�lta a k�lpolitika �s az ideol�giai harc �sszef�gg�seit. Jelent�s�t 1960-ban „Ideol�gia �s k�lpolitika" c�mmel ismertette.
A jelent�s v�gk�vetkeztet�se, hogy „az ideol�gia fontos t�nyez� lett a
6 Ugyanott, 152-160. old.
 
nemzetk�zi kapcsolatokban. A politikai eszm�k �s c�lok jellege, s k�ls� megjelen�si form�ja �ri�si hat�st gyakorol az �llamk�zi kapcsolatokra." M�sik meg�llap�t�suk, hogy a kommunista ideol�gia hat�s�t ellens�lyozni kell �s el� kell seg�teni annak er�zi�j�t, megszel�d�t�s�t. Az eszk�z, amit aj�nlanak: egyr�szt min�l sz�lesebb kapcsolatok kialak�t�sa a szocialista orsz�gok �llampolg�raival ideol�giai befoly�sol�suk c�lj�b�l; m�sr�szt a propaganda fokoz�sa �s „moderniz�l�sa".
A k�lf�ldi kultur�lis kapcsolatok „h�d�p�t�si" c�lj�val H. Coombs volt amerikai k�l�gyminiszterhelyettes foglalkozott r�szletesen az 1964-ben megjelentetett „A k�lpolitika negyedik dimenzi�ja" c�m� k�nyv�ben. A szerz� szerint a kultur�lis kapcsolatok hat�sosabb� tehetik az amerikai c�lok megval�s�t�s�t. A kultur�lis kapcsolatok c�lja, Coombs szerint, el�seg�teni, hogy a vil�g n�pei jobban meg�rts�k az Egyes�lt �llamokat, elfogadj�k az amerikai �letform�t �s j�indulat�an viseltessenek politik�ja ir�nt.

Az Egyes�lt �llamok a c�l �rdek�ben tov�bbfejlesztette a strat�giai l�lektani m�veletek int�zm�nyeit. Az USIA (az Egyes�lt �llamok T�j�koztat� �gyn�ks�ge) �vi k�lts�gvet�se meghaladja a 17 milli� doll�rt, s mintegy 12 000 munkat�rsa k�z�l 9000 k�lf�ld�n dolgozik. Mivel a szocialista orsz�gokban nincsenek k�zpontjai, �gy k�zvetve foglalkozik azok bels� �let�vel. Szakemberei megl�togatj�k ezeket az orsz�gokat, kik�rdezik a turist�kat, tanulm�nyozz�k a sajt�t �s a r�di�ad�sokat. Ezek alapj�n dolgozz�k ki a propaganda ir�nyvonal�t, m�dszereit �s egy-egy id�szak k�zponti k�rd�seit. Foly�irata „Problems of Communism" (A kommunizmus probl�m�i) sokat foglalkozott a „magyar liberaliz�l�d�ssal", majd a „Csehszlov�k pluralizmussal", a „lengyel antiszemitizmussal" stb. stb., mind, mind egy-egy l�lektani t�mad�s el�k�sz�t�jek�nt szerepelt.
A l�lektani hadvisel�s szervei, az „Amerika Hangja", a „Szabad Eur�pa R�di�" �s a t�bbi propagandaszervek v�ltoztattak taktik�jukon, „loj�lisabbak" lettek, de ezzel egy�tt ravaszabbak. „K�nyes, de fontos k�rd�s �rja Brzezinski - a Szabad Eur�pa R�di� k�rd�se . . ." „F�lhivatalos st�tusa lehet�v� teszi, hogy szabadabban komment�lja a kelet-eur�pai �llamok bels� �let�nek fejlem�nyeit, mint azt az Amerika Hangja sz�ks�gszer�en enyh�bb �s �vatosabb ad�sai teszik. A kommunista korm�nyok tov�bbi evol�ci�j�hoz . . . tov�bbra is sz�ks�g van a Szabad Eur�pa �s az Amerika Hangja k�z�tti jelenlegi munkamegoszt�sra." 7
Minden imperialista c�l ellen�re a „h�d�p�t�snek" k�t oldala van. Egyr�szt tal�lkozik a szocialista orsz�gok azon politik�j�val, amely a b�k�s egym�s mellett �l�s elv�b�l kiindulva, norm�lis kapcsolatokat, t�rgyal�sokat �s megegyez�seket, egy�ttm�k�d�st akar a fejlett t�k�s orsz�gokkal is. M�sr�szt ezeket a kapcsolatokat az imperialist�k igyekeznek felhaszn�lni arra, hogy bevigy�k a sz�th�z�s szellem�t a szocialista orsz�gok k�z�, megpr�b�lj�k elm�ly�teni a k�z�tt�k felmer�l� elt�r�seket �s fellaz�ts�k a szocialista orsz�gok bels� t�rsadalmi viszonyait. Ez�rt a harc �s egy�ttm�k�d�s jellemzi a k�t vil�grendszerhez tartoz� orsz�gok egym�s k�z�tti kapcsolatait.
7 Ugyanott, 160. old.
 
Az imperialista c�lok ellen�re, a kapcsolatok fejleszt�se k�lcs�n�s �rdek, minden n�pnek haszn�ra van. A szocialista �llamok a kapcsolatok re�lis fejleszt�s�re t�rekszenek, de visszaverik a provok�ci�kat. Hogy a „h�d�p�t�s" el�rje az igazi c�lj�t, hogy hat�sos legyen a provok�torok szempontj�b�l, ahhoz m�sra is sz�ks�g van, olyan bels� t�rsadalmi k�r�lm�nyekre, amelyek megk�nny�tik az imperialista c�lok el�r�s�t.