A v�ltoz�s teh�t csakis az �ru haszn�lati �rt�k�b�l, mint olyanb�l eredhet, vagyis az �ru elhaszn�l�s�b�l.

Ahhoz, hogy egy �ru elhaszn�l�s�b�l �rt�ket h�zzon ki,p�nzbirtokosunknak olyan szerencs�snek kellene lennie, hogy a forgalom ter�let�n bel�l,a piacon,olyan �rut fedezzen fel,amelynek maga a haszn�lati �rt�ke azzal a saj�ts�gos tulajdons�ggal rendelkezik, hogy �rt�k forr�sa s amelynek val�s�gos elhaszn�l�sa teh�t maga is munka t�rgyiasul�sa, s ez�rt �rt�kteremt�s.

S a p�nzbirtokos k�szen tal�l a piacon egy ilyen saj�tos �rut:- a munkak�pess�get, vagyis a munkaer�t.

Munkaer�n vagy  munkak�pess�gen: azoknak a fizikai �s szellemi k�pess�geknek az �sszess�g�t �rtj�k, amelyek egy ember testi mivolt�ban, �l� szem�lyis�g�ben l�teznek, s amelyeket mozg�sba hoz, valah�nyszor valamilyenfajta haszn�lati �rt�ket termel.

Ahhoz azonban, hogy a p�nzbirtokos a munkaer�t, mint �rut a piacon k�szen tal�lja, k�l�nb�z� felt�teleknek kell teljes�lni�k.

Az �rucsere �nmag�ban v�ve csak olyan f�gg�s�gi viszonyokat foglal mag�ban, melyek saj�t term�szet�b�l fakadnak. Ezt felt�telezve a munkaer� csak annyiban �s az�rt jelenhet meg a �ruk�nt a piacon,amennyiben �s mert saj�t birtokosa – az a szem�ly,akinek a munkaereje – �ruba bocs�tja,illetve eladja. Hogy birtokosa �ruk�nt eladhassa, ahhoz az kell, hogy rendelkezhess�k vele, teh�t szabad tulajdonosa legyen munkak�pess�g�nek, szem�ly�nek.

{(A klasszikus �kort t�rgyal� szaklexikonokban az a k�ptelens�g olvashat�, hogy az antik vil�gban a t�ke teljesen kifejl�d�tt volt,”csak �ppen a szabad munk�s �s a hitel�gy nem volt meg”, Mommsen �r is –R�mai t�rt�nelem-�ben -   egyik felcser�l�st a m�sik ut�n k�veti el.)}

� �s a p�nzbirtokos a piacon tal�lkoznak, �s mint egyenrang� �rubirtokosok l�pnek viszonyba egym�ssal,csak abban k�l�nb�znek,hogy az egyik vev�, a m�sik elad�, jogilag teh�t mindketten egyenl� szem�lyek. E viszony fennmarad�s�hoz az sz�ks�ges, hogy a munkaer� tulajdonosa munkaerej�t mindig csak meghat�rozott id�re adja el, mert ha mindenest�l, egyszer s mindenkorra eladja, szabad emberb�l rabszolg�v�, �rubirtokosb�l, �ruv� v�ltozik.

Mint szem�lynek �lland�an olyan viszonyban kell lennie munkaerej�vel, mint tulajdon�val �s ez�rt saj�t �ruj�val, �s ezt csak akkor teheti,ha munkaerej�t mindig csak �tmenetileg, csak meghat�rozott id�tartamra bocs�tja a vev� rendelkez�s�re, engedi �t elhaszn�l�sra, teh�t elidegen�t�s�vel nem mond le tulajdon�r�l.

{(K�l�nb�z� orsz�gok t�rv�nyhoz�sa ez�rt megszabja a munkaszerz�d�s maxim�lis id�tartam�t. Minden n�pn�l, ahol szabad munka van,a t�rv�nyk�nyvek szab�lyozz�k a szerz�d�s fel-mond�si felt�teleit. K�l�nb�z� orsz�gokban, kiv�lt Mexik�ban (az amerikai polg�rh�bor� el�tt a Mexik�t�l elszak�tott ter�leteken �s a Cuza-f�le �talakul�sig[1] l�nyegileg a dunai tartom�nyokban is) a rabszolgas�got a peon - rendszer form�j�ba burkolj�k. El�legek r�v�n, amelyeket munk�val kell let�rleszteni, �s amelyek nemzed�kr�l-nemzed�kre h�rulnak �t, nemcsak az egyes munk�s, hanem csal�dja is t�nylegesen m�s szem�lyek �s csal�djuk tulajdon�v� lesz. Ju�rez megsz�ntette a peon -  rendszert. Miksa, az �gynevezett cs�sz�r, �jra bevezette egy rendelettel, amelyet a washingtoni k�pvisel�h�zban tal�l�an, mint olyan rendeletet b�lyegeztek meg, amely vissza�ll�tja a rabszolgas�got Mexik�ban.”K�l�n�s testi �s szellemi �gyess�geimnek �s tev�kenys�gi lehet�s�geimnek… id�ben korl�tozott haszn�lat�t elidegen�thetem valaki m�snak, mert e korl�toz�s ut�n ezek az �n teljess�gemmel �s �ltal�noss�gommal k�ls�leges viszonyba ker�lnek. A munka �ltal konkr�t eg�sz id�mnek �s termel�sem teljess�g�nek elidegen�t�s�vel ezek szubsztanci�j�t, �ltal�nos tev�kenys�gemet �s val�s�gomat, szem�lyis�gemet tenn�m m�snak a tulajdon�v�.” – Hegel: A jog filoz�fi�ja.1840.)}

A m�sodik l�nyeges felt�tele annak, hogy a p�nzbirtokos a munkaer�t a piacon mint �rut k�szen tal�lja az, hogy a munkaer� birtokosa ne adhasson el �rukat, amelyekben munk�ja t�rgyiasult, hanem k�nytelen legyen mag�t a munkaerej�t, amely csak az � eleven testi mivolt�ban l�tezik, �ruba bocs�tani.

Ahhoz, hogy valaki munkaerej�t�l megk�l�nb�ztetett �rukat adhasson el, term�szetesen termel�si eszk�z�kkel, p�ld�ul nyersanyagokkal, munkaszersz�mokkal, stb… kell rendelkeznie.

B�r n�lk�l nem k�sz�thet csizm�t. Azonk�v�l l�tfenntart�si eszk�z�kre van sz�ks�ge.

Senki, m�g a j�v� zen�sze sem �lhet j�v�beli term�keken,teh�t olyan haszn�lati �rt�keken sem,amelyeknek termel�se m�g nem k�sz,�s ak�rcsak a f�ld sz�npad�n val� megjelen�s�nek els� napj�n,az embernek most is mindennap fogyasztania kell, miel�tt �s mik�zben termel. Ha a term�keket �rukk�nt termelik, akkor eladand�k,miut�n termelt�k �ket,s a termel� sz�ks�gleteit csak elad�suk ut�n el�g�thetik ki. A termel�s idej�hez az elad�shoz sz�ks�ges id� j�rul.

A p�nzbirtokosnak teh�t ahhoz, hogy p�nz�t t�k�v� v�ltoztathassa, az �rupiacon k�szen kell tal�lnia a szabad munk�st, aki szabad abban a kett�s �rtelemben, hogy szabad szem�lyk�nt rendelkezik munkaerej�vel, mint a maga �ruj�val, s hogy, m�sr�szt, nincs m�s eladhat� �ruja, mentes �s szabad minden dologt�l, amely munkaereje realiz�l�s�hoz sz�ks�ges.

Hogy ez a szabad munk�s mi�rt l�p vele szembe a forgalom ter�let�n, ez a k�rd�s nem �rdekli a p�nzbirtokost, aki a munkapiacot, mint az �rupiac egy k�l�n�s oszt�ly�t k�szen tal�lja. S benn�nket egyel�re �ppoly kev�ss� �rdekel ez. Elm�letileg megkapaszkodunk a t�nyben, mint ahogy a p�nzbirtokos ezt gyakorlatilag teszi.

Egy azonban vil�gos.

A term�szet nem hoz l�tre az egyik oldalon p�nz- vagy �rubirtokosokat, a m�sikon pedig olyan embereket, akik puszt�n saj�t munkaerej�k birtokosai.

Ez a viszony nem term�szett�rt�neti, �s �ppoly kev�ss� olyan t�rsadalmi viszony,amely minden t�rt�nelmi peri�dusnak k�z�s saj�tja.

Nyilv�nval�an maga is egy megel�z� t�rt�nelmi fejl�d�s eredm�nye, sok gazdas�gi forradalomnak, a t�rsadalmi termel�s eg�sz sor r�gebbi alakulata pusztul�s�nak a term�ke.

Az el�z�leg szem�gyre vett gazdas�gi kateg�ri�k is magukon viselik a t�rt�nelem nyom�t. A term�kek �ruk�nt val� l�tez�se meghat�rozott t�rt�nelmi felt�teleket burkol.

Hogy a term�k �ruv� v�lj�k, ehhez az sz�ks�ges, hogy ne mag�nak a termel�nek k�zvetlen l�tfenntart�si eszk�zek�nt termelj�k.

Ha tov�bb kutattuk volna, milyen k�r�lm�nyek k�z�tt �lti valamennyi term�k vagy legal�bbis t�bbs�g�k �ru form�j�t ,azt l�ttuk volna,hogy ez csak egy eg�szen saj�tos termel�si m�d,a t�k�s termel�si m�d alapzat�n t�rt�nik meg. Az ilyen vizsg�lat azonban nem tartozott az �ru elemz�s�hez. �rutermel�s �s �ruforgalom lehets�ges akkor is, ha a term�kek t�lnyom� r�sze k�zvetlen�l a termel� saj�t sz�ks�glet�t szolg�lja, nem v�ltozik �ruv�, teh�t a csere�rt�k m�g kor�ntsem uralkodik a t�rsadalmi termel�si folyamaton annak eg�sz sz�less�g�ben �s m�lys�g�ben. A term�k �ruk�nt val� jelentkez�s�nek felt�tele, hogy a munka t�rsadalmon bel�li megoszt�sa annyira kifejl�d�tt, hogy a haszn�lati �rt�k �s csere�rt�k k�l�nv�l�sa, amely a k�zvetlen cserekereskedelemben csak megkezd�dik, m�r v�gbement. A fejl�d�snek ez a foka azonban a t�rt�nelmileg legk�l�nb�z�bb gazdas�gi t�rsadalomalakulatoknak k�z�s saj�tja.

Ha pedig a p�nzt vessz�k szem�gyre, azt l�tjuk, hogy ez az �rucsere bizonyos szintj�t felt�telezi.

A p�nz k�l�n�s form�i: -puszta �ruegyen�rt�k, vagy forgalmi eszk�z, vagy fizet�si eszk�z, kincs �s vil�gp�nz – az egyik vagy a m�sik funkci� k�l�nb�z� terjedelme �s viszonylagos t�ls�lya szerint a t�rsadalmi termel�si folyamat igen k�l�nb�z� fokaira utalnak. A tapasztalat szerint, m�gis viszonylag gyeng�n fejlett �ruforgalom  elegend� mindezeknek a p�nzform�knak a kialakul�s�hoz.

M�s a helyzet a t�k�vel.

Ennek t�rt�nelmi l�tez�si felt�telei kor�nt sincsenek meg az �ru- �s p�nzforgalommal.

A t�ke csak ott j�n l�tre,ahol a termel�si �s l�tfenntart�si eszk�z�k birtokosai k�szen tal�lj�k a piacon a szabad munk�st mint munkaerej�nek elad�j�t,�s ez az egy t�rt�nelmi felt�tel egy vil�gt�rt�nelmet foglal mag�ban.

A t�ke ez�rt m�r eleve a t�rsadalmi termel�si folyamat egy korszak�t hirdeti meg.{(A t�k�s korszakot teh�t az jellemzi, hogy a munkaer� mag�nak a munk�snak a sz�m�ra egy birtok�ban l�v� �ru form�j�t, �s ez�rt munk�ja a b�rmunka form�j�t �lti. M�sr�szt a munkaterm�kek �ru-form�ja csak ett�l a pillanatt�l v�lik �ltal�noss�.)}

Ezt a saj�ts�gos �rut, a munkaer�t kell most k�zelebbr�l szem�gyre venn�nk.

A munkaer�nek, mint minden m�s �runak, �rt�ke van.

{„Egy ember �rt�ke vagy �rt�kess�ge, mint minden m�s dolog�, az �ra; vagyis annyi, amennyit ereje haszn�lat��rt adnak.” –Th. Hobbes: Works. 1839.}

Mi hat�rozza meg ezt?

A munkaer� �rt�k�t: mint minden m�s �ru�t, az ennek a saj�tos cikknek a termel�s�hez, teh�t �jratermel�s�hez is sz�ks�ges munkaid� hat�rozza meg.

Amennyiben �rt�k, maga a munkaer�: csak a benne t�rgyiasult t�rsadalmi �tlagmunka meghat�rozott mennyis�g�t k�pviseli.

A munkaer�, csak az �l� egy�n k�pess�gek�nt l�tezik. Termel�se teh�t felt�telezi az egy�n l�tez�s�t. Minthogy az egy�n l�tez�se adott, a munkaer� termel�se mag�nak az egy�nnek az �jratermel�se, vagyis fenntart�sa. A maga fenntart�s�hoz az �l� egy�nnek a l�tfenntart�si eszk�z�k bizonyos �sszeg�re van sz�ks�ge. A munkaer� termel�s�hez sz�ks�ges munkaid� teh�t felold�dik az e l�tfenntart�si eszk�z�k termel�s�hez sz�ks�ges munkaid�ben, vagyis a munkaer� �rt�ke a birtokosa fenntart�s�hoz sz�ks�ges l�tfenntart�si eszk�z�k �rt�ke. A munkaer� azonban csak k�ls� megnyilv�nul�sa �tj�n val�sul meg, csak a munk�ban t�nykedik. T�nyked�s�vel, a munk�val azonban r�ford�t�dik az emberi izom, ideg, agy, stb. bizonyos mennyis�ge, s ezt �jra p�tolni kell. Ez a fokozott kiad�s fokozott bev�telt szab meg.{Az �kori R�m�ban a villicus, aki mint int�z� a f�ldm�vel� rabszolg�k �l�n �lott,” mivel munk�ja k�nnyebb volt, mint a t�bbi csel�d�, sz�kebb adagot kapott ezekn�l” – Th. Mommsen. 1856.} Ha a munkaer� tulajdonosa ma dolgozott, ugyanezt a folyamatot holnap meg kell tudnia ism�telni ugyanilyen er�beli �s eg�szs�gi felt�telek k�z�tt. A l�tfenntart�si eszk�z�k �sszeg�nek teh�t elegend�nek kell lennie ahhoz, hogy a dolgoz� egy�nt, mint dolgoz� egy�nt �let�nek norm�lis �llapot�ban megtartsa. Maguk a term�szetes sz�ks�gletek, p�ld�ul a t�pl�lkoz�s, a ruh�zkod�s, a f�t�s, a lak�s, stb., az egyes orsz�gok �ghajlati �s egy�b term�szeti saj�toss�gai szerint k�l�nb�z�k. M�sr�szt az �gynevezett elengedhetetlen sz�ks�gletek terjedelme, valamint kiel�g�t�s�k m�dja maga is t�rt�nelmi term�k, s ez�rt nagy r�szben f�gg az orsz�g kultur�lis fok�t�l, t�bbek k�z�tt  att�l is, hogy milyen felt�telek k�z�tt, s ez�rt milyen szok�sokkal �s �letig�nyekkel alakult ki a szabad munk�sok oszt�lya.{Th.Thornton: A t�ln�pesed�s �s orvosl�sa.1846.}

Ellent�tben teh�t a t�bbi �ruval,a munkaer� �rt�kmeghat�roz�sa egy t�rt�nelmi �s erk�lcsi elemet is tartalmaz. De egy meghat�rozott orsz�gban, egy meghat�rozott id�szakban a sz�ks�ges l�tfenntart�si eszk�z�k �tlagos k�re adott.

A munkaer� tulajdonosa haland�. Ahhoz teh�t, hogy a piacon val� megjelen�se folytonos legyen – amint ezt a p�nz folytonos t�k�v� v�ltoz�sa felt�telezi - , a munkaer� elad�j�nak meg kell �r�k�tenie mag�t,”mik�nt minden �l� egy�n meg�r�k�ti mag�t,nemz�ssel” {Petty.}.Az el-haszn�l�d�s �s elhal�loz�s �ltal a piacr�l elvont munkaer�ket �lland�an legal�bb ugyanannyi �j munkaer�nek kell p�tolnia. A munkaer� termel�s�hez sz�ks�ges l�tfenntart�si eszk�z�k �sszege teh�t mag�ban foglalja az ut�np�tl�snak, azaz a munk�sok gyermekeinek l�tfenntart�si eszk�zeit is, �gyhogy a saj�ts�gos �rubirtokosok e fajt�ja az �rupiacon meg�r�k�l. {„Ennek”(a munk�nak) „term�szetes �ra…. a l�tfenntart�si cikkek �s a k�nyelmi cikkek olyan mennyis�ge, amilyen az orsz�g �ghajlata �s szok�sai szerint sz�ks�ges ahhoz, hogy a munk�s fennmaradjon, �s olyan csal�dot nevelhessen fel,amely a piacon munka nem cs�kken� k�n�lat�t biztos�thatja.” –R.Torrens: Tanulm�ny a gabonak�lkereskedelemr�l.1815.(A munka sz� itt hib�san,munkaer� helyett �ll.)}

Az �ltal�nos emberi term�szet olyan m�dos�t�s�hoz, hogy az ember egy meghat�rozott munka�gban �gyess�gre �s k�szs�gre tegyen szert, hogy fejlett �s specifikus (szakosodott) munkaer�v� v�lj�k, bizonyos k�pz�s, illetve nevel�s sz�ks�ges, s ez is nagyobb vagy kisebb �ruegyen�rt�kekbe ker�l. Aszerint, hogy a munkaer�nek t�bb� vagy kev�sb� bonyolult jellege van, k�pz�si k�lts�gei k�l�nb�z�k. Ezek a tanul�si k�lts�gek teh�t – amelyek a k�z�ns�ges munkaer�n�l eleny�sz�en csek�lyek – a munkaer� termel�s�re ford�tott �rt�kek k�r�be ker�lnek bele.

A munkaer� �rt�ke meghat�rozott �sszeg� l�tfenntart�si eszk�z �rt�k�v� old�dik fel. A munkaer� �rt�ke ez�rt ezeknek a l�tfenntart�si eszk�z�knek az �rt�k�vel, azaz a termel�s�kh�z sz�ks�ges munkaid� nagys�g�val egy�tt szint�n v�ltozik.

A l�tfenntart�si eszk�z�k egy r�sz�t, p�ld�ul az �lelmiszereket, a t�zel�anyagot, stb., naponta �jra elfogyasztj�k, s ezeket naponta �jra p�tolnia kell. M�s l�tfenntart�si eszk�z�k, p�ld�ul a ruh�k, a b�torok, stb., hosszabb id� alatt haszn�l�dnak el, s ez�rt csak nagyobb id�k�z�nk�nt kell �ket p�tolni. Bizonyos fajta �rukat naponta, m�sokat hetenk�nt, negyed�venk�nt, stb., kell megv�s�rolni vagy megfizetni. De b�rmik�ppen oszlik is el a kiad�sok �sszege p�ld�ul egy �v folyam�n, az �tlagbev�telnek napr�l napra fedeznie kell a kiad�sokat. Tegy�k fel, hogy a munkaer� termel�s�hez naponta sz�ks�ges �ruk t�mege = A,a hetenk�nt sz�ks�gesek� = B,a ne-gyed�venk�nt sz�ks�gess� =C,stb.,akkor ezeknek az �ruknak a napi �tlaga:

Napi �tlag=365A+52B+4C+stb

                365

Tegy�k fel, hogy ebben az �tlagnapra sz�ks�ges �rumennyis�gben 6 �ra t�rsadalmi munka rejlett,akkor a munkaer�ben naponta f�lnapi t�rsadalmi �tlagmunka t�rgyiasul,vagyis a munkaer� napi termel�s�hez egy f�l munkanapra van sz�ks�g.

Ez a napi termel�s�hez sz�ks�ges munkamennyis�g a munkaer� napi �rt�ke,azaz naponta �jratermelt munkaer� �rt�ke.

Ha f�lnapi t�rsadalmi �tlagmunka 3 shillingnyi aranyt�megben, vagyis 1 tall�rban testes�l meg, akkor 1 tall�r a munkaer� napi �rt�k�nek megfelel� �r. Ha a munkaer� birtokosa munkaerej�t napi 1 tall�r�rt bocs�tja �ruba, akkor a munkaer� elad�si �ra egyenl� �rt�k�vel, �s, feltev�s�nk szerint, a p�nzbirtokos, aki tall�rjait t�k�v� �h�tozik �tv�ltoztatni, megfizeti ezt az �rt�ket.

A munkaer� �rt�k�nek v�gs�, vagyis minim�lis hat�ra azon �rut�meg �rt�ke, amelynek napi elfogyaszt�sa n�lk�l a munkaer� hordoz�ja,az ember, nem �j�thatja meg �letfolyamat�t – teh�t a fizikailag n�lk�l�zhetetlen l�tfenntart�si eszk�z�k �rt�ke.

Ha a munkaer� �ra erre a minimumra s�llyed, akkor �rt�ke al� s�llyed, mert a munkaer� �gy csak elsatnyult form�ban maradhat fenn �s fejl�dhet. Minden �ru �rt�k�t azonban az a munka-id� hat�rozza meg, amely az �ru norm�lis min�s�gben val� el��ll�t�s�hoz sz�ks�ges.

Szerfelett olcs� �rzelg�ss�g, ha valaki a munkaer� �rt�k�nek ezt a dolog term�szet�b�l foly� meghat�roz�s�t durv�nak tal�lja �s p�ld�ul Rossi m�dj�ra sop�nkodik:”A munkak�pess�get {puissance de travali} meg�rteni, �s k�zben elvonatkoztatni azokt�l a l�tfenntart�si eszk�z�kt�l, amelyekre a munk�soknak a termel�si folyamat alatt sz�ks�g�k van, annyit jelent, mint egy agyr�met  meg�rteni. Aki munk�t mond, aki munkak�pess�get mond, egy�ttal munk�st �s l�t-fenntart�si eszk�z�ket, munk�st �s munkab�rt is mond.”{Rossi: Politikai gazdas�gtan tanfo-lyam.1843.}Aki munkak�pess�get mond,az nem munk�t,mint ahogy az,aki em�szt�k�pess�get mond, nem em�szt�st mond. Az ut�bbi folyamathoz tudvalev�en m�s is kell, nemcsak j� gyomor. Aki munkak�pess�get mond, nem vonatkoztat el a fenntart�s�hoz sz�ks�ges l�tfenntart�si eszk�z�kt�l. S�t, a munkak�pess�g �rt�k�ben �ppen e l�tfenntart�si eszk�z�k �rt�ke jut kifejez�sre. De ez mit sem haszn�l a munk�snak, ha munkak�pess�g�t nem siker�l eladnia, s�t akkor kegyetlen term�szeti sz�ks�gszer�s�gnek �rzi azt, hogy munkak�pess�ge termel�s�hez sz�ks�g volt, �s �jratermel�s�hez mindig �jra sz�ks�g van meghat�rozott mennyis�g� l�tfenntart�si eszk�zre. Akkor majd felfedezi, ak�rcsak Sismondi:” A munkak�pess�g…. semmi, ha nem siker�l eladni.”

E saj�tos �ru, a munkaer�, saj�tos term�szet�b�l k�vetkezik,hogy a vev� �s az elad� k�zti szerz�d�s megk�t�s�vel haszn�lati �rt�ke tulajdonk�ppen m�g nem ment �t a vev� kez�be.

�rt�ke, mint minden m�s �ru�,m�r meg volt hat�rozva,miel�tt a forgalomba l�pett,mert a munkaer� termel�s�re meghat�rozott mennyis�g� t�rsadalmi munk�t ford�tottak, haszn�lati �rt�ke azonban csak az ut�lagos er�nyilv�n�t�sban �ll.

Az er� elidegen�t�se �s val�s�gos megnyilv�nul�sa - azaz haszn�lati �rt�kk�nt val� l�tez�se:

Id�b�lileg nem esnek teh�t egybe.

Olyan �ruk eset�ben azonban {„Minden munk�t akkor fizetnek meg, amikor m�r befejezt�k.”

…….”A kereskedelmi hitelnek abban a pillanatban kellett kezd�dnie,amikor a munk�s,a termel�s els� mestere, megtakar�t�sai r�v�n tudott v�rni munk�j�nak b�r�re a h�t v�g�ig,k�t h�tig, egy h�napig, negyed�vig, stb…” – Ch. Ganilh: A politikai gazdas�gtani rendszerr�l.1821.}, amelyekn�l a haszn�lati �rt�knek az elad�ssal t�rt�n� form�lis elidegen�t�se �s val�s�gos �t-enged�se a vev�nek id�belileg nem esnek egybe,a vev� p�nze t�bbnyire mint fizet�si eszk�z funkcion�l. Minden orsz�gban, amelyben t�k�s termel�si m�d van,a munkaer�t csak akkor fizetik meg, amikor a v�teli szerz�d�sben meg�llap�tott id�szakon �t m�r funkcion�lt,p�ld�ul minden h�t v�g�n. A munk�s ez�rt minden�tt el�legezi a t�k�snek munkaerej�nek haszn�lati �rt�k�t; megengedi,hogy a vev� elfogyassza az �rut,miel�tt �r�t megfizette volna, enn�lfogva minden�tt a munk�s hitelez a t�k�snek. Hogy ez a hitelez�s nem puszta agyr�m, ezt nem csak az bizony�tja, hogy olykor-olykor, amikor a t�k�s cs�dbe jut, elv�sz a hitelezett b�r,{„A munk�s k�lcs�nadja iparkod�s�t, nem kock�ztat semmit” ,kiv�ve, hogy” elvesz�ti b�r�t…a munk�s semmif�le anyagi dolgot nem ad �t.” – Storch.1815.}, hanem sz�mos huzamosabb ideig hat� t�nyez� is.{Egy p�lda: Londonban k�tfajta p�k van,” full price” – aki teljes �rt�k�n ,�s „underseller” – aki ezen az �rt�ken alul adja el. Az ut�bbi oszt�lyhoz tartozik a p�kek t�bb mint h�romnegyede.(H.S. Tremenheere korm�nybiztos jelent�se A p�kek panaszair�l.1862.) Ezek az „undersellerek”, csaknem kiv�tel n�lk�l, olyan kenyeret �rus�tanak, amelyet olcs� szappan, hamuzs�r, m�sz, derbyshire-i k�por �s hasonl� kellemes, t�pl�l� �s eg�szs�ges tartoz�kok hozz�kever�s�vel hamis�tanak.(Leleplezett hamis�t�soK.1861.) Sir John Gordon az 1855.�vi bizotts�g el�tt kijelentette: ”E hamis�t�sok k�vetkezt�ben a szeg�ny ember,aki napi 2 font keny�ren �l, most val�j�ban a t�panyagnak a negyedr�sz�t sem kapja meg,nem besz�lve az eg�szs�gre k�ros hat�sokr�l.”Hogy „a munk�soszt�ly igen nagy r�sze”,�mb�r j�l �rtes�lt a hamis�t�sokr�l, m�gis elfogadja a tims�t,a k�port, stb., ennek ok�ul Tremenheere megeml�ti, hogy ezek a munk�sok „k�nytelenek p�kj�kt�l vagy a chandler’s shopt�l (szat�csboltb�l, viszontelad�t�l) olyan kenyeret elfogadni,amilyet az adni �hajt.”Minthogy csak a munkah�t v�g�n fizetik �ket,”a h�t folyam�n csal�djuk �ltal elfogyasztott kenyeret is csak a h�t v�g�n fizethetik meg”,�s – f�zi hozz� Tremenheere a tanuvallom�sokat id�zve – „k�zismert dolog,hogy az ilyen kever�kb�l �ssze�ll�tott kenyeret, k�l�n az effajta vev�k sz�m�ra k�sz�tik. ”Sz�mos angol (�s m�g t�bb sk�t) mez�gazdas�gi ker�letben a munkab�rt k�thetenk�nt, s�t havonk�nt fizetik ki. E hossz� fizet�si hat�rid�k miatt a mez�gazdas�gi munk�snak hitelre kell v�s�rolnia az �rukat…. Magasabb �rakat kell megfizetnie,�s t�nylegesen oda van k�tve ahhoz a bolthoz, amely hitelez neki. �gy p�ld�ul a wiltsi Horningshamben, ahol a b�reket havonta fizetik, 2 shilling 4 pennybe ker�l stoneja annak a lisztnek, amelyet m�sutt 1 shilling 10 pennyi�rt vehet meg.”(1864.)”Paisley �s Kilmarnock (nyugat sk�cia) k�zi kartonnyom� munk�sai 1853-ban sztr�jkkal kiv�vt�k azt, hogy a fizet�si id�k�z�ket egy h�napr�l k�t h�tre cs�kkentett�k.”

(„Annak a hitelnek, amelyet a munk�s a t�k�snek ny�jt, tov�bbi kedves fejleszt�se sok angol sz�nb�nyav�llalkoz�nak az a m�dszere, hogy a munk�st csak a h�nap v�g�n fizetik ki, �s a h�nap k�zben el�legeket kap a t�k�st�l,sokszor �ruban, amelyeket a piaci �rn�l magasabban kell megfizetni –truckrendszer - . _Marx megjegyz�se.) „A sz�nb�nyav�llalkoz�k k�z�tt �ltal�nos szok�s, hogy a munk�sait havonta egyszer fizetik �s a k�zb�ls� hetek v�g�n el�leget adnak. Ezt az el�leget a bolt (ti. a tommy-shop, vagyis mag�nak a v�llalkoz�nak a szat�cs�zlete) ny�jtja; az emberek az egyik oldalon felveszik �s a m�sikon kiadj�k.” –London.1864.}

Mag�nak az �rucser�nek a term�szet�n azonban mitsem v�ltoztat az, hogy a p�nz v�s�rl�si vagy fizet�si eszk�zk�nt funkcion�l-e.

A munkaer� �r�t szerz�d�sileg meg�llap�tott�k, �mb�r csak ut�lag realiz�lj�k,�pp�gy,mint egy h�z b�rleti d�j�t. A munkaer�t eladt�k, b�r csak ut�lag fizetik ki. De a viszony tiszta felfog�sa v�gett hasznos, ha egyel�re felt�telezz�k,hogy a munkaer� birtokosa mindenkor az elad�ssal nyomban meg is kapja �ruj��rt a szerz�d�sben kik�t�tt �rat.

Most m�r tudjuk, mi �s hogyan hat�rozza meg azt az �rt�ket,amelyet a p�nzbirtokos e saj�tos �ru,a munkaer� birtokos�nak fizet. A haszn�lati �rt�k, amelyet a p�nzbirtokos a csere �tj�n kap, csak a val�s�gos elhaszn�l�sban,a munkaer� elfogyaszt�s�nak folyamat�ban mutatkozik meg. Mindazokat a dolgokat, amelyek e folyamathoz sz�ks�gesek,a nyersanyagot,stb.,a p�nz-birtokos az �rupiacon megveszi, �s teljes �rat fizet �rt�k.

A munkaer� elfogyaszt�sa, ak�rcsak minden egy�b �ru elfogyaszt�sa, a piacon k�v�l,vagyis a forgalom ter�let�n k�v�l megy v�gbe.

Ez�rt a p�nz birtokos�val �s a munkaer� birtokos�val egy�tt elhagyjuk ezt a l�rm�s,a felsz�nen l�v� �s b�rki szeme el�tt nyitva �ll� ter�letet,�s elk�s�rj�k �ket a termel�s rejtett m�hely�be, melynek bej�rat�n�l ez olvashat�: „No admittance except on bussines.” –Bel�p�s csak �zleti �gyben. Itt majd nem csak az t�nik ki, hogyan termel a t�ke, hanem az is, hogyan termelik �t mag�t a t�k�t. V�gre le kell leplez�dnie a t�bbletcsin�l�s titk�nak.

A forgalom, vagyis az �rucsere ter�lete, amelynek a korl�tai k�z�tt a munkaer� v�tele �s elad�sa mozog, val�ban igazi paradicsoma volt a vel�nk sz�letett emberjogoknak. Itt kiz�r�lag Szabads�g, Egyenl�s�g, Tulajdon �s Bentham uralkodik.

Szabads�g! Hiszen egy �ru, p�ld�ul a munkaer� vev�j�t �s elad�j�t csak szabad akaratuk hat�rozz�k meg. Mint szabad, jogilag egyenrang� szem�lyek szerz�dnek egym�ssal. A szerz�d�s az a v�geredm�ny, amelyben akaratuk k�z�s jogi kifejez�st ad mag�nak.

Egyenl�s�g! Hiszen csak mint �rubirtokosok vonatkoznak egym�sra, �s egyen�rt�ket cser�lnek egyen�rt�k�rt.

Tulajdon! Hiszen mindegyik�k csak a mag��val rendelkezik.

Bentham! Hiszen mindegyik�k csak a mag��val t�r�dik. Az egyetlen hatalom, amely �ket �ssze- �s viszonyba hozza, �nhasznuk, k�l�n el�ny�k, mag�n�rdek�k hatalma. �s �ppen, mert mindenki csak mag�val t�r�dik, �s senki sem t�r�dik a m�sikkal, a dolgok el�re meg�llap�tott harm�ni�ja folyt�n vagy egy egyetemes ravaszs�g� gondvisel�s ir�ny�t�sa k�vetkezt�ben valamennyien csak a k�lcs�n�s el�ny, a k�zhaszon,a k�z�rdek m�v�t teljes�tik be.

Amid�n elhagyjuk az egyszer� forgalom, vagyis az �rucsere ter�let�t, ahonnan a szokv�ny szabadkeresked� (freindhandler vulgaris) a t�ke �s a b�rmunka t�rsadalm�ra vonatkoz� n�zeteit, fogalmait �s �t�let�nek m�rc�it mer�ti, a dramatis personae (szerepl� szem�lyek) fiziogn�mi�ja (arckifejez�st vizsg�l� tudom�ny) �gy l�tszik, m�r n�mileg megv�ltozik. Az egykori p�nzbirtokos, mint t�k�s az �len halad, a munkaer� birtokosa k�veti, mint az � munk�sa; az egyik jelent�s�gteljesen mosolyog, �s telve van �gybuzg�s�ggal, a m�sik b�tortalan, kelletlen,mint olyasvalaki,aki saj�t b�r�t vitte a v�s�rra, �s most nem v�rhat egyebet, mint a – kicserz�st.

[1] 1859 janu�rj�ban Alexandru Ion Cuza ezredes Moldva, majd febru�rban Havasalf�ld hoszpod�rj�v� v�lasztott�k. A k�t dunai fejedelems�g egyes�t�s�vel 1862-ben alakult meg az egys�ges rom�n �llam. Cuza polg�ri-demokratikus reformt�rekv�sei a f�ldbirtokosok �s a burzso�zia egy r�sz�nek ellen�ll�s�ba �tk�ztek. Miut�n a t�bbs�g�ben a f�ldbirtokosok k�pvisel�ib�l �ll� nemzetgy�l�s elvetette a korm�ny agr�rreform javaslat�t, Cuza 1864-ben feloszlatta ezt a test�letet. Alkotm�nyt proklam�ltak, kib�v�tett�k a v�laszt�k k�r�t �s megere�s�tett�k a korm�ny hatalm�t. Az �j helyzetben elfogadott agr�rreform el�ir�nyozta a jobb�gys�g megsz�ntet�s�t �s a megv�lt�s ellen�ben val� f�ldoszt�st. A reform miatt a boj�rs�g �s a nagyburzso�zia Cuza ellen fordult �s 1866-ban lemndatta.