A puccsist�k, akik katonai �s rend�ri egyenruh�kba �lt�ztek, d�l fel� nyomultak be a kancell�ri hivatalba �s az osztr�k r�di�st�di�ba. A felkel�k a r�di�ban h�r�l adt�k Dollfuss (meg nem t�rt�nt) lemond�s�t, s el�zetes megbesz�l�s�k szerint ez a bejelent�s robbantotta ki eg�sz Ausztri�ban a felkel�st.
 
Dollfussra menek�l�s k�zben r�l�ttek, s a kancell�r a d�lut�n folyam�n belehalt s�r�l�seibe. A rend�rs�g a r�di� �p�let�ben legy�rte a nemzetiszocialist�kat. T�rgyal�sok ut�n a puccsist�k este fel� ki�r�tett�k a kancell�ri hivatalt, �s megadt�k magukat. A k�vetkez� napok folyam�n a korm�ny a sz�vets�gi tartom�nyokban is felsz�molta a felkel�seket, amelyet egy feltev�s szerint maga Hitler tervezhette meg.
 
  
Az ausztriai helyzetet �vek �ta gazdas�gi v�ls�g, a munkan�lk�liek nagy sz�ma, a munk�smozgalom aktivit�sa, a K�zt�rsas�gi V�d�sz�vets�g (Schutzbund, az osztr�k szoci�ldemokrat�k fegyveres szervezete) �s a tekint�lyelvi jobboldali Heimwehr, valamint a nemzetiszocialist�k terrorakci�i jellemezt�k.
 
Az 1932 �ta hivatalban l�v� Dollfuss kancell�r a v�ls�got tekint�lyelvi rendi �llamrendszer l�trehoz�s�val �s a demokratikus elvek h�tt�rbe szor�t�s�val k�v�nta orvosolni. 1933-ban kiiktatta a parlamentet, majd a nemzetiszocialista p�rtot betiltatta. 1934 febru�rj�ban a Heimwehrhez k�zel �ll� korm�ny �s a diktat�rikus politik�t elutas�t� szoci�ldemokrat�k k�z�tt ki�lez�dtek a fesz�lts�gek.
 
Febru�r 12-�n a K�zt�rsas�gi V�d�sz�vets�g a munk�sotthonok tervszer� �tkutat�s�ra l�v�sekkel v�lasztolt. A felkel�s B�csb�l �tterjedt Ausztria m�s r�szeire. Az ellen�ll�st a szoci�ldemokrata Otto Bauer �s Julius Deutsch vezette, tev�kenys�g�k azonban nem volt kell�en megszervezve.
 
A korm�ny B�csben �s az �rintett sz�vets�gi tartom�nyokban stat�riumot rendelt el, �s B�csben t�z�rs�get vetett be a felkel�kkel szemben. D�lut�n betiltott�k az Ausztriai Szoci�ldemokrata P�rtot, febru�r 14-�n pedig feloszlatt�k a szabad szakszervezeteket. A v�res harcok febru�r 15-ig elh�z�dtak.