Dialektikus Materializmus: tudom�nyos filoz�fiai vil�gn�zet, a marxizmus egyik alkot�r�sze, filoz�fiai alapja. A dialektikus materializmust Marx �s Engels alkotta meg, s Lenin �s m�s marxist�k fejlesztett�k tov�bb. A dialektikus materializmust a XIX. Sz�zad negyvenes �veiben keletkezett �s a tudom�ny eredm�nyeivel, a forradalmi munk�smozgalom gyakorlat�val szoros �sszef�gg�sben fejl�d�tt. Megjelen�se val�s�gos forradalmat jelentett az emberi gondolkod�s t�rt�net�ben, a filoz�fia t�rt�net�ben. Ez a forradalom egyben tartalmazza a folytonoss�got is, mert kritikusan feldolgozza az emberi gondolkod�s valamennyi kor�bbi halad� v�vm�ny�t. A kor�bbi filoz�fiai fejl�d�s k�t f� �tja egyes�lt a dialektik�ban �s term�keny�lt meg az �j felfog�s, a m�lyen tudom�nyos, �j vil�gn�zet r�v�n. Ez egyr�szt a materialista filoz�fia ir�nyvonala, amelynek kezdetei a t�voli m�ltba ny�lnak vissza, m�sr�szt pedig a dialektikus vil�gszeml�let ir�nyvonala, amelynek szint�n r�gi hagyom�nyai voltak a filoz�fia t�rt�net�ben. A tudom�nnyal �s az emberis�g t�rt�nelmi gyakorlat�val szoros �sszef�gg�sben fejl�d� filoz�fiai gondolkod�s t�rv�nyszer�en a materialista vil�gszeml�let gy�zelm�hez vezetett. �m a r�gi materialist�k felfog�s�nak l�nyeges fogyat�koss�ga volt, hogy egyes dialektikus gondolataik ellen�re ezek a gondolkod�k metafizikusak, mechanikusak voltak, hogy a term�szet materialista felfog�s�t a t�rsadalmi jelens�gek idealista magyar�zat�val egyes�tett�k. Azok a filoz�fusok, akik az �jkorban dialektikus n�zetek vallottak, alapj�ban v�ve idealist�k voltak, ami k�l�n�sen mutatkozott meg Hegel rendszer�ben. Marx �s Engels nemcsak egyszer�en �tvett�k �s egybeolvasztott�k a r�gi materialist�k tan�t�s�t �s az idealist�k dialektik�j�t. A term�szettudom�ny leg�jabb v�vm�nyai, az emberis�g eg�sz t�rt�nelmi tapasztalata alapj�n bebizony�tott�k, hogy a materializmus csak akkor lehet tudom�nyos �s k�vetkezetes, ha dialektikuss� v�lik, a dialektika pedig csak akkor lehet igaz�n tudom�nyos, ha materialist�v� v�lik. A dialektikus materializmus kialakul�s�ban igen l�nyeges mozzanat volt a t�rsadalmi fejl�d�s menet�re �s t�rv�nyeire vonatkoz� tudom�nyos szeml�let kidolgoz�sa (t�rt�nelmi materializmus). Dialektikus materialista vil�gn�zet n�lk�l lehetetlen volt legy�zni az idealizmust annak utols� mened�k�ben: az emberi t�rsadalom l�nyeg�nek magyar�zat�ban. K�vetkezetes filoz�fiai vil�gszeml�letet kialak�tani, az emberi megismer�s t�rv�nyeit megmagyar�zni azonban �ppoly lehetetlen volt a t�rsadalom materialista felfog�sa n�lk�l, a t�rsadalmi �s t�rt�neti gyakorlatnak �s els�sorban a t�rsadalmi termel�snek mint az emberi l�t alapj�nak elemz�se n�lk�l. A marxizmus megalap�t�i megoldott�k ezt a feladatot. A dialektikus materializmus teh�t grandi�zus filoz�fiai sz�nt�zisk�nt j�tt l�tre, amely egys�ges felfog�s alapj�n �tfogja a term�szet, a t�rsadalom �s a gondolkod�s eg�sz bonyolult h�l�zat�t, s amely szervesen egyes�ti mag�ban a val�s�g megmagyar�z�s�nak �s elemz�s�nek filoz�fiai m�dszer�t a vil�g gyakorlati-forradalmi megv�ltoz�s�nak eszm�j�vel. Ez az ut�bbi a dialektikus materializmus legjellemz�bb von�sa, szemben a r�gi filoz�fi�val, amely l�nyeg�ben a vil�g magyar�zat�ra szor�tkozott. Ebben nyilv�nul meg a marxista filoz�fi�nak mint a legforradalmibb oszt�ly, a kizs�km�nyol�son alapul� t�rsadalmi rend magsemmis�t�s�re �s az oszt�ly n�lk�li kommunista t�rsadalom fel�p�t�s�re hivatott munk�soszt�ly vil�gn�zet�nek oszt�lytartalma. A dialektikus materializmus l�trej�tt�vel l�nyeg�ben befejez�d�tt az a t�rt�nelmi folyamat, amelynek sor�n a filoz�fia speci�lis kutat�si t�rggyal rendelkez� tudom�nny� v�lt. A filoz�fia t�rgy�t a term�szet, a t�rsadalom �s a gondolkod�s fejl�d�s�nek leg�ltal�nosabb t�rv�nyei alkotj�k, az objekt�v vil�gnak �s a vil�g tudati t�kr�z�s�nek azok a leg�ltal�nosabb elvei �s alapjai, amelyek megadj�k a jelens�gek �s folyamatok helyes tudom�nyos megk�zel�t�s�t, a val�s�g �rtelmez�s�nek, megismer�s�nek �s gyakorlati �talak�t�s�nak m�dszer�t. A dialektikus materializmus sarkk�ve a vil�g anyagi term�szet�r�l sz�l� tan, az a felfog�s, amely szerint nincs a vil�gon semmi m�s, mint anyag �s az anyag mozg�s�nak �s v�ltoz�s�nak t�rv�nyei. A dialektikus materializmus engesztelhetetlen ellens�ge a term�szetf�l�tti l�nyekre vonatkoz� k�l�nf�le elk�pzel�seknek, b�rmilyen k�nt�sbe b�jtatja is ezeket a vall�s �s az idealista filoz�fia. A dialektikus materializmus �ltal kidolgozott dialektikus fejl�d�selm�let (dialektika) r�vil�g�t azokra az �ltal�nos t�rv�nyekre, amelyek folyt�n az anyag mozg�s�nak �s v�ltoz�s�nak, az alacsonyabb rend� form�kba val� �tmen�s�nek a folyamatai v�gbemennek. Az anyag, a t�r �s az id� modern fizikai elm�letei, amelyek elismerik az anyag minden fajt�j�nak v�ltoz�konys�g�t �s az anyagi r�szecsk�knek kimer�thetetlen k�pess�g�t a min�s�gi �talakul�sra, nemcsak hogy teljes �sszhangban �llnak a dialektikus materializmussal, hanem a sz�ks�ges filoz�fiai eszm�ket �s m�dszertani elveket is csak abb�l mer�thetik. Ugyanezt mondhatjuk a term�szet m�s jelens�geit vizsg�l� tudom�nyokr�l is. Ugyancsak a dialektikus materializmus elveit igazolja a mai t�rt�nelmi gyakorlat, amellyel az emberis�g �les fordulatot tesz a t�rsadalmi �let elavult, r�gi form�it�l az �j, szocialista form�k fel�. A dialektikus materializmus, amennyiben egybekapcsolja a l�tr�l, az objekt�v vil�gr�l �s annak az emberi tudatban val� t�kr�z�d�s�r�l sz�l� tan�t�st, egyben ismeretelm�let �s logika is. A dialektikus materializmusnak ezen a ter�leten tett elvileg �j l�p�sre, amellyel szil�rd tudom�nyos alapokra helyezte a megismer�sre vonatkoz� elm�letet az, hogy az ismeretelm�letbe belefoglalta a gyakorlatot. „Mindazok a miszt�riumok, amelyek az elm�letet miszticizmusra cs�b�tj�k, az emberi gyakorlatban �s e gyakorlat meg�rt�s�ben tal�lj�k racion�lis megold�sukat”. A dialektikus elm�letnek a megismer�s fejl�d�s�re val� alkalmaz�s�val a dialektikus materializmus meg�llap�totta az emberi fogalmak t�rt�neti jelleg�t, felt�rta a viszonylagos �s abszol�t k�lcs�n�s viszony�t a tudom�nyos igazs�gokban, kidolgozta a megismer�s halad�s�ban �rv�nyes�l� objekt�v logika k�rd�s�t (Dialektikus logika, Megismer�s). A dialektikus materializmus, fejl�d� tudom�ny. Elvei �s t�telei a term�szettudom�ny minden nagy felfedez�s�vel, a t�rsadalmi �let form�inak v�ltoz�s�val konkretiz�l�dnak, fejl�dnek, magukba olvasztva a tudom�nynak �s az emberis�g t�rt�nelmi tapasztalat�nak �j feladatait.

 Dogmatizmus:  t�bbf�le jelent�s� terminus. A filoz�fi�ban �s a tudom�nyban olyan gondolkod�sm�dot jel�l, amely v�ltozatlan fogalmakkal, formul�kkal oper�l a hely �s id� konkr�t felt�teleinek sz�mbav�tele n�lk�l, vagyis semmibe veszi az igazs�g konkr�ts�g�nak elv�t. A dogmatizmus keletkez�se a vall�si k�pzetek fejl�d�s�vel f�gg�tt �ssze, az egyh�znak azzal a k�vetelm�ny�vel, hogy valamennyi h�v� megd�nthetetlen igazs�gk�nt, kritika n�lk�l fogadja el dogm�it, s tartsa azokat mag�ra n�zve k�telez�nek. Az antik sztoikusok a dogmatizmushoz soroltak minden pozit�v tan�t�st a vil�gr�l. Az �jkorban Kant „dogmatizmusnak” nevezte a racionalista filoz�fi�t Descartes-t�l Ch. Wolffig �s szembe�ll�totta vele a maga kriticizmus�t. A jelenkori filoz�fi�ban a dogmatizmus a vil�g v�ltoz�konys�g�nak �s fejl�d�s�nek eszm�j�t tagad� antidialektikus koncepci�kkal f�gg �ssze, valamint burzso� szociol�gia velej�r�ja, amely t�madja a t�rsadalom fejl�d�s�re �s a val�s�g forradalmi �talak�t�s�ra vonatkoz� marxista-tan�t�st. A politikai �letben a dogmatizmus szekt�ss�ghoz, az alkot� marxizmusr�l val� lemond�shoz, szubjektivizmushoz, a gyakorlatt�l val� elszakad�shoz vezet. A jelenkori viszonyok k�z�tt a nemzetk�zi munk�smozgalomban a dogmatizmus a revizionizmussal egyetemben komoly vesz�lyt jelent. A dogmatizmus h�vei szembesz�llnak a b�k�s egym�s mellett �l�s politik�j�val, tagadj�k a viszonylag b�k�s �tmenet lehet�s�g�t a szocializmusba, a p�rt�letben a lenini norm�k helyre�ll�t�s�nak sz�ks�gess�g�t stb.
 
Egzisztencia: az egzisztencializmus alapvet� kateg�ri�ja, amelyet Kierkegaard honos�tott meg a filoz�fiai irodalomban. Az egzisztencia fogalm�n az ember nemtudatos�tott bels� „l�te” �rtend�, amely k�l�nb�zik empirikus l�tez�s�t�l, ez ut�bbi ugyanis nem val�s�gos. Az egzisztencia mint a l�t lehet�s�ge mag�t�l az embert�l, az � akar�s�t�l f�gg, de v�gs� soron (pl. Jaspers szerint) valamilyen titokzatos „transzcendenci�ban”, azaz istenben gy�kerezik. Az egzisztencia nem megismerhet�, az egzisztencia „megvil�gosodik”, vagyis „felvillan” a „kritikus pillanatokban” (ataraxia, h�stett, hal�l stb.). az egzisztencialist�kn�l e kateg�ria az irracionalizmus �s az erk�lcsi relativizmus megalapoz�s�ul szolg�l.

Egy�n �s T�rsadalom: az egy�n �s t�rsadalom k�lcs�nhat�sa t�rt�nelmi korszakonk�nt v�ltoz�, mik�nt nincs „t�rsadalom �ltal�ban”, csak meghat�rozott t�rsadalmi-gazdas�gi alakulatok l�teznek, nincs „egy�n �ltal�ban” sem, mert az egy�n mindig a t�rt�netileg adott t�rsadalom term�ke. Az egy�n �s t�rsadalom �r�k ellent�t�t hirdet� elm�let azt �t�li „�r�knek”, ami saj�tosan a kapitalizmusra jellemz� �s t�rt�nelmileg �tmeneti jelleg�. A szocializmusban az egy�n �s t�rsadalom k�lcs�nhat�s�t �j t�rv�nyszer�s�gek jellemzik: az egy�ni �s t�rsadalmi �rdekek egyes�t�se, v�gs� soron pedig teljes harm�ni�ja. Mind a t�rsadalom eg�sze, mind a t�rsadalom egyes tagjai �rdekeltek a technika halad�s�ban, a munka termel�kenys�g�nek �lland� n�veked�s�ben, az anyagi �s kultur�lis sz�ks�gletek fokozott kiel�g�t�s�ben. Az egy�n �s t�rsadalom �rdekeinek az alapvet� k�rd�sekben meglev� �sszhangja nem z�rja ki egyes id�leges �s �tmeneti jelleg� ellentmond�sok lehet�s�g�t, amikor is az egy�ni �rdeket al� kell rendeln�nk a t�rsadalminak. A t�rsadalmi �s egy�ni �rdekek sikeres �sszehangol�sa f�gg egyr�szt a t�rsadalmi gazdas�g n�veked�s�t�l, a vezet� szervek tev�kenys�g�t�l �s att�l, hogy felismerik e az egy�n �s a t�rsadalom val�s�gos objekt�v �rdekeit.
 
Egyenl�s�g:  a polg�ri forradalmak egyik fontos k�vetel�se volt. A felt�rekv� burzso�zia els�sorban a r�gi kiv�lts�gok megsz�ntet�s�t �s a t�rv�ny el�tti �llampolg�ri jogegyenl�s�get �rtette alatta, amely az antagonisztikus oszt�lyt�rsadalmakban megval�s�thatatlan. T�nyleges t�rsadalmi egyenl�s�g csak a kommunizmusban val�sul meg. El�felt�tele: mindendolgoz� felszabad�t�sa a kizs�km�nyol�s al�l, a termel�si eszk�z�k mag�ntulajdon�nak felsz�mol�sa, a termel�er�k magas sz�nvonala. A szocialista t�rsadalomban az egyenl�s�g tartalma: mindenki egyenl� k�teless�ge arra, hogy k�pess�gei szerint dolgozz�k, �s minden dolgoz� egyenl� joga arra, hogy ennek fej�ben munk�j�nak megfelel� d�jaz�sban r�szes�lj�n; a kommunista t�rsadalomban: a „mindenki k�pess�gei szerint, mindenkinek sz�ks�gletei szerint” elv megval�sul�sa. A marxizmus-leninizmus elveit az egyenl�s�g kispolg�ri �rtelmez�s�t, amely a javak egyenl� feloszt�s�ra ir�nyul.
 
Egyenl�tlen Fejl�d�s: a val� vil�g fejl�d�st�rv�nye, amely k�l�n�sen az imperializmus korszak�ban jellemz�. Az egyenl�tlen fejl�d�s k�vetkezt�ben a kor�bban viszonylag elmaradott t�k�s orsz�gok behozz�k �s t�lsz�rnyalj�k a fejlettebbeket. �j er�viszonyok j�nnek l�tre, ennek k�vetkezt�ben ki�lez�dnek a t�k�s�llamok k�zti ellent�tek. Az egyenl�tlen gazdas�gi �s politikai fejl�d�s �gy v�lt a t�k�s orsz�gok k�z�tti gazdas�gi, politikai �s katonai konfliktusok, a helyi �s a vil�gh�bor�k alapj�v�. Az egyenl�tlen fejl�d�s t�rv�nye fontos t�nyez�je annak is, hogy a szocialista forradalom felt�telei nem egy id�ben �rnek meg a k�l�nb�z� t�k�s orsz�gokban. A szocializmusra val� �tmenet sem t�rt�nhet meg egy csap�sra.

 
Egyes�lt Nemzetek Szervezete, ENSZ:  United Nations Organization, UNO: sz�khely: New York, alakul� �l�se 1945. �prilis 25. �s j�nius 26. k�z�tt volt az USA-beli San Francisc�ban. Alapokm�nya, melyet j�nius 26-�n 50 �llam �rt al�, okt�ber 24-�n l�pett �letbe. Az Alapokm�ny �rtelm�ben az ENSZ c�lja a b�ke fenntart�sa, �s a n�pek biztons�g�nak er�s�t�se. Tagja lehet minden b�keszeret� �llam, amely mag��v� teszi az Alapokm�ny c�ljait. �j tag felv�tel�re a Biztons�gi Tan�cs tesz javaslatot, s azt a K�zgy�l�snek k�tharmados t�bbs�ggel kell elfogadnia. Az ENSZ a legreprezentat�vabb nemzetk�zi szervezet, a b�k�s egym�s mellett �l�s�rt folytatott harc jelent�s f�ruma. A szocialista orsz�gok a szervezet k�l�nb�z� f�rumain a fejl�d� orsz�gok jelent�s csoportjainak t�mogat�s�val sz�mos javaslatot tesznek, hogy el�seg�ts�k a b�ke �s biztons�g politik�j�nak siker�t. Szervei: K�zgy�l�s- az ENSZ parlamentje, amelyben az �sszes tag�llam k�pviselteti mag�t (legfeljebb 5 �lland� �s 5 p�tk�ld�ttel, de csak egy szavazattal). �vente �ltal�ban egyszer �l�sezik (az �l�sszak kezdete rendszerint szeptember harmadik het�nek keddje), de a f�titk�r a Biztons�gi Tan�cs egy�ntet� hat�rozata alapj�n, vagy a tagok t�bbs�g�nek javaslat�ra, vagy egy tag javaslat�ra, ha a t�bbs�g t�mogatja, �sszeh�vhatja a rendk�v�li �l�sszakot. Az ENSZ szervei a K�zgy�l�snek felel�sek. A k�rd�sekben k�tharmados (fontos k�rd�s) vagy egyszer� t�bbs�ggel d�ntenek. A K�zgy�l�snek 7 f�bizotts�ga van  (politikai �s biztons�gi; gazdas�gi �s p�nz�gyi; szoci�lis, humanit�rius �s kultur�lis; adminisztrat�v �s k�lts�gvet�si; jogi; speci�lis politikai), ezenk�v�l ad hoc bizotts�gokat is kialak�that. �gy alakult meg pl. 1961-ben a Leszerel�si Bizotts�g; - Biztons�gi Tan�cs; - Gazdas�gi �s Szoci�lis Tan�cs; Gy�ms�gi Tan�cs- feladata a gy�ms�g gyakorl�sa azon ter�letek felett, amelyek m�g nem rendelkeznek teljes �nkorm�nyzattal. 8 tagja van: 4 orsz�g, amely m�g gy�ms�gi ter�lettel rendelkezik, 3 �lland� tag (k�zt�k a SZU), amely nem rendelkezik gy�ms�gi ter�lettel, �s 1 nem �lland� tag, akit 3 �vre v�lasz a K�zgy�l�s. –Nemzetk�zi B�r�s�g; Titk�rs�g- �l�n �ll a K�zgy�l�s �ltal 5 �vre v�lasztott f�titk�r. N�gy helyettese van (politikai �s biztons�gi �gyek, gazdas�gi �s szoci�lis �gyek, gy�ms�gi �s �nkorm�nyzattal nem rendelkez� ter�letek �gyei). A Titk�rs�ghoz tartozik az ENSZ Gyermek-alapja (UNICEF). Az ENSZ-hez tartoz� szakos�tott szervezetek: Eg�szs�g�gyi Vil�gszervezet; �lelmez�si �s Mez�gazdas�gi Szervezet; Nevel�s�gyi, Tudom�nyos �s Kultur�lis Szervezet; Korm�nyk�zi Tenger�szeti Tan�cskoz� Szervezet; Leszerel�si Bizotts�g; Meteorol�giai Vil�gszervezet; Nemzetk�zi Atomenergia �gyn�ks�g; Nemzetk�zi Munka�gyi Szervezet; Nemzetk�zi Polg�ri L�g�gyi Szervezet; Nemzetk�zi T�vk�zl�si Uni�; Nemzetk�zi �jj��p�t�si �s Fejleszt�si Bank; Nemzetk�zi Valuta Alap; Posta�gyi Vil�guni�.
Az ENSZ m�ra �talakult, �s egyre ink�bb az USA �s sz�vets�gesei politik�j�nak rendel�dik al�.
 

Egyetemes J�l�ti �llam: a mai t�k�s t�rsadalom egyik m�tosza, amelyet a reformizmus teoretikusai terjesztenek. L�nyege, azaz �ll�t�s, hogy a XX. sz�zad k�zep�n a kapitalizmus „ n�pi kapitalizmuss�” alakult �t, s mint ilyen, megteremti az „egyetemes j�l�ti �llamot”, amely oszt�lyok feletti er� �s alkalmas arra, hogy megsz�ntesse a termel�s anarchi�j�t �s a gazdas�gi v�ls�gokat, felsz�molja a munkan�lk�lis�get �s biztos�tsa minden dolgoz� j�l�t�t. Szoci�ldemokrata ideol�gusok �s politikusok r�mutatva a fejlett t�k�s orsz�gokban �l� dolgozok anyagi helyzet�nek a h�bor� ut�ni �vekben t�rt�nt bizonyos javul�s�ra, valamint a burzso� �s reformista korm�nyok �ltal hozott t�bb szoci�lis reformra – amelyeket a nemzetk�zi munk�smozgalom nyom�s�ra l�ptettek �letbe -, az „egyetemes j�l�ti �llamot” szocializmusnak t�nteti fel, vagy legal�bbis a „szocializmus k�sz�b�nek”. Az „egyetemes j�l�ti �llam” m�tosz�t a t�nyek c�folj�k. A sz�zezrek �s milli�k munkan�lk�lis�ge �s nyomora t�rsadalmi val�s�g m�g olyan fejlett orsz�gokban is, mint az Egyes�lt �llamok. A t�rsadalombiztos�t�s rendszerint a dolgoz�k terh�re val�sul meg. A demokratikus reformok felem�s jelleg�ek �s t�nylegesen uralkod� politikai rezsim gyakran meghi�s�tja �ket. Az „egyetemes j�l�ti �llam” l�nyeg�ben az �llammonopolista int�zked�sek rendszer, amelyeknek c�lja a kapitalizmus er�s�t�se �s a szocializmus�rt harcol� munk�soszt�ly erej�nek gyeng�t�se.

Egyetemes n�pi - k�z�ss�gi �llam: Szt�linista t�ved�s   az eg�sz n�p akarat�t, �s �rdekeit kifejez� szervezet,  mint a kommunizmus fel�p�t�s�nek eszk�ze. A szocializmus teljes �s v�gleges gy�zelm�nek eredm�nyek�nt  se j�tt l�tre a Szovjetuni�ban, mint a prolet�rdiktat�ra �llam�nak �r�k�se, miut�n a prolet�rdiktat�ra  nem teljes�tette t�rt�nelmi feladatait, �s a t�rsadalom a kommunizmus �p�t�s�nek  az els�- als� szakasz�ba sem  l�phetett. Elsikkasztott forradalom!
 
Elit Te�ria:  az oszt�lyk�l�nbs�gek megtart�s�nak sz�ks�gess�g�r�l vallott burzso� elm�let, amely szerint a t�rsadalomban sz�ks�g van a legkiv�l�bbak uralm�ra, ami a kapitalista t�rsadalomban egyenl� a monopolt�k�sek �s kiszolg�l�ik, a menedzserek, a nagypolg�ri �rtelmis�giek uralm�val. Az elit te�ria szerint az elit n�pt�megek felett �ll, s azokat korm�nyoznia kell. Az elit te�ria egyes ir�nyzatai valamennyi t�rsadalmi oszt�ly, hivat�s, foglalkoz�s „legjobbjainak” egy�ttm�k�d�s�t �s uralm�t hirdetik. M�sok azon az �ll�sponton vannak, hogy a modern t�rsadalom csak a technokrata elit hatalma alatt fejl�dhet.
 
Ellenforradalom:  a forradalomban legy�z�tt reakci�s oszt�lyok t�mad�sa a halad� �j t�rsadalmi rendszer ellen; a forradalom el�tti, vagyis a m�r idej�tm�lt gazdas�gi, t�rsadalmi �s politikai rendszer er�szakos vissza�ll�t�sa. Az imperialist�k jellemz� von�sa az ellenforradalmis�g, t�mogatnak minden halad�sellenes er�t, k�v�lr�l szervezik az ellenforradalmat �s az ellenforradalom exportj�ra t�rekednek. A Nagy Okt�beri Szocialista Forradalom gy�zelme ut�n a volt kizs�km�nyol� oszt�lyok �sszefogtak az imperialista hatalmak fegyveres erej�vel, hogy k�z�s ellenforradalommal megd�nts�k az els� szocialista �llamot. Hasonl� helyzet �llt el� az 1919-es Magyar Tan�csk�zt�rsas�ggal szemben is. A bels� �s a nemzetk�zi ellenforradalmi er�k a legk�l�nb�z�bb m�dszereket alkalmazt�k (�sszeesk�v�sek, szabot�zsakci�k, ideol�gia diverzi�, „fellaz�t�s”, az elk�vetett hib�k, n�zetelt�r�sek �s elhajl�sok kihaszn�l�sa, gazdas�gi nyom�s, hidegh�bor�s propaganda, szovjet- �s kommunistaellens�g terjeszt�se, h�bor�s provok�ci�k). A bels� �s a nemzetk�zi ellenforradalmi er�k �sszefog�sa mutatkozott meg az 1956-os ellenforradalomban. A t�rt�nelmi t�nyek ugyanakkor  azt bizony�tj�k, hogy a szocializmust c�lz� orsz�gok ereje kudarcra volt k�pes �t�lni  az ellen�k ellenforradalmi k�s�rleteket, de a t�k�s restaur�ci�t t�bbs�g�k nem tudta megakad�lyozni. K�vetkez�sk�ppen a kapitalizmusb�l a kommunizmusba val� �tmenet l�tezik, ha besz�k�lten is.
 
Ellent�t: az ellentmond�s egyik oldal�t kifejez� kateg�ria. Az ellentmond�st, amely a fejl�d�s forr�sa, hajt�ereje, az ellent�tek, az ellent�tes oldalak, tendenci�k egys�ge k�pezi. Az ellent�tek fogalm�val szokt�k jellemezni ezenk�v�l az ellentmond�s fejl�d�s�nek, �retts�g�nek bizonyos fok�t. Elt�r�en a k�l�nbs�gt�l, amelyben az ellentmond�s m�g nem bontakozott ki �s jelent�s m�rt�kben m�g „mag�nval�”, az ellent�t m�r kibontakozott ellentmond�s, az ellentmond�s fejl�d�s�nek magasabb foka, amikor az ellent�tes oldalak �s tendenci�k harca a fejl�d�s �s megold�s d�nt� szakasz�ba l�p.

 
Ellent�tek Egys�g�nek �s Harc�nak T�rv�nye: a val�s�g �s az emberi megismer�s egyetemes t�rv�nye, amely a materialista dialektika l�nyeg�t, „magv�t” alkotja. Minden objektumellent�teket rejt mag�ban. Ellent�teken a dialektikus materializmus olyan mozzanatokat, „oldalakat” stb. �rt, amelyek (1) megbonthatatlan egys�gben vannak, (2) k�lcs�n�sen kiz�rj�k egym�st, m�gpedig nemcsak k�l�nb�z�, hanem ugyanazon vonatkoz�sban is, vagyis (3) k�lcs�n�sen �thatj�k egym�st. Egys�g�k viszonylagos, harcuk abszol�t. Az ellent�tek harca azt jelenti, hogy az ellentmond�s a t�rgy l�nyeg�n bel�l sz�ntelen�l megold�dik, �s ugyanolyan sz�ntelen�l �jra k�pz�dik, ez pedig a r�gi t�rgynak �j t�rggy� val� �talakul�s�ra vezet. Ez a t�rv�ny ily m�don megmagyar�zza minden mozg�s objekt�v bels� „forr�s�t”, nem folyamodva semmif�le k�ls� er�h�z, s lehet�v� teszi a mozg�snak �nmozg�sk�nt val� �rtelmez�s�t. Felt�rja a t�rgyak sokf�les�g�nek igazi konkr�t egys�g�t mint konkr�t, nem pedig holt azonoss�g�t. Ez�ltal lehet�v� teszi a t�rgy konkr�t teljess�g�nek �s fejl�d�s�nek a „fogalmak logik�j�ban” val� reproduk�l�s�t. �ppen ez�rt alkotja ez a t�rv�ny a dialektika „magv�t”. Ez fejezi ki legt�m�rebben a dialektikus �s metafizikus gondolkod�s ellent�tess�g�t. A metafizika a mozg�s „forr�s�t” csup�n valami mag�t�l a mozg�st�l k�l�nb�z� �s vele szemben k�ls�legesb�l, a sokf�les�gben megnyilv�nul� egys�get pedig valami „t�lvil�gib�l” magyar�zza. A metafizika a mozg�st �s a sokf�les�g konkr�t egys�g�t a mozg�s k�ls� eredm�ny�nek �s a t�rgy oldalai csup�n k�ls�leges szembe�ll�t�s�nak, egym�s mell� �ll�t�s�nak le�r�s�val helyettes�ti. A dialektika eg�sz t�rt�nete e probl�m�k k�r�l folytatott harc s a megold�sukra tett k�s�rletek t�rt�nete. Az ellentmond�sok dialektik�j�nak atyja H�rakleitosz, aki az ellentmond�sokat a dolgok objekt�v tulajdons�g�nak tartotta. Az eleaiak (Z�n�n) teljesen szubjekt�vv� tett�k, �s a mozg�s, a sokf�les�g c�fol�s�ra szolg�l� eszk�zz� degrad�lt�k az ellentmond�st (negat�v dialektika- aporia). A k�t felfog�s sz�nt�zis�re Platon tett k�s�rletet. A renesz�nsz kor�ban Nicolaus Cusanus �s Giordano Bruno az „ellent�tek egybees�s�nek” eszm�j�t fejezte ki. Kant csak a szubjektum �s az objektum sz�tv�laszt�sa �r�n „k�sz�b�lte ki” az antin�mi�kat, ellentmond�sokat. Az �gy t�madt szakad�k �thidal�s�ra tett k�s�rletek vezettek a dialektikus ellentmond�s eszm�j�hez (Fichte, Schelling, Hegel). Az ellentmond�s probl�m�j�nak kidolgoz�sa ter�n Hegel tette a legt�bbet, amit az idealizmus talaj�n meg lehetett tenni. A modern polg�ri filoz�fi�ra jellemz� az a tendencia, hogy egyfel�l �sszer�tlennek nyilv�n�tja az ellentmond�st mint �ll�t�lag megoldhatatlant, m�sfel�l k�s�rletet tesz e kateg�ria tagad�s�ra, terminol�giai megk�l�nb�ztet�sekkel v�ltva fel azt (pozitivista jelleg� koncepci�k). A marxizmus materialista m�don magyar�zta �s kidolgozta az ellent�tek egys�g�nek �s harc�nak t�rv�ny�t, mint a „megismer�s t�rv�ny�t, �s az objekt�v vil�g t�rv�ny�t”. Ennek a t�rv�nynek a dialektika, a logika �s az ismeretelm�let egys�ge elv�nek szellem�ben val� �rtelmez�se az ellen ir�nyul, hogy e t�rv�nyt „p�ld�k �sszess�g�re” reduk�lj�k. E t�rv�ny a megismer�sben bet�lt�tt metodol�giai funkci�j�nak alapja-objekt�v egyetemess�ge. Egyetemess�g�nek bizony�t�sa ugyanakkor megk�veteli a megismer�s folyamat�ban bet�lt�tt funkci�j�nak vizsg�lat�t. Ez a t�rv�ny hat�rozza meg a tudom�nyos elm�letnek fel�p�t�s�t is, minthogy felt�rja az egys�ges kett�hasad�s�nak dialektik�j�t. Az ilyen fel�p�t�s klasszikus p�ld�ja Marx „T�k�”-je. Az ellentmond�sok megold�sa mag�nak a t�rgynak a logik�ja szerint viszi el�re a kutat�st, �s az �j fogalmak kidolgoz�s�nak racion�lis m�dszere. A dialektikus ellentmond�s a megismer�sben nem szor�tkozik a t�zis �s antit�zis �ssze�tk�z�s�re, hanem az ilyen �ssze�tk�z�s megold�sa fel� viv� mozg�sban rejlik. A dialektikus ellentmond�s meg�rt�se annyit jelent, mint meg�rteni megold�s�nak m�dj�t. Megold�s�nak semmi k�ze a form�llogikai ellentmond�sok kik�sz�b�l�s�hez. Egy elm�leten bel�li dialektikus ellentmond�s adekv�t megfogalmaz�sa csakis az absztraktt�l a konkr�thoz val� felemelked�s folyamat�ban lehets�ges. �ppen ez�rt egy elm�let teljes kifejt�se nem szor�that� egyetlen „ellentmond�smentes rendszer” keretei k�z�. A fejl�d�s folyamata k�ls�, viszonylag �n�ll� ellent�tetek �ssze�tk�z�se �tj�n megy v�gbe. A dialektika nem kezdett�l fogva k�l�nb�z� l�nyegekk�nt, hanem az egys�ges kett�hasad�s�nak eredm�nyek�nt, v�gs� soron a bels� ellent�tekb�l lesz�rmazottakk�nt fogja fel a k�ls� ellent�teket. A t�rsadalmi fejl�d�sr�l sz�l� marxista tan�t�s e t�rv�ny alkalmaz�s�ra. A t�rsadalom ellentmond�sainak kutat�s�ra �p�l; megalapozta azt a t�telt, amely szerint az oszt�lyok harca az oszt�lyt�rsadalom fejl�d�s�nek mozgat�ereje, s ebb�l a t�telb�l vonja le valamennyi forradalmi k�vetkeztet�s�t. A szocializmus a kapitalizmusban meglev� ellentmond�sok kibontakoz�s�nak �s t�rsadalmi forradalom �tj�n val� megold�s�nak t�rv�nyszer� eredm�nye.

Ellentmond�s: a dialektika kateg�ri�ja, amely mindenfajta mozg�s bels� forr�s�t a v�ltoz�s �s a fejl�d�s alapelv�t fejezi ki. a dialektik�t �ppen az k�l�nb�zteti meg a metafizik�t�l, hogy elismeri az ellentmond�st a k�lvil�g t�rgyaiban �s jelens�geiben. „A… dialektika annak az ellenmond�snak a tanulm�nyoz�sa, amely mag�ban a t�rgyak l�nyeg�ben rejlik…”(Lenin m�vei). A gondolkod�sban, a fogalmakban �s elm�letekben t�kr�z�d� dialektikus ellentmond�sokat meg kell k�l�nb�ztetni az �gynevezett „logikai” ellentmond�sokt�l, amelyek a gondolkod�sban rejl� zavart �s k�vetkezetlens�geket fejezik ki. Az ellentmond�s k�t oldal�nak egym�shoz val� viszony�t az ellent�tek egys�g�nek �s harc�nak t�rv�nye fejezi ki.

Elm�let �s Gyakorlat:  a filoz�fiai kateg�ri�k, amelyek a megismer�snek, valamint a term�szet �s a t�rsadalom �talak�t�s�nak mint egys�ges t�rsadalmi-t�rt�neti folyamatnak szellemi �s anyagi oldal�t jel�lik. Az elm�let az emberi tudatban �ltal�nos�tott emberi tapasztalat, az objekt�v vil�gr�l alkotott ismeretek �sszess�ge; az ismeretek viszonylag �n�ll� rendszere, amelyben a fogalmak bels� logik�ja a dolgok objekt�v logik�j�t t�kr�zi. A r�gi, empirikus �s pozitivista (egyebek k�zt pragmatista) n�z�pontt�l elt�r�en a marxista filoz�fia nem az egy�n szubjekt�v mot�vumok szerint t�rt�n� cselekv�snek tartja a gyakorlatot. A gyakorlat az embereknek a t�rsadalom l�tez�s�t �s fejl�d�s�t biztos�t� tev�kenys�ge, mindenekel�tt az emberi �let alapj�t alkot� anyagi termel�s objekt�v folyamata, az oszt�lyok forradalmi, �talak�t� tev�kenys�ge �s a vil�g �talak�t�s�ra ir�nyul� t�rsadalmi tev�kenys�g minden m�s form�ja. A tudom�nyos k�s�rlet szint�n a gyakorlat egyik form�ja. Az elm�let �s gyakorlat elszak�thatatlan egys�gben van egym�ssal, nem l�tezhet egym�s n�lk�l, �lland�an hat egym�sra. E k�lcs�nhat�s alapja a gyakorlat. �ppen a gyakorlati t�rsadalmi-termel�si tev�kenys�g sz�li, �s hat�rozza meg a fejl�d�s minden fok�n a tudatot, s egy�ttal a val�s�g elm�leti elsaj�t�t�s�t is. Az emberek tudatosan cselekednek, ilyen vagy olyan m�don �rtelmezik a val�s�got. Ez nem azt jelenti, hogy tev�kenys�g�kben valamilyen szigor� k�vetkezetes tudom�nyos elm�let vezeti �ket, de tev�kenys�g�ket mindig az ismeretek bizonyos halmaza ir�ny�tja. Az emberi t�rt�nelem hajnal�n az ilyen ismeretek egyed�li l�tez�si form�ja az egys�ges, osztatlan, „k�znapi tudat” volt. A munka sor�n kialakult j�rtass�got tudatos�t�sa, a tev�kenys�g �s a megfigyel�s eredm�nyeinek, a hagyom�nynak �s a hitnek az �ltal�nos�t�sa, a t�rsadalmi l�t h� �s fantasztikus t�kr�z�se a mindent mag�ban foglal� „elm�let” nem volt a fogalmak logikailag fel�p�tett rendszere, nem volt a val�s�g objekt�v t�rv�nyeinek tudom�nyos reprodukci�ja. Azonban a gyakorlattal val� kapcsolata olyan teljes volt, hogy k�zvetlen�l „beolvadt” a „re�lis �let nyelv�be”, az emberek gyakorlati tev�kenys�g�be. Amikor a munka szellemi �s fizikai munk�ra v�lt sz�t, az elm�let �s a gyakorlat t�rsadalmilag polariz�l�dott. Tov�bbra is f�ggtek egym�st�l, s k�lcs�nhat�sban voltak, de a t�rsadalmi tev�kenys�g viszonylag �n�ll� form�iv� alakultak. „Ett�l a pillanatt�l kezdve a tudatnak m�dj�ban �ll, hogy emancip�lja mag�t a vil�gt�l �s �tt�rjen a <tiszta> elm�let, teol�gia, filoz�fia, erk�lcs stb. kialak�t�s�ra”  a „tiszta” elm�let megjelen�se volt az emberis�g t�rt�nelm�nek az egyik legnagyobb forradalmi ugr�sa. Az elm�let kutat�s fejl�d�se, a „tiszta” elm�let absztrakt logikai form�ja lehet�v� tette, hogy az ember m�lyen behatoljon a term�szeti jelens�gek l�nyeg�be, s megteremtse az �lland�an fejl�d� tudom�nyos vil�gk�pet. Ugyanakkor maguknak a tud�soknak a sz�m�ra az elm�let �s gyakorlat kapcsolata nem volt m�r t�bb� olyan nyilv�nval�. �gy a mag�ntulajdonon alapul� t�rsadalomra jellemz� individualista vil�gn�zettel egy�tt k�l�nf�le ill�zi�k t�madtak: a megismer�st �gy tekintett�k, hogy az a „teoretikus” r�sz�r�l a k�rnyezet individu�lis passz�v szeml�l�s�nek aktusa, s eljutottak az idealista filoz�fiai rendszerekig, amelyek az elm�leti tudatot (eszm�ket) a val�s�g megteremt�j�nek tekintett�k. „Ett�l a pillanatt�l kezdve a tudat val�ban azt k�pzelheti, hogy valami m�s, mint a fenn�ll� gyakorlat tudata….”(Ugyanott). A t�k�s termel�si m�d, amely t�rsadalmas�tja a munk�t �s addig soha nem l�tott m�retekben fejleszti a termel�er�ket, objekt�v felt�teleket teremt az elm�let gyakorlatt�l val� elszakad�s�nak lek�zd�s�re. Emellett az elm�let szerepe nemcsak a termel�s folyamat�ban n� meg felm�rhetetlen�l. A t�megeknek a mag�ntulajdon megsz�ntet�s�re ir�nyul� gyakorlati tev�kenys�ge egyes�l az �lenj�r� marxista elm�lettel, amely felt�rja a t�rsadalom objekt�v t�rv�nyeit, �s a prolet�ri�tus p�rtj�nak eg�sz tev�kenys�g�t a tudom�nyosan felismert c�l, a kommunizmus el�r�s�re ir�ny�tja. A munka felszabad�t�s�val, az oszt�lyantagonizmusok megsz�ntet�s�vel, a szellemi �s fizikai munka k�z�tti hat�rok cs�kken�s�vel, megsz�n�s�vel megsz�nik az elm�let �s gyakorlat szemben�ll�sa is. A t�megeket megh�d�t� elm�let anyagi er�v� v�lik. A k�z jav�ra felszabad�tott munka �ltal l�trehozott �j, hatalmas termel�er�k megk�v�nj�k, hogy a tudom�nyos elm�let k�zvetlen�l r�szt vegyen a termel�s folyamat�ban.

El Nem K�telezett Orsz�gok: a - t�mb�nk�v�lis�g elv�t vall� �llamok elnevez�se; olyan �llamok, amelyek nem csatlakoznak a politikai – gazdas�gi - katonai t�m�r�l�sekhez. Az el nem k�telezett orsz�gok (els�sorban a volt gyarmati orsz�gok) sz�mottev� szerepet j�tszanak a nemzetk�zi politik�ban, b�r jelent�s k�l�nbs�gek vannak k�zt�k. Egyesek szoros sz�lakkal f�z�dnek a volt gyarmatos�t�khoz, m�sok a legfontosabb nemzetk�zi k�rd�sekben a szocialista orsz�gokkal megegyez� �ll�spontra helyezkednek. Az el nem k�telezett orsz�gok id�nk�t �rtekezletet tartanak (belgr�di �rtekezlet, kair�i �rtekezletek, lusakai �rtekezlet, alg�ri �rtekezlet). Az el nem k�telezett orsz�gok szerep�nek az az �rt�km�r�je, milyen m�rt�kben val�s�tanak meg halad� t�rsadalmi – gazdas�gi �talak�t�sokat, illet�leg vesznek r�szt az antiimperialista harcban.

Eloszt�s:  1. az egy�neknek, t�rsadalmi csoportoknak, oszt�lyoknak a megtermelt javakban val� r�szesed�si ar�nya, a r�szesed�s konkr�t t�rsadalmi form�ja. Az eloszt�s els�sorban a termel�si eszk�z�k tulajdonform�j�t�l f�gg. A termel�si eszk�z�k mag�ntulajdon�n alapul� t�rsadalmakban a kizs�km�nyol� oszt�lyok a t�rsadalom �sszj�vedelm�b�l magas ar�nyban r�szesednek. A kapitalizmusban az eloszt�s alapvet� form�ja a t�k�sek �ltal elsaj�t�tott – profit �s a munk�soknak fizetett – munkab�r. A szocializmusban a javak eloszt�sa alapvet�en a v�gzett munka ar�ny�ban t�rt�nik. F� form�ja a b�r �s a fizet�s, illetve a sz�vetkezeti tagok r�szesed�se. 2. az �ruk, term�kek k�l�nb�z� piacok szerinti sz�toszt�sa, illetve ezek k�z�tt �raml�sa.
 
Ember: t�rsadalmi l�ny. Biol�giai szempontb�l, l�trej�tt�nek term�szeti felt�teleit tekintve, a f�ld �llatvil�g legmagasabb fejl�d�si fok�t k�pviseli. A legfejlettebb �llatokt�l a tudat �s a tagolt besz�d k�l�nb�zteti meg. M�g az �llat viselked�s�t teljes eg�sz�ben az �szt�n�k –a k�rnyezetre val� reakci�k- hat�rozz�k meg, az ember viselked�s�t k�zvetlen�l a gondolkod�s, az �rzelmek, az akarat, valamint a term�szetben, a t�rsadalomban �s a benne mag�ban �rv�nyes�l� t�rv�nyek ismeret�nek foka hat�rozza meg. Az idealist�k abszolutiz�lj�k az emberi viselked�s e saj�toss�g�t, s az ember l�nyeg�t az �szben, a szubjekt�v tudatos t�rekv�sben, a vall�soss�gban stb. l�tj�k. A val�s�gban az ember �s az �llat gy�keres k�l�nbs�ge els�sorban abban rejlik, hogy az ember munkaeszk�z�ket k�sz�t, hogy hat�st fejtsen ki a term�szetre �s alak�tsa azt. M�g az �llat alkalmazkodik a term�szeti felt�telekhez, az ember a termel�saktus�ban a term�szetet alak�tja �nmag�hoz. Az ember nem l�tezhet egyed�l, hanem meghat�rozott t�rsadalmi felt�telek k�z�tt alakul ki. „….Az emberi l�nyeg –�rta Marx- nem valami az egyes egy�nben benne lakoz� elvonts�g. Az emberi l�nyeg a maga val�s�g�ban a t�rsadalmi viszonyok �sszess�ge”. Csak a marxizmusnak siker�lt tiszt�znia, hogy az ember tev�kenys�g�t meghat�roz� val�s�gos objekt�v mot�vumok v�gs� soron anyagi �letfelt�teleiben gy�kereznek. Az ember saj�tos von�sai, amelyekben emberi mivolta kifejez�sre jut, a tudat, a lelki �let, a legk�l�nf�l�bb munkaeszk�z�k k�sz�t�s�nek �s haszn�lat�nak k�pess�ge stb., mind a t�rsadalmi munka term�ke. A marxizmus az „�r�k emberi term�szetr�l” sz�l� r�gi filoz�fiai tanok hely�be a konkr�t emberi term�szetr�l sz�l� tan�t�st �ll�totta. Ez az emberi term�szet a t�rsadalom, t�rt�netileg adott rendj�t�l f�gg. Ugyanakkor az ember a t�rsadalom b�rmely adott fok�n az eg�sz emberis�g fejl�d�s�nek term�ke, az ember mag��v� teszi �s mag�ba �tv�zi az emberis�g eg�sz eddigi t�rt�nete sor�n el�rt eredm�nyeit. Az, hogy az ember milyen form�ban saj�t�tja el az eg�sz megel�z� kult�r�t, hogy a t�rt�netileg adott t�rsadalmi viszonyoknak az emberre gyakorolt hat�sa milyen saj�toss�gokat mutat, v�s� soron a termel�s jelleg�t�l f�gg. Az antagonisztikus oszt�lyviszonyokat l�trehoz� alakulatokra jellemz� munkamegoszt�s felt�telei k�z�tt az ember nem fejleszthette ki szabadon fizikai �s szellemi lehet�s�geit, �s sz�ks�gk�ppen egyoldal�an fejl�d�tt. Ez az egyoldal�s�g mindenekel�tt a szellemi �s fizikai munka ellent�t�ben jutott kifejez�sre. Az ember (mint a kapitalizmusban megfigyelhet�) munkatev�kenys�ge sor�n az atomiz�l�dott t�rsadalomban a g�p alkatr�sz�v� v�ltozott stb.; az emberek t�bbs�ge – a dolgoz� t�meg -  a kizs�km�nyol�s �ldozata lett, kirekeszt�d�tt a tev�keny t�rsadalmi �letb�l, a felhalmozott kultur�lis �rt�kek �lvezet�b�l. Az ember csak a szocializmusban �s k�l�n�sen a kommunizmusban tesz szert arra a lehet�s�gre, hogy sokoldal�an kifejl�dj�k, hogy maxim�lisan felsz�nre hozza, �rv�nyes�tse �s kifejlessze egy�ni hajlamait �s k�pess�geit.

Energia Megmarad�s�nak T�rv�nye:  az egyik legfontosabb megmarad�si t�rv�ny, amely szerint az energia, mik�zben az egyik form�b�l a m�sikba alakul, nem v�sz el �s nem teremt�dik. Amikor az anyagi rendszer egyik �llapot�b�l a m�sikba megy �t, energiav�ltoz�sa szigor�an megfelel a rendszerrel k�lcs�nhat�sban lev� testek energian�veked�s�nek vagy –cs�kken�s�nek. Az energia egyik form�j�b�l a m�sikba val� �talakul�s�nak folyamatait szigor�an meghat�rozott sz�mszer� ekvivalensek szab�lyozz�k. Az energia megmarad�s�nak t�rv�ny�t a XIX. sz�zad k�zep�n Mayer, Joule, Helmholtz �s m�sok munk�ja t�rta fel. E felfedez�st az anyag �s a mozg�s megmarad�s�nak eszm�i el�zt�k meg, amelyeket Descartes, Leibniz �s Lomonoszov mondtak ki. Az energia megmarad�sa t�rv�ny�nek m�lyfiloz�fiai �rtelme van: a mozg�s elpuszt�thatatlans�g�r�l sz�l� materialista tan�t�s term�szettudom�nyos igazol�sa. Engels az energia megmarad�sa t�rv�ny�nek felfedez�s�t ama h�rom nagy felfedez�s egyik�nek tekintette, amelyek megteremtett�k a dialektikus materialista term�szetfelfog�s term�szettudom�nyos alapj�t. Ebben a t�rv�nyben az anyagi vil�g egys�ge fejez�dik ki. Az energia megmarad�sa t�rv�ny�nek felfedez�s�vel – Engels szavai szerint „a term�szetben el�fordul� minden mozg�s egys�ge nem filoz�fiai �ll�t�s, hanem term�szettudom�nyi t�ny”. A modern fizika mind szil�rdabban �s sokoldal�bban t�masztja al� az energia megmarad�s�nak t�rv�ny�t �s megc�fol�s�ra tett k�s�rletek tarthatatlans�g�t.

Engels Frigyes (1820-1895):  a prolet�ri�tus vez�re �s tan�t�ja, aki Marxszal egy�ttm�k�dve megalkotta a marxista tan�t�st, a tudom�nyos kommunizmus elm�let�t, a dialektikus �s t�rt�nelmi materializmus filoz�fi�j�t. A n�metorsz�gi Barmenben sz�letett. Fiatal �veit�l kezdve igyekezett r�szt venni a fenn�ll� �llapotok megv�ltoztat�s��rt v�vott harcban. 1841 �sz�n katonai szolg�latra vonult be Berlinbe, s k�zben szabad idej�ben egyetemi el�ad�sokat hallgatott. Csatlakozott az ifj�-hegeli�nusok balsz�rny�hoz. Ebben az id�ben �lesen �s behat�an b�r�lta Schelling reakci�s, misztikus eszm�it („Schelling �s kinyilatkoztat�s”, 1842 stb). egyidej�leg Hegelt is b�r�lta konzervat�v k�vetkeztet�sei�rt �s idealista dialektik�j�nak ellentmond�sai�rt. Az igazi fordulat Engels n�zeteiben Angli�ban k�vetkezett be, ahova apja unszol�s�ra utazott, hogy a kereskedelem tanulm�nyoz�s�val foglalkozz�k. Szembetal�lkozott az akkor legfejlettebb t�k�s orsz�g munk�soszt�ly�nak �let�vel, �s m�lyen elgondolkodott a prolet�rok elviselhetetlen gazdas�gi helyzet�nek okain, politikai jogfosztotts�gukon. Tanulm�nyozta azokat az ideol�giai fogyat�koss�gokat, amelyek a chartista mozgalmat jellemezt�k. A chartist�k ugyanis ut�pista m�don arr�l �lmodoztak, hogy a t�k�sek majd �nk�nt lemondanak a hatalomr�l. Ennek az id�nek az eredm�nye volt a „V�zlatok a politikai gazdas�gtan kritik�j�hoz” (1844), amelyet Marx a gazdas�gi kateg�ri�k v�zlatos kritik�j�nak nevezett, tov�bb� „A munk�soszt�ly helyzete Angli�ban” c�m� munka (1845-ben jelent meg). Engels munk�iban Engels tudom�nyosan megalapozta a prolet�ri�tus t�rt�nelmi k�ldet�s�t �s nagy j�v�j�t, els�k�nt mondta ki, hogy a prolet�ri�tus nemcsak szenved� oszt�ly, hanem felszabadul�s��rt harcol� oszt�ly is. Angli�ban Engels szocialista lett. R�videsen elhagyta Angli�t �s 1844-ben P�rizsban tal�lkozott Marxszal. E tal�lkoz�ssal megpecs�tel�d�tt a k�t nagy ember m�ly �s meghat� bar�ts�ga, amely azon alapult, hogy k�z�s eszm�ket vallottak �s k�z�s gyakorlati harcot v�vtak a prolet�ri�tusnak a t�k�s rabs�gb�l val� felszabad�t�s��rt. 1844 �s 1846 folyam�n k�z�sen �rt munk�ikban „ A n�met ideol�gi�”-ban �s „A szent csal�d”-ban kritikailag �t�rt�kelt�k Hegel, Feuerbach �s k�vet�ik akkoriban uralkod� filoz�fiai n�zeteit, s kidolgozt�k a dialektikus �s t�rt�nelmi materializmus alapjait. Egyidej�leg szerte�gaz� gyakorlati munk�t fejtettek ki a „Kommunist�k Sz�vets�ge” megszervez�se ter�n, amely k�s�bb a prolet�ri�tus forradalmi p�rtj�v� fejl�d�tt. 1847-ben Engels „A kommunizmus alapelvei” c�mmel meg�rja a Sz�vets�g programtervez�s�t, s ennek alapj�n k�sz�l el ut�bb „A Kommunista P�rt ki�ltv�nya” (1848). Ezzel megsz�letett a marxi elm�let, a munk�soszt�ly tudom�nyos ideol�gi�ja a maga teljess�g�ben, egys�ges eg�sz volt�ban. A prolet�rharc elm�leti propagand�j�ban �s a demokratikus er�k t�m�r�t�s�ben nagy szerepe volt, Engels �js�g�r�i tev�kenys�g�nek. Az 1848-1849-i n�metorsz�gi esem�nyek sor�n Engels �tesett a t�zkereszts�gen: fegyveres harcban vett r�szt a forradalmi er�k oldal�n. A forradalom lever�se ut�n az utols� hazafias osztagokkal hagyta el haz�j�t. Az emigr�ci� �veiben „A n�met paraszth�bor�” s a „Forradalom �s ellenforradalom N�metorsz�gban” c�m� munk�iban �ltal�nos�totta a n�met forradalom tapasztalatait. R�mutatott arra, hogy a paraszts�g a prolet�ri�tus sz�vets�gese, s leleplezte a burzso�zia �rul�s�t. Marx ut�n � is Angli�ban telepedett le. Tev�kenyen r�szt vett a munk�smozgalomban, az I Internacion�l� l�trehoz�s�ban, a kispolg�ri opportunista �s anarchista n�zetek elleni harcban. Ett�l az id�t�l fogva n�gy �vtizeden �t minden m�don seg�tette Marxot „A t�ke” meg�r�s�ban, s�t a m�sodik �s harmadik k�tetet –hatalmas kutat�munk�t v�gezve- nagy bar�tj�nak hal�la ut�n � maga adta ki. M�g Marx f� figyelm�t „A t�k�”-n v�gzett munka foglalta le, Engels tov�bbra is a dialektikus �s t�rt�nelmi materializmus filoz�fi�j�nak mindenoldal� megalapoz�s�n �s fejleszt�s�n munk�lkodott. �ri�si m�rt�kben hozz�j�rult a marxizmus filoz�fi�j�nak megalapoz�s�hoz. Idev�g� munk�i, mint p�ld�ul a „Ludwig Feuerbach �s a klasszikus n�met filoz�fia felboml�sa”, az „Anti-D�hring”, „A csal�d, a mag�ntulajdon �s az �llam eredete” stb., mindm�ig klasszikus kifejt�sei a marxista filoz�fia l�nyeg�nek �s jelent�s�g�nek. K�l�n�sen nagy �rdeme Engelsnek, hogy alkalmazta a dialektikus materializmus eszm�it a term�szettudom�nyra, azok a t�telek, amelyeket Engels a „Feuerbach…” ban, az „Anti-D�hring” – ben �s k�l�n�sen „A term�szet dialektik�”-j�ban kifejtett, olyan eszm�k, melyeknek m�lys�g�t csak j� n�h�ny �vtizeddel k�s�bb fogt�k fel. Engels l�nyeg�ben anticip�lta a XX. sz�zad sz�mos alapvet� tudom�nyos felfedez�s�t (�gy p�ld�ul az anyag �s a mozg�s elv�laszthatatlans�g�nak gondolat�t s az ezzel �sszef�gg� tan�t�st a t�r �s az id� egys�g�r�l, az anyag form�inak kimer�thetetlens�g�t �s az atom szerkezeti bonyolults�g�t, az �letet mint anyagi mozg�sform�t, amely a szervetlen term�szet fejl�d�s�nek bizonyos fok�n jelent meg; el�legezte a „ h�hal�l ”- elm�let b�r�lat�t stb.). Sz�les k�r� ismeretei alapj�n Engels kidolgozta a tudom�nyok oszt�lyoz�s�nak rendszer�t, oly m�don, hogy mindegyik tudom�ny�g specifikum�t az anyag objekt�v mozg�sform�ib�l vezette le. Ezzel f�gg �ssze az is, hogy Engels er�lyesen elutas�totta azt a t�rekv�st, amely a filoz�fi�ra a tudom�nyok tudom�ny�nak illet�ktelen szerep�t akarta r�er�szakolni. Engels a filoz�fia m�dszertani jelent�s�g�t hangs�lyozta. Ir�nyt�t adott a filoz�fi�nak a m�lt sz�mtalan rendszere �s iskol�ja k�zti t�j�koz�d�sra, amennyiben megfogalmazta a filoz�fia alapk�rd�s�t, s kimutatta e tudom�ny oszt�lyjelleg�t. Igen fontos Engels tev�kenys�ge az ismeretelm�let tov�bbfejleszt�se �s az agnoszticizmus b�r�lata ter�n. El�v�lhetetlen jelent�s�g� az, ahogyan a dialektikus logika t�bbi k�rd�s�t f�lvetette �s kidolgozta. A t�rt�nelmi materializmus alapk�rd�seinek kifejt�se sor�n nagy figyelmet szentelt a materialista t�rt�netfelfog�ssal kapcsolatos vulg�ris elk�pzel�sek b�r�lat�nak. Bebizony�totta, hogy az emberi l�t gazdas�gi felt�teleinek meghat�roz� szerepe egy�ltal�n nem kisebb�ti az eszm�k szerep�t, s a szem�lyis�g t�rt�nelmi szerep�t sem. Harcolt az alap �s az ideol�giai fel�p�tm�ny kapcsolat�ra �s k�lcs�nhat�s�ra vonatkoz� mechanisztikus elk�pzel�sek ellen stb. Engels nagy �rdekl�d�st tan�s�tott az oroszorsz�gi forradalmi mozgalom ir�nt el�re l�tta, hogy k�zeleg az orosz forradalom, s nagy rem�nyeket f�z�tt hozz�. Engels �lete utols� pillanat�ig r�szt vett Eur�pa politikai �let�ben. Marx mellett elismert vezet�je volt a munk�smozgalomnak, s Marx hal�la ut�n is megmaradt „az eur�pai szocialist�k tan�csad�j�nak �s vezet�j�nek” (Lenin).

 
Erk�lcs: t�rsadalmi tudatforma, amely a t�rsadalmi val�s�g erk�lcsi viszonyait �s kateg�ri�it (j�s�g, a j�, az igazs�goss�g stb.) az emberi egy�tt�l�s, magatart�s azon norm�inak, szab�lyainak �sszess�g�t t�kr�zi �s r�gz�ti, amelyek az embereknek egym�s �s a t�rsadalom ir�nti viszony�t �s k�teless�geit szab�lyozz�k. Az erk�lcs jelleg�t a t�rsadalmi-gazdas�gi rend hat�rozza meg. Az erk�lcs norm�iban az oszt�ly, valamely t�rsadalmi r�teg vagy a n�p �rdekei t�kr�z�dnek. Az oszt�lyt�rsadalomban az oszt�lyok �rdekeinek ellent�tess�ge folyt�n t�bbf�le erk�lcs l�tezik. Ha valamely oszt�ly reakci�ss� v�lik, erk�lcse megsz�nik jogosult lenni, sz�ls�s�gesen egoist�v� v�lik �s ellent�tbe ker�l a t�rt�nelmi fejl�d�s menet�vel. ha azonban az erk�lcs t�rt�nelmi fejl�d�s k�vetelm�nyeit fejezi ki, akkor halad� jelleg�. Az erk�lcs nemcsak magatart�si szab�lyok rendszere, hanem az emberek szellemi arculat�nak, a t�rsadalmi r�teg, az oszt�ly, illetve a n�p pszichol�gi�j�nak �s ideol�gi�j�nak jellemz� saj�toss�ga. Erk�lcs�s (vagyis mor�lis) az a magatart�s, amely objekt�ve j� �s igazs�gos, amor�lis (erk�lcstelen) pedig az, amelyik rossz, igazs�gtalan. Az erk�lcs�rt�kel�st is tartalmaz. Az �rt�kel� viszony nemcsak az �t�letekben (ideol�gi�k), hanem az emocion�lis-akarati reakci�kban, affektusokban (szok�sokban) is megmutatkozik. Azok az emberek k�z�tti viszonyok, amelyek a magatart�s etikai �rt�kel�s�ben, az �letform�ban fejez�dnek ki, alkotj�k az erk�lcsi viszonyokat. Az erk�lcs az emberi t�rsadalom l�trej�tt�vel egy�tt, teh�t az �llam �s a jog l�trej�tte el�tt megjelent m�r, �s a t�rt�nelmi fejl�d�s hossz� �tj�t tette meg, mik�zben jellege a termel�si m�d �s a t�rsadalmi rend v�ltoz�saival egy�tt v�ltozott. Az oszt�lyt�rsadalmakban az antagonisztikus oszt�lyok harca az erk�lcs ter�n is kifejez�sre jut. Az erk�lcsi szab�lyok �s viszonyok teh�t nem egyszer s mindenkorra adottak, mint a metafizikus gondolkod�k v�lik, �s nem is az �sz vagy a szellem tiszta term�kei, mint az idealista filoz�fusok �s a teol�gusok �ll�tj�k. A vall�s az oszt�lyt�rsadalmakban l�nyeg�ben a kizs�km�nyol�k erk�lcsij�t v�di. A polg�ri erk�lcs�t a mag�ntulajdonosi szellem hatja �t: a polg�ri �vek �s szok�sok az egoizmusban, az individualizmusban, az emberek ir�nti ellens�ges viszonyban fejez�dnek ki. Az imperializmus erk�lcsije legk�vetkezetesebben �s legreakci�sabban a fasizmusban fejez�dik ki. A t�k�s t�rsadalmi rend pusztul�s�val a polg�ri erk�lcs�t a szocialista erk�lcs v�ltja fel. A szocialista erk�lcs forr�sa a prolet�ri�tusnak m�r a r�gi t�rsadalmi renden bel�l l�trej�tt erk�lcs, az erk�lcsi alapelvek szerepe: az emberek egym�s k�z�tti �s a t�rsadalommal szembeni viszonyait mindink�bb erk�lcsi elvek szab�lyozz�k, az adminisztrat�v igazgat�s szerepe pedig fokozatosan cs�kken.

 
Erk�lcsi �t�let: olyan �t�let, amely vagy hat�rozott m�don megfogalmazott erk�lcsi k�vetelm�nyt (norm�t, erk�lcsi parancsot), vagy valamilyen t�rsadalmi jelens�g, esem�ny, illetve tett erk�lcsi �rt�kel�s�t tartalmazza. P�ld�ul: „Minden ember dolgozz�k!”, vagy „A naplop�s b�n”. A modern polg�ri etika k�pvisel�i az erk�lcsi �t�letet rendszerint elszak�tva vizsg�lj�k att�l a t�rsadalmi szerept�l, amelyet ezek az �rt�kel�sek, norm�k, parancsok bet�ltenek �s csup�n logikai szerkezet�ket �s jelent�s�ket elemzik, s ennek folyt�n t�ves k�vetkeztet�sekre jutnak.

Erk�lcsi Norma: a t�rsadalomra, valamely oszt�lyra, t�rsadalmi r�tegre, illetve az egyes emberekre �rv�nyes etikai tartalm� magatart�si szab�ly. Az erk�lcsi norm�k abban k�l�nb�znek a jogaikt�l, hogy benn�k nem jogi t�rv�ny, hanem szok�s, t�rsadalmi k�vetelm�ny stb. form�j�ban r�gz�t�dik az emberek viszonya egyes jelens�gekhez, mint j�hoz, igazs�goshoz, m�sok pedig mint rosszhoz, igazs�gtalans�ghoz. Az erk�lcs normat�v jelleg�t az hat�rozza meg, hogy a t�rsadalom (vagy oszt�ly) saj�t �rdekeivel �sszef�gg�sben tilt minden olyan magatart�st, amely a t�rsadalom (oszt�ly) sz�m�ra hasznos, �rt�kes ellen ir�nyul, �s �szt�nzi a k�zj�t el�seg�t�, gyarap�t� tetteket. Az erk�lcsi k�vetelm�nyekben a val�s�g etikai tartalm� tulajdons�gai t�kr�z�dnek: az egyik objekt�ven hasznosnak, j�nak, igazs�gosnak bizonyul, a m�sik pedig nem.

 
Erk�lcsi Tan�t�sok:  a szem�lyis�g er�nynek vagy b�nnek min�s�l� saj�toss�gai. A kommunizmus �p�t�s�nek korszak�ban a pozit�v erk�lcsi tulajdons�gok: a becs�letess�g, szer�nys�g, munkaszeretet, a t�rsadalmi k�teless�g teljes�t�se, kollektivizmus, humanizmus, hazafis�g �s internacionalizmus.

 
Eszt�tika:  a vil�g eszt�tikai megragad�s�nak t�rv�nyszer�s�geivel, a m�v�szetnek mint e megragad�s k�l�n�s form�j�nak l�nyeg�vel, fejl�d�st�rv�nyeivel, t�rsadalom �talak�t� szerep�vel foglalkoz� tudom�ny. Az eszt�tika mintegy 2500 �vvel ezel�tt, a rabszolgatart� t�rsadalomban, Egyiptomban, Babil�ni�ban, Indi�ban �s K�n�ban sz�letett meg.  Az idealist�k a szellem term�k�nek tekintett�k az eszt�tikai jelens�geket; a materialist�k viszont a term�szetben �s az emberi �letben kerest�k az eszt�tikai jelens�gek forr�s�t; de szeml�leti jellege miatt a Marx el�tti materializmus sem tudta megalkotni a tudom�nyos eszt�tik�t. A marxizmus l�trej�tt�vel forradalmi fordulat k�vetkezett be az eszt�tik�ban; az eszt�tikai vizsg�l�d�s ter�let�re is kiterjesztett�k a t�rt�neti fejl�d�s materialista felfog�s�t �s a dialektikus materialista ismeretelm�letet. Ez elm�leti alapul szolg�lhat a kardin�lis probl�m�k sokoldal� kidolgoz�s�hoz, az eszt�tika ter�let�n jelentkez� polg�ri �s revizionista torz�t�sok elleni harchoz. A marxista-leninista eszt�tika problematik�j�t �s feladatait els�sorban az szabja meg, hogy specifikus t�rgy�nak – vagyis a vil�g eszt�tikai elsaj�t�t�s�nak – h�rom egym�ssal elv�laszthatatlanul �sszef�gg� oldala van: 1. Az eszt�tikum az objekt�v val�s�gban; 2. A szubjekt�v eszt�tikai (az eszt�tikai tudat); 3. A m�v�szet. Az eszt�tika a h�rom oldal l�nyeg�t, t�rv�nyszer�s�geit �s konkr�t megnyilv�nul�sait a maguk dialektikus egys�g�ben vizsg�lja. A marxista-leninista eszt�tika az idealista �s vulg�rmaterialista elm�letekkel ellent�tben, alkot�, gyakorlati �s c�ltudatos tev�kenys�gk�nt hat�rozza meg a vil�g eszt�tikai elsaj�t�t�s�nak objekt�v alapj�t. E tev�kenys�gben szabadon, sokoldal�an �s harmonikusan bontakozik ki az emberek t�rsadalmi l�nyege, a term�szet �s a t�rsadalom �talak�t�s�ra ir�nyul� alkot�ereje. Az eszt�tika f� kateg�ri�i – a sz�p �s a r�t, a fens�ges �s az alantas, a tragikus �s a komikus, a h�si �s a sek�lyes – nem egyebek ebben a megvil�g�t�sban, mint a vil�g emberi elsaj�t�t�s�nak saj�tszer� megnyilv�nul�sai a t�rsadalmi l�t, az emberi �let minden egyes ter�let�n: a munk�ban, a termel� tev�kenys�gben, a t�rsadalmi �s politikai tev�kenys�gben, a term�szethez, a kult�r�hoz, a mindennapi �lethez stb. val� viszonyban. Az eszt�tikai elsaj�t�t�s szubjekt�v oldal�t – az eszt�tikai �rz�st, az �zl�st, az �rt�k�t�letet, az �lm�nyeket, eszm�ket, eszm�nyeket – a marxista-leninista eszt�tika az objekt�v eszt�tikai folyamatok �s viszonyok saj�tos visszat�kr�z�si �s megtestes�l�si form�j�nak tekinti. Az eszt�tika azt is vizsg�lja, hogyan sz�letik meg az emberben az eszt�tikai �lm�nyek sokf�les�ge: az emberi alkot� munka sz�p term�keiben val� eszt�tikai jelleg� gy�ny�rk�d�s, a n�p szabads�g�nak magasztos c�ljai�rt v�vott harc �r�me, az embert rabs�gban tart� viszonyok r�ts�ga, aljass�ga �ltal keltett undor stb. A m�v�szet, a m�alkot�s az eszt�tika t�rgy�nak legfontosabb mozzanata. A marxista-leninista eszt�tika szerint a m�v�szet a sz�ps�g t�rv�nyei szerint val� alkot�snak, a m�v�szeti tudatnak �s visszat�kr�z�snek az egys�ge, a vil�g elsaj�t�t�s�nak k�l�n�s form�ja. A m�v�szetet �s annak t�rv�nyszer�s�geit vizsg�l� eszt�tika �sszef�gg valamennyi olyan elm�leti �s t�rt�neti jelleg� szaktudom�nnyal, amelynek t�rgya a m�v�szet. Maga az eszt�tika azonban filoz�fiai tudom�ny. Az embernek a val�s�ghoz val� eszt�tikai viszony�ban (�gy t�bbek k�z�tt a m�v�szetben) �rv�nyes�l� �ltal�nos t�rv�nyszer�s�geket vizsg�lja, elt�r�en a m�v�szetet kutat� tudom�nyokt�l, amelyeket kiz�r�lag maga a m�v�szet �rdekel. Minthogy az eszt�tika a filoz�fi�hoz hasonl�an, vil�gn�zeti tudom�ny, problematik�j�nak sarkk�v�t annak a k�rd�snek a tiszt�z�s�ban l�tja, hogy milyen viszonyban van az eszt�tikai tudat, a m�v�szet a t�rsadalmi l�ttel, az emberi �lettel. A marxista-leninista eszt�tika materialista m�don oldja meg ezt a k�rd�st s ezen az alapon tudom�nyosan felt�rja a m�v�szet �s m�alkot�s folyamat�nak k�l�nb�z� oldalait: a m�v�szet eredet�t, l�nyeg�t, a t�rsadalmi tudat egy�b form�ival val� �sszef�gg�st, m�v�szet p�rtoss�g�t �s n�pis�g�t, t�rt�neti t�rv�nyszer�s�geit, a m�v�szi forma saj�toss�gait, a m�v�szi tartalom �s forma k�lcs�n�s �sszef�gg�s�t, a m�v�szi m�dszert �s a st�lust, a szocialista realizmus alapelveit, annak t�rsadalom �talak�t� jelent�s�g�t a kommunizmus �p�t�s�ben stb.

Etika: az erk�lccsel foglalkoz� tudom�ny. Mag�ba foglalja a normat�v etik�t �s az erk�lcselm�letet. Az el�bbi az er�ny, a j�, a rossz stb. k�rd�s�t t�rgyalja, kidolgozza a magatart�s erk�lcsi k�dex�t, megmutatja mire kell t�rekedn�nk, milyen viselked�s j�, mi az �let �rtelme. Az erk�lcselm�let az erk�lcs keletkez�s�t, l�nyeg�t �s fejl�d�s�t, az erk�lcsi norm�kat meghat�roz� t�rv�nyszer�s�geket, ezek t�rt�neti jelleg�t vizsg�lja.
 
Evol�ci� �s Revol�ci�: a fejl�d�s elv�laszthatatlanul �sszetartoz� oldalait jel�l� filoz�fiai kateg�ri�k. Az evol�ci� a mennyis�gi v�ltoz�sok lass�, fokozatos n�veked�s�nek felel meg a jelens�gek fejl�d�s�ben, a revol�ci� pedig a t�bb�-kev�sb� gyors min�s�gi v�ltoz�snak. Az evol�ci� �s a revol�ci� dialektikus materialista felfog�sa lek�zd�tte a lapos evolucionizmus (Spencer) metafizikus egyoldal�s�g�t, amely a fejl�d�st a fokozatos mennyis�gi v�ltoz�sokra korl�tozta �s lehetetlenn� tette az anyag mozg�s�nak meg�rt�s�t, de lek�zd�tte a katasztr�faelm�letet is, amely tagadta a revol�ci� el�k�sz�t�s��l szolg�l� mennyis�gi v�ltoz�sok folyamat�t, �s vagy egy nagy szem�lyis�g akarat�ra (voluntarizmus), vagy a v�letlenre, vagy a vil�g teremt�j�re �p�tette vil�gmagyar�zat�t. A mozg�s mag�ba foglalja mind a mennyis�gi fokozatoss�got (evol�ci�), mind annak megszakad�s�t (revol�ci�). A revol�ci� nem valamilyen �nk�nyes elhat�roz�s k�vetkezm�nye, hanem objekt�v folyamat, amelyben „a fesz�lts�g legmagasabb fok�ra jutott” r�gi ellentmond�sok felold�dnak, s ezen a talajon keletkez� jelens�gek �j ellentmond�sok harc�nak �s megold�d�s�nak k�vetkezt�ben fejl�dnek tov�bb. Ez�rt tarthatatlan a fel�letes evol�ci� elm�lete, amely szavakban elismeri ugyan az �j min�s�g megjelen�s�t a fejl�d�si folyamatban, de v�gs� soron tagadja a dialektikus �nfejl�d�st, nem l�tja, hogy a revol�ci� felt�teleit a megel�z� evol�ci� mag�ban rejti. Az evol�ci� �s a revol�ci� l�nyeg�t m�s mai polg�ri ideol�gusok �s revizionist�k is kiforgatj�k, akik tagadj�k a t�rsadalmi forradalom (revol�ci�) elker�lhetetlens�g�t. Az el�bbiekben t�rgyalt �sszef�gg�sen k�v�l az evol�ci� fogalm�t a sz� t�gabb �rtelm�ben is haszn�lj�k, a fejl�d�s �ltal�ban vett jellemz�s�re (pl. a szerves vil�g evol�ci�ja); ebben az esetben az evol�ci� olyan mozg�st jelent, amely a mennyis�gi �s min�s�gi v�ltoz�sokat egyar�nt mag�ban foglalja.

 
�let:  az anyag egyik, a fizikain�l �s k�miain�l magasabb rend� mozg�sform�ja, amely sz�mos specifikus saj�toss�ggal rendelkezik. Az �let f� von�sait Engels v�zolja ismert meghat�roz�s�ban: „Az �let feh�rjetestek l�tez�si m�dja, amelynek l�nyeges mozzanata a folytonos anyagcsere a k�rnyez� k�ls� term�szettel”(Engels: A term�szet dialektik�ja). Ma „feh�rjetesten”, vagyis „protoplazm�n” az �letre specifikusan jellemz� t�bb anyag – feh�rje, nukleinsavak, foszforvegy�letek stb.- rendszer�t �rtj�k. Az �let az egyes �l� szervezetek form�j�ban l�tezik, amelyek k�z�l mindegyik mag�hoz hasonl�t�l sz�rmazik, v�gigj�rja egyedi fejl�d�s�nek ciklus�t, mag�hoz hasonl�kat hoz l�tre �s elpusztul. Az �lettelen k�rnyezettel �s egym�ssal kapcsolatban �ll� szervezetek ily m�don egyre bonyolultabb rendszereket alkotnak, s �gy v�gs� soron f�ld�nk�n az �let egys�ges rendszer�t k�pezik, amelynek fejl�d�se a legegyszer�bb form�kt�l az ember kialakul�s�hoz vezetett. Az �l� testek l�nyeges saj�toss�ga az anyagcsere, a szerves strukt�r�k lebont�sa �s fel�p�t�se, a disszimil�ci� �s asszimil�ci�. Az �let sz�mos t�rv�nyszer�s�g�nek kutat�sa, t�bbek k�z�tt a tudom�ny �ltal m�g meg nem oldott k�rd�sek megold�sa szempontj�b�l fontos m�dszertani szerepe van helyes filoz�fiai �rtelmez�s�knek. A vitalist�k (Vitalizmus) az �let specifikus saj�toss�gait (szervezetts�g, c�lszer�s�g, szab�lyozotts�g stb.) egy immateri�lis �leter� hat�s�val magyar�zz�k, s szerint�k ez ir�ny�tja a „tehetetlen” anyagot. A mechanikus materialist�k csup�n fizikai-k�miai folyamatok bonyolultabb rendszer�nek tekintik az �letet �s tagadj�k specifikus saj�toss�g�t. A dialektikus materializmus felfog�sa szerint az �letnek, a fizikai �s k�miai t�rv�nyszer�s�geken k�v�l, amelyek al�rendelt szerepet j�tszanak benne, saj�tos biol�giai t�rv�nyszer�s�gei vannak. Az �let tanulm�nyoz�sa sz�mos �ltal�nos elm�leti, filoz�fiai k�rd�st is felvet: a r�sz, az eg�sz, a forma �s tartalom, a preform�lts�g �s bonyolultabb fel� viv� c�lszer� fejl�d�s k�z�tti viszony, a biol�giai determinizmus saj�toss�ga, valamint az �nreproduk�l� rendszerek elveinek k�rd�s�t, az evol�ci� probl�m�it stb.