Az �t�let indokl�sa szerint a tervezett lapsz�m koncepci�ja �tk�zik a szerz�i joggal, azon bel�l pedig az id�z�s jog�val. A hetilap kiad�ja t�lzottan nagy terjedelemben id�zne a k�nyvb�l, a teljes tartalom mintegy 3 sz�zal�k�t k�z�ln�, a hozz�f�z�tt szak�rt�i magyar�zatok pedig csup�n kieg�sz�ten�k a Hitler-f�le sz�veget, holott az id�z�s joga arra vonatkozik, hogy �t lehet ugyan emelni r�szeket egyik sz�vegb�l a m�sikba, de csak akkor, ha az elj�r�s c�lja egy �j, �n�ll� m� megalkot�sa.
   
A Zeitungszeugen tervezett kiadv�nya �gy nem f�r �ssze az id�z�s jog�val, hiszen a lapsz�m r�v�n nem keletkezne saj�t mondanival�val rendelkez� alkot�s, a kiadv�ny csup�n mintegy megism�teln� Hitler sz�veg�t, a k�nyvb�l sz�rmaz� 20-25 oldal lenne a k�zponti elem, amelyet az olvas� ak�r a komment�rokat teljesen figyelmen k�v�l hagyva is befogadhat
Peter McGee, a Zeitungszeugen brit kiad�j�nak vezet�je azzal �rvelt, hogy az id�zeteket nem �nmagukban, hanem tudom�nyos magyar�zatokkal egy�tt k�v�nj�k megjelentetni az ismeretterjeszt� hetilapban, ez pedig semmiben nem jelent elt�r�st a szakk�nykiad�sban alkalmazott gyakorlatt�l, a Mein Kampf pedig egy�bk�nt is hozz�f�rhet� sz�mos orsz�gban leg�lisan.
   
A vita nem �rt v�get, mert az �t�let nem joger�s �s McGee k�z�lte, hogy fellebbez.
   
Az elj�r�st a k�nyv szerz�i jog�val rendelkez� bajor �llam kezdem�nyezte az id�n janu�rban, amikorra a kiad� az �rintett lapsz�mot id�z�tette. A szerz�i jogokkal a n�ci p�rt kiadv�nyait gondoz� Eher kiad� jogut�djak�nt rendelkez� n�met sz�vets�gi �llam azt ind�tv�nyozta, hogy tilts�k meg a tervezett lapsz�m megjelen�s�t. A kiadv�ny azonban m�gis megjelent, m�r janu�rban, de a sz�veget felismerhetetlenn� tett�k, az olvas�k csak az el�sz�t �s a komment�rokat tanulm�nyozhatt�k.
   
A Zeitungszeugen olvashatatlan k�nyv c�mmel megjelent k�l�nsz�ma nem keltett nagyobb felt�n�st N�metorsz�gban, nemigen fogyott a lap �s k�z�leti vita sem alakult ki k�r�l�tte, pedig sokan arra sz�m�tottak, hogy �l�nk diskurzus kezd�dik majd arr�l, hogy mik�nt lehet foglalkozni Hitler k�nyv�vel a 21. sz�zad elej�n. Az azonban biztosra vehet�, hogy a vita el�bb-ut�bb elindul, mert 70 �vvel a F�hrer hal�la ut�n lej�r a k�nyv szerz�i jogi v�detts�ge, �gy 2016. janu�r 1-t�l  mindenki sz�m�ra el�rhet�v� v�lik. A Mein Kampf kiad�s�t egy�bk�nt nem tiltj�k a n�met t�rv�nyek, de Bajororsz�g mindeddig elz�rk�zott az �r�s k�zread�s�nak enged�lyez�s�t�l.
 

A Zeitungszeugen - amelynek c�me a magyarul kort�rs szemtan�t jelent� Zeitzeuge kifejez�s �s az �js�g jelent�s� Zeitung sz� �sszet�tel�b�l sz�rmazik - r�gi �js�gokat k�z�l korh� form�ban, kivonatosan, magyar�zatokkal ell�tva. Nem ez az els� vit�ja a bajor �llammal, 2009-ben az�rt pereskedtek, mert a m�ncheni p�nz�gyminiszt�rium lefoglaltatta a lap egyik sz�m�t, amelyben n�ci hecclapokb�l k�z�ltek r�szeket. A b�r�s�g a kiad� jav�ra d�nt�tt, arra hivatkozva, hogy t�bb mint 70 �ve jelentek meg a t�rt�nelmi ismeretterjeszt� hetilapban ut�nnyom�sal k�z�lt �js�gok, �gy m�r nem �llnak szerz�i jogi v�delem alatt.