En�lk�l nem lehetne folyamatoss�g, folytonoss�g a fejl�d�sben. Egy�ttal az el�rehalad� fejl�d�st a megszak�totts�g is jellemzi, mert a tagad�s a r�gir�l az �jra val� �tt�r�st, min�s�gileg �j jelens�g keletkez�s�t jelenti. A kiindul�pont tagad�s�val nem �r v�get a fejl�d�s mivel a keletkez� a maga r�sz�r�l ism�t csak tagad�sra ker�l. A fejl�d�s sor�n annak egyik fok�n mintegy a kiindul�ponthoz val� visszat�r�s mutatkozik, minthogy megism�tl�dnek annak egyes von�sai �s tulajdons�gai, de m�r �j, magasabb alapon. �ppen ez�rt a mozzanatot fejezi ki a „tagad�s tagad�s�nak” fogalma. A fejl�d�s nem egyenes vonalban �s nem z�rt k�rben megy v�gbe, hanem felfel� �vel� spir�l vonalban. Az alacsony rend�r�l a magasabb rend�re val� �tt�r�s bonyolult utakon, ellentmond�sosan, sz�mtalan kit�r�n �t megy v�gbe, bele�rtve az egyes szakaszokban mutatkoz� visszafejl�d�st is. Lenin az emberis�g t�rt�net�vel kapcsolatban utat tal�lt a fejl�d�snek erre a saj�toss�g�ra, s ezt �rta: „….. nem dialektikus, nem tudom�nyos, elm�letileg helytelen a vil�gt�rt�nelmet �gy elk�pzelni, hogy az sim�n �s egyenletesen halad el�re an�lk�l, hogy n�ha �ri�si ugr�sokat ne tenne h�trafel�”. V�geredm�nyben azonban a t�rsadalom mindig el�rehalad. A vil�gt�rt�nelem eg�sz menete azt mutatja, hogy mindegyik t�rsadalmi-gazdas�gi alakulat az el�z�nek a tagad�sa talaj�n keletkezik, s hogy ezut�n egy halad�bb v�ltja fel. a feudalizmus tagad�sa talaj�n keletkezett kapitalizmus a mai k�r�lm�nyek k�z�tt t�lhaladott� v�lt �s meg�rett egy halad�bb t�rsadalmi-gazdas�gi alakulat – kommunizmus – �ltal val� forradalmi tagad�s�ra. A dialektikus tagad�s saj�toss�ga a szocialista t�rsadalom fejl�d�s�ben a szocializmus ellentmond�sainak nem antagonisztikus term�szet�n alapszik, vagyis a r�gi tagad�s�nak folyamatait itt nem �tlik politikai forradalmaknak, oszt�lyok �ssze�tk�z�s�nek jelleg�t. A kommunizmusba val� �tmenet sor�n a szocializmus elveinek tagad�sa teljes kifejleszt�s�k �tj�n megy v�gbe, ami el�k�sz�ti a felt�teleket ahhoz, hogy ezek az elvek kommunista elvekbe n�jenek �t.

 
Tapasztalat: az el�z� filoz�fia v�vm�nyainak felhaszn�l�s�val �s a materializmus hagyom�nyainak folytat�s�val a marxizmus lek�zd�tte a tapasztalat �rtelmez�s�nek szeml�l�d� jelleg�t: a marxizmus tapasztalatot m�sodlagosnak, sz�rmaz�kosnak min�s�ti az objekt�v realit�shoz viszony�tva, s nem a tudat passz�v tartalmak�nt, hanem az embernek a k�lvil�gra kifejtett gyakorlati r�hat�sak�nt hat�rozza meg. E r�hat�s folyamat�ban t�rulnak fel a jelens�gek sz�ks�gszer� �sszef�gg�sei, tulajdons�gai, t�rv�nyszer�s�gei, alakulnak ki �s ker�lnek kipr�b�l�sra a tev�kenys�g c�lszer� m�dszerei �s eszk�zei stb. A tapasztalat teh�t �gy foghat� fel, mint a t�rsadalmi szubjektumnak a k�lvil�ggal val� k�lcs�nhat�sa eredm�nye. Az ilyen felfog�sban a tapasztalat k�zvetlen�l egybeolvad a t�rsadalmi gyakorlat eg�sz�vel. A tapasztalat a tudom�nygazdag�t�s�nak, az elm�let �s a gyakorlat fejleszt�s�nek rendk�v�l fontos eszk�ze.

 
T�rsadalmi forradalom: gy�keres fordulat a t�rsadalom �let�ben, amelynek sor�n megd�ntik az elavult rendet, �s �j, halad� t�rsadalmi rendet hoznak l�tre. A liber�lis burzso�zia �s az opportunizmus teoretikusait�l elt�r�en – akik v�letlennek tekintik a t�rsadalmi forradalmakat – a marxizmus – leninizmus azt tan�tja, hogy a forradalom az oszt�lyt�rsadalom fejl�d�s�nek sz�ks�gszer�, t�rv�nyszer� eredm�nye. A t�rsadalmi forradalmakat a marxizmus-leninizmus azt tan�tja, hogy a forradalom az oszt�lyt�rsadalom fejl�d�s�nek sz�ks�gszer� eredm�nye. a t�rsadalmi forradalom korszak�ban kiteljesedik az az evol�ci�s folyamat, amelynek sor�n fokozatosan meg�rlel�dnek a r�gi t�rsadalom m�h�ben az �j t�rsadalmi rend elemei. A t�rsadalmi forradalom megoldja az �j termel�er�k �s a r�gi termel�si viszonyok k�z�tti ellentmond�st, megsz�nteti az elavult termel�si viszonyokat �s teret nyit a termel�er�k tov�bbi fejl�d�se el�tt. A forradalom eredm�nyek�ppen megval�sulnak a termel�si viszonyok �s a termel�er�k jellege k�zti �sszhang t�rv�ny�nek k�vetelm�nyei. A termel�si viszonyokat hordoz�ik, az uralkod� oszt�lyok k�pviselik s az �llamhatalom erej�vel v�dik a fenn�ll� rendet. Ez�rt a halad� oszt�lyok csak �gy tiszt�thatj�k meg az utat a fejl�d�s sz�m�ra, ha megd�ntik a fenn�ll� �llamrendet. Minden forradalom alapk�rd�se a politikai hatalom k�rd�se. A hatalom a reakci�s uralkod� oszt�lyok kez�b�l �les oszt�lyharc r�v�n ker�l �t a forradalmi oszt�ly kez�be. A forradalom az oszt�lyharc legmagasabb form�ja. Forradalmi korszakokban a n�pt�megek, amelyek addigi t�vol tartott�k magukat a politikai �lett�l, a tudatos harc �tj�ra l�pnek. �ppen ez�rt forradalmi korszakokban mindig hatalmas begyorsul a t�rsadalmi fejl�d�s. A forradalmakat nem szabad �sszet�veszteni az un. palotaforradalmakkal, puccsokkal stb. Az ut�bbiak csup�n azt jelentik, hogy er�szakos �ton kicser�l�dik a legfels� korm�nyz� r�teg s a hatalmat ugyanazon uralkod� oszt�ly �j emberei, vagy m�s csoportjai veszik �t. A forradalom jelleg�t az hat�rozza meg, hogy milyen t�rsadalmi feladatokat teljes�t �s milyen t�rsadalmi er�k vesznek benne r�szt. Ebben a tekintetben a szocialista forradalom gy�keresen k�l�nb�zik minden megel�z� forradalomt�l (Polg�ri forradalom). A szocialista forradalom a t�rt�nelem mindm�ig legnagyobb szab�s� forradalma, mert a legm�lyebb v�ltoz�st id�zi el� a n�pek �let�ben. Felsz�molja a kizs�km�nyol� oszt�lyokat �s megsz�ntet mindennem� kizs�km�nyol�st. A szocialista mintap�ld�ja a Nagy Okt�beri Szocialista Forradalom. Az imperializmusban a t�k�s orsz�gok gazdas�gi �s politikai fejl�d�se egyenl�tlen �s igazs�gtalan, s emiatt a forradalom sem egyidej�leg k�vetkezik be az egyes orsz�gokban. Ennek k�vetkezt�ben a kapitalizmusb�l a szocializmusba val� �tmenet vil�gviszonylatban sz�ks�gk�ppen eg�sz t�rt�nelmi korszakot �lel fel. e korszak folyamat�n egym�s ut�n szakadnak ki az orsz�gok a kapitalizmus rendszer�b�l s k�zben egyre ink�bb elm�ly�l a kapitalizmus v�ls�ga. Ez�rt e korszakban a szocialista forradalom mellett roppant jelent�s�gre tesznek szert a nemzeti felszabad�t� forradalmak, amelyek sz�trombolj�k az imperializmus gyarmati rendszer�t, csap�st m�rnek az imperializmus h�torsz�g�ra. Jelent�s szerepet j�tszanak tov�bb� a k�l�nf�le demokratikus felszabad�t� mozgalmak. Korunkban a t�k�s vil�grendszer eg�sz�ben v�ve meg�rett a prolet�ri�tus t�rsadalmi forradalm�ra. �m a forradalom kit�r�s�nek lehet�s�ge minden egyes orsz�gban sz�mos k�l�nf�le objekt�v �s szubjekt�v felt�telt�l f�gg (Forradalmi helyzet). A konkr�t t�rt�neti felt�telekt�l f�gg�en, mindenekel�tt egyfel�l a munk�soszt�ly �s sz�vets�gesei erej�t�l, m�sfel�l a reakci�s oszt�lyok ellen�ll�si fok�t�l f�gg�en a szocialista forradalom k�l�nb�z� form�kban – fegyveres forradalom �tj�n, vagy viszonylag b�k�s �ton – mehet v�gbe.

 
T�rsadalmi Gazdas�gi Alakulat: a t�rsadalom t�rt�nelmi t�pusa, amely meghat�rozott termel�si m�don alapszik; egy-egy l�pcs�foka az emberis�g progressz�v fejl�d�s�nek, amely az �sk�z�ss�gi t�rsadalmi rendt�l a rabszolgatart� t�rsadalmon, a feudalizmuson �s kapitalizmuson �t a kommunista alakulathoz vezet el. A t�rsadalmi gazdas�gi alakulat fogalm�t a marxizmus dolgozta ki el�sz�r s ez sarkk�ve a materialista t�rt�netfelfog�snak. Ez el�sz�r is lehet�v� teszi, hogy az egyik t�rt�nelmi peri�dust megk�l�nb�ztess�k a m�sikt�l �s az „�ltal�ban vett t�rsadalmon” val� elm�lked�s helyett a meghat�rozott alakulatok keretei k�z�tt kutassuk a t�rt�nelmi esem�nyeket. M�sodszor, hogy �sszefogjuk a termel�s azonos fejletts�gi fok�n �ll� k�l�nb�z� orsz�gok �llapotait �s azt ami ezekben az orsz�gokban �ltal�nos, teh�t a kutat�sban felhaszn�ljuk az ism�tl�d�s egyetemes tudom�nyos krit�rium�t, amelynek a t�rsadalomtudom�nyban val� alkalmazhat�s�g�t a szubjektivist�k tagadj�k. Harmadszor az eklektikus elm�letekkel ellent�tben, amelyek a t�rsadalmat t�rsadalmi jelens�gnek (csal�d, �llam, egyh�z stb.) mechanikus �sszess�gek�nt a t�rt�nelmi folyamatot pedig k�l�nb�z� t�nyez�k (term�szeti felt�telek �s m�velts�g, a kereskedelmi fejletts�ge, l�ng�sz sz�let�se stb.) hat�s�nak eredm�nyek�nt fogj�k fel, a t�rsadalmi gazdas�gi alakulat m�dot ny�jt arra, hogy az emberi t�rsadalmat fejl�d�s�nek minden szakasz�ban mint olyan „t�rsadalmi orgazmust” vizsg�ljuk, amely a termel�si m�d talaj�n mag�ban foglalja szerves egys�g�kben �s k�lcs�nhat�sukban az �sszes t�rsadalmi jelens�geket. A termel�er�k a t�rsadalom anyagi-m�szaki b�zis�t alkotj�k, a termel�si viszonyok pedig gazdas�gi szerkezet�t vagy alapj�t. Az alapra �p�l� eszm�k, ideol�giai viszonyok, valamint k�l�nf�le int�zm�nyek �s szervezetek a t�rsadalom fel�p�tm�ny�t alkotj�k. V�g�l a nyelv, a csal�d, az emberek konkr�t t�rt�nelmi k�z�ss�ge (t�rzs, nemzet stb.) saj�tos t�rsadalmi jelens�geket k�peznek, amelyek nem tartoznak sem az alaphoz, sem a fel�p�tm�nyhez, de l�nyegesek valamely alakulat konkr�t fejl�d�s�nek meg�rt�se szempontj�b�l. Minden egyes t�rsadalmi gazdas�gi alakulatnak megvannak a maga saj�tos keletkez�si �s fejl�d�si t�rv�nyei. Ugyanakkor valamennyi alakulatban k�z�s t�rv�nyek is hatnak, amelyek ezeket az alakulatokat a vil�gt�rt�nelem egys�ges folyamat�v� kapcsolj�k �ssze. A t�k�s t�rsadalom az utols� olyan alakulat, amely az oszt�lyok antagonizmus�n alapul. A kommunista alakulat, amely a F�ld�n minden embernek biztos�tja a b�k�t, a munk�t, a szabads�got, az egyenl�s�get �s a boldogs�got, a t�rt�nelemben el�sz�r teremti meg a felt�teleket ahhoz, hogy az emberis�g a termel�er�k gyors�tott �tem� fejl�d�se alapj�n korl�tlanul fejl�dj�k. A kommunista alakulattal kezd�dik az emberis�g igazi t�rt�nete.

 
T�rsadalmi tudatform�k: az objekt�v vil�g �s a t�rsadalmi l�t tudati t�kr�z�d�snek k�l�nb�z� form�i, amelyek a t�rsadalmi l�t alapj�n keletkeznek a gyakorlati tev�kenys�g folyamat�ban. A t�rsadalmi tudat a politikai ideol�gia, a jog, az erk�lcs, a vall�s, a tudom�ny, a m�v�szet, a filoz�fia form�iban l�tezik �s nyilv�nul meg. A t�rsadalmi tudat form�t az objekt�v vil�g – a term�szet �s a t�rsadalom – gazdags�ga �s sokf�les�ge hat�rozza meg. Az egyes tudatform�k a val�s�g k�l�nf�le ter�leteit �s oldalait t�kr�zik (p�ld�ul a politikai eszm�k az oszt�lyok, �llamok k�z�tti viszonyokat t�kr�zik �s a politikai programok alapj�ul szolg�lnak, amelyek viszont az oszt�lyok �s a t�rsadalmi csoportok tev�kenys�g�ben val�sulnak meg; a term�szet �s a t�rsadalom konkr�t t�rv�nyeit pedig egyes szaktudom�nyok t�rj�k fel). a t�kr�z�s t�rgy�nak saj�toss�ga folyt�n az �sszes tudatform�kat saj�tos t�kr�z�si forma jellemzi (p�ld�ul a tudom�nyos fogalom, az erk�lcsi norma, a m�v�szi �br�zol�s, a vall�si dogma). �m az objekt�v vil�g gazdags�ga �s bonyolults�ga a k�l�nb�z� t�rsadalmi tudatform�knak csak a megnyilv�nul�si lehet�s�g�t teremti meg, amely lehet�s�g a konkr�t t�rsadalmi sz�ks�gletek alapj�n v�lik val�s�gg�. �gy a tudom�ny csak akkor j�n l�tre, amikor a tapasztalat �s empirikus ismeretek egyszer� felhalmoz�sa m�r nem elegend� a t�rsadalmi termel�s fejleszt�s�re; a politikai �s jogi n�zetek �s eszm�k az oszt�lyok �s az �llam l�trej�tt�vel egy�tt alakulnak ki, hogy magyar�zz�k �s er�s�ts�k az uralkod�k �s az al�rendeltek viszonyait. Minden t�rsadalmi-gazdas�gi alakulatban a tudat �sszes form�i �sszef�gg�sben vannak egym�ssal, �s egyik vagy m�sik t�rsadalmi tudatform�t sz�l� t�rsadalmi sz�ks�glet saj�toss�ga azt a konkr�t t�rt�nelmi szerepet is megszabja, amelyet a tudatform�k a t�rsadalom �let�ben �s fejl�d�s�ben bet�ltenek. A kommunista t�rsadalom p�ld�ul az objekt�v t�rv�nyek felismer�s�nek �s tudatos alkalmaz�s�nak alapj�n j�n l�tre, l�tezik �s fejl�dik. Ez�rt m�r most, a kommunizmus als� fok�n, a szocializmusban megkezd�d�tt a vall�s elhal�sa; a kommunizmus fels� fok�n teljesen lek�zdik a vall�si maradv�nyokat. Ugyanakkor l�nyeges v�ltoz�sok mennek v�gbe a t�rsadalom eg�sz szellemi �let�ben. A kommunizmus vil�gm�ret� gy�zelm�vel megsz�nik, majd a politikai �s jogi ideol�gia sz�ks�gess�ge, �gy azok is megsz�nnek. Tov�bbfejl�d�s�nek viszont olyan t�rsadalmi tudatform�k, mint az erk�lcs, a tudom�ny, a m�v�szet �s filoz�fia, amelyek nemcsak a sokf�le t�rsadalmi sz�ks�gletek kiel�g�t�s�re lesznek hivatva, hanem form�lva minden szem�lyis�g szellemi arculat�t, egyben felt�teleiv� v�lnak a szem�lyis�g sokoldal� akt�v alkot� tev�kenys�g�nek.
 
  T�rsadalmi Viszonyok: az emberek k�z�tti viszonyok, amelyek egy�ttes gyakorlati �s szellemi tev�kenys�g�k folyamat�ban alakultak ki. A t�rsadalmi viszonyok anyagi �s ideol�giai viszonyokra oszlanak. Az anyagi javak termel�se alkotja az emberi t�rsadalom l�tez�s�nek �s fejl�d�s�nek az alapj�t. Ez�rt az �sszes t�rsadalmi viszonyok k�z�l a legl�nyegesebbek a termel�si, gazdas�gi viszonyok. A termel�si viszonyok hat�rozz�k meg az �sszes t�bbi termel�si viszonyokat – �gy a politikai, jogi viszonyok – jelleg�t is. Az emberi t�rt�nelem menet�t akkor siker�lt megmagyar�zni, amikor f�ny der�lt arra, hogy a termel�si viszonyok �sszess�ge a termel�si viszonyokt�l f�gg.

 
Teol�gia: vagy hittudom�ny: valamely vall�s hitt�teleinek rendszerez�se. A kereszt�ny teol�gia a Bibli�n, az els� �kumenikus zsinatok �s az „egyh�zaty�k hat�rozatain, a „szent iratokon”, valamint a „szent hagyom�nyokon” alapul. A teol�gia az un. alapvet� hittudom�nyra (fundament�lis teol�gi�ra, apologetik�ra), a dogmatikai hittudom�nyra, az erk�lcsi hittudom�nyra, az egyh�ztanra stb. oszlik. A teol�gi�t a sz�ls�s�ges dogmatizmus, a tekint�lyuralom �s a skolaszticizmus jellemzi.

 
Termel�s: a munkaer� felhaszn�l�s�nak �s – az emberi t�rsadalom l�t�hez, fejl�d�s�hez sz�ks�ges – termel�si eszk�z�k, valamint sz�ks�gleti cikkek termel�s�nek folyamata. A termel�s folyamata c�ltudatos emberi tev�kenys�g, amellyel az ember, hat�st gyakorol a term�szetre �s �talak�tja azt annak �rdek�ben, hogy sz�ks�gleteit kiel�g�tse, ugyanakkor saj�t term�szet�t is megv�ltoztatja. – A termel�s az emberi �let �r�k, term�szetes felt�tele. A termel�si folyamat alapelemei: az emberek c�ltudatos �s tervszer� tev�kenys�ge – a munka, a munka t�rgya �s a munkaeszk�z�k. A termel�s folyamat�ban az emberek egym�sra is hatnak, meghat�rozott m�don egyes�lve a k�z�s tev�kenys�g �rdek�ben. Ez�rt a termel�s mindig t�rsadalmi jelleg�. A termel�snek teh�t k�t oldala van: a termel�si er�k �s a termel�si viszonyok. A termel�s szorosan �sszef�gg az eloszt�ssal, a cser�vel �s a fogyaszt�ssal, egys�ges eg�szet alkot vel�k. Ugyanakkor azonban a termel�s az els�dleges, ez hat�rozza meg a fogyaszt�st. A termel�s a fogyaszt�shoz az eloszt�son kereszt�l kapcsol�dik, amelyet a termel�si m�d, ezen bel�l a tulajdonforma hat�roz meg; az eloszt�s pedig meg�llap�tja a t�rsadalom egyes tagjainak r�szesed�si ar�ny�t a t�rsadalmi term�kb�l. A termel�s mindenkor meghat�rozott, t�rt�nelmileg kialakult t�rsadalmi form�ban megy v�gbe. A termel�s lehet �sk�z�ss�gi, rabszolgatart�, feud�lis, kis�rutermel�s, kapitalista, szocialista termel�s. A termel�s �ltal�nos jegyei (alapvet� elemeinek egys�ge, �sszef�gg�se az eloszt�ssal, cser�vel �s fogyaszt�ssal) m�s-m�s jelleget �ltenek a termel�s t�rt�nelmi t�pus�t�l, azaz a termel�si m�dt�l, a termel�si viszonyok jelleg�t�l f�gg�en.

Termel�si eszk�z�k: az anyagi termel�s folyamat�ban haszn�lt munkat�rgyak �s munkaeszk�z�k �sszess�ge. A munka t�rgyai azok a dolgok, a term�szet azon elemei, amelyeket a termel�s folyamat�ban feldolgoznak �s amelyek az emberi munka alkalmaz�s�nak objektum�ul szolg�lnak. Munkaeszk�z�knek sz�m�tanak mindazok a dolgok vagy dologkomplexumok, amelynek seg�ts�g�vel az ember a munkat�rgyra hat �s azt anyagi javak termel�se c�lj�b�l megv�ltoztatja (a dorong �s a k�balta az �sembern�l, a mai szersz�mok, felszerel�sek, g�pek stb.). a munkaeszk�z�k k�z� tartozik m�g a f�ld, a termel�si �p�letek, az utak, csatorn�k, a rakt�rak, cs�vek, ed�nyek stb. A termel�si eszk�z�k k�z�tt a munkaeszk�z�k� a meghat�roz� szerep, amelyeknek �sszess�g�t Marx a termel�s csont �s izomrendszer�nek nevezete. A termel�si eszk�z�k fejletts�gi sz�nvonala �s foka a termel�er�k fejl�d�s�nek m�rc�je. A munkaeszk�z�k viszont azoknak a t�rsadalmi viszonyoknak a mutat�i, amelyek k�z�tt a munka folyik. A gazdas�gi korszakokat, mint Marx r�mutatott, nem az k�l�nb�zteti meg egym�st�l, hogy mit, hanem, hogy hogyan, milyen munkaeszk�z�kkel termelnek.
 

Termel�si m�d: a t�rsadalom l�te �s fejl�d�se szempontj�b�l n�lk�l�zhetetlen eszk�z�k (�lelem, ruh�zat, lak�s, termel�si felszerel�sek stb.) megszerz�s�nek t�rt�nelmileg meghat�rozott m�dja. A termel�si m�d a t�rsadalmi rend meghat�roz� alapj�t alkotja. Amilyen a termel�si m�d, olyan maga a t�rsadalom, annak uralkod� eszm�i, politikai n�zetei, int�zm�nyei. A termel�si m�d v�ltoz�s�val megv�ltozik az eg�sz t�rsadalmi rend. Minden �j, magasabb termel�si m�d �j, magasabb fokot jelent az emberis�g fejl�d�s�nek t�rt�net�ben. Az emberi t�rsadalom keletkez�s�nek ideje �ta t�bb termel�si m�d l�tezett �s v�ltotta fel egym�st: �sk�z�ss�gi rend, rabszolgatart� t�rsadalom, feudalizmus �s kapitalizmus. A mai t�rt�nelmi korszakban az �nmag�t t�l�lt t�k�s termel�si m�dot az �j, szocialista termel�si m�d v�ltja fel (Szocializmus). L�trej�tt a szocialista vil�grendszer. A termel�si m�dnak k�t, egym�ssal szorosan �sszef�gg� oldala van: a termel�er�k �s a termel�si viszonyok. A termel�er�k a termel�si m�d meghat�roz�, legforradalmibb t�nyez�i. A t�rsadalmi termel�s fejl�d�se a termel�er�k megv�ltoz�s�val kezd�dik, ezut�n ennek megfelel� v�ltoz�sok mennek v�gbe a termel�si viszonyok ter�n is. A termel�si viszonyok, amelyek a termel�er�kt�l f�gg�en fejl�dnek, akt�van visszahatnak r�juk. Ha a termel�si viszonyok �sszhangban vannak a termel�er�k jelleg�vel, akkor meggyors�tj�k a termel�er�k fejl�d�s�t, fejl�d�s�k f� motorjai, ellenkez� esetben viszont lass�tj�k, g�tolj�k fejl�d�s�ket. E megnemfelel�s talaj�n j�tt l�tre az �j termel�er�k �s a r�gi termel�si viszonyok k�z�tti �les konfliktus �s ellentmond�s, ami sz�ks�gszer�en t�rsadalmi forradalomhoz vezet az antagonisztikus t�rsadalmi-gazdas�gi alakulatokban. A szocializmusban a termel�si viszonyok egyik-m�sik oldala �s a fejl�d� termel�er�k k�z�tt felmer�l� ellentmond�sok a tulajdon t�rsadalmi jelleg�b�l k�vetkez�en nem vezetnek konfliktusokhoz. A szocialista �llamnak �s a kommunista p�rtnak-sz�m�t�sba v�ve az objekt�v t�rsadalmi fejl�d�st�rv�nyek hat�s�t-re�lis lehet�s�ge van arra, hogy idej�ben megoldja az ilyen ellentmond�sokat, �sszhangba hozva a termel�si viszonyokat a termal�er�k �j jelleg�vel �s sz�nvonal�val.

Termel�si viszonyok:   a marxista t�rsadalomtudom�ny egyik legjelent�sebb fogalma; a t�rsadalom azon objekt�v, anyagi, emberek tudat�t�l f�ggetlen viszonyait t�kr�zi, amelyek a t�rsadalmi term�kek termel�se, a csere �s az anyagi javak eloszt�sa folyam�n alakulnak ki az emberek k�z�tt. A termel�si viszonyok minden termel�si m�d sz�ks�gszer� oldal�t k�pezik, hiszen az emberek nem tudnak termelni an�lk�l, hogy valamilyen m�don ne egyes�ln�nek a k�z�s tev�kenys�g �s a term�kek k�lcs�n�s cser�je �rdek�ben. A termel�si viszonyok alapja: a termel�si eszk�z�k tulajdona ter�n fenn�ll� viszonyok. Olyan t�rsadalomban, ahol a termel�si eszk�z�k t�rsadalmi, kollekt�v tulajdonban vannak, a t�rsadalom tagjai egyenl�ek a termel�si folyamatban az egy�tm�k�d�s �s k�lcs�n�s seg�t�s viszonyai alakulnak ki k�zt�k. Ha azonban a tulajdon mag�nk�zben van, sz�ks�gk�ppen uralmi �s al�vetetts�gi viszonyok j�nnek l�tre. Aki nagysz�m� termel�si �s munkaeszk�z birtok�ban van, gazdas�gilag uralkodik azok felett, akik nem rendelkeznek munkaeszk�z�kkel. Ily m�don a t�rsadalmi, illetve a mag�ntulajdon alapj�n, a termel�si viszonyok k�t form�ja alakult ki a t�rt�nelemben: az egy�ttm�k�d�si �s k�lcs�n�s seg�t�si viszonyok, illetve az uralmi �s al�vetetts�gi viszonyok. A t�rsadalmi tulajdon a t�rt�nelem sor�n k�l�nb�z� form�kat �lt�tt: a nemzets�gi, a t�rzsi, az �sszn�pi vagy �llami tulajdon, a sz�vetkezeti vagy kolhoztulajdon stb. A mag�ntulajdonnak a t�rt�nelem folyam�n h�rom f� form�ja alakult ki: rabszolgatart�, feud�lis �s kapitalista tulajdon, amelyeknek megfelel a kizs�km�nyol�s h�rom t�pusa. L�tezett �s ma is l�tezik m�g a termel�k egy�ni munk�j�n alapul� mag�ntulajdon, ez a forma azonban mindig az adott t�rsadalomban uralkod� termel�si viszonyoknak van al�rendelve, �s azok meghat�roz� befoly�sa alatt fokozatosan hanyatlik. A termel�si viszonyok k�t alapvet� form�j�n k�v�l valamely t�rsadalmi- gazdas�gi alakulat felboml�sa, illetve az �j t�rsadalmi-gazdas�gi alakulat kialakul�sa id�szak�ban �tmeneti t�rsadalmi viszonyok j�nnek l�tre. E viszonyok saj�toss�ga abban rejlik, hogy ugyanazon t�rsadalmi alakulat keretein bel�l k�l�nb�z� t�pus�, s�t k�l�nb�z� szerkezet� viszonyokat jellemeznek. P�ld�ul az �sk�z�ss�gi rend hanyatl�s�nak szakasz�ban a patriarch�lis csal�d keretein bel�l �sszefon�dtak a nemzetis�gi viszonyok maradv�nyai �s a rabszolgatart� viszonyok cs�r�i. A rabszolgatart� viszonyok boml�s�nak szakasz�ban t�bb orsz�gban kialakult a kolon�tus, amely a rabszolgatart� �s a feud�lis viszonyok elemeit egyes�tette mag�ban; a kapitalizmusb�l a szocializmusba val� �tmenet id�szak�ban egyes gazdas�gi form�k egyes�tik a kollekt�v �s a mag�ntulajdonon alapul� viszonyokat ( �llamkapitalizmus, �llami �s mag�n vegyesv�llalatok, a mez�gazdas�gi termel�sz�vetkezetek f�lszocialista form�i stb.)

 
Termel�er�k:  a termel�si eszk�z�k �s az ember, a maga munkatapasztalat�val �s –j�rtass�g�val. A termel�er�k kifejezik az embereknek a t�rgyakhoz �s a term�szet er�ihez val� viszony�t, amelyeket az anyagi javak termel�s�hez felhaszn�lnak. A t�rsadalom f� termel�er�i a termel�k, a dolgoz�k, akik sz�ntelen�l t�k�letes�tik a munkaeszk�z�k, mind sz�lesebb k�rben haszn�lj�k fel a term�szeti javakat, gazdag�tj�k termel�si tapasztalatukat, n�velik a munka termel�kenys�g�t. A termel�er�k �llapota mutatja azt a fokot, amennyire a t�rsadalom le tudta igaz�tani a term�szetet. A termel�er�k sz�ntelen�l fejl�dnek; mindenekel�tt a munkaeszk�z�k t�k�letesednek; ami maga ut�n vonja a termel�si viszonyok, a termel�si m�d sz�ks�gszer� fejl�d�s�t.

 
Termel�er�k �s a termel�si viszonyok �sszhangj�nak t�rv�nye:  objekt�v gazdas�gi t�rv�ny, amelyet Marx fedezett fel. Ez a t�rv�ny valamennyi t�rsadalmi-gazdas�gi alakulatra vonatkoz�lag meghat�rozza a termel�er� �s a termel�si viszonyok k�lcs�nhat�s�t. A termel�er�k alkotj�k a termel�s meghat�roz�, legforradalmibb �s legmozg�konyabb elem�t. Sz�ntelen�l fejl�dnek, m�g a termel�si viszonyok a stabilabb elemet alkotj�k. Ez�rt a t�rsadalom fejl�d�s�nek bizonyos fok�n ellentmond�s t�mad az �j termel�er�k �s az elavult termel�si viszonyok k�z�tt. B�rmennyire elmaradnak is azonban a termel�si viszonyok a termel�er�k fejl�d�se m�g�tt, el�bb-ut�bb helyre kell �llnia az �sszhangnak, s mint a t�rsadalom fejl�d�s�nek t�rt�nete mutatja, �sszhangba is ker�lnek a termel�er�k fejletts�gi sz�nvonal�val, azok jelleg�vel. Az antagonisztikus oszt�lyokra tagolt t�rsadalomban a megn�vekedett termel�er�k �s a r�gi termel�si viszonyok k�z�tti ellentmond�s mindig konfliktushoz vezet, amely t�rsadalmi forradalom �tj�n old�dik meg. A szocializmusban a termel�si viszonyok a tulajdon t�rsadalmi jellege folyt�n �sszhangban vannak a termel�er�k �llapot�val, szabad teret engednek ezek gyors �tem� �s v�ls�gmentes fejl�d�s�nek. A szocializmusban is keletkeznek azonban ellentmond�sok egyfel�l a termel�er�k, m�sfel�l a termel�si viszonyok egyes oldalai k�z�tt. Csakhogy itt ezek az ellentmond�sok egyfel�l a termel�er�k, m�sfel�l a termel�si viszonyok egyes oldalai k�z�tt. Csakhogy itt ezek az ellentmond�sok nem id�znek el� konfliktust, mivel a t�rsadalmi tulajdon az uralkod�, s nincsenek olyan oszt�lyok, amelyek �rdekeltek lenn�nek az elavult termel�si viszonyok fenntart�s�ban. 

 
Term�szettudom�nyos materializmus:  ezzel a terminussal jellemezte Lenin a ,, term�szetb�v�rok t�lnyom� t�bbs�g�nek ’’ azt az �szt�n�s,  „filoz�fiailag �ntudatlan meggy�z�d�s�t, hogy a k�ls� vil�g objekt�v val�s�g”. Az a t�ny, hogy a term�szettudom�nyos materializmus a term�szettud�sok k�r�ben annyira elterjedt, azt mutatja, hogy a vil�g anyagis�g�nak elismer�se mag�nak a term�szetnek a megismer�s�b�l k�vetkezik. De ha a term�szettudom�nyos materializmus nem �lti teljes filoz�fia elm�let form�j�t, akkor nem l�pi t�l az egyoldal�an mechanikus, metafizikus materializmus kereteit, �s vulg�ris empirizmuss�, pozitivizmuss� v�lik. A term�szettudom�nyos materializmus korl�tozotts�ga akkor mulatozik meg a legteljesebben, amikor a tudom�nyos elm�letekben gy�keres fordulat k�vetkezik be. Ilyenkor el�gtelennek mutatkozik arra, hogy megmagyar�zza a megismer�s �j eredm�nyeit, amelyek ellentmondanak a kor�bban kialakult k�pzeteknek. �ppen ez�rt az �j, tudom�nyos t�nyek magyar�zat�ban felmer�l� neh�zs�gek gyakran arra k�sztetik a term�szettud�sokat, hogy feladj�k �szt�n�s materialista meggy�z�d�s�ket �s az idealizmusba menek�ljenek (Fizikai idealizmus). A szaktudom�nyok k�vetkeztet�seinek helyes filoz�fiai �ltal�nos�t�sa csak a dialektikus materialista filoz�fia �ll�spontj�r�l lehets�ges.

 
T�rt�nelem objekt�v �s szubjekt�v t�nyez�i:   a t�rsadalmi fejl�d�s k�tt�pus� felt�tele. Objekt�v t�nyez�knek nevezz�k azokat a felt�teleket, amelyek f�ggetlenek az emberekt�l �s ugyanakkor az emberi tev�kenys�g kereteit �s ir�ny�t megszabj�k. Ilyenek pl. a term�szeti felt�telek, a termel�s el�rt sz�nvonala, tov�bb� az anyagi, politikai �s szellemi �let fejl�d�s�nek t�rt�nelmileg meg�rett feladatai �s k�vetelm�nyei. A szubjekt�v t�nyez�kh�z tartozik a t�meg, az oszt�lyok, a p�rtok, az �llam �s az egyes szem�lyek tev�kenys�ge, az emberek tudata, akarata, cselekv�k�pess�ge stb. Az objekt�v t�nyez�k mindig meghat�roz�k, de hat�suk csak a szubjekt�v t�nyez�k m�k�d�s�n kereszt�l val�sul meg. Az ut�bbiak csak akkor j�tszhatnak d�nt� szerepet, ha cselekv�s�k sz�m�ra m�r meg�rtek az objekt�v felt�telek. A szubjekt�v t�nyez�k hat�sa megn� az egyik t�rsadalmi-gazdas�gi alakulatb�l egy m�sik, fejlettebb alakulatba val� �tmenet idej�n.

 
T�rt�nelmi materializmus:   a marxista-leninista filoz�fia alkot�r�sze, az a tudom�ny, amely az emberi t�rsadalom fejl�d�s�nek �ltal�nos t�rv�nyeit �s e t�rv�nyeknek az ember t�rt�nelmi tev�kenys�g�ben val� megval�sul�si form�it vizsg�lja. A t�rt�nelmi materializmus tudom�nyos szociol�gia, amely a konkr�t szociol�gia kutat�sok elm�leti �s m�dszertani alapj�t k�pzi. Az �sszes Marx el�tti filoz�fusok, k�zt�k a materialist�k is, idealist�k voltak a t�rsadalmi �let felfog�s�ban, mivel meg�lltak annak a t�nynek a meg�llap�t�s�nak, hogy a term�szett�l elt�r�en – amelyben vak er�k hatnak – a t�rsadalomban emberek, azaz tudatos l�nyek tev�kenykednek, akiket cselekedeteikben. A t�rt�nelmi materializmus l�trej�tte gy�keres fordulatot jelentett a t�rsadalmi eszm�k fejl�d�s�ben. Lehet�v� tette, hogy egyr�szt k�vetkezetesen kiterjessz�k a materialista felfog�st a vil�g eg�sz�re-nemcsak a term�szetre, de a t�rsadalomra is-, m�sr�szt, hogy felt�rjuk a t�rsadalmi �let alapj�t �s azokat a t�rv�nyeket, amelyek ennek fejl�d�s�t, k�vetkez�sk�pp a t�rsadalmi �let ezen anyagi alap �ltal meghat�rozott �sszes t�bbi oldal�nak fejl�d�s�t is megszabj�k. Lenin hangs�lyozta, hogy Marx azt az alapeszm�j�t, miszerint a t�rsadalom fejl�d�se term�szett�rt�net�t folyamat, �gy dolgozta ki, hogy a t�rsadalmi �let k�l�nf�le ter�letei k�z�l kiemelte a gazdas�git, a t�rsadalmi viszonyok �sszess�g�b�l kiemelte a gazdas�git, a t�rsadalmi viszonyok �sszess�g�b�l kiemelte a termel�si viszonyokat, mint alapvet�ket �s valamennyi t�bbi viszonyt meghat�roz�kat. A marxizmus, az eg�sz emberi t�rsadalom szempontj�b�l alapvet� t�nyt – a l�tfenntart�si eszk�z�k megszerz�s�nek m�dj�t–v�ve  kiindul�pontnak, ezzel �sszef�gg�sbe hozta azokat a viszonyokat, amelyekbe az emberek, �let�k termel�se folyt�n l�pnek, s e termel�si viszonyokban l�tta azt az alapot – minden meghat�rozott t�rsadalom re�lis b�zis�t -, amelyekre a politikai – jogi fel�p�tm�ny �s a t�rsadalmi gondolat k�l�nf�le �ramlatai r��p�lnek. A termel�er�k fejl�d�s�nek meghat�rozott fok�n keletkez� termel�si viszonyok minden rendszere al� van vetve a keletkez�s, a funkcion�l�s �s a magasabb form�ra val� �tmenet olyan t�rv�nyeinek, amelyek egyr�szt valamennyi t�rsadalmi gazdas�gi alakulat �ltal�nos t�rv�nyei, m�sr�szt pedig az egyes alakulatok k�l�n�s, saj�tos t�rv�nyei. Az egyes t�rsadalmi-gazdas�gi alakulatokban v�ghezvitt emberi cselekedeteket-amelyek v�gtelen�l sokf�l�k, individualiz�ltak, s l�tsz�lag semmik�ppen sem vehet�k sz�mba �s nem rendszerezhet�k-siker�lt �ltal�nos�tani �s visszavezetni a t�megek cselekedeteire: az oszt�lyt�rsadalomban azoknak az oszt�lyoknak a cselekedeteire, amelyek tetteikkel realiz�lj�k a t�rsadalmi fejl�d�s meg�rett sz�ks�gleteit. A t�rt�nelmi materializmus felfedez�se kik�sz�b�lte az �sszes Marx el�tti szociol�giai elm�letek k�t f� fogyat�koss�g�t, amelyek egyr�szt idealist�k voltak, mivel az emberi tev�kenys�g eszmei ind�t�kainak vizsg�lat�ra szor�tkoztak, de nem kutattak, mib�l fakadnak ezek az ind�t�kok, milyen anyagi okok id�zik el� azokat, �s m�sr�szt, csak a kiemelked� szem�lyis�gek t�rt�nelmi szerep�t vizsg�lt�k, de nem terjedt ki a n�pt�megeknek-a t�rt�nelem igazi alkot�inak – a tetteire. A t�rt�nelmi materializmus, amikor felt�rja a t�rsadalmi-t�rt�nelmi folyamat anyagi megalapozotts�g�t, ugyanakkor az eszm�k, a politikai �s m�s int�zm�nyek �s szervezetek szerep�t tagad� vulg�rmaterialista elm�letekkel ellent�tben hangs�lyozza ezek tev�keny visszahat�s�t az �ket l�trehoz� anyagi alapra. A t�rt�nelmi materializmus a marxizmus tudom�nyos �s t�rt�nelmi alapja, amely a marxista-leninista p�rtokat, a munk�soszt�lyt �s az �sszes dolgoz�kat felv�rtezi a t�rsadalom objekt�v fejl�d�st�rv�nyei ismeret�vel, �s meg�rteti vel�k, mi a szerepe a szubjekt�v t�nyez�knek: a t�megek  tudatoss�g�nak �s szervezetts�g�nek, amely n�lk�l lehetetlen a t�rsadalmi t�rv�nyek realiz�l�sa. A t�rt�nelmi materializmus alapvet� von�sait el�sz�r Marx �s Engels fejtett�k ki ,, A n�met ideol�gia” c. munk�jukban. A t�rt�nelmi materializmus l�nyeg�nek zseni�lis megfogalmaz�s�t tal�ljuk ,, A politikai gazdas�gtan  b�r�lat�hoz” c. m� el�szav�ban ( 1859). De ,,a t�rsadalomtudom�ny szinonim�j�v�” csak ,,A t�ke” megjelen�s�vel v�lt a t�rt�nelmi materializmus. A t�rt�nelem fejl�d�s�vel, a t�rt�nelmi fejl�d�s �j tapasztalatainak felhalmoz�s�val felt�tlen�l tov�bbfejl�dik �s gazdagodik a t�rt�nelmi materializmus, s vele az eg�sz marxizmus. E tov�bbfejleszt�s nagyszer� p�ld�j�t mutatta Lenin az imperializmus, a prolet�rforradalmak korszak�ra vonatkoz� m�veiben. 

 Tudom�ny:  a t�rsadalmi tudat egyik form�ja; szisztematiz�lt ismeretek t�rt�nelmileg kialakult rendszere, melyeknek igazs�g�t a t�rsadalmi gyakorlat �lland�an ellen�rzi �s pontosabb� teszi (korrig�lja). A tudom�nyos ismeret ereje �ltal�noss�g�ban, egyetemess�g�ben, sz�ks�gszer�s�g�ben �s objekt�v igazs�g�ban van. A m�v�szett�l elt�r�en, amely a vil�got k�pekben t�kr�zi, a tudom�ny ezt fogalmakkal, a logikai gondolkod�s eszk�zeivel �ri el. A vall�ssal ellent�tben, amely a val�s�got torz m�don �br�zolja, a tudom�ny a t�nyekre �p�ti meg�llap�t�sait. A tudom�ny ereje �ltal�nos�t� k�pess�g�ben van, abban, hogy a v�letlenszer�, a kaotikus m�g�tt felismeri �s tanulm�nyozza az objekt�v t�rv�nyeket, melyeknek ismerete n�lk�l lehetetlen a tudatos, c�lrat�r� gyakorlati tev�kenys�g. A tudom�ny mozgat�er�i az anyagi termel�s fejleszt�s�nek, a t�rsadalom fejl�d�s�nek sz�ks�gletei. A tudom�ny fejl�d�se abban nyilv�nul meg, hogy viszonylag egyszer� oks�gi �sszef�gg�sek �s l�nyeges kapcsolatok felt�r�s�t�l eljut a l�t �s a gondolkod�s m�lyebb �s alapvet�bb t�rv�nyeinek felt�r�s�ig. A tudom�nyos megismer�s dialektik�ja szerint az felfedez�sek �s elm�letek nem sz�ntetik meg a kor�bbi eredm�nyeket, nem tagadj�k azok objekt�v igazs�g�t, csup�n pontosabban k�rvonalazz�k alkalmazhat�s�guk hat�rait, �s meghat�rozz�k hely�ket a tudom�nyos ismeretek �ltal�nos rendszer�ben. A tudom�ny szoros kapcsolatban van a filoz�fiai vil�gn�zettel, amely felv�rtezi az objekt�v vil�g leg�ltal�nosabb fejl�d�st�rv�nyeivel, az ismeretelm�lettel �s a kutat�s m�dszer�vel. Az idealizmus �s agnoszticizmus zs�kutc�j�ba viszi, a vall�snak rendeli al� a tudom�nyt. Napjainkban csak a dialektikus materializmus lehet alkalmas eszk�z a val�s�g helyes megk�zel�t�s�hez, csak ez lehet a sz�les �s term�keny �ltal�nos�t�sok forr�sa. A t�rsadalmi-termel�si gyakorlat sz�ks�gletei alapj�n l�trej�tt   �s annak serkent� hat�s�t szakadatlanul �rz� tudom�ny er�teljesen visszahat a t�rsadalmi fejl�d�s alakul�s�ra. A modern termel�s elk�pzelhetetlen a tudom�ny n�lk�l, amelynek szerepe �lland�an n�. A kommunizmus anyagi-m�szaki b�zis�nak l�trehoz�sa folyam�n a tudom�ny egyre k�zelebb ker�l a termel�shez �s k�zvetlen termel�er�v� v�lik. A tudom�ny fejleszt�se n�lk�l nincs Tudom�nyos - Technikai forradalom se, amely azonban nem t�vesztend� �ssze a forradalommal. A tudom�nyos fejl�d�s felszabad�tja az embert a k�zvetlen munkav�gz�s al�l. A marxist�knak ezt meg kell mondani a dolgoz�knak, �s a megold�st is. Azaz a munkaid� cs�kkent�se a j�rhat� �t, mert m�sk�ppen elker�lhetetlen a munkan�lk�lis�g n�veked�se. A j�vend� kommunizmusa a c�lszer�, �s tudom�nyos  el�rel�t�sra alapozott munka vil�ga lesz

 
Tulajdon:  az anyagi javak elsaj�t�t�s�nak t�rt�nelmileg  meghat�rozott form�ja, amelynek az emberek k�z�tt a t�rsadalmi termel�s folyamat�ban kialakult viszony fejez�dik ki. A tulajdon k�l�nf�le form�iban az oszt�lyoknak, csoportoknak a termel�si eszk�z�kh�z val� viszonya nyilv�nul meg. A tulajdon fejl�d�s�t a termel�er�k fejl�d�se hat�rozza meg. A termel�si m�d v�ltoz�sa a tulajdon form�inak megv�ltoz�s�hoz vezet. A tulajdon k�l�nb�z� form�i ugyanakkor a munkamegoszt�s fejl�d�s�nek a fokozatai. A t�rsadalom t�rt�net�ben k�t alapvet� tulajdon-form�it ismer�nk: a t�rsadalmi �s a mag�ntulajdont. Az �sk�z�ss�gi rendben �s a szocializmusban a t�rsadalmi tulajdon uralma jellemz�. A mag�ntulajdon a rabszolgatart� rendben, a feudalizmusban �s a kapitalizmusban �ll fenn. A mag�ntulajdon jellege a h�rom t�rsadalmi form�ban m�s �s m�s. A mag�ntulajdonn�l f�gg �ssze a t�rsadalom oszt�lyokra tagoz�d�sa, az oszt�ly- �s nemzeti ellent�tek megjelen�se. Az uralkod� tulajdon-forma megalapozza egy bizonyos oszt�ly uralm�t. A mag�ntulajdon megsemmis�t�se, a t�rsadalomnak a t�rsadalmi tulajdon alapj�n val� megszervez�se az antagonisztikus ellent�tek megsz�mol�s�hoz, az oszt�lyk�l�nbs�gek megsz�ntet�s�hez vezet.

 
Vall�s: az emberek mindennapi l�te f�l�tt uralkod� k�ls� er�nek fantasztikus t�kr�z�d�se az emberek fej�ben , amelyben a term�szeti er�k term�szetfeletti form�t �ltenek. Teol�giai szempontb�l (amelyet a filoz�fiai idealizmus igyekszik �rvekkel al�t�masztani) a vall�s az emberek �r�k bels� �rz�s�vel f�gg �ssze, amely valamilyen szellemi principiummal val� kapcsolat�t fejezi ki. A vall�s a t�rsadalmi tud�s saj�tos form�ja, amely a vil�gn�zet, az egys�g�vel t�nik ki. A vall�s alapvet� �s d�nt� ism�rve :a term�szetfelettibe vetett hitt. A marxizmus a vall�st t�rsadalmilag felt�telezett �s ez�rt t�rt�nelmileg �tmeneti jelens�gnek tekinti. Az emberi t�rt�nelem hossz� id�szaka folyam�n az emberek nem ismertek semmif�le vall�st. A vall�st az �sk�z�ss�gi rend fejl�d�s�nek bizonyos fok�n keletkezett mint a f�lelmetes �s �rthetetlen term�szeti er�kkel szembeni tehetetlens�g t�kr�z�d�se. Az oszt�lyt�rsadalomban a vall�s gy�kerei f�k�ppen a t�rsadalmi fejl�d�s spont�n folyamataival szembeni tehetetlens�ggel, a kizs�km�nyol�ssal �s a t�megek nyomor�val f�ggnek �ssze. Itt a vall�s, Lenin szavaival �lve, ,,a szellemi elnyom�s egyik fajt�ja, amely minden�tt r�nehezedik a m�soknak v�gzett �r�k�s munka, az �ns�g �s a mag�rahagyotts�g �ltal szorongatott n�pt�megekre” (Lenin M�vei. 10. K�tet Szikra 1954. 73. Oldal).

Val�s�g: az, ami re�lisan l�tezik �s fejl�dik, ami saj�t l�nyeg�t �s t�rv�nyszer�s�g�t �nmag�ban tartalmazza, s mag�ban foglalja saj�t hat�s�nak �s fejl�d�s�nek eredm�nyeit. Ilyen  az objekt�v val�s�g a maga teljes konkr�ts�g�ban. Ebben az �rtelemben a val�s�g k�l�nb�zik minden l�tsz�lagost�l, kiagyaltt�l �s fantasztikust�l, valamint minden csup�n logikait�l (elgondoltt�l), m�g ha ez ut�bbi teljesen helyes is, tov�bb� mindatt�l, ami csup�n lehets�ges, val�sz�n�, de egyel�re nem l�tez�.
 
 
V�ros �s Falu Ellent�te:  t�rt�nelmileg kialakult viszony, amelyben a falunak a v�roshoz viszony�tott rendk�v�li gazdas�gi �s kultur�lis elmaradotts�ga a falusi dolgoz� t�megek �s az uralmon lev� kizs�km�nyol� oszt�lyok k�zti alapvet� �rdekellent�tben fejez�dik ki. A v�ros �s falu ellent�te a t�rsadalmi munkamegoszt�s k�vetkezt�ben alakult ki, �s a kapitalista t�rsadalomban v�lik a leg�lesebb�. Gazdas�gi alapja a paraszts�g kizs�km�nyol�sa. „A kapitalizmus idej�n a v�ros csupa olyasmit adott a falunak, ami azt politikailag, gazdas�gilag, erk�lcsileg, fizikailag, stb. csak z�llesztette. A szocialista t�rsadalomban a kizs�km�nyol�s megsz�ntet�se �s a mez�gazdas�g szocialista �tszervez�se eredm�nyek�nt megsz�nik a v�ros �s a falu k�z�tti ellent�t is. Ugyanakkor azonban a szocialista tulajdon k�t form�ja (�sszn�pi �s sz�vetkezeti-kolhoz tulajdon) miatt m�g l�nyeges k�l�nbs�g van a v�ros �s a falu k�z�tt.
 
Vars�i Szerz�d�s:  az 1949-ben ny�lt imperialista c�llal l�trehozott NATO, majd 1954-t�l kezdve az NSZK fokoz�d� remilitariz�ci�ja �s 1955 m�jus 9-i hat�llyal a NATO-ba teljes jog� tagk�nt t�rt�nt felv�tele a szocialista orsz�gokat v�delmi k�pess�g�k fokoz�s�ra k�nyszer�tette.1955 m�jus 14-�n Alb�nia (1968 szeptember�ben kil�pett a szervezetb�l ), Bulg�ria, Csehszlov�kia, Lengyelorsz�g, Magyarorsz�g, az NDK, Rom�nia �s Szovjetuni� �llamf�i Vars�ban bar�ts�gi, k�lcs�n�s seg�ts�gny�jt�si �s egy�ttm�k�d�si szerz�d�st �rtak al�. A szerz�d� orsz�gok k�telezik magukat, hogy kollekt�v v�delm�k c�lj�b�l tett int�zked�seikr�l t�j�koztatj�k a Biztons�gi Tan�csot �s int�zked�seiket felf�ggesztik, amint a Biztons�gi Tan�cs megteszi a nemzetk�zi b�ke �s biztons�g helyre�ll�t�sa �s fenntart�s�ra sz�ks�ges int�zked�seket. A Vars�i Szerz�d�s hat�ly�t veszti, mihelyt a NATO feloszlik, �s �letbe l�p az eur�pai kollekt�v biztons�gr�l sz�l� szerz�d�s. A Vars� Szerz�d�s ny�lt, �s nyitva �ll minden orsz�g sz�m�ra, amely hajland� t�mogatni a b�keszeret� orsz�gok er�fesz�t�seit a b�ke �s a biztons�g megszil�rd�t�sa �rdek�ben. A szerz�d� orsz�gok nemzetk�zi �s v�delmi politik�j�nak kialak�t�sa �s �sszehangol�s�ra Politikai Tan�cskoz� Test�letet hoztak l�tre. A t�k�s restaur�ci�val megsz�nt.

 V�gtelen �s V�ges: az objekt�v vil�g egym�ssal elv�laszthatatlan kapcsolatban �ll� ellent�tes oldalait kifejez� kateg�ri�k. �gy pl. a matematik�ban v�gtelen mennyis�gnek nevezz�k a sz�ntelen�l n�vekv� (cs�kken�) v�ltoz� mennyis�get, amely minden el�re megadott, b�rmilyen nagy (kis) mennyis�gn�l nagyobb� (kisebb�) v�lhat �s v�lik is. V�gesnek mondunk egy meghat�rozott mennyis�get, amelyhez viszony�tva megnevezhet�nk egy m�sik nagyobb (kisebb) meghat�rozott mennyis�get. Az objekt�v vil�gra vonatkoztatva a v�gtelens�g jellemzi:1 a vil�g t�rbeli l�tez�s�t, anyagi rendszerek �sszess�g�nek elvi lez�rhatatlans�g�t. 2. A vil�g id�beli l�tez�s�t, az anyag teremthetetlens�g�t �s elpuszt�thatatlans�g�t, �r�k l�t�t. 3. Az anyag m�lys�gben val� mennyis�gi kimer�thetetlens�g�t, tulajdons�gainak, k�lcs�n�s kapcsolatainak, l�tform�inak �s fejl�d�si tendenci�inak v�gtelen sokf�les�g�t. 4. Az anyag szervez�d�s�nek min�s�gi k�l�nnem�s�g�t, az anyagi strukt�r�k szervez�d�s�nek mindegyik�n az egyes anyagi objektumok k�l�nb�z� specifikus saj�toss�gokkal rendelkeznek �s k�l�nb�z� t�rv�nyszer�s�geknek vannak al�vetve. A v�gess�g egyr�szt a v�gtelens�g tagad�sa, ugyanakkor minden v�ges objektum a v�gtelens�g megnyilv�nul�s�nak a form�ja. Mint adott meghat�rozott min�s�g korl�tozott ideig l�tezik, de az anyag, amelyb�l a v�ges objektum �ll, s amely megteremthetetlen �s megsemmis�thetetlen, v�gtelen l�tez�ssel b�r �s csak egyik form�b�l m�s form�ba alakul �t. Egy adott test l�tez�se felfedezhet� a vil�gmindens�g b�rmely t�voli r�gi�j�ban, ahov� a test �ltal a m�s testekkel val� k�lcs�nhat�s folyamat�ban l�trehozott anyagi kisug�rz�sok behatolhatnak. Ily m�don  a v�ges mag�ban foglalja a v�gtelent is, mint ahogyan a v�gtelen a v�ges t�rgyak �s jelens�gek sz�mtalan sokass�g�b�l tev�dik �ssze. A v�gtelen �s a v�ges ellentmond�sos, objekt�v egys�ge teszi lehet�v� a v�gtelen megismer�s�t, j�llehet a gyakorlati tev�kenys�get �s a megismer�s minden aktus�ban az ember csak v�ges dolgokkal �s folyamatokkal tal�lkozik. Minthogy azonban minden v�ges dologban vagy jelens�gben �gy vagy �gy bennefoglaltatik �s megnyilv�nul a v�gtelen – „minden igazi term�szeti megismer�s �r�kk�val�nak, v�gtelennek megismer�se….”

 Vil�gegyetem:  az eg�sz benn�nket k�r�lvev� term�szet, amely t�rben �s id�ben v�gtelen, s mag�ban foglalja az anyag min�s�gileg k�l�nb�z� form�inak sz�mtalan sokas�g�t. A kutat�s modern eszk�zeivel el�rhet� hat�rokon bel�l (3 milli�rd f�ny�v) a vil�gegyetemben az anyag egyenl�tlen eloszt�sa, �s k�l�nf�le egys�ges rendszerek (bolygok, csillagok, galaktik�k t�rsul�sai) l�tez�se figyelhet� meg. Az anyag l�tez�s�nek vagy struktur�lis szervez�d�s�nek egyetlen konkr�t t�rv�nye sem terjeszthet� ki az eg�sz vil�gmindens�gre, mivel az anyag min�s�gileg v�gtelen, �s t�rv�nyei nem egynem�ek k�l�nf�le t�rid�beli viszonylatokban.

Vil�g Egys�ge �s Sokf�les�ge:  a vil�g egys�ge anyagis�g�ban rejlik, abban, hogy a vil�gon l�tez� �sszes t�rgyak �s jelens�gek a mozg� anyag k�l�nf�le fajai vagy tulajdons�gai. A vil�gon semmi sincs, ami ne az anyag konkr�t form�ja, tulajdons�ga vagy tulajdons�gainak �s �sszef�gg�seinek megnyilv�nul�sa volna. A vil�g egys�ge a t�rgyak �s jelens�gek egyetemes �sszef�gg�s�ben fejez�dik ki: valamennyi anyagfajt�nak olyan egyetemes attribumai vannak, mint a mozg�s, a t�r, az id�, az �nfejl�d�s k�pess�ge stb., a l�t egyetemes dialektikus t�rv�nyszer�s�gei az anyag struktur�lis szervez�d�s�nek valamennyi szintj�n �rv�nyes�lnek. �m a vil�g egys�ge nem foghat� fel �gy, mint fel�p�t�s�nek egy�ntet�s�ge, mint a l�tez� egyszer� v�gtelen ism�tl�d�se, mintha minden egy forma specifikus t�rv�nyeknek volna al�vetve. Az anyag struktur�lis szervez�d�s�nek  a term�szetben sz�mtalan sok min�s�gileg k�l�nb�z� szintje van, s az anyag minden szinten specifikus tulajdons�gokkal, strukt�r�val rendelkezik �s elt�r� specifikus mozg�st�rv�nyeknek van al�vetve. Ma t�bb ilyen szintet ismer�nk, s mindegyik m�s �s m�s m�retnek felelnek: atommagok �s elemi r�szecsk�k, atomok �s molekul�k, makroszkopikus testek, k�l�nb�z� nagys�grend� kozmikus rendszerek. a term�szeti jelens�gek mennyis�gi �s min�s�gi sokf�les�ge nem lek�zdhetetlen akad�ly megb�zhat� megismer�s�k �tj�ban.

 Vil�gn�zet:  a k�rnyez� vil�gr�l alkotott n�zetek, fogalmak �s k�pzetek rendszere. A vil�gn�zet a sz� t�gabb �rtelm�ben mag�ban foglalja az ember k�rnyez� vil�gra vonatkoz� n�zeteinek �sszess�g�t: a filoz�fiai, a t�rsadalmi-politikai, az etikai, eszt�tikai, term�szettudom�nyos �s egy�b n�zeteit. Szorosabb �rtelemben minden vil�gn�zet alapvet� r�sz�t a filoz�fiai k�rd�sek alkotj�k. A vil�gn�zet legf�bb k�rd�se a filoz�fiai alapk�rd�se. Ennek eld�nt�s�t�l f�gg�en k�l�nb�ztethet� meg a vil�gn�zet k�t alapvet� v�lfaja, a materialista �s az idealista vil�gn�zet. A vil�gn�zet t�rsadalmi l�t�t t�kr�zi vissza, �s az emberi tud�snak az adott t�rt�nelmi korszakban el�rt sz�nvonal�t�l, valamint a t�rsadalmi rendszert�l f�gg. Az oszt�lyt�rsadalomban a vil�gn�zet oszt�lyjelleg�: rendszerint a hatalmon lev� oszt�ly vil�gn�zete az uralkod�. A vil�gn�zetnek nagy gyakorlati jelent�s�ge van: meghat�rozza az emberek viszony�t a k�rnyez� val�s�ghoz, �s vez�rfonal a cselekv�s sz�m�ra. A term�szet �s a t�rsadalom objekt�v t�rv�nyeit felt�r� �s a halad� er�k �rdekeit kifejez� tudom�nyos vil�gn�zet el�mozd�tja a t�rsadalmi halad�st. A reakci�s, tudom�nyellenes vil�gn�zet az �nmagukat t�l�lt oszt�lyokat szolg�lja, g�tolja a t�rsadalmi halad�st, a kizs�km�nyol� oszt�lyok �rdekeit v�di �s elvonja a dolgoz�kat att�l, hogy harcoljanak felszabadul�suk�rt. K�vetkezetesen tudom�nyos kommunista vil�gn�zet a marxizmus-leninizmus, amelynek filoz�fiai alapja �s elidegen�thetetlen r�sze a dialektikus �s a t�rt�nelmi materializmus. Kifejezi a proletari�tus �s valamennyi dolgoz� �rdekeit, amelyek egybeesnek a t�rsadalmi fejl�d�s objekt�v t�rv�nyeivel.

 
Visszat�kr�z�s:  a materialista ismeretelm�let egyik alapfogalma. A dialektikus materializmus megk�l�nb�zteti a pszichikai visszat�kr�z�st, amely a magasan szervezett anyagi saj�toss�ga, �s az �ltal�nos visszat�kr�z�si k�pess�get, amely minden anyag saj�toss�ga. A pszichikai visszat�kr�z�s az objektumoknak az �llat �s az ember visszat�kr�z� appar�tus�t �rt hat�sai; e hat�sok nyom�n fell�p� folyamatok anal�tikus-szintetikus feldolgoz�sa; �s e feldolgoz�s eredm�nyeinek az objektumok helyettesek�nt, k�pvisel�jek�nt modelljek�nt val� alkalmaz�sa eredm�nyek�nt j�n l�tre. A szubjektum t�rgyak �s tulajdons�gaik modelljeinek seg�ts�g�vel t�j�koz�dik k�rnyezet�ben. A pszichikai visszat�kr�z�snek k�t oldala van: 1 a visszat�kr�z�s tartalma vagy a k�pm�s.2. ennek anyagi l�tez�si m�dja, vagyis azok a folyamatok, amelyek �tj�n az objektumok hat�sa feldolgoz�st nyer a t�kr�z�-appar�tusban. A pszichol�giai visszat�kr�z�s tartalm�nak k�t alapvet� jellemz�je van: 1 az izomorfizmus, amely a t�kr�z�appar�tusban keletkezett lenyomat �s a hat� objektum meghat�rozott oldala k�z�tt �ll fenn, az egyes esetekben az izomorfizmus a hasonlatoss�g k�l�nb�z� m�dj�n �s szintj�n l�p fel; 2 a t�rgyi jelleg. Ut�bbi azt jelenti, hogy a szubjektum sz�m�ra a visszat�kr�z�s sor�n nem receptorainak, idegrendszer�nek �s agy�nak �llapota van adva – mik�nt ezt „fiziol�giai” idealizmus k�pvisel�i �rtelmezik – hanem a k�lvil�g objektumainak tartalma. A szubjektum sz�m�ra a t�rgyi tartalom k�zvetlen�l eszmei form�ban, vagyis a t�rgy k�pm�sak�nt l�p fel. Az emberi megismer�s min�s�gileg k�l�nb�zik az �llatok pszichikai visszat�kr�z�s�t�l: t�rsadalmi term�szet�, amely a nyelvvel �sszef�gg� tudat megl�t�ben �s a k�lvil�g akt�v �talak�t�s�ban nyilv�nul meg. �ltal�nos visszat�kr�z�si k�pess�ge minden anyagnak van.
Zsid� Vall�s: az �kori zsid� t�rzsek pog�ny politeizmus�b�l keletkezett, majd id�sz�m�t�sunk el�tt a XVII sz�zadban monoteista vall�ss� v�lt. Jellemz� von�sai: az egyetlen Jahve istenbe �s messi�sba (megv�lt�ba) vetett hit, valamint az a dogma, amely szerint a zsid�s�g isten kiv�lasztott n�pe. A zsid� hitt�telek forr�sai: az �testamentum (�sz�vets�g, amelyet a kereszt�nys�g elismer) �s a Talmud (az �sz�vets�gi k�nyvek komment�rjainak bonyolult rendszere). A zsid� templomot zsinag�g�nak nevezik. A zsid� vall�s – b�rmennyire hangs�lyozz�k is a mai zsid� teol�gusok e vall�s k�l�nleges „tiszt�t�” szerep�t – tudom�nytalan �s reakci�s jelleg�t tekintve egy  sorban �ll a t�bbi vall�ssal. A zsid� vall�s Izrael �llamvall�sa, a zsid� burzso� nacionalizmus (a cionizmus) vall�si alapja.

Tisztelt olvas�k!

 A jelenlegi marxista fogalomt�r m�dos�t�sa nem teljes, tov�bbi m�dos�t�sokat, beemel�seket, �s finom�t�sokat ig�nyel.  Megjelentet�s�t azonban a baloldali mozgalom sz�tverts�ge �s er�tlens�ge igazolja a „Vissza Marxhoz, el�re az �j probl�m�khoz”  jegy�ben, �s az az eszmei z�rzavar, amely a t�k�s restaur�ci� nyom�n  hatalmasodott el. A kil�bal�st rend�v�l megnehez�ti a sz�ls�balos maradv�nyok tev�kenys�ge �pp�gy,  mint a vel�k szemben�ll� jobboldali elhajl�s.
A marxist�knak, vagy m�s sz�val  a lenini �rtelemben vett centrumnak ugyanakkor k�l�n meg kell k�zdenie a ny�lt antikommunizmussal, amelyik mindk�t elhajl� oldalt t�mogatja a maga rafin�lt m�dj�n, �s egym�snak ugrasztja. A sz�ls�bal l�nyeg�ben megmaradt az 1936-os  szt�linista szocializmus- felfog�s  antimarxista tarthatatlans�g�n�l, a jobboldali revizionist�k pedig m�g a Lenini NEP- et is felhaszn�lj�k antikommunista, restaur�ci�s c�ljaikra. Ebben k�l�n�sen kiemelked� szerepet j�tszott kor�bban R. Pipes, aki a sz�ls�ballal szemben minden anti- szt�linista  er� t�mogat�s�t szorgalmazta a felforgat�s  sikeress�ge �rdek�ben. A kommunizmus un. gyermekbetegs�ge ekkor m�r  er�teljesen a feln�tt kor�ba �rkezett, �s  cs�k�tts�ge oda vezetett, hogy a forradalom leg�szint�bb h�veinek  a sokas�g�t is a jobboldal karjaiba sz�m�zte. A szocializmus elm�leti �s gyakorlati �sszef�gg�seinek a tiszt�z�sra 1919 ut�n  ugyan tettek k�s�rletet  1961-ben, majd 1986-ban a XXVII.- ik SZKP  kongresszuson, de az�ta se siker�lt a probl�m�val z�ld�gra verg�dni. A t�k�s rendszerv�lt�ssal az �g�retes elm�leti kezdet ut�n Magyarorsz�gon is befejez�st nyert az elm�leti k�rd�sek tiszt�z�sa. Minden bizonnyal ennek is k�sz�nhet�, hogy a k�vetkezetes baloldal politikai gyakorlata egyre ink�bb Lenin szavaival �lve a sz�nalmas botork�l�s k�p�t mutatja. Tudom�nyosan tiszt�zott, �s tov�bbfejlesztett marxizmus n�lk�l nem lehet sikeres a marxista-kommunista  mozgalom, �s egyetlen kommunista p�rt sem.
�ppen ez�rt egy eligazod�si pontot k�v�nok ny�jtani mind a kezd�knek, mind a halad�knak a marxista tan�t�sok adekv�tabb interpret�l�sa r�v�n, �s hogy  �j vit�t nyissak. Ez a fogalomt�r nem helyettes�theti a kapitalizmus tov�bbi elemz�s�t. Ma, �s holnap is ki kell k�nl�dni a marxizmus tudom�nyos igazs�gait. A szocializmust ugyanis csak tudom�nyk�nt lehet, �s szabad  m�velni, ha m�g nem avult volna el.

2010. janu�r.03.                                                   
                                                                                                                             Varga S�ndor.