Mindenki, aki valamennyire ismeri a t�rt�nelmet tudja, hogy minden forradalom ellenforradalmat vont maga ut�n, amely ugyan sohasem vetette vissza a t�rsadalmat eg�szen a kezd�pontig a gazdas�gban, de mindig megfosztotta a n�pet politikai v�vm�nyainak jelent�s, olykor oroszl�nr�sz�t�l. Az elso reakci�s hull�m �ldozata rendszerint a forradalm�roknak az a r�tege, amely a t�megek �l�n �llt a forradalom els�, t�mad� jelleg�, „h�si” korszak�ban. M�r ez az �ltal�nos t�rt�nelmi megfigyel�s r� kell, hogy �bresszen, hogy nem egyszer�en �gyess�gr�l, ravaszs�gr�l, k�t vagy t�bb ember k�pess�geir�l, hanem �sszehasonl�thatatlanul m�lyebb okokr�l van sz�.

A marxist�k a fel�letes fatalist�kt�l (L�on Blumt�l, Paul Faure-t�l �s m�sokt�l) elt�r�en nem tagadj�k a szem�lyis�g szerep�t, kezdem�nyez�k�szs�g�nek, b�tors�g�nak jelent�s�g�t a t�rsadalmi harcban. De az idealist�kt�l elt�r�en a marxist�k tudj�k, hogy a tudat al� van rendel�dve a l�tnek. A forradalomban a vezet�snek �ri�si szerepe van. J� vezet�s n�lk�l a proletari�tus nem gy�zhet. De a legjobb vezet�s sem k�pes forradalmat csin�lni, ha nincsenek meg hozz� az objekt�v felt�telek. A prolet�r vezet�s legfontosabb er�nyei k�z� tartozik az a k�pess�g, hogy el tudja d�nteni, mikor lehet t�madni, �s mikor sz�ks�ges visszavonulni. Ebben a k�pess�gben volt Lenin legnagyobb ereje.(1)
A baloldali ellenz�k b�rokr�cia ellen folytatott harc�nak sikere vagy kudarca bizonyos m�rt�kig term�szetesen att�l f�gg�tt, milyen vezet�ssel rendelkeztek a szemben�ll� felek. De miel�tt err�l besz�ln�nk, vil�gosan meg kell �rteni, milyen is ez a k�t t�bor; mert az egyik t�bor legjobb vezet�je teljesen hasznavehetetlennek bizonyulhat a m�sikban, �s megford�tva. A k�zkelet� (�s naiv) k�rd�s: „mi�rt nem haszn�lta fel Trockij idej�ben a katonai appar�tust Szt�lin ellen?”, mindenn�l f�nyesebben tan�s�tja, mennyire nem akarj�k, vagy nem k�pesek v�giggondolni azokat az �ltal�nos t�rt�nelmi okokat, amelyek a szovjet b�rokr�cia gy�zelm�hez vezettek a proletari�tus forradalmi �lcsapat�val szemben. Ezekr�l az okokr�l — kezdve eg�szen az �n�letrajzomt�l — nem egyszer �rtam munk�imban. Megpr�b�lom n�h�ny sorban �sszefoglalni a legfontosabb k�vetkeztet�seket.

Az okt�beri forradalom gy�zelm�t nem a jelenlegi b�rokr�cia v�vta ki, hanem a bolsevik vezet�s alatt �ll� munk�sok �s parasztok t�megei. A b�rokr�cia csak a v�gs� gy�zelem ut�n kezdett n�vekedni, sorait nemcsak forradalm�r munk�sokkal t�lt�tte fel, hanem m�s oszt�lyok k�pvisel�ivel is (volt c�ri hivatalnokok, tisztek, polg�ri �rtelmis�giek �s m�sok). Ha megn�zz�k a jelenlegi b�rokr�cia id�sebb nemzed�k�t, az okt�beri forradalom idej�n t�lnyom� t�bbs�g�kben a burzso�zia t�bor�ban �lltak (p�ldak�nt vegy�k csak a szovjet k�veteket: Potyomkin, Majszkij, Trojanovszkij, Szuric, Hincsuk �s m�sok). A jelenlegi b�rokrat�k k�z�l azok, akik okt�ber napjaiban a bolsevikok t�bor�hoz tartoztak, t�bbnyire nem j�tszottak jelent�s szerepet sem a fordulat el�k�sz�t�s�ben, sem v�grehajt�s�ban, sem az azt k�vet� elso �vekben. Ez mindenekel�tt mag�ra Szt�linra vonatkozik. Ami a fiatal b�rokrat�kat illeti, �ket az id�sebbek v�logatt�k ki, �s nevelt�k f�l, �ltal�ban saj�t fiaik k�z�l. Ennek az �j, forradalom ut�ni r�tegnek lett a „vez�re” Szt�lin.

A szakszervezeti mozgalom t�rt�nete egyik orsz�gban sem csak a sztr�jkok, s �ltal�ban a t�megmozgalmak t�rt�nete, hanem a szakszervezeti b�rokr�cia kialakul�s�nak t�rt�nete is. El�g j�l ismert, milyen hatalmas konzervat�v er�v� n�tte ki mag�t ez a b�rokr�cia, �s milyen hib�tlan �rz�kkel v�logatja ki, s neveli fel a megfelel� m�don a maga sz�m�ra „zseni�lis” vez�reit: Gompers, Green, Legien, Leipart, Jouhaux, Citrine �s m�sok. Ha Jouhaux egyel�re sikerrel v�di poz�ci�it a baloldali t�mad�sokt�l, ez nem az�rt van, mert nagy strat�ga (b�r k�ts�gtelen�l b�rokrata koll�g�i fellett �ll; nemhi�ba illeti ot ebben a k�rnyezetben az elso hely), hanem mert appar�tusa minden nap minden �r�j�ban sz�v�san k�zd fennmarad�s��rt, kollekt�van v�lasztja ki a legjobb harcmodort, Jouhaux helyett gondolkozik, sugalmazza sz�m�ra a kell� d�nt�sek meghozatal�t. De ez egy�ltal�n nem jelenti azt, hogy Jouhaux legy�zhetetlen. Ha a helyzet �les fordulatot vesz — a forradalom vagy a fasizmus ir�ny�ba — az eg�sz szakszervezeti appar�tus azonnal elveszti magabiztoss�g�t, ravasz man�verei er�tlenekk� v�lnak, maga Jouhaux pedig nem impoz�ns, hanem sz�nalmas benyom�st fog kelteni.

Eml�kezz�nk csak, milyen megvetett senkih�ziak voltak a n�met szakszervezetek mindenhat�, g�g�s vezet�i 1918-ban, mikor akaratuk ellen�re kit�rt a forradalom, vagy 1932-ben, amikor el�ret�rt Hitler. Ezekb�l a p�ld�kb�l l�that�, mib�l fakad a b�rokr�cia ereje �s gyenges�ge. Ez a r�teg a t�megmozgalomb�l no ki a harc elso, h�si szakasz�ban. De miut�n a t�megek f�l� emelkedik, �s megoldja saj�t „szoci�lis probl�m�it” — biztos�tja fennmarad�s�t, befoly�s�t, tekint�ly�t stb. —, a b�rokr�cia egyre ink�bb arra t�rekszik, hogy passzivit�sban tartsa a t�megeket. Minek kock�ztasson? Hiszen neki m�r van vesztenival�ja. A reformista b�rokr�cia befoly�s�nak �s j�l�t�nek igazi vir�gkora a kapitalista fellend�l�s �s a dolgoz�k viszonylagos passzivit�s�nak id�szak�ra esik. De amikor ez a passzivit�s jobbr�l vagy balr�l megt�rik, a b�rokr�cia d�zs�l�se v�get �r. B�lcsess�ge �s ravaszs�ga ostobas�gg� �s gyenges�gg� v�ltozik. A „vez�rek” term�szete mindig azon oszt�ly (vagy r�teg) term�szet�nek felel meg, amelyet vezetnek, illetve annak az objekt�v helyzetnek, amelyben ez az oszt�ly (vagy r�teg) van.

A szovjet b�rokr�cia m�rhetetlen�l hatalmasabb, mint az �sszes kapitalista orsz�g reformista b�rokr�ci�ja egy�ttv�ve, mert kez�ben van az �llamhatalom, minden ezzel j�r� el�nnyel �s privil�giummal egy�tt. Igaz, a szovjet b�rokr�cia a gy�ztes prolet�rforradalom talaj�b�l n�tt ki. De elk�peszt� naivit�s lenne, ha emiatt idealiz�ln�nk mag�t a b�rokr�ci�t. Egy szeg�ny orsz�gban, �s a Szovjetuni� m�g ma is nagyon szeg�ny orsz�g, ahol csak a lakoss�g eleny�sz� kisebbs�ge jut hozz� elegend� �lelmiszerhez �s ruh�zathoz, nos, egy ilyen orsz�gban kisebb-nagyobb b�rokrat�k milli�i igyekeznek megoldani mindenekel�tt saj�t „szoci�lis probl�m�jukat”, vagyis azt, hogyan biztos�thatj�k saj�t j�l�t�ket. Innen ered a b�rokr�cia v�gtelen egoizmusa �s konzervativizmusa, f�lelme a t�megek el�gedetlens�g�t�l, a kritik�val szembeni gy�l�lete, ez�rt fojt el elk�peszt� sz�v�ss�ggal minden szabad gondolatot, v�g�l, ez�rt hajt fejet k�pmutat�, vall�sos m�don a „vez�r” el�tt, akiben korl�tlan hatalma �s privil�giumai testes�lnek meg. Mindez egy�tt alkotja a „trockizmus” elleni harc tartalm�t.

Teljesen egy�rtelm� az a nagyon fontos t�ny, hogy a b�rokr�cia ann�l hatalmasabb� v�lt, min�l s�lyosabb csap�sok �rt�k a vil�gon a munk�soszt�lyt. A forradalmi mozgalmak veres�ge Eur�p�ban �s �zsi�ban fokozatosan megingatta a szovjet munk�sok hit�t abban, hogy sz�vets�geseik lesznek k�lf�ld�n. Az orsz�gban sz�nni nem akar� �ns�g uralkodott. A munk�soszt�ly legb�trabb, leg�nfel�ldoz�bb k�pvisel�i vagy elpusztultak a polg�rh�bor�ban, vagy n�h�ny fokkal feljebb emelkedtek, s t�bbs�g�kben asszimil�l�dtak a b�rokr�ci�hoz, elvesz�tve ezzel forradalmi szellem�ket. A sz�les n�pt�megek, kimer�lve a forradalmi �vek sz�rny� megpr�b�ltat�sait�l, kil�t�saikat vesztve, a csal�dotts�g keser�s�g�vel passz�vv� v�ltak. Hasonl� reakci� figyelhet� meg, ahogy err�l m�r volt sz�, minden forradalom ut�n. Az okt�beri forradalom mint prolet�rforradalom felbecs�lhetetlen t�rt�nelmi f�l�nye abban van, hogy a t�megek kimer�lts�g�t �s csal�dotts�g�t nem az oszt�lyellens�g haszn�lta ki, nem a burzso�zia �s a nemess�g, hanem mag�nak a munk�soszt�lynak a legfels�bb r�tege �s a vele �sszefon�dott k�zb�ls� csoportok, amelyek belevegy�ltek a szovjet b�rokr�ci�ba.

A val�di prolet�rforradalm�rok els�sorban nem az appar�tusb�l, hanem a forradalmi t�megek aktivit�s�b�l mer�tett�k erej�ket. T�bbek k�z�tt a V�r�s Hadsereget sem „apparatcsikok” hozt�k l�tre (a legkritikusabb �vekben az appar�tus m�g nagyon gyenge volt), hanem h�s munk�sk�derek, akik a bolsevikok vezet�se alatt maguk k�r� t�m�r�tett�k a fiatal parasztokat, �s harcba vitt�k �ket. A forradalmi mozgalom hanyatl�sa, a kimer�lts�g, a veres�gek Eur�p�ban �s �zsi�ban, a munk�st�megek csal�dotts�ga sz�ks�gszer�en �s egyenesen oda vezetett, hogy a forradalmi internacionalist�k poz�ci�i meggyeng�ltek, ugyanakkor meger�s�d�tt a konzervat�v, nemzeti b�rokr�cia. helyzete. A forradalomban �j fejezet kezd�dik. A kor�bbi id�szak vezet�i ellenz�kbe szorulnak. Az appar�tus konzervat�v politikusai, akiknek m�sodrend� szerep�k volt a forradalomban, ellenkez�leg, mint diadalmas b�rokr�cia az el�t�rbe ker�lnek.

Ami a katonai appar�tust illeti, ez r�sze volt a b�rokrata appar�tusnak, �s jelleg�ben nem k�l�nb�z�tt t�le. El�g, ha annyit mondunk, hogy a polg�rh�bor� �veiben a V�r�s Hadsereg t�zezr�vel olvasztotta mag�ba a volt c�ri tiszteket. 1919. m�rcius 13-�n Lenin egy petrogr�di t�meggy�l�sen a k�vetkez�ket mondta: „Mikor Trockij elvt�rs nemr�g k�z�lte velem, hogy katonai szerveinkn�l a tisztek sz�ma n�h�ny t�zezerre tehet�, akkor kaptam konkr�t k�pet arr�1, miben rejlik ellens�g�nk hasznos�t�s�nak titka: hogyan kell r�venni a kommunizmus �p�t�s�re egykori ellenfeleit, hogyan kell a kommunizmust �p�teni azokb�l a t�gl�kb�l, amelyeket a kapitalist�k szedtek �ssze ellen�nk! M�s t�gl�ink nincsenek!” (Lenin M�vei, XXIV. k�tet, 1932, orosz kiad�s, gyors�r�sos jegyz�k�nyv, 65. old.). Ezek a tiszti �s hivatalnokk�derek az �lenj�r� munk�sok k�zvetlen nyom�sa �s fel�gyelete alatt az elso �vekben teljes�tett�k feladatukat. A kegyetlen harc t�z�ben sz� sem lehetett a tisztikar privil�giz�lt helyzet�r�l: m�g maga a kifejez�s is elt�nt a sz�t�rb�l. De a gy�zelmek, a b�k�s �llapotokra val� �tt�r�s ut�n �ppen a katonai appar�tus igyekezett az eg�sz b�rokrata appar�tus legbefoly�sosabb, legink�bb privil�giz�lt r�sz�v� v�lni. A hatalmat csak az ragadhatta volna meg a tisztikarra t�maszkodva, aki hajland� lett volna m�lt�nyolni a tiszti kaszt jellegzetes v�gyait, azaz aki hajland� lett volna el�kel� helyzetet biztos�tani sz�m�ra, bevezetni a rangokat, a rendjeleket, egysz�val azonnal, egycsap�sra megtenni mindazt, amit a szt�lini b�rokr�cia fokozatosan tett meg a k�vetkezo 10-12 �vben. Egy pillanatig sem k�ts�ges, hogy azokban a napokban semmilyen neh�zs�get sem okozott volna katonai fordulatot v�grehajtani Zinovjev, Kamenyev, Szt�lin �s a t�bbiek frakci�ja ellen, m�g v�ront�sra sem lett volna sz�ks�g. De egy ilyen fordulat eredm�nyek�ppen felgyorsult volna az a b�rokratiz�l�d�s �s bonapartizmus, amely ellen a baloldali ellenz�k harcba l�pett.

A leninista bolsevikok feladata a l�nyeget illet�en nem az volt, hogy a p�rtb�rokr�cia ellen a katonaira t�maszkodjanak, hanem hogy a prolet�rok �lcsapat�ra — s rajtuk kereszt�l a n�pt�megekre — t�maszkodva megf�kezz�k a b�rokr�ci�t, megtiszt�ts�k az idegen elemekt�l, al�vess�k a dolgoz�k �ber ellen�rz�s�nek, �s politik�j�t a forradalmi internacionalizmus medr�be terelj�k. De minthogy a polg�rh�bor�, az �hez�s, a j�rv�nyok �vei alatt a forradalmi t�megek minden er�forr�sa kimer�lt, a b�rokr�cia pedig borzaszt�an felduzzadt �s elszemtelenedett, a prolet�rforradalm�rok bizonyultak gyeng�bbnek. Igaz, a leninista bolsevikok z�szlaja alatt t�bb t�zezer kiv�l� forradalm�r harcos t�m�r�lt, k�zt�k katon�k is. A halad� munk�sok rokonszenvvel viszonyultak az ellenz�khez. De ez a rokonszenv passz�v maradt: a t�megek m�r nem hittek abban, hogy harc �r�n komolyan meg lehet v�ltoztatni a helyzetet. K�zben pedig a b�rokr�cia egyre csak ezt hajtogatta: „Az ellenz�k nemzetk�zi forradalmat akar, �s arra k�sz�l, hogy beler�ntson minket egy forradalmi h�bor�ba. El�g volt a megr�zk�dtat�sokb�l, a sz�rny� csap�sokb�l. R�szolg�ltunk a pihen�sre. Nincs sz�ks�g�nk m�r semmilyen “permanens forradalomra”. Mi magunk fogjuk itt l�trehozni a szocialista t�rsadalmat. Munk�sok �s parasztok, t�maszkodjatok r�nk, vezet�itekre!” Ez a konzervat�v, nemzeti agit�ci�, melyet egy�bk�nt az internacionalist�k d�h�dt, olykor v�gletesen reakci�s r�galmaz�sa k�s�rt, j�l �sszekov�csolta mind a katonai, mind a civil b�rokr�ci�t, �s k�ts�gtelen�l visszhangra tal�lt a kimer�lt �s elmaradott munk�s- �s parasztt�megekn�l. A bolsevik �lcsapat �gy elszigetel�d�tt, �s r�szenk�nt sz�tvert�k. Ennyi a titka a themidori�nus b�rokr�cia gy�zelm�nek.

A Szt�lin rendk�v�li taktikai �rz�k�r�l, szervez�i k�pess�geir�l sz�l� �ll�t�sok nem egyebek m�toszn�l, amelyet tudatosan teremtett meg a Szovjetuni� �s a Komintern b�rokr�ci�ja. Ezt �tvette a baloldali polg�ri �rtelmis�g, amely individualizmusa ellen�re, sz�vesen hajt fejet a diadal el�tt. Ezek az urak nem vettek tudom�st Leninr�l, nem ismert�k el, amikor az a nemzetk�zi cs�csel�kt�l �ld�z�tten el�k�sz�tette a forradalmat. Viszont „elismert�k” Szt�lint, amikor az ilyen elismer�s semmit sem jelent, csup�n passzi�t, olykor pedig kifejezetten el�ny�s.

A baloldali ellenz�k elleni harcot tulajdonk�ppen nem Szt�lin, hanem Zinovjev kezdem�nyezte. Szt�lin kezdetben ingadozott, �s v�rakoz� �ll�spontra helyezkedett. Hiba lenne azt gondolni, hogy Szt�linnak m�r kezdett�l volt valamilyen strat�giai terve. Tapogat�dzott. K�ts�gtelen, hogy a forradalmi marxista gy�ms�g nyomasztotta. Val�ban egyszer�bb, nemzetibb jelleg�, „megb�zhat�bb” politik�t keresett. A r�szakad� siker ott �rte a legv�ratlanabbul. Ez az �j uralkod� r�teg, a forradalmi arisztokr�cia sikere volt, amely igyekezett megszabadulni a t�megek ellen�rz�s�t�l, �s sz�ks�ge volt bels� �gyeihez egy er�s, megb�zhat� d�nt�b�r�ra. Szt�lin, a prolet�rforradalom m�sodrend� figur�ja, a thermidori�nus b�rokr�cia vitathatatlan vez�re lett, elso ebben a k�zegben — de nem t�bb.(2)

Malaparte, a fasiszta vagy f�lfasiszta olasz �r�, kiadott egy k�nyvecsk�t Az �llamcs�ny technik�ja c�mmel, melyben kifejti azt a gondolatot, hogy „Trockij forradalmi taktik�ja”, Lenin strat�gi�j�val ellent�tben, b�rmely orsz�gban, b�rmilyen felt�telek mellett gy�zelemhez vezethet. Neh�z lenne kital�lni enn�l ostob�bb elm�letet! Mellesleg azok a b�lcsek, akik m�r r�g�ta azzal v�dolnak minket, hogy a hat�rozatlans�gunk miatt vesz�tett�k el a hatalmat, l�nyeg�ben Malaparte �ll�spontj�t osztj�k: �gy gondolj�k, l�teznek bizonyos „titkos” technik�k, melyek seg�ts�g�vel ki lehet v�vni, �s meg lehet tartani a forradalmi hatalmat, f�ggetlenn�l b�rmilyen fontos objekt�v t�nyez�t�l, mint p�ld�ul, hogy gy�znek-e, vagy elbuknak a forradalmak Nyugaton �s Keleten, fellend�l�ben vagy hanyatl�ban van-e a t�megmozgalom az orsz�gban stb. A hatalom nem holmi d�j, amely az „�gyesebbnek” jut. A hatalom emberek k�z�tti, v�gs� soron oszt�lyok k�z�tti viszony. A j� vezet�s, err�l m�r volt sz�, fontos t�nyez�je a sikereknek. De ez egy�ltal�n nem jelenti azt, hogy a vezet�s minden felt�tel mellett biztos�thatja a gy�zelmet. A dolgot v�gs� soron az oszt�lyharc d�nti el, illetve azok a belso �talakul�sok, amelyek az egym�ssal k�zd� t�megekben lezajlanak.

Arra a k�rd�sre, mik�nt alakult volna a harc menete, ha Lenin �letben marad, term�szetesen nem lehet matematikai pontoss�ggal v�laszolni. Hogy Lenin k�rlelhetetlen ellenfele lett volna a moh�, konzervat�v b�rokr�ci�nak �s Szt�lin politik�j�nak, aki egyre ink�bb a b�rokr�ci�val kapcsolta �ssze saj�t sors�t, az vitathatatlanul l�that� Leninnek �lete utols� szakasz�b�l sz�rmaz� t�bb level�b�l, cikk�b�l �s javaslat�b�l, �gy „V�grendelet�b�l”, amelyben javasolta, hogy Szt�lint v�lts�k le a f�titk�r posztj�r�l, v�g�l utols� level�b�l, amelyben megszak�tott Szt�linnal „minden szem�lyes �s elvt�rsi kapcsolatot”. A k�t betegs�gi roham k�z�tti id�szakban Lenin azt aj�nlotta nekem, hogy alak�tsunk egy�tt frakci�t a b�rokr�cia, s annak vez�rkara, a KB Szervez� Bizotts�ga ellen, melyet Szt�lin ir�ny�tott. A p�rt XII. kongresszus�ra Lenin, saj�t kifejez�se szerint, „bomb�t” k�sz�tett Szt�lin ellen. Mindezt — pontos �s k�ts�gbevonhatatlan dokumentumok alapj�n — elmondom �n�letrajzomban �s a Lenin v�grendelete c�m� k�l�n munk�mban

. Lenin el�k�sz�leti int�zked�sei azt mutatj�k, hogy nagyon neh�znek v�lte a k�sz�b�n �ll� harcot; term�szetesen nem az�rt, mert szem�lyesen f�lt Szt�lint�l mint ellenf�lt�l (err�l besz�lni is nevets�ges), hanem mert Szt�lin m�g�tt vil�gosan felismerte a hatalmas r�teget alkot� korm�nyz� b�rokr�cia komoly �rdek�sszefon�d�s�t. Szt�lin m�r Lenin �let�ben �sk�l�dott ellene, �gyn�kein kereszt�l �vatosan terjesztve a h�rt, hogy Lenin szellemileg rokkant, nem �rti a helyzetet stb., egysz�val sz�rnyra keltette azt a legend�t, amely ma a Komintern nem hivatalos verzi�ja annak megmagyar�z�s�ra, mi�rt volt Lenin �let�nek utols� m�sf�l-k�t esztendej�ben �les ellent�t Lenin �s Szt�lin k�z�tt. Val�j�ban mindazok a cikkek �s levelek, amelyeket Lenin m�r betegen dikt�lt, tal�n eszmevil�g�nak leg�rettebb gy�m�lcsei. Ennek a „rokkantnak” az �leselm�j�s�ge egy tucatnyi Szt�linnak is b�s�ggel el�g lett volna.

Teljes bizonyoss�ggal �ll�that�, hogy ha Lenin tov�bb �l, a b�rokratikus mindenhat�s�g nyom�sa — legal�bbis az elso �vekben — lassabban �rv�nyes�lt volna. De Krupszkaja m�r 1926-ban a k�vetkez�ket mondta a baloldali ellenz�k k�r�ben: „Ha Iljics �lne, m�r biztos b�rt�nben �lne”. Lenin f�lelmei �s aggaszt� j�slatai akkor m�g frissen �ltek Krupszkaja eml�kezet�ben, �s egy�ltal�n nem ringatta ill�zi�kban mag�t Lenin szem�lyes mindenhat�s�g�val kapcsolatban. Az o szavaib�l meg�rtette, hogy a legjobb korm�nyos is f�gg a szembej�v� vagy h�tsz�lt�l �s az �ramlatokt�l.
*
Teh�t Szt�lin gy�zelme elker�lhetetlen volt? Teh�t a baloldali ellenz�k (a leninista bolsevikok) harca rem�nytelen volt? Az ilyen k�rd�sfelvet�s absztrakt, sematikus, fatalista. A harc menete nyilv�nval�v� tette, hogy a leninista bolsevikok a Szovjetuni�ban teljes gy�zelmet aratni — vagyis kiv�vni a hatalmat, �s megsz�ntetni a b�rokratikus r�kfen�j�t — nem tudtak, �s nem is fognak tudni a vil�gforradalom t�mogat�sa n�lk�l. De ez t�volr�l sem jelenti azt, hogy harcuk nyomtalanul folyt le. Ha nincs az ellenz�k b�tor kritik�ja, ha a b�rokr�cia nem retteg az ellenz�kt�l, Szt�lin �s Buharin ir�nyvonala a kul�kokat illet�en elker�lhetlen�l a kapitalizmus �jj�sz�let�s�hez vezetett volna. Az ellenz�k ostorcsap�sai alatt a b�rokr�cia k�nytelen volt fontos elemeket k�lcs�nvenni platformunkb�l. Azonban a leninist�k megmenteni a szovjet rendszert a torzul�st�l �s a szem�lyi uralom visszatasz�t� jelens�geit�l nem tudt�k. De megmentett�k a teljes �sszeoml�st�l, �tj�t �llva a kapitalista restaur�ci�nak. A b�rokr�cia progressz�v reformjai az ellenz�k forradalmi harc�nak mell�kterm�kei voltak. Ez egy�ltal�n nem el�g�t ki minket. De ez is valami.

A nemzetk�zi munk�smozgalom porondj�n, amit�l a szovjet b�rokr�cia csak k�zvetve f�gg, a helyzet �sszehasonl�thatatlanul kedvez�tlenebb volt, mint a Szovjetuni�ban. A Komintern k�zvet�t�s�vel a szt�linizmus v�lt a vil�gforradalom legnagyobb f�kez�j�v�. Szt�lin n�lk�l nem l�tezne Hitler. Ma Franciaorsz�gban a szt�linizmus a leverts�g politik�j�val, amelyet „n�pfront”- politik�nak neveznek, a proletari�tus �j veres�g�t k�sz�ti el�. De a baloldali ellenz�k harca itt sem maradt eredm�nytelen. Az eg�sz vil�gon feln�v�ben vannak, �s sokasodnak a val�di prolet�rforradalm�rok, az igazi bolsevikok, akik nem a szovjet b�rokr�ci�hoz csatlakoztak, hogy kihaszn�lj�k tekint�ly�t �s p�nzt�r�t, hanem Lenin programj�hoz �s az okt�beri forradalom z�szlaj�hoz. Az imperializmus, a reformizmus �s a szt�linizmus egyes�lt er�inek val�ban sz�rny�, a t�rt�nelemben mindeddig p�ld�tlan �ld�z�se k�zepette a leninista bolsevikok er�s�dnek, izmosodnak, �s mindink�bb kiv�vj�k a halad� munk�sok bizalm�t. A most zajl� fordulat nyilv�nval� t�nete p�ld�ul a p�rizsi szocialista ifj�s�g nagyszer� fejl�d�se. A vil�gforradalom a Negyedik Internacion�l� z�szlaja alatt folyik majd. Elso sikerei ut�n k� k�v�n nem marad a szt�lini klikk mindenhat�s�g�b�l, legend�ib�l, r�galmaib�l �s felf�jt h�rnev�b�l. A szovjet k�zt�rsas�g, ak�rcsak a vil�g prolet�r �lcsapata, v�gleg megszabadul a b�rokratizmus polipj�t�l. A szt�linizmus t�rt�nelmi �sszeoml�sa elrendeltetett, �s ez meg�rdemelt b�ntet�s az�rt a sz�mtalan b�ntett�rt, melyet a vil�g munk�soszt�ly�val szemben elk�vetett. M�s bossz�t nem v�runk �s nem akarunk!
1935. november 12.
 
________________________________________
(1)A szt�linist�kn�l �ppen ellenkez� a helyzet: a gazdas�gi �l�nk�l�s �s a viszonylagos politikai egyens�ly idej�n meghirdett�k „az utc�k megh�d�t�s�t”, a „barik�dokat”, azt, hogy „szovjeteket mindenhova”, most pedig, amikor Franciaorsz�g m�ly t�rsadalmi �s politikai v�ls�gban van, a radik�lisok, vagyis egy velej�ig rothadt polg�ri p�rt nyak�ba borulnak. R�g�ta ismert, hogy ezeknek az uraknak az a szok�sa, hogy esk�v�n gy�szdalokat �nekelnek, temet�sen pedig H�m�nt dics��t� himnuszokat.
(2)Szt�linr�l mint marxista teoretikusr�l csak az igazi lak�jok besz�lhetnek. K�nyve, A leninizmus k�rd�sei, egy eklektikus kompil�ci�, tele iskol�s hib�kkal. A nemzeti b�rokr�cia azonban egy�ltal�n nem „elm�lettel” gy�zte le a marxista ellenz�ket, hanem t�rsadalmi s�ly�val.
 
________________________________________
Lev Trockij Internet Arch�vum
ul Faure-t�l �s m�sokt�l) elt�r�en nem tagadj�k a szem�lyis�g szerep�t, kezdem�nyez�k�szs�g�nek, b�tors�g�nak jelent�s�g�t a t�rsadalmi harcban. De az idealist�kt�l elt�r�en a marxist�k tudj�k, hogy a tudat al� van rendel�dve a l�tnek. A forradalomban a vezet�snek �ri�si szerepe van. J� vezet�s n�lk�l a proletari�tus nem gy�zhet. De a legjobb vezet�s sem k�pes forradalmat csin�lni, ha nincsenek meg hozz� az objekt�v felt�telek. A prolet�r vezet�s legfontosabb er�nyei k�z� tartozik az a k�pess�g, hogy el tudja d�nteni, mikor lehet t�madni, �s mikor sz�ks�ges visszavonulni. Ebben a k�pess�gben volt Lenin legnagyobb ereje.(1)
A baloldali ellenz�k b�rokr�cia ellen folytatott harc�nak sikere vagy kudarca bizonyos m�rt�kig term�szetesen att�l f�gg�tt, milyen vezet�ssel rendelkeztek a szemben�ll� felek. De miel�tt err�l besz�ln�nk, vil�gosan meg kell �rteni, milyen is ez a k�t t�bor; mert az egyik t�bor legjobb vezet�je teljesen hasznavehetetlennek bizonyulhat a m�sikban, �s megford�tva. A k�zkelet� (�s naiv) k�rd�s: „mi�rt nem haszn�lta fel Trockij idej�ben a katonai appar�tust Szt�lin ellen?”, mindenn�l f�nyesebben tan�s�tja, mennyire nem akarj�k, vagy nem k�pesek v�giggondolni azokat az �ltal�nos t�rt�nelmi okokat, amelyek a szovjet b�rokr�cia gy�zelm�hez vezettek a proletari�tus forradalmi �lcsapat�val szemben. Ezekr�l az okokr�l — kezdve eg�szen az �n�letrajzomt�l — nem egyszer �rtam munk�imban. Megpr�b�lom n�h�ny sorban �sszefoglalni a legfontosabb k�vetkeztet�seket.

Az okt�beri forradalom gy�zelm�t nem a jelenlegi b�rokr�cia v�vta ki, hanem a bolsevik vezet�s alatt �ll� munk�sok �s parasztok t�megei. A b�rokr�cia csak a v�gs� gy�zelem ut�n kezdett n�vekedni, sorait nemcsak forradalm�r munk�sokkal t�lt�tte fel, hanem m�s oszt�lyok k�pvisel�ivel is (volt c�ri hivatalnokok, tisztek, polg�ri �rtelmis�giek �s m�sok). Ha megn�zz�k a jelenlegi b�rokr�cia id�sebb nemzed�k�t, az okt�beri forradalom idej�n t�lnyom� t�bbs�g�kben a burzso�zia t�bor�ban �lltak (p�ldak�nt vegy�k csak a szovjet k�veteket: Potyomkin, Majszkij, Trojanovszkij, Szuric, Hincsuk �s m�sok). A jelenlegi b�rokrat�k k�z�l azok, akik okt�ber napjaiban a bolsevikok t�bor�hoz tartoztak, t�bbnyire nem j�tszottak jelent�s szerepet sem a fordulat el�k�sz�t�s�ben, sem v�grehajt�s�ban, sem az azt k�vet� elso �vekben. Ez mindenekel�tt mag�ra Szt�linra vonatkozik. Ami a fiatal b�rokrat�kat illeti, �ket az id�sebbek v�logatt�k ki, �s nevelt�k f�l, �ltal�ban saj�t fiaik k�z�l. Ennek az �j, forradalom ut�ni r�tegnek lett a „vez�re” Szt�lin.

A szakszervezeti mozgalom t�rt�nete egyik orsz�gban sem csak a sztr�jkok, s �ltal�ban a t�megmozgalmak t�rt�nete, hanem a szakszervezeti b�rokr�cia kialakul�s�nak t�rt�nete is. El�g j�l ismert, milyen hatalmas konzervat�v er�v� n�tte ki mag�t ez a b�rokr�cia, �s milyen hib�tlan �rz�kkel v�logatja ki, s neveli fel a megfelel� m�don a maga sz�m�ra „zseni�lis” vez�reit: Gompers, Green, Legien, Leipart, Jouhaux, Citrine �s m�sok. Ha Jouhaux egyel�re sikerrel v�di poz�ci�it a baloldali t�mad�sokt�l, ez nem az�rt van, mert nagy strat�ga (b�r k�ts�gtelen�l b�rokrata koll�g�i fellett �ll; nemhi�ba illeti ot ebben a k�rnyezetben az elso hely), hanem mert appar�tusa minden nap minden �r�j�ban sz�v�san k�zd fennmarad�s��rt, kollekt�van v�lasztja ki a legjobb harcmodort, Jouhaux helyett gondolkozik, sugalmazza sz�m�ra a kell

�o d�nt�sek meghozatal�t. De ez egy�ltal�n nem jelenti azt, hogy Jouhaux legy�zhetetlen. Ha a helyzet �les fordulatot vesz — a forradalom vagy a fasizmus ir�ny�ba — az eg�sz szakszervezeti appar�tus azonnal elveszti magabiztoss�g�t, ravasz man�verei er�tlenekk� v�lnak, maga Jouhaux pedig nem impoz�ns, hanem sz�nalmas benyom�st fog kelteni. Eml�kezz�nk csak, milyen megvetett senkih�ziak voltak a n�met szakszervezetek mindenhat�, g�g�s vezet�i 1918-ban, mikor akaratuk ellen�re kit�rt a forradalom, vagy 1932-ben, amikor el�ret�rt Hitler. Ezekb�l a p�ld�kb�l l�that�, mib�l fakad a b�rokr�cia ereje �s gyenges�ge. Ez a r�teg a t�megmozgalomb�l no ki a harc elso, h�si szakasz�ban. De miut�n a t�megek f�l� emelkedik, �s megoldja saj�t „szoci�lis probl�m�it” — biztos�tja fennmarad�s�t, befoly�s�t, tekint�ly�t stb. —, a b�rokr�cia egyre ink�bb arra t�rekszik, hogy passzivit�sban tartsa a t�megeket. Minek kock�ztasson? Hiszen neki m�r van vesztenival�ja. A reformista b�rokr�cia befoly�s�nak �s j�l�t�nek igazi vir�gkora a kapitalista fellend�l�s �s a dolgoz�k viszonylagos passzivit�s�nak id�szak�ra esik. De amikor ez a passzivit�s jobbr�l vagy balr�l megt�rik, a b�rokr�cia d�zs�l�se v�get �r. B�lcsess�ge �s ravaszs�ga ostobas�gg� �s gyenges�gg� v�ltozik. A „vez�rek” term�szete mindig azon oszt�ly (vagy r�teg) term�szet�nek felel meg, amelyet vezetnek, illetve annak az objekt�v helyzetnek, amelyben ez az oszt�ly (vagy r�teg) van.

A szovjet b�rokr�cia m�rhetetlen�l hatalmasabb, mint az �sszes kapitalista orsz�g reformista b�rokr�ci�ja egy�ttv�ve, mert kez�ben van az �llamhatalom, minden ezzel j�r� el�nnyel �s privil�giummal egy�tt. Igaz, a szovjet b�rokr�cia a gy�ztes prolet�rforradalom talaj�b�l n�tt ki. De elk�peszt� naivit�s lenne, ha emiatt idealiz�ln�nk mag�t a b�rokr�ci�t. Egy szeg�ny orsz�gban, �s a Szovjetuni� m�g ma is nagyon szeg�ny orsz�g, ahol csak a lakoss�g eleny�sz� kisebbs�ge jut hozz� elegend� �lelmiszerhez �s ruh�zathoz, nos, egy ilyen orsz�gban kisebb-nagyobb b�rokrat�k milli�i igyekeznek megoldani mindenekel�tt saj�t „szoci�lis probl�m�jukat”, vagyis azt, hogyan biztos�thatj�k saj�t j�l�t�ket. Innen ered a b�rokr�cia v�gtelen egoizmusa �s konzervativizmusa, f�lelme a t�megek el�gedetlens�g�t�l, a kritik�val szembeni gy�l�lete, ez�rt fojt el elk�peszt� sz�v�ss�ggal minden szabad gondolatot, v�g�l, ez�rt hajt fejet k�pmutat�, vall�sos m�don a „vez�r” el�tt, akiben korl�tlan hatalma �s privil�giumai testes�lnek meg. Mindez egy�tt alkotja a „trockizmus” elleni harc tartalm�t.

Teljesen egy�rtelm� az a nagyon fontos t�ny, hogy a b�rokr�cia ann�l hatalmasabb� v�lt, min�l s�lyosabb csap�sok �rt�k a vil�gon a munk�soszt�lyt. A forradalmi mozgalmak veres�ge Eur�p�ban �s �zsi�ban fokozatosan megingatta a szovjet munk�sok hit�t abban, hogy sz�vets�geseik lesznek k�lf�ld�n. Az orsz�gban sz�nni nem akar� �ns�g uralkodott. A munk�soszt�ly legb�trabb, leg�nfel�ldoz�bb k�pvisel�i vagy elpusztultak a polg�rh�bor�ban, vagy n�h�ny fokkal feljebb emelkedtek, s t�bbs�g�kben asszimil�l�dtak a b�rokr�ci�hoz, elvesz�tve ezzel forradalmi szellem�ket. A sz�les n�pt�megek, kimer�lve a forradalmi �vek sz�rny� megpr�b�ltat�sait�l, kil�t�saikat vesztve, a csal�dotts�g keser�s�g�vel passz�vv� v�ltak. Hasonl� reakci� figyelhet� meg, ahogy err�l m�r volt sz�, minden forradalom ut�n. Az okt�beri forradalom mint prolet�rforradalom felbecs�lhetetlen t�rt�nelmi f�l�nye abban van, hogy a t�megek kimer�lts�g�t �s csal�dotts�g�t nem az oszt�lyellens�g haszn�lta ki, nem a burzso�zia �s a nemess�g, hanem mag�nak a munk�soszt�lynak a legfels�bb r�tege �s a vele �sszefon�dott k�zb�ls� csoportok, amelyek belevegy�ltek a szovjet b�rokr�ci�ba.

A val�di prolet�rforradalm�rok els�sorban nem az appar�tusb�l, hanem a forradalmi t�megek aktivit�s�b�l mer�tett�k erej�ket. T�bbek k�z�tt a V�r�s Hadsereget sem „apparatcsikok” hozt�k l�tre (a legkritikusabb �vekben az appar�tus m�g nagyon gyenge volt), hanem h�s munk�sk�derek, akik a bolsevikok vezet�se alatt maguk k�r� t�m�r�tett�k a fiatal parasztokat, �s harcba vitt�k �ket. A forradalmi mozgalom hanyatl�sa, a kimer�lts�g, a veres�gek Eur�p�ban �s �zsi�ban, a munk�st�megek csal�dotts�ga sz�ks�gszer�en �s egyenesen oda vezetett, hogy a forradalmi internacionalist�k poz�ci�i meggyeng�ltek, ugyanakkor meger�s�d�tt a konzervat�v, nemzeti b�rokr�cia. helyzete. A forradalomban �j fejezet kezd�dik. A kor�bbi id�szak vezet�i ellenz�kbe szorulnak. Az appar�tus konzervat�v politikusai, akiknek m�sodrend� szerep�k volt a forradalomban, ellenkez�leg, mint diadalmas b�rokr�cia az el�t�rbe ker�lnek.

Ami a katonai appar�tust illeti, ez r�sze volt a b�rokrata appar�tusnak, �s jelleg�ben nem k�l�nb�z�tt t�le. El�g, ha annyit mondunk, hogy a polg�rh�bor� �veiben a V�r�s Hadsereg t�zezr�vel olvasztotta mag�ba a volt c�ri tiszteket. 1919. m�rcius 13-�n Lenin egy petrogr�di t�meggy�l�sen a k�vetkez�ket mondta: „Mikor Trockij elvt�rs nemr�g k�z�lte velem, hogy katonai szerveinkn�l a tisztek sz�ma n�h�ny t�zezerre tehet�, akkor kaptam konkr�t k�pet arr�1, miben rejlik ellens�g�nk hasznos�t�s�nak titka: hogyan kell r�venni a kommunizmus �p�t�s�re egykori ellenfeleit, hogyan kell a kommunizmust �p�teni azokb�l a t�gl�kb�l, amelyeket a kapitalist�k szedtek �ssze ellen�nk! M�s t�gl�ink nincsenek!” (Lenin M�vei, XXIV. k�tet, 1932, orosz kiad�s, gyors�r�sos jegyz�k�nyv, 65. old.). Ezek a tiszti �s hivatalnokk�derek az �lenj�r� munk�sok k�zvetlen nyom�sa �s fel�gyelete alatt az elso �vekben teljes�tett�k feladatukat. A kegyetlen harc t�z�ben sz� sem lehetett a tisztikar privil�giz�lt helyzet�r�l: m�g maga a kifejez�s is elt�nt a sz�t�rb�l. De a gy�zelmek, a b�k�s �llapotokra val� �tt�r�s ut�n �ppen a katonai appar�tus igyekezett az eg�sz b�rokrata appar�tus legbefoly�sosabb, legink�bb privil�giz�lt r�sz�v� v�lni. A hatalmat csak az ragadhatta volna meg a tisztikarra t�maszkodva, aki hajland� lett volna m�lt�nyolni a tiszti kaszt jellegzetes v�gyait, azaz aki hajland� lett volna el�kel� helyzetet biztos�tani sz�m�ra, bevezetni a rangokat, a rendjeleket, egysz�val azonnal, egycsap�sra megtenni mindazt, amit a szt�lini b�rokr�cia fokozatosan tett meg a k�vetkezo 10-12 �vben. Egy pillanatig sem k�ts�ges, hogy azokban a napokban semmilyen neh�zs�get sem okozott volna katonai fordulatot v�grehajtani Zinovjev, Kamenyev, Szt�lin �s a t�bbiek frakci�ja ellen, m�g v�ront�sra sem lett volna sz�ks�g. De egy ilyen fordulat eredm�nyek�ppen felgyorsult volna az a b�rokratiz�l�d�s �s bonapartizmus, amely ellen a baloldali ellenz�k harcba l�pett.

A leninista bolsevikok feladata a l�nyeget illet�en nem az volt, hogy a p�rtb�rokr�cia ellen a katonaira t�maszkodjanak, hanem hogy a prolet�rok �lcsapat�ra — s rajtuk kereszt�l a n�pt�megekre — t�maszkodva megf�kezz�k a b�rokr�ci�t, megtiszt�ts�k az idegen elemekt�l, al�vess�k a dolgoz�k �ber ellen�rz�s�nek, �s politik�j�t a forradalmi internacionalizmus medr�be terelj�k. De minthogy a polg�rh�bor�, az �hez�s, a j�rv�nyok �vei alatt a forradalmi t�megek minden er�forr�sa kimer�lt, a b�rokr�cia pedig borzaszt�an felduzzadt �s elszemtelenedett, a prolet�rforradalm�rok bizonyultak gyeng�bbnek. Igaz, a leninista bolsevikok z�szlaja alatt t�bb t�zezer kiv�l� forradalm�r harcos t�m�r�lt, k�zt�k katon�k is. A halad� munk�sok rokonszenvvel viszonyultak az ellenz�khez. De ez a rokonszenv passz�v maradt: a t�megek m�r nem hittek abban, hogy harc �r�n komolyan meg lehet v�ltoztatni a helyzetet. K�zben pedig a b�rokr�cia egyre csak ezt hajtogatta: „Az ellenz�k nemzetk�zi forradalmat akar, �s arra k�sz�l, hogy beler�ntson minket egy forradalmi h�bor�ba. El�g volt a megr�zk�dtat�sokb�l, a sz�rny� csap�sokb�l. R�szolg�ltunk a pihen�sre. Nincs sz�ks�g�nk m�r semmilyen “permanens forradalomra”. Mi magunk fogjuk itt l�trehozni a szocialista t�rsadalmat. Munk�sok �s parasztok, t�maszkodjatok r�nk, vezet�itekre!” Ez a konzervat�v, nemzeti agit�ci�, melyet egy�bk�nt az internacionalist�k d�h�dt, olykor v�gletesen reakci�s r�galmaz�sa k�s�rt, j�l �sszekov�csolta mind a katonai, mind a civil b�rokr�ci�t, �s k�ts�gtelen�l visszhangra tal�lt a kimer�lt �s elmaradott munk�s- �s parasztt�megekn�l. A bolsevik �lcsapat �gy elszigetel�d�tt, �s r�szenk�nt sz�tvert�k. Ennyi a titka a themidori�nus b�rokr�cia gy�zelm�nek.

A Szt�lin rendk�v�li taktikai �rz�k�r�l, szervez�i k�pess�geir�l sz�l� �ll�t�sok nem egyebek m�toszn�l, amelyet tudatosan teremtett meg a Szovjetuni� �s a Komintern b�rokr�ci�ja. Ezt �tvette a baloldali polg�ri �rtelmis�g, amely individualizmusa ellen�re, sz�vesen hajt fejet a diadal el�tt. Ezek az urak nem vettek tudom�st Leninr�l, nem ismert�k el, amikor az a nemzetk�zi cs�csel�kt�l �ld�z�tten el�k�sz�tette a forradalmat. Viszont „elismert�k” Szt�lint, amikor az ilyen elismer�s semmit sem jelent, csup�n passzi�t, olykor pedig kifejezetten el�ny�s.

A baloldali ellenz�k elleni harcot tulajdonk�ppen nem Szt�lin, hanem Zinovjev kezdem�nyezte. Szt�lin kezdetben ingadozott, �s v�rakoz� �ll�spontra helyezkedett. Hiba lenne azt gondolni, hogy Szt�linnak m�r kezdett�l volt valamilyen strat�giai terve. Tapogat�dzott. K�ts�gtelen, hogy a forradalmi marxista gy�ms�g nyomasztotta. Val�ban egyszer�bb, nemzetibb jelleg�, „megb�zhat�bb” politik�t keresett. A r�szakad� siker ott �rte a legv�ratlanabbul. Ez az �j uralkod� r�teg, a forradalmi arisztokr�cia sikere volt, amely igyekezett megszabadulni a t�megek ellen�rz�s�t�l, �s sz�ks�ge volt bels� �gyeihez egy er�s, megb�zhat� d�nt�b�r�ra. Szt�lin, a prolet�rforradalom m�sodrend� figur�ja, a thermidori�nus b�rokr�cia vitathatatlan vez�re lett, elso ebben a k�zegben — de nem t�bb.(2)

Malaparte, a fasiszta vagy f�lfasiszta olasz �r�, kiadott egy k�nyvecsk�t Az �llamcs�ny technik�ja c�mmel, melyben kifejti azt a gondolatot, hogy „Trockij forradalmi taktik�ja”, Lenin strat�gi�j�val ellent�tben, b�rmely orsz�gban, b�rmilyen felt�telek mellett gy�zelemhez vezethet. Neh�z lenne kital�lni enn�l ostob�bb elm�letet! Mellesleg azok a b�lcsek, akik m�r r�g�ta azzal v�dolnak minket, hogy a hat�rozatlans�gunk miatt vesz�tett�k el a hatalmat, l�nyeg�ben Malaparte �ll�spontj�t osztj�k: �gy gondolj�k, l�teznek bizonyos „titkos” technik�k, melyek seg�ts�g�vel ki lehet v�vni, �s meg lehet tartani a forradalmi hatalmat, f�ggetlen�l b�rmilyen fontos objekt�v t�nyez�t�l, mint p�ld�ul, hogy gy�znek-e, vagy elbuknak a forradalmak Nyugaton �s Keleten, fellend�l�ben vagy hanyatl�ban van-e a t�megmozgalom az orsz�gban stb. A hatalom nem holmi d�j, amely az „�gyesebbnek” jut. A hatalom emberek k�z�tti, v�gs� soron oszt�lyok k�z�tti viszony. A j� vezet�s, err�l m�r volt sz�, fontos t�nyez�je a sikereknek. De ez egy�ltal�n nem jelenti azt, hogy a vezet�s minden felt�tel mellett biztos�thatja a gy�zelmet. A dolgot v�gs� soron az oszt�lyharc d�nti el, illetve azok a bels� �talakul�sok, amelyek az egym�ssal k�zd� t�megekben lezajlanak.

Arra a k�rd�sre, mik�nt alakult volna a harc menete, ha Lenin �letben marad, term�szetesen nem lehet matematikai pontoss�ggal v�laszolni. Hogy Lenin k�rlelhetetlen ellenfele lett volna a moh�, konzervat�v b�rokr�ci�nak �s Szt�lin politik�j�nak, aki egyre ink�bb a b�rokr�ci�val kapcsolta �ssze saj�t sors�t, az vitathatatlanul l�that� Leninnek �lete utols� szakasz�b�l sz�rmaz� t�bb level�b�l, cikk�b�l �s javaslat�b�l, �gy „V�grendelet�b�l”, amelyben javasolta, hogy Szt�lint v�lts�k le a f�titk�r posztj�r�l, v�g�l utols� level�b�l, amelyben megszak�tott Szt�linnal „minden szem�lyes �s elvt�rsi kapcsolatot”. A k�t betegs�gi roham k�z�tti id�szakban Lenin azt aj�nlotta nekem, hogy alak�tsunk egy�tt frakci�t a b�rokr�cia, s annak vez�rkara, a KB Szervez� Bizotts�ga ellen, melyet Szt�lin ir�ny�tott. A p�rt XII. kongresszus�ra Lenin, saj�t kifejez�se szerint, „bomb�t” k�sz�tett Szt�lin ellen. Mindezt — pontos �s k�ts�gbevonhatatlan dokumentumok alapj�n — elmondom �n�letrajzomban �s a Lenin v�grendelete c�m� k�l�n munk�mban. Lenin el�k�sz�leti int�zked�sei azt mutatj�k, hogy nagyon neh�znek v�lte a k�sz�b�n �ll� harcot; term�szetesen nem az�rt, mert szem�lyesen f�lt Szt�lint�l mint ellenf�lt�l (err�l besz�lni is nevets�ges), hanem mert Szt�lin m�g�tt vil�gosan felismerte a hatalmas r�teget alkot� korm�nyz� b�rokr�cia komoly �rdek�sszefon�d�s�t. Szt�lin m�r Lenin �let�ben �sk�l�dott ellene, �gyn�kein kereszt�l �vatosan terjesztve a h�rt, hogy Lenin szellemileg rokkant, nem �rti a helyzetet stb., egysz�val sz�rnyra keltette azt a legend�t, amely ma a Komintern nem hivatalos verzi�ja annak megmagyar�z�s�ra, mi�rt volt Lenin �let�nek utols� m�sf�l-k�t esztendej�ben �les ellent�t Lenin �s Szt�lin k�z�tt. Val�j�ban mindazok a cikkek �s levelek, amelyeket Lenin m�r betegen dikt�lt, tal�n eszmevil�g�nak leg�rettebb gy�m�lcsei. Ennek a „rokkantnak” az �leselm�j�s�ge egy tucatnyi Szt�linnak is b�s�ggel el�g lett volna.

Teljes bizonyoss�ggal �ll�that�, hogy ha Lenin tov�bb �l, a b�rokratikus mindenhat�s�g nyom�sa — legal�bbis az elso �vekben — lassabban �rv�nyes�lt volna. De Krupszkaja m�r 1926-ban a k�vetkez�ket mondta a baloldali ellenz�k k�r�ben: „Ha Iljics �lne, m�r biztos b�rt�nben �lne”. Lenin f�lelmei �s aggaszt� j�slatai akkor m�g frissen �ltek Krupszkaja eml�kezet�ben, �s egy�ltal�n nem ringatta ill�zi�kban mag�t Lenin szem�lyes mindenhat�s�g�val kapcsolatban. Az � szavaib�l meg�rtette, hogy a legjobb korm�nyos is f�gg a szembej�v� vagy h�tsz�lt�l �s az �ramlatokt�l.

*
Teh�t Szt�lin gy�zelme elker�lhetetlen volt? Teh�t a baloldali ellenz�k (a leninista bolsevikok) harca rem�nytelen volt? Az ilyen k�rd�sfelvet�s absztrakt, sematikus, fatalista. A harc menete nyilv�nval�v� tette, hogy a leninista bolsevikok a Szovjetuni�ban teljes gy�zelmet aratni — vagyis kiv�vni a hatalmat, �s megsz�ntetni a b�rokratikus r�kfen�j�t — nem tudtak, �s nem is fognak tudni a vil�gforradalom t�mogat�sa n�lk�l. De ez t�volr�l sem jelenti azt, hogy harcuk nyomtalanul folyt le. Ha nincs az ellenz�k b�tor kritik�ja, ha a b�rokr�cia nem retteg az ellenz�kt�l, Szt�lin �s Buharin ir�nyvonala a kul�kokat illet�en elker�lhetetlen�l a kapitalizmus �jj�sz�let�s�hez vezetett volna. Az ellenz�k ostorcsap�sai alatt a b�rokr�cia k�nytelen volt fontos elemeket k�lcs�nvenni platformunkb�l. Azonban a leninist�k megmenteni a szovjet rendszert a torzul�st�l �s a szem�lyi uralom visszatasz�t� jelens�geit�l nem tudt�k. De megmentett�k a teljes �sszeoml�st�l, �tj�t �llva a kapitalista restaur�ci�nak. A b�rokr�cia progressz�v reformjai az ellenz�k forradalmi harc�nak mell�kterm�kei voltak. Ez egy�ltal�n nem el�g�t ki minket. De ez is valami.

A nemzetk�zi munk�smozgalom porondj�n, amit�l a szovjet b�rokr�cia csak k�zvetve f�gg, a helyzet �sszehasonl�thatatlanul kedvez�tlenebb volt, mint a Szovjetuni�ban. A Komintern k�zvet�t�s�vel a szt�linizmus v�lt a vil�gforradalom legnagyobb f�kez�j�v�. Szt�lin n�lk�l nem l�tezne Hitler. Ma Franciaorsz�gban a szt�linizmus a leverts�g politik�j�val, amelyet „n�pfront”- politik�nak neveznek, a proletari�tus �j veres�g�t k�sz�ti el�. De a baloldali ellenz�k harca itt sem maradt eredm�nytelen. Az eg�sz vil�gon feln�v�ben vannak, �s sokasodnak a val�di prolet�rforradalm�rok, az igazi bolsevikok, akik nem a szovjet b�rokr�ci�hoz csatlakoztak, hogy kihaszn�lj�k tekint�ly�t �s p�nzt�r�t, hanem Lenin programj�hoz �s az okt�beri forradalom z�szlaj�hoz. Az imperializmus, a reformizmus �s a szt�linizmus egyes�lt er�inek val�ban sz�rny�, a t�rt�nelemben mindeddig p�ld�tlan �ld�z�se k�zepette a leninista bolsevikok er�s�dnek, izmosodnak, �s mindink�bb kiv�vj�k a halad� munk�sok bizalm�t. A most zajl� fordulat nyilv�nval� t�nete p�ld�ul a p�rizsi szocialista ifj�s�g nagyszer� fejl�d�se. A vil�gforradalom a Negyedik Internacion�l� z�szlaja alatt folyik majd. Elso sikerei ut�n k� k�v�n nem marad a szt�lini klikk mindenhat�s�g�b�l, legend�ib�l, r�galmaib�l �s felf�jt h�rnev�b�l. A szovjet k�zt�rsas�g, ak�rcsak a vil�g prolet�r �lcsapata, v�gleg megszabadul a b�rokratizmus polipj�t�l. A szt�linizmus t�rt�nelmi �sszeoml�sa elrendeltetett, �s ez meg�rdemelt b�ntet�s az�rt a sz�mtalan b�ntett�rt, melyet a vil�g munk�soszt�ly�val szemben elk�vetett. M�s bossz�t nem v�runk �s nem akarunk!
1935. november 12.
 
________________________________________
(1)A szt�linist�kn�l �ppen ellenkez� a helyzet: a gazdas�gi �l�nk�l�s �s a viszonylagos politikai egyens�ly idej�n meghirdett�k „az utc�k megh�d�t�s�t”, a „barik�dokat”, azt, hogy „szovjeteket mindenhova”, most pedig, amikor Franciaorsz�g m�ly t�rsadalmi �s politikai v�ls�gban van, a radik�lisok, vagyis egy velej�ig rothadt polg�ri p�rt nyak�ba borulnak. R�g�ta ismert, hogy ezeknek az uraknak az a szok�sa, hogy esk�v�n gy�szdalokat �nekelnek, temet�sen pedig H�m�nt dics��t� himnuszokat.
(2)Szt�linr�l mint marxista teoretikusr�l csak az igazi lak�jok besz�lhetnek. K�nyve, A leninizmus k�rd�sei, egy eklektikus kompil�ci�, tele iskol�s hib�kkal. A nemzeti b�rokr�cia azonban egy�ltal�n nem „elm�lettel” gy�zte le a marxista ellenz�ket, hanem t�rsadalmi s�ly�val.
 
________________________________________
Lev Trockij Internet Arch�vum

Written: 1935. november 12.
Source: A sz�muz�tt Trockij, Kolibri Kiad�, 1988
First Published: Boulletin Oppozicii, June 1936, No.46.
Translator: Forg�cs Iv�n
Online Version: Marxists Internet Archive (marxists.org) 2002
Transcription/HTML: Artur Anyiszonyan / Stevan Gostoji�
Copyleft: Marxists Internet Archive (www.marxists.org) 2003. Permission is granted to copy and/or distribute this document under the terms of the GNU Free Documentation License