Mihelyt az �lland� hadsereget �s a rend�rs�get, a r�gi korm�nyzat fizikai erej�nek alkot�elemeit m�r elt�vol�totta, a Komm�n azonnal hozz�l�tott, hogy a szellemi elnyom�hatalmat, a „papok uralm�t" megt�rje, kimondotta minden egyh�z feloszlat�s�t �s - amennyiben birtokos test�let volt - vagyon�nak elkobz�s�t. A papokat visszak�ldt�k a mag�n�let cs�ndj�be, hogy ott el�deiknek, az apostoloknak p�ld�j�t k�vetve, a h�v�k alamizsn�ib�l �ljenek. Az �sszes tanint�zeteket ingyenesen megnyitott�k a n�p el�tt �s ugyanakkor megtiszt�tott�k az egyh�z �s az �llam minden beavatkoz�s�t�l. Ezzel nemcsak az iskolai k�pzetts�g v�lt hozz�f�rhet�v� mindenki sz�m�ra, de maga a tudom�ny is megszabadult azokt�l a bilincsekt�l, melyeket az oszt�lyel��t�let �s a korm�nyhatalom rakott r�.
A b�r�s�gi tisztvisel�ket megfosztott�k l�tsz�lagos f�ggetlens�g�kt�l, amely csup�n arra szolg�lt, hogy leplezze aljas szolgalelk�s�g�ket minden egym�st k�vet� korm�ny ir�nt, melyek mindegyik�nek sorj�ban letett�k a h�s�gesk�t, majd megszegt�k azt. Mint a t�bbi hivatalnok, a magisztr�tusok �s b�r�k is v�lasztottak, felel�sek �s elmozd�that�k lettek.

A P�rizsi Komm�n term�szetesen arra volt hivatva, hogy p�ldak�p�l szolg�ljon Franciaorsz�g valamennyi nagy ipari centrum�nak. Ha P�rizsban �s a m�sodrang� fontoss�g� k�zpontokban a dolgok kommun�lis rendje fel�p�lt volna, a r�gi k�zpontos�tott korm�nynak a vid�ken is �t kellett volna adnia hely�t a termel�k �nkorm�nyzat�nak. A nemzeti szervezet egy r�vid v�zlat�ban, amelyet a Komm�nnek m�r nem volt ideje
 
kidolgozni, hat�rozottan az �ll, hogy m�g a legkisebb falu politikai form�ja is a Komm�n legyen, �s hogy az �lland� hadsereget vid�ken n�phadsereggel helyettes�ts�k, melynek szolg�lati idej�t igen r�vidre kell szabni. Minden ker�let k�zs�gei k�z�s �gyeiket a ker�let f�v�ros�ban �l�sez� k�pvisel�gy�l�s �tj�n int�zz�k �s ez a ker�leti gy�l�s azut�n ism�t k�ldj�n k�pvisel�ket P�rizsba, a Nemzeti Deleg�ci�ba: ezek a k�pvisel�k szint�n b�rmikor elmozd�that�k legyenek �s v�laszt�ik pontos utas�t�saihoz (mandat imperatif) legyenek k�tve. Azt a kev�s, de fontos funkci�t, ami m�g egy k�zponti korm�ny sz�m�ra fennmarad, nem akart�k megsz�ntetni, amint azt tudatosan hamisan �ll�tott�k, hanem kommun�lis �s ez�rt szigor�an felel�s hivatalnokokra b�zni.

A nemzet egys�g�t nem megt�rni akart�k, ellenkez�leg, a kommun�lis alkotm�ny feladata lett volna annak megszervez�se �s megval�s�t�sa annak az �llamhatalomnak az elpuszt�t�s�val, amely azt �ll�totta mag�r�l, hogy megtestes�t�je ennek a nemzett�l f�ggetlen �s af�l�tt �ll� egys�gnek, holott a nemzetnek �l�sk�d� kin�v�se csup�n. Azt t�zt�k ki c�lul, hogy a r�gi korm�nyhatalom kiz�r�lag elnyom� szerveit lenyesik, jogos funkci�it viszont kiragadj�k annak a hatalomnak a kez�b�l, amely ig�nyt tartott arra, hogy a t�rsadalom f�l�tt �lljon �s �tadj�k a t�rsadalom felel�s megb�zottainak. Az �ltal�nos v�laszt�jognak, ahelyett hogy h�rom vagy hat �venk�nt eld�ntse, az uralkod� oszt�ly melyik tagja k�pviselje a parlamentben a n�pet annak �rdekei ellen - a Komm�n�kben megszervezett n�pet kellett volna szolg�lnia �gy, mint ahogy az egy�ni v�laszt�jog minden munk�ltat�nak arra szolg�l, hogy kiv�lassza �zlet�be a munk�sokat �s fel�gyel�ket. �s tudvalev� dolog, hogy t�rsas�gok �pp�gy, mint egy�nek, komoly �zleti �gyekben rendszerint tudj�k, hogyan �ll�ts�k a megfelel� embert a megfelel� helyre, �s ha t�rt�netesen t�vedtek, t�ved�s�ket hogyan tegy�k azonnal j�v�. M�sr�szt viszont semmi sem �llhatott t�volabb a Komm�n szellem�t�l, mint az, hogy az �ltal�nos v�laszt�jogot hierarchikus invesztit�r�val* helyettes�tse.

Mer�ben �j t�rt�neti alkot�soknak �ltal�ban az a sorsuk, hogy a t�rsadalmi �let olyan r�gebbi, s�t t�l�lt form�i megism�tl�d�s�nek tartj�k, amelyekhez valamelyest hasonl�tanak. �gy ebben az �j Komm�nben, amely a modern �llamhatalmat megt�ri, azon k�z�pkori Komm�n�k ut�nzat�t l�tt�k, melyek ezt az �llamhatalmat megel�zt�k, majd ennek alapj�v� lettek. - A kommun�lis alkotm�nyt olyan k�s�rletnek tartott�k, mely arra vezet, hogy, mint Montesquieu �s a girondist�k �lmodt�k, kis �llamok sz�vets�g�vel helyettes�ts�k nagy nemzetek azon egys�g�t, amely, ha eredetileg politikai er�szakkal teremtett�k is meg, ma m�gis a t�rsadalmi termel�s hatalmas t�nyez�je. - A Komm�nnek az �llamhatalommal szembeni ellent�t�t t�vesen a m�rt�ktelen k�zpontos�t�s elleni r�gi harc egy t�lzott form�j�nak tartott�k. Saj�ts�gos t�rt�nelmi k�r�lm�nyek megg�tolhatt�k m�s orsz�gokban a burzso� korm�nyform�nak azt a klasszikus kialakul�s�t, amely Franciaorsz�gban bek�vetkezett �s megengedhett�k, hogy mint Angli�ban, a nagy k�zponti �llami szerveket a v�rosokban korrupt egyh�zk�zs�gi vezet�kkel (vestries) kuf�rkod� tan�cstagok-
* Invesztit�ra - kinevez�si rendszer.
 
kal, d�h�ng� szeg�nygy�mokkal, a vid�ken pedig val�s�ggal �r�k�lhet� b�keb�r�i tiszts�gekkel eg�sz�ts�k ki. A kommun�lis alkotm�ny �ppen ellenkez�leg visszaadta volna a t�rsadalmi testnek mind azt az er�t, amelyet eddig a t�rsadalomb�l t�pl�lkoz� �s azt szabad mozg�s�ban g�tol� �l�sdi �llam felem�sztett. Ez az egyetlen cselekedet elegend� lett volna arra, hogy Franciaorsz�g �jj��led�s�t elind�tsa. A vid�ki francia k�z�poszt�ly a Komm�nben annak az uralomnak a vissza�ll�t�s�ra ir�nyul� k�s�rletet l�tott, amelyet Lajos F�l�p alatt a vid�ken gyakorolt �s amelyet Louis Bonaparte alatt a falunak a v�rosok f�l�tti �ll�t�lagos uralma kiszor�tott.
A val�s�gban azonban a kommun�lis alkotm�ny a vid�ki termel�ket a ker�leti sz�khelyek szellemi vezet�se al� utalta �s ott a v�rosi munk�ss�gban biztos�totta sz�mukra �rdekeik term�szetes k�pvisel�it. - A Komm�n puszta l�te term�szetszer�leg mag�val hozta a helyi �nkorm�nyzatot, de m�r nem ellens�lyoz�sk�ppen a most f�l�slegess� v�lt �llamhatalommal szemben. Csak egy Bismarcknak juthatott esz�be, aki, mikor „v�r �s vas" intrik�i �ppen nem veszik ig�nybe, sz�vesen t�r vissza r�gi, szellemi kaliber�nek annyira megfelel� hivat�s�hoz, amelyet a „Kladderadatsch" (a berlini „Punch") munkat�rsak�nt t�lt�tt be -, csak egy ilyen agyban sz�lethetett meg az a gondolat, hogy a P�rizsi Komm�nnek a r�gi 1791-i francia v�rosi szervezet karikat�r�ja, a porosz v�rosi alkotm�ny ut�ni v�gyat tulajdon�tson, amely a v�rosi k�zigazgat�st a porosz �llam rend�ri g�pezet�nek puszt�n al�rendelt kerek�v� fokozza le. A Komm�n val�ra v�ltotta minden burzso� forradalom jelszav�t - olcs� korm�nyzatot - az�ltal, hogy megsz�ntette a k�t legnagyobb kiad�si forr�st, az �lland� hadsereget �s az �llami hivatalnoksereget. Puszta l�te felt�telezte a monarchia neml�t�t - a monarchi��t, amely legal�bbis Eur�p�ban az oszt�lyuralom szok�sos ballasztja �s n�lk�l�zhetetlen pal�stja. A k�zt�rsas�g sz�m�ra val�ban demokratikus int�zm�nyek alapj�t vetette meg. De sem az „igazi k�zt�rsas�g" nem volt v�gc�lja: csup�n k�s�r� k�r�lm�nyei voltak.

Az �rtelmez�sek sokf�les�ge, amit a Komm�nnek adtak, �s az �rdekek sokf�les�ge, ami benne kifejez�sre jutott, azt bizony�tja, hogy rendk�v�l rugalmas politikai forma volt, m�g valamennyi el�bbi korm�nyforma hat�rozottan elnyom�. Val�di titka a k�vetkez�: L�nyeg�ben a munk�soszt�ly korm�nya volt, a termel� oszt�lynak a kisaj�t�t� oszt�ly ellen v�vott harc�nak a term�ke, az a v�gre felfedezett politikai forma, amely mellett a munka gazdas�gi felszabad�t�sa v�gbemehetett.
Ez ut�bbi felt�tel n�lk�l a kommun�lis alkotm�ny lehetetlens�g �s �m�t�s lett volna. A termel� politikai uralma nem �llhat fenn t�rsadalmi rabszolgas�ga tov�bbi fenntart�sa mellett. A Komm�nnek teh�t emel�k�nt kellett szolg�lnia azoknak a gazdas�gi alapoknak a felbor�t�s�ra, melyeken az oszt�lyok �s enn�lfogva az oszt�lyuralom l�te nyugszik. Amint a munka felszabadul, minden ember munk�s lesz �s a produkt�v munka nem lesz t�bb� oszt�lytulajdons�g.
K�l�n�s dolog, hogy az utols� 60 esztend� alatt elhangzott sok besz�d �s a m�rhetetlen irodalom ellen�re, amely a munka felszabad�t�s�val foglalkozik, alighogy a munk�sok valahol sz�vvel-l�lekkel saj�t kez�kbe veszik ezt az �gyet, m�ris felhangzanak a mai t�rsadalom sz�viv�inek v�d� sz�lamai - azon mai t�rsadalom�i, amelynek k�t p�lusa a t�ke- �s a b�r-
21 Szemelv�nygy�jtem�ny - J 16-703
 
rabszolgas�g (a f�ldbirtokos ma m�r csak csendes t�rsa a t�k�snek). Mintha a kapitalista t�rsadalom m�g legtiszt�bb sz�zi �rtatlans�g�nak �llapot�ban �lne, amikor ellent�tei m�g nincsenek kifejl�dve, amikor csal�sai m�g nem der�ltek ki, amikor prostitu�lt val�s�g�t m�g nem t�rt�k fel! A Komm�n, �gy ki�ltanak fel, meg akarja sz�ntetni a tulajdont, minden civiliz�ci� alapj�t! Igenis uraim, a Komm�n meg akarta sz�ntetni azt az oszt�lytulajdont, mely a sokak munk�j�t kevesek gazdags�g�v� v�ltoztatja. C�lja a kisaj�t�t�k kisaj�t�t�sa volt. Az egy�ni tulajdont val�s�gg� akarta tenni az�ltal, hogy a termel�eszk�z�ket, a f�ldet �s a t�k�t, amelyek most els�sorban a munka leig�z�s�nak �s kizs�km�nyol�s�nak eszk�zei, a szabad �s sz�vetkezett munka egyszer� eszk�zeiv� v�ltoztatja �t. De hiszen ez kommunizmus, „lehetetlen" kommunizmus! Nos, azok az uralkod� oszt�lyhoz tartoz� emberek, akik el�g �rtelmesek ahhoz, hogy a mostani rendszer fennmarad�s�nak lehetetlens�g�t bel�ss�k, �s sokan vannak ilyenek, a sz�vetkezeti termel�s tolakod� �s nagysz�j� apostolaiv� v�ltak. Ha azonban a sz�vetkezeti termel�s nem akar puszta �m�t�s �s csapda lenni, ha c�lja az, hogy kiszor�tsa a kapitalista rendszert, hogy a sz�vetkezetek �sszess�ge k�z�s terv szerint ir�ny�tsa a nemzeti termel�st, saj�t ellenn�z�se al� vegye azt �s �gy v�get vessen az �lland� anarchi�nak �s az id�szakonk�nt visszat�r� megr�zk�dtat�soknak amelyek a kapitalista termel�s v�gzetszer� j�rul�kai - mi egy�b volna az, uraim, mint kommunizmus, „lehets�ges" kommunizmus !

A munk�soszt�ly nem v�rt csod�kat a Komm�nt�l. Nincsenek k�sz ut�pi�i, amelyeket n�phat�rozat alapj�n val�ra akarna v�ltani. J�l tudja: ahhoz, hogy saj�t felszabad�t�s�t megval�s�tsa �s ezzel egy�tt azt a magasabb form�t, melyre a jelenlegi t�rsadalom saj�t gazdas�gi fejl�d�se r�v�n feltart�ztathatatlanul t�r, hossz� k�zdelmeken, t�rt�nelmi folyamatok eg�sz sorozat�n kell �tmennie, amelyek mind az embereket, mind a k�r�lm�nyeket meg fogj�k v�ltoztatni. Nem eszm�nyeket kell megval�s�tania, csak ki kell szabad�tania az �j t�rsadalomnak a r�gi �sszeoml� burzso� t�rsadalom m�h�ben m�r megfogamzott elemeit. T�rt�nelmi k�ldet�s�nek teljes tudat�ban �s azzal a h�si elhat�roz�ssal, hogy annak eleget is tesz, a munk�soszt�ly csak mosolyoghat a toll �s tinta felb�relt urainak durva szitkoz�d�sain, valamint j�indulat� burzso�-doktrin�rek oktat� p�rtfog�s�n, akik tudatlan k�zhelyeiket �s szekt�rius h�bortjaikat a tudom�nyos csalhatatlans�g or�kulumak�nt nyilatkoztatj�k ki.

Amikor a P�rizsi Komm�n a forradalom vezet�s�t saj�t kez�be vette, amikor egyszer� munk�sok el�sz�r mer�szeltek hozz�ny�lni „term�szetes f�l�tteseik" korm�nyz�si kiv�lts�g�hoz �s munk�jukat p�ld�tlanul neh�z k�r�lm�nyek k�zepette szer�nyen, lelkiismeretesen �s eredm�nyesen v�gezt�k - �s olyan b�rek�rt v�gezt�k, melyek legmagasabbja alig egy�t�de volt annak a minimumnak, amit egy nagytekint�ly� tud�s szerint egy londoni tan�gyi tan�csos titk�ra keresne -, akkor a r�gi vil�g d�hrohamot kapott a v�r�s lobog� l�tt�ra, mely a munka k�zt�rsas�g�nak szimb�lumak�nt a v�rosh�za f�l�tt lengett.

�s m�gis, ez volt az els� forradalom, amelyben a munk�soszt�lyt ny�ltan elismert�k, mint az egyetlen oszt�lyt, amely t�rsadalmi kezdem�nyez�sre k�pes, elismerte m�g a p�rizsi k�z�poszt�ly nagy t�mege is - kiskeresked�k iparosok, keresked�k - egyed�l a nagyt�k�sek kiv�tel�vel. A Komm�n megmentette �ket az�ltal, hogy a k�z�poszt�lyon bel�li �ssze�tk�z�sek mindig visszat�r� ok�t, az ad�s �s hitelez� k�rd�s�t, b�lcsen megoldotta. A k�z�poszt�ly ugyanezen r�teg�t, miut�n r�szt vett 1848 j�nius�ban a munk�sl�zad�s lever�s�ben, az alkotm�nyoz� nemzetgy�l�s azonnal �s minden teket�ria n�lk�l fel�ldozta hitelez�inek. De nem ez volt egyed�li oka, ami�rt most a munk�ss�ghoz csatlakozott. �rezte, hogy nincs m�s v�laszt�sa, mint a Komm�n vagy a cs�sz�rs�g, ak�rmilyen n�ven jelenj�k is meg az �jra. A cs�sz�rs�g ezt a k�z�poszt�lyt a k�zvagyon elherd�l�s�val a v�d�sz�rnyai alatt nagyra n�tt p�nz�gyi csal�sokkal, a t�ke mesters�gesen siettetett centraliz�l�s�nak t�mogat�s�val �s e k�z�poszt�ly egyes r�tegeinek �gy sz�ks�gszer�en bek�vetkezett kisaj�t�t�s�val gazdas�gilag t�nkretette. Politikai t�ren elnyomta, erk�lcsileg megbotr�nkoztatta tivorny�ival, megs�rtette voltairianizmusukat azzal, hogy gyermekeik nevel�s�t tudatlan papocsk�ra b�zta, francia nemzeti �rzelm�ket felh�bor�totta, amikor hanyatt-homlok belesodorta �ket egy h�bor�ba, amely az eg�sz puszt�t�s�rt amit v�ghezvitt, csak egy k�rp�tl�st ny�jtott: a cs�sz�rs�g megsemmis�l�s�t. Val�ban, az el�kel�-bonapartista �s kapitalista cig�nybanda P�rizsb�l val� kivonul�sa ut�n el�l�pett a k�z�poszt�ly igazi rendp�rtja, az „Union R�publicaine" alakj�ban, a Komm�n z�szlaja al� �llt �s megv�dte azt Thiers tudatos felder�t�seivel szemben. Hogy a k�z�poszt�ly e nagy t�meg�nek a h�l�ja ki�llja-e a mostani neh�z pr�b�t, azt a j�v� fogja megmutatni.

Marx-Engels; V�logatott M�vek
I. Szikra 1949. 50-508. old.