Valamennyien marxist�knak nevezik magukat, a marxizmust azonban a v�gletekig vaskalaposan �rtelmezik. Azt, ami a d�nt� a marxizmusban, vagyis a marxizmus forradalmi dialektik�j�t, egy�ltal�n nem �rtett�k meg. Egy�ltal�n nem �rtett�k meg Marxnak m�g azt a f�lre�rthetetlen �tmutat�s�t sem, hogy forradalmi pillanatokban a lehet� legnagyobb rugalmass�gra van sz�ks�g, s m�g csak �szre sem vett�k Marxnak azt az �tmutat�s�t, melyet p�ld�ul leveleiben adott - ha j�l eml�kszem 1856-ban -, amikor kifejezte azt a rem�ny�t, hogy N�metorsz�gban a paraszth�bor�, amely forradalmi helyzetet teremthet, egyes�lni fog a munk�smozgalommal, - m�g ezt a vil�gos �tmutat�st is megker�lik �s �gy ker�lgetik, mint macska a forr� k�s�t.
Eg�sz viselked�s�kkel el�rulj�k, hogy gy�va reformist�k, akik f�lnek elt�volodni a burzso�zi�t�l �s m�g ink�bb f�lnek szak�tani vele, s ugyanakkor a legarc�tlanabb fr�zispufogtat�ssal �s k�rd�sekkel takargatj�k gy�vas�gukat. De tiszt�n elm�leti szempontb�l is valamennyi�kn�l szembe�tl�, hogy k�ptelenek meg�rteni a marxizmus k�vetkez� meggondol�s�t: ezek az emberek eddig azt l�tt�k, hogy a kapitalizmus �s a polg�ri demokr�cia fejl�d�se Nyugat-Eur�p�ban bizonyos meghat�rozott �ton haladt, �s most sehogy se tudj�k elk�pzelni, hogy ez az �t - mutatis mutandis* - csak bizonyos (a vil�gt�rt�nelem �ltal�nos menete szempontj�b�l teljesen jelent�ktelen) m�dos�t�sokkal szolg�lhat mintak�p�l.
El�sz�r: az els� imperialista vil�gh�bor�val kapcsolatos forradalom. Ebben a forradalomban �j von�soknak vagy �ppen a h�bor�t�l f�gg�en m�dosult von�soknak kellett felsz�nre ker�lni�k, mert ilyen h�bor� ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt m�g sohasem volt a vil�gon. Mind ez ideig azt l�tjuk, hogy ez ut�n a h�bor� ut�n a leggazdagabb orsz�gok burzso�zi�ja nem k�pes helyre�ll�tani a „norm�lis" burzso� viszonyokat, reformist�ink pedig, ezek a forradalm�r szerep�ben tetszelg� kispolg�rok, a norm�lis burzso� viszonyokat tartott�k �s tartj�k a v�gs� hat�rnak (a netov�bbnak) s ezt a „norm�t" a v�gletekig sablonosan �s sz�kkebl�en �rtelmezik.

M�sodszor: teljesen t�vol �ll t�l�nk minden olyan gondolat, hogy b�r a fejl�d�s az eg�sz vil�gt�rt�nelemben �ltal�nos t�rv�nyszer�s�g, ez egy�ltal�n nem z�rja ki, s�t, felt�telezi a fejl�d�s egyes szakaszait, amelyekben saj�tszer� a fejl�d�s form�ja vagy rendje. M�g csak esz�kbe sem jut p�ld�ul az, hogy Oroszorsz�g, amely egyfel�l civiliz�lt orsz�gokkal, m�sfel�l olyan keleti, nem eur�pai orsz�gokkal hat�ros, amelyeket ez a h�bor� vont be el�sz�r v�glegesen a civiliz�ci� k�r�be, �ppen enn�lfogva bizonyos saj�tszer�s�geket mutathatott fel �s kellett, hogy felmutasson, amelyek term�szetesen a vil�gfejl�d�s �ltal�nos vonal�n maradnak, de m�gis megk�l�nb�ztetik Oroszorsz�g forradalm�t a nyugat-eur�pai orsz�gok minden el�z� forradalm�t�l �s n�h�ny r�szleges �j von�st visznek a forradalomba a keleti orsz�gokhoz val� �tmenet sor�n.

A v�gletekig sablonos p�ld�ul az az �rvel�s�k, amelyet a nyugat-eur�pai szoci�ldemokr�cia fejl�d�se idej�n sz�r�l sz�ra bemagoltak, �s amely abban �ll, hogy mi nem �rt�nk meg a szocializmusra, hogy a szocializmusnak n�lunk - ahogy a k�z�l�k val� ,,tud�s" urak mondani szokt�k nincsenek meg az objekt�v gazdas�gi el�felt�telei. �s egyik�knek sem jut esz�be, hogy feltegye mag�nak a k�rd�st: h�t nem t�rt�nhetett-e meg, hogy egy n�p, amely forradalmi helyzetbe ker�lt, abba a forradalmi helyzetbe, amely az els� imperialista h�bor�ban alakult ki, hogy ez a n�p, helyzete kil�t�stalans�g�nak hat�sa alatt, olyan harcra sz�nta el mag�t, amely legal�bb n�mi es�lyt ny�jtott neki ahhoz, hogy nem eg�szen szok�sos el�felt�teleket v�vjon ki mag�nak a civiliz�ci� tov�bbi fejleszt�s�re?
„Oroszorsz�g m�g nem �rte el a termel�er�k fejl�d�s�nek azt a fok�t, amelyen lehets�ges a szocializmus." Egyre ezen a t�telen r�g�dnak a II. Internacion�l� h�sei �s k�zt�k term�szetesen Szuhanov is. Ezen a vitathatatlan t�telen k�r�dznek sz�ntelen, s azt hiszik, hogy ez a t�tel d�nt� jelent�s�g� forradalmunk �rt�kel�se szempontj�b�l.

No �s ha �gy ad�dott, hogy a helyzet saj�tszer�s�ge belesodorta Oroszorsz�got el�sz�r is az imperialista vil�gh�bor�ba, amelybe minden valamennyire is befoly�sos nyugat-eur�pai orsz�g belekeveredett, �s ha a helyzetnek ez a saj�tszer�s�ge Oroszorsz�g fejl�d�se sz�m�ra a Kelet kezd�d� �s r�szben m�r meg is kezd�d�tt forradalmainak hat�r�n olyan viszonyokat teremtett, hogy m�dunkban volt megval�s�tani a ,,paraszth�bor�nak" �ppen azt a sz�vets�g�t a munk�smozgalommal, amelyr�l, mint egyik lehets�ges perspekt�v�r�l, nem kisebb ,.marxista'' �rt; mint Marx, 1856-ban Poroszorsz�got illet�en?
�s ha �gy ad�dott, hogy a helyzet teljes kil�t�stalans�ga megt�zszerezte a munk�sok �s parasztok erej�t �s ez�ltal lehet�v� tette sz�rasunkra, hogy m�sk�pp t�rj�nk �t a civiliz�ci� alapfelt�teleinek megteremt�s�re, mint valamennyi t�bbi nyugat-eur�pai �llamban? Megv�ltoztatta-e ez a vil�gt�rt�nelem �ltal�nos fejl�d�si vonal�t? Megv�ltoztatta-e ez az alapvet� oszt�lyok alapvet� viszony�t az egyes �llamokban, amelyek bekapcsol�dnak vagy m�r be is kapcsol�dtak a vil�gt�rt�nelem �ltal�nos menet�be?
Ha a szocializmus megteremt�s�hez meghat�rozott kultur�lis sz�nvonalra van sz�ks�g (b�r senki sem tudja megmondani, hogy milyen ez a meghat�rozott „kultur�lis sz�nvonal", mert ez a sz�nvonal k�l�nb�z� mindegyik nyugat-eur�pai �llamban), akkor mi�rt nem szabad nek�nk azzal kezdeni, hogy el�bb forradalmi �ton kiv�vjuk e meghat�rozott sz�nvonal el�felt�teleit, s azut�n, m�r a munk�s-paraszt hatalom �s a szovjet rend alapj�n induljunk el utol�rni a t�bbi n�pet?
II.
A szocializmus megteremt�s�hez - mondja �n - civiliz�lts�gra van sz�ks�g. Nagyon helyes. De mi�rt nem lett volna szabad, hogy orsz�gunkban el�bb megteremts�k a civiliz�lts�gnak olyan el�felt�teleit, mint a f�ldesurak �s az oroszorsz�gi kapitalist�k ki�z�se, s azut�n kezdj�k meg a halad�st a szocializmus fel�? Milyen k�nyvekben olvasta �n, hogy a t�rt�nelem megszokott rendj�nek ilyen m�dosul�sai megengedhetetlenek vagy lehetetlenek?
Eml�kszem, Nap�leon azt �rta: „On s'engage et puis . . . on voit." A mi nyelv�nkre szabadon leford�tva ez annyit jelent: „El�sz�r fogjunk bele a komoly harcba, azt�n majd megl�tjuk, mit tegy�nk." Nos, mi is el�sz�r belefogtunk a komoly harcba 1917 okt�ber�ben, s akkor azt�n megl�ttuk a fejl�d�snek olyan apr� r�szleteit (a vil�gt�rt�nelem szempontj�b�l ezek k�ts�gtelen�l apr� r�szletek csup�n), mint a breszti b�ke vagy az �j gazdas�gi politika stb. S ma m�r nem f�r hozz� k�ts�g, hogy alapj�ban gy�zelmet arattunk.
A mi Szuhanovjaink, hogy a n�luk is jobboldalibb szoci�ldemokrat�kr�l ne is besz�ljek, m�g csak nem is sejtik, hogy m�sk�pp egy�ltal�n nem is lehet forradalmat csin�lni. A mi eur�pai ny�rspolg�raink m�g csak nem is sejtik, hogy a tov�bbi forradalmak a Kelet orsz�gaiban, amelyek m�rhetetlen�l nagyobb n�pess�g�ek s amelyeket a t�rsadalmi viszonyok m�rhetetlen�l nagyobb v�ltozatoss�ga jellemez, k�ts�gk�v�l m�g t�bb saj�tszer�s�get fognak el�b�k t�rni, mint az orosz forradalom.
Sz� se r�la, a Kautsky-f�le tank�nyv igen hasznos dolog volt a maga idej�ben. De m�giscsak ideje m�r szak�tani azzal a gondolattal, hogy ez a tank�nyv a vil�g tov�bbi t�rt�nelm�nek minden fejl�d�si form�j�t el�re l�tta. Azokat, akik �gy gondolkoznak, ideje volna m�r egyszer�en bolondnak nyilv�n�tani.

(Lenin M�vei 33. k�tet)
(Megjelen�s ideje: 1920.)