Vegy�k szem�gyre a lefegyverz�s h�veinek �ll�spontj�t.
I.
A f� �rv az, hogy a lefegyverz�s k�vetel�se a legvil�gosabban, a leghat�rozottabban �s a legk�vetkezetesebben fejezi ki a mindenf�le militarizmus �s minden h�bor� elleni harcot.
De �ppen ebben a f� �rvben van a lefegyverz�s h�veinek f� t�ved�se. A szocialist�k, ha tov�bbra is szocialist�k maradnak, nem lehetnek minden h�bor� ellen.
El�sz�r is, a szocialist�k sohasem voltak �s sohasem lehetnek a forradalmi h�bor� ellens�gei. A „nagy" imperialista hatalmak burzso�zi�ja minden �z�ben reakci�ss� v�lt �s azt a h�bor�t, amelyet most ez a burzso�zia folytat, reakci�s, rabszolgatart� �s b�n�s h�bor�nak tartjuk. No, �s mi a helyzet egy olyan h�bor� eset�ben, amely ez ellen a burzso�zia �ltal elnyomott �s t�le f�gg� vagy gyarmati n�pek viselnek felszabadul�suk�rt? Az „Internacion�le" csoport t�ziseinek 5. � - �ban azt olvassuk:  „Ennek a f�kevesztett imperializmusnak korszak�ban m�r semmif�le nemzeti h�bor� sem lehets�ges"; - ez nyilv�nval�an helytelen.

A XX. sz�zadnak, a „f�kevesztett imperializmus" e sz�zad�nak t�rt�nete tele van gyarmati h�bor�kkal. De amit mi, eur�paiak, a vil�g legt�bb n�p�nek imperialista elnyom�i, a r�nk jellemz� f�rtelmes eur�pai
sovinizmussal „gyarmati h�bor�nak" nevez�nk, az gyakran ezeknek az elnyomott n�peknek nemzeti h�bor�ja, vagy nemzeti felkel�se. Az imperializmus egyik legl�nyegesebb saj�toss�ga �ppen az, hogy meggyors�tja a kapitalizmus fejl�d�s�t a legelmaradottabb orsz�gokban �s ezzel kisz�les�ti �s ki�lezi a nemzeti elnyom�s elleni harcot. Ez t�ny. �s ebb�l elker�lhetetlen�l k�vetkezik, hogy az imperializmusnak gyakran kell nemzeti h�bor�kat el�id�znie. J�nius, aki bros�r�j�ban az eml�tett „t�zisek" mellett sz�ll s�kra, azt mondja, hogy az imperialista korszakban minden olyan nemzeti h�bor�, amely valamilyen imperialista nagyhatalom ellen folyik, egy, az el�bbivel konkurr�l� m�sik, ugyancsak imperialista nagyhatalom beavatkoz�s�ra vezet, �s ilyenform�n minden nemzeti h�bor� imperialista h�bor�v� v�ltozik. De ez az �rv is helytelen. Ez lehets�ges, de nem mindig t�rt�nik �gy. 1900-1914-ben sok gyarmati h�bor� nem ezen az �ton haladt. �s egyszer�en nevets�ges volna, ha kijelenten�k, hogy p�ld�ul a mostani h�bor� ut�n, ha ez a h�bor� a hadvisel� orsz�gok v�gs� kimer�l�s�vel v�gz�dik, „semmif�le" nemzeti, halad� jelleg�, forradalmi h�bor� „nem lehets�ges" mondjuk K�na r�sz�r�l Indi�val, Perzsi�val, Szi�mmal stb. sz�vets�gben a nagyhatalmak ellen.

Azt �ll�tani, hogy az imperializmus kor�ban nemzeti h�bor�k lehetetlenek, elm�leti szempontb�l helytelen, t�rt�nelmi szempontb�l nyilv�nval�an hib�s, gyakorlati szempontb�l pedig egy�rtelm� az eur�pai sovinizmussal: mi, akik olyan nemzetekhez tartozunk, amelyek Eur�p�ban, Afrik�ban, �zsi�ban stb. az emberek sz�zmilli�it nyomj�k el, �ppen mi legy�nk azok, akik az elnyomott n�peknek kijelentik, hogy az � h�bor�juk a „mi" nemzeteink ellen „lehetetlen"!

M�sodszor. A polg�rh�bor�k - szint�n h�bor�k. Aki az oszt�lyok harc�t elismeri, annak lehetetlen el nem ismernie a polg�rh�bor�kat, amelyek minden oszt�lyt�rsadalomban az oszt�lyharc term�szetes, bizonyos k�r�lm�nyek k�z�tt elker�lhetetlen folytat�s�t, kibontakoz�s�t �s ki�lez�d�s�t jelentik. Valamennyi nagy forradalom meger�s�ti ezt. Ha tagadn�nk a polg�rh�bor�kat vagy megfeledkezn�nk r�luk, az azt jelenten�, hogy sz�ls� opportunizmusba est�nk �s lemondtunk a szocialista forradalomr�l.
Harmadszor, az egy orsz�gban gy�ztes szocializmus egy�ltal�n nem tesz egyszerre lehetetlenn� �ltal�ban minden h�bor�t. Ellenkez�leg, felt�telezi a h�bor�t. A kapitalizmus fejl�d�se a k�l�nb�z� orsz�gokban a legnagyobb m�rt�kben egyenl�tlen�l megy v�gbe. Az �rutermel�s mellett ez m�sk�pp nem is lehets�ges. Ebb�l ad�dik az a vitathatatlan k�vetkeztet�s, hogy a szocializmus nem gy�zhet egyidej�leg valamennyi orsz�gban. El�sz�r egyetlen vagy n�h�ny orsz�gban fog gy�zni, a t�bbi bizonyos ideig burzso�, vagy a burzso� rendig m�g el sem jutott orsz�g marad. Ennek s�rl�d�sokra kell vezetnie, s�t m�s orsz�gok burzso�zi�j�nak azt a k�zvetlen t�rekv�s�t is ki kell v�ltani, hogy sz�tz�zza a szocialista �llam gy�zelmes proletari�tus�t. Ilyen esetekben a h�bor� a mi r�sz�nkr�l jogos �s igazs�gos, a szocializmus�rt, m�s n�peknek a burzso� elnyomat�s al�l val� felszabad�t�s��rt folytatott h�bor� lenne. Engelsnek t�k�letesen igaza volt, amikor 1882. szeptember 12-�n Kautskyhoz �rt level�ben a m�r gy�ztes szocializmus „v�delmi h�bor�inak" lehet�s�g�t kifejezetten elismerte. Engels szeme el�tt ugyanis a gy�ztes proletari�tusnak m�s orsz�gok burzso�zi�j�val szemben val� v�dekez�se lebegett.

Csak miut�n a burzso�zi�t az eg�sz vil�gon �s nem csup�n egy orsz�gban megd�nt�tt�k, v�glegesen legy�zt�k �s kisaj�t�tottuk, csak akkor v�lnak majd lehetetlenn� a h�bor�k. S tudom�nyos szempontb�l teljesen helytelen �s egy�ltal�n nem forradalmi elj�r�s volna, ha �ppen azt ker�ln�nk meg �s hanyagoln�nk el, ami a legfontosabb: a burzso�zia ellen�ll�s�nak megt�r�s�t - azt, ami a legnehezebb, ami a legt�bb harcot k�veteli a szocializmusba val� �tmenet idej�n. „Paposkod� szocialist�k" �s opportunist�k mindig hajland�k �lmodozni az elj�vend� b�k�s szocializmusr�l, de ezek �ppen abban k�l�nb�znek a forradalmi szoci�ldemokrat�kt�l, hogy nem akarnak gondolni arra, nem akarnak gondolkodni azon, hogy ennek a sz�p j�vend�nek megval�s�t�sa �rdek�ben k�ny�rtelen oszt�lyharcra �s oszt�lyh�bor�kra van sz�ks�g.
Nem szabad megengedn�nk, hogy szavakkal �m�tsanak benn�nket. �gy p�ld�ul, a „haza v�delm�nek" fogalma sokak el�tt gy�l�letes, mert a ny�lt opportunist�k �s a kautskyst�k a jelenlegi rabl�h�bor�ban ezzel kend�zik �s leplezik a burzso�zia hazugs�g�t. Ez t�ny. Ebb�l azonban nem az k�vetkezik, hogy elfelejts�nk gondolkodni a politikai jelszavak �rtelm�n.

A „haza v�delm�nek" elismer�se a mostani h�bor�ban azt jelenti, hogy ezt a h�bor�t a proletari�tus �rdekeinek megfelel�, „igazs�gos" h�bor�nak tartjuk - �s az �gvil�gon semmi m�st nem jelent. Mert ellens�ges bet�r�s egyetlen h�bor�ban sem kiz�rt dolog. Egyszer�en butas�g volna, ha tagadn�k a „haza v�delm�nek" jogosults�g�t az elnyomott n�pek r�sz�r�l az imperialista nagyhatalmak ellen folytatott h�bor�jukban, vagy a gy�zelmes proletari�tus r�sz�r�l a burzso� �llam holmi Gallifetje ellen viselt saj�t h�bor�j�ban.

Elm�letileg teljesen hib�s volna megfeledkezni arr�l, hogy minden h�bor� csak a politika folytat�sa - m�s eszk�z�kkel; a mostani imperialista h�bor� k�t nagyhatalmi csoport imperialista politik�j�nak folytat�sa, s ezt a politik�t az imperialista korszak viszonyainak �sszess�ge sz�lte �s t�pl�lja. De ugyanennek a korszaknak sz�ks�gszer�en meg kell sz�lnie �s t�pl�lnia kell mind a nemzeti elnyom�s elleni harcnak, mind a proletari�tus r�sz�r�l a burzso�zia ellen folytatott harcnak politik�j�t, s enn�lfogva el�sz�r, a nemzeti forradalmi felkel�sek �s h�bor�k, m�sodszor, a proletari�tus r�sz�r�l a burzso�zia ellen folytatott h�bor�k �s felkel�sek, harmadszor, e k�t fajta forradalmi h�bor� stb. egybeolvad�s�nak lehet�s�g�t �s elker�lhetetlens�g�t.

II.
Ehhez j�rul m�g egy tov�bbi �ltal�nos megfontol�s.
Az olyan elnyomott oszt�ly, amely nem t�rekszik arra, hogy a fegyverforgat�st megtanulja, hogy fegyverhez jusson, az ilyen elnyomott oszt�ly csak azt �rdemeln�, hogy �gy b�njanak vele, mint rabszolg�val. Ha nem akarunk burzso� pacifist�kk� vagy opportunist�kk� v�lni, nem feledkezhet�nk meg arr�l, hogy oszt�lyt�rsadalomban �l�nk, s hogy ebb�l az oszt�lyt�rsadalomb�l nincs �s nem is lehet m�s kivezet� �t, mint az oszt�lyharc. Az elnyom� oszt�ly minden oszt�lyt�rsadalomban - ak�r rabszolgas�gon, ak�r jobb�gys�gon, vagy, mint most, b�rmunk�n alapszik ez a t�rsadalom - fel van fegyverezve. Nemcsak a mai �lland� hadsereg,hanem a mai mil�cia is - m�g a legdemokratikusabb burzso� k�zt�rsas�gokban is, mint p�ld�ul Sv�jcban - a burzso�zia felfegyverkez�s�t jelenti a proletari�tus ellen. Ez olyan elemi igazs�g, hogy aligha sz�ks�ges b�vebben foglalkozni vele. El�g eml�keztetni arra, hogy a katonas�got valamennyi kapitalista orsz�gban felhaszn�lj�k a sztr�jkol�k ellen.

A burzso�zia felfegyverkez�se a proletari�tus ellen a modern t�k�s t�rsadalom egyik legjelent�sebb, legsarkalatosabb, legfontosabb t�nye: �s e t�ny ellen�re m�g azt javasolj�k a forradalmi szoci�ldemokrat�knak, hogy �ll�ts�k fel a „lefegyverz�s" „k�vetel�s�t"! Ez egy�rtelm� az oszt�lyharcos szempont teljes felad�s�val, a forradalom gondolat�nak teljes megtagad�s�val. A mi jelszavunk: a proletari�tus felfegyverz�se, a burzso�zia legy�z�se, kisaj�t�t�sa �s lefegyverz�se �rdek�ben - ez a forradalmi oszt�ly egyetlen lehets�ges taktik�ja, amely a kapitalista militarizmus eg�sz objekt�v fejl�d�s�b�l k�vetkezik, s amelyet ez a fejl�d�s indokol �s �r el�. A proletari�tus, ha nem akarja el�rulni vil�gt�rt�nelmi feladat�t, csakis akkor dobhat sutba �ltal�ban minden fegyvert, miut�n m�r lefegyverezte a burzso�zi�t; akkor a proletari�tus ezt k�ts�gtelen�l meg is teszi majd, de - csakis akkor, semmik�ppen sem el�bb.
�s ha a mostani h�bor� reakci�s kereszt�nyszocialist�kban �s sir�nkoz� kispolg�rokban csup�n borzalmat �s r�m�letet, minden fegyverhaszn�lattal, v�rrel, hal�llal �s hasonl�kkal szemben csup�n undort kelt, akkor nek�nk erre azt kell mondanunk: a t�k�s t�rsadalom mindig v�gn�lk�li borzalom volt �s az is marad. �s ha ennek a t�rsadalomnak a mostani h�bor�, minden h�bor�k legreakci�sabbja, most borzalmas v�get k�sz�t el�, akkor nek�nk semmi okunk a k�ts�gbees�sre. M�rpedig a „lefegyverz�s" „k�vetel�se" - helyesebben, a „lefegyverz�sr�l" val� �lmodoz�s objekt�v �rtelm�t tekintve semmi m�s, mint a k�ts�gbees�s megnyilv�nul�sa olyan id�ben, amikor mag�nak a burzso�zi�nak er�ivel k�sz�tik el� mindenki szeme l�tt�ra az egyetlen jogos �s forradalmi h�bor�t, nevezetesen az imperialista burzso�zia elleni polg�rh�bor�t.

Aki azt mondja majd, hogy ez - az �lett�l elszakadt elm�let, annak k�t vil�gt�rt�nelmi t�nyt juttatunk esz�be: egyr�szt a tr�szt�k �s a n�k gy�rmunk�j�nak szerep�t, m�sr�szt az 1871-es Komm�nt �s az oroszorsz�gi 1905-�s decemberi felkel�st.
A burzso�zia dolga - a tr�szt�ket fejleszteni, a gyermekeket meg a n�ket gy�rakban hajszolni �s ott k�nozni, megnyomor�tani, s a legnagyobb nyomor�s�gra k�rhoztatni �ket. Mi nem „k�vetelj�k" az ilyen fejl�d�st, nem „t�mogatjuk'', mi harcolunk ellene. De hogyan harcolunk? Tudjuk, hogy a n�k gy�ri munk�ja �s a tr�szt�k, halad�st jelentenek. Mi nem akarunk visszat�rni a k�zm�vesiparhoz, a monop�lium el�tti kapitalizmushoz, a n�k h�ztart�si munk�j�hoz. El�re a tr�szt�k�n stb. kereszt�l �s a tr�szt�k�n t�l a szocializmus fel�!

Ugyanez megfelel� v�ltoztat�sokkal a n�p mostani militariz�l�s�ra is vonatkoztathat�. Ma az imperialista burzso�zia nemcsak az eg�sz n�pet militariz�lja, hanem az ifj�s�got is. Holnap tal�n hozz�fog a n�k militariz�l�s�hoz. Erre azt v�laszoljuk: ann�l jobb! Csak el�re, min�l gyorsabban! Min�l gyorsabban megy�nk el�re, ann�l k�zelebb jutunk a kapitalizmus elleni fegyveres felkel�shez. Hogyan is engedhetik szoci�ldemokrat�k megf�leml�teni vagy elb�tortalan�tani magukat az ifj�s�g stb. militariz�l�s�val, ha nem felejtett�k el a Komm�n p�ld�j�t? Ez nem valami
7*
 
„�lett�l elszakadt elm�let", nem v�gy�lom, hanem t�ny. �s val�ban, igen nagy baj lenne, ha a szoci�ldemokrat�k, minden gazdas�gi �s politikai t�ny ellen�re, k�telkedni kezden�nek abban, hogy az imperialista korszaknak �s az imperialista h�bor�knak elker�lhetetlen�l az ilyen t�nyek megism�tl�d�s�re kell vezetni�k.
A Komm�n egyik polg�ri megfigyel�je �rta 1871 m�jus�ban egy angol �js�gban: „Ha a francia nemzet csak n�kb�l �llana, milyen sz�rny� nemzet volna!" N�k �s 13 �ves gyerekek harcoltak a f�rfiak oldal�n a Komm�n idej�n. Nem lehet ez m�sk�pp a burzso�zia megd�nt�s��rt foly� elj�vend� harcokban sem. A prolet�rn�k nem fogj�k t�tlen�l n�zni, hogyan m�sz�rolja le a j�l felfegyverzett burzso�zia a rosszul felfegyverzett vagy fegyvertelen munk�sokat. Fegyvert fogak ragadni, �pp�gy mint 1871-ben, s a jelenlegi „megijedt" vagy elb�tortalanodott nemzetekb�l helyesebben: a jelenlegi munk�smozgalomb�l, amelyet ink�bb az opportunist�k dezorganiz�ltak, mint a korm�nyok - el�bb vagy ut�bb, de felt�tlen bizonyoss�ggal ki fog fejl�dni a forradalmi proletari�tus „sz�rny� nemzeteinek" nemzetk�zi sz�vets�ge.
A militariz�l�s most az eg�sz t�rsadalmi �letet �thatja.
 Az imperializmus - a nagyhatalmak elkeseredett harca a vil�g feloszt�s��rt �s �jrafeloszt�s��rt, s ez�rt elker�lhetetlen�l tov�bbi militariz�l�sra kell vezetnie minden orsz�gban, m�g a semleges �s a kis orsz�gokban is. Mit fognak tenni ez ellen a prolet�rn�k? Csak �tkozni fognak minden h�bor�t �s mindent, ami a katonas�ggal kapcsolatban van, csak a lefegyverz�st fogj�k k�vetni? Elnyomott �s val�ban forradalmi oszt�ly n�i sohasem fognak belet�r�dni ilyen gyal�zatos szerepbe. Azt fogj�k mondani fiaiknak: „Nemsok�ra nagy leszel. Fegyvert adnak kezedbe. Fogadd el �s tanuld meg alaposan a hadimesters�get. Erre a tudom�nyra a prolet�roknak sz�ks�g�k van - nem az�rt, hogy saj�t testv�reidre, m�s orsz�gok munk�saira l�j, mint ahogyan ez a mostani h�bor�ban t�rt�nik, �s mint ahogy ezt neked a szocializmus �rul�i tan�csolj�k -, hanem az�rt, hogy saj�t orsz�god burzso�zi�ja ellen harcolj, hogy v�get vess a kizs�km�nyol�snak, a nyomornak �s a h�bor�knak, nem j�mbor �hajokkal, hanem a burzso�zia legy�z�se �s a burzso�zia lefegyverz�se �tj�n."
Ha a mostani h�bor�val kapcsolatban lemondunk az ilyen, �ppen az ilyen propagand�r�l, akkor jobb, ha egy�ltal�n nem hangoztatunk nagy szavakat a nemzetk�zi forradalmi szoci�ldemokr�ci�r�l, szocialista forradalomr�l �s a h�bor� elleni h�bor�r�l.

(Lenin M�vei. 23. k�tet.)
(Meg�r�s ideje: 1916.)