Libman �r, h�ven tolm�csolva �s ism�telve a bundist�k szok�sos �rveit, helyesebben m�dszereit, „r�gi asszimil�ci�s dajkames�nek" nevezte azt a k�vetel�st, hogy az adott �llam valamennyi nemzetis�g�nek munk�sai egys�ges munk�sszervezetekben egyes�ljenek �s olvadjanak �ssze (l�sd fentebb a „Szevernaja Pravda" cikk�nek befejez�s�t).
„Arra a k�rd�sre teh�t - �rja F. Kibman �r a „Szevernaja Pravda" cikk�nek befejez� r�sz�vel kapcsolatban - hogy „milyen nemzetis�g� �n?", a munk�snak azt kell v�laszolnia: szoci�ldemokrata vagyok".
Bundist�nk ezt a szellemess�g netov�bbj�nak tartja. Val�j�ban v�gk�pp leleplezi mag�t az „asszimil�ci�" k�r�li ilyen szellemesked�ssel �s handaband�z�ssal, mely egy k�vetkezetesen demokratikus �s marxista jelsz� ellen ir�nyul.
A fejl�d� kapitalizmus a nemzeti k�rd�sben k�t t�rt�nelmi tendenci�t ismer. Az els�: a nemzeti �let �s a nemzeti mozgalmak �bred�se, harc minden nemzeti elnyom�s ellen, nemzeti �llamok alak�t�sa. A m�sodik: a nemzetek k�zti k�l�nf�le kapcsolatok kifejl�d�se �s �l�nk�l�se, a nemzeti v�laszfalak led�nt�se, a t�ke, �ltal�ban a gazdas�gi �let, a politika, a tudom�ny stb. nemzetk�zi egys�g�nek megteremt�se.
Mindk�t tendencia a kapitalizmus egyetemes t�rv�nye. Az el�bbi a kapitalista fejl�d�s kezdet�n domin�l, az ut�bbi az �rett, a szocialista t�rsadalomm� val� �talakul�s fel� halad� kapitalizmusra jellemz�. A marxist�k nemzeti programja mindk�t tendenci�val sz�mol, amikor el�sz�r, v�delmezi a nemzetek �s nyelvek egyenjog�s�g�t, s nem t�r meg semmif�le kiv�lts�got ebben a tekintetben (�s v�delmezi a nemzetek �nrendelkez�si jog�t, amelyr�l al�bb m�g k�l�n sz� lesz), m�sodszor pedig v�delmezi az internacionalizmus elv�t, azt az elvet, hogy engesztelhetetlen�l harcolni kell a proletari�tusnak a burzso� nacionalizmussal val� megm�telyez�se ellen, m�g ha a legkifinomultabb is ez a nacionalizmus.
Felvet�dik a k�rd�s: mir�l is van sz� bundist�nkn�l, amikor az „asszimil�ci�" ellen mennyd�r�g. A nemzetek elleni er�szakr�l, az egyik nemzetnek biztos�tott kiv�lts�gokr�l itt nem besz�lhetett, mert ide egy�ltal�ban nem illik az „asszimil�ci�" sz�; mert minden marxista, egyenk�nt �s
* Sz� szerint - azonosul�s, hasonul�s. Mint hivatalos egys�ges eg�sz egyar�nt teljesen hat�rozottan �s egy�rtelm�en el�t�lte m�g a legkisebb nemzeti er�szakot, elnyom�st, jogegyenl�tlens�get is; mert v�g�l, a „Szevernaja Pravda" cikke is - amelyet a bundista megt�madott - ezt az �ltal�nosan elismert marxista gondolatot fejezi ki k�ts�gbevonhatatlan k�vetkezetess�ggel.
Nem, itt nem lehet mell�besz�lni. Libman �r �gy �t�lte el az „asszimil�ci�t", hogy nem er�szakot, nem jogegyenl�s�get, nem kiv�lts�gokat �rtett rajta. Marad-e m�g valami re�lis tartalma az asszimil�ci� fogalm�nak, ha f�lretesz�nk mindennem� er�szakot �s mindennem� jogegyenl�tlens�get?
K�ts�gtelen�l marad. Megmarad a kapitalizmusnak az a vil�gt�rt�nelmi tendenci�ja, hogy led�ntse a nemzeti v�laszfalakat, elt�r�lje a nemzeti k�l�nbs�geket, asszimil�lja a nemzeteket, s ez a tendencia �vtizedr�l �vtizedre er�teljesebben jelentkezik, �s most egyike azoknak a hatalmas hajt�er�knek, amelyek a kapitalizmust szocializmuss� v�ltoztatj�k.
Nem marxista, s�t m�g csak nem is demokrata az, aki nem ismeri el �s nem v�delmezi a nemzetek �s a nyelvek egyenjog�s�g�t, aki nem harcol mindennem� nemzeti elnyom�s vagy jogegyenl�tlens�g ellen. Ez k�ts�gtelen. De az sem k�ts�ges, hogy az �lmarxista, aki k�gy�t-b�k�t ki�lt m�s nemzet marxist�j�ra az „asszimil�ci�" miatt, az val�j�ban nem m�s, mint k�z�ns�ges nacionalista kispolg�r. Ebbe a nem valami el�kel� t�rsas�gba tartoznak az �sszes bundist�k �s (amint hamarosan l�tni fogjuk) az L. Jurkevics �rhoz, Doncov �rhoz �s t�rsaihoz hasonl� ukr�n szoci�lnacionalist�k is . . .
. . . Ha meg akarjuk n�zni, hogy a fejlett kapitalizmus mai viszonyai k�z�tt �ltal�ban milyen m�retekben megy v�gbe a nemzetek asszimil�l�d�s�nak folyamata, nagyj�b�l h� k�pet kapunk err�l p�ld�ul az �szak Amerikai Egyes�lt �llamokba val� kiv�ndorl�s adataib�l. Eur�p�b�l az 1891-t�I 1900-ig terjed� t�z �v alatt 3,7 milli�, az 1901-t�l 1909-ig terjed� kilenc esztend� alatt pedig 7,2 milli� ember v�ndorolt ki az Egyes�lt �llamokba. Az 1900. �vi n�psz�ml�l�s szerint az Egyes�lt �llamokban t�bb mint 10 milli� k�lf�ldi �l. Nem York �llam, ahol ugyanez a n�psz�ml�l�s t�bb mint 78 000 osztr�kot, 136 000 angolt, 20 000 franci�t, 480 000 n�metet, 37 000 magyart, 425 000 �rt, 182 000 olaszt, 70 000 lengyelt, 166 000 Oroszorsz�gb�l kiv�ndorolt (nagyr�szt zsid�kat), 43 000 sv�det stb. mutatott ki, olyan malomhoz hasonl�t, mely fel�rli a nemzeti k�l�nbs�geket. �s az, ami nagy, nemzetk�zi m�retekben megy v�gbe New Yorkban, v�gbemegy minden nagy v�rosban �s gy�ri telep�l�sen is . . .
. . . Aki �gy szembe�ll�tja az eg�sz ukr�n kult�r�t az ugyancsak eg�sz nagyorosz kult�r�val, amikor a proletari�tusr�l van sz�, az a legszem�rmetlenebb�l el�rulja a proletari�tus �rdekeit a burzso� nacionalizmus kedv��rt.
. . . K�t nemzet van minden jelenkori nemzetben - mondjuk mi minden szoci�lnacionalist�nak. K�t nemzeti kult�ra van minden nemzeti kult�r�ban. Van egy nagyorosz kult�ra, a Puriskevicsek, a Gucsovok �s a Sztruv�k kult�r�ja, de van egy m�sik nagyorosz kult�ra is, amelyet Csernisevszkij �s Plehanov neve jellemez. Ugyanilyen k�t kult�ra van az ukr�nokn�l is, ak�rcsak N�metorsz�gban, Franciaorsz�gban, Angli�ban, a zsid�kn�l stb. Ha az ukr�n munk�sok t�bbs�ge a nagyorosz kult�ra hat�sa alatt van, bizonyosan tudjuk, hogy a nagyorosz papi �s burzso� kult�ra eszm�in k�v�l hatnak r� a nagyorosz demokr�cia �s szoci�ldemokr�cia eszm�i is. Amikor az ukr�n marxista az el�bbi fajta „kult�ra" ellen harcol, mindig megk�l�nb�zteti a m�sik kult�r�t, �s azt mondja munk�st�rsainak: „az �ntudatos nagyorosz munk�sokkal, irodalmukkal, eszm�ikkel val� �rintkez�s minden lehet�s�g�t k�teless�g�nk minden er�nkkel megragadni, kihaszn�lni, meger�s�teni, ezt k�vetelik mind az ukr�n, mind a nagyorosz munk�smozgalom sarkalatos �rdekei."

Ha az ukr�n marxista a nagyorosz elnyom�k ellen t�pl�lt teljesen jogos �s term�szetes gy�l�let�ben od�ig ragadtatja mag�t, hogy ennek a gy�l�letnek ak�r csak a szikr�j�t is, ak�r csak az idegenked�st is �tviszi a nagyorosz munk�sok prolet�r kult�r�j�ra �s prolet�r �gy�re, akkor ezzel a burzso� nacionalizmus mocsar�ba s�llyed. Ugyan�gy a nagyorosz marxista is a nacionalizmus mocsar�ba s�llyed, m�gpedig nemcsak a burzso�, hanem a feketesz�zas nacionalizmus mocsar�ba is, ha csak egy pillanatra is megfeledkezik az ukr�nok teljes egyenjog�s�g�nak k�vetel�s�r�l vagy �n�ll� �llam alak�t�s�ra val� jogukr�l.
A nagyorosz �s az ukr�n munk�soknak v�llvetve, �s am�g egy �llamban �lnek, a legszorosabb szervezeti egys�gben �s �sszetartoz�sban kell v�delmezni�k a prolet�rmozgalom k�z�s vagy internacion�lis kult�r�j�t, abszol�t t�relemmel kell viseltetni�k a propaganda nyelv�nek k�rd�se �s a propaganda tiszt�n helyi vagy tiszt�n nemzeti r�szletk�rd�sei ir�nt. Ez a marxizmus felt�tlen k�vetelm�nye. Minden olyan agit�ci�, amely az egyik nemzet munk�sainak a m�sik nemzet munk�sait�l val� elk�l�n�l�s�t hirdeti, a marxista „asszimil�ci�" ellen int�zett mindenf�le t�mad�s, a proletari�tust �rint� k�rd�sekben valamely eg�sz nemzeti kult�r�nak egy m�sik �ll�t�lag eg�sz nemzeti kult�r�val val� szembe�ll�t�sa stb. mindez burzso� nacionalizmus, amely ellen k�m�letlen�l harcolnunk kell.

4. A „kultur�lis nemzeti auton�mia"
A „nemzeti kult�ra" jelszav�nak k�rd�se nemcsak az�rt �ri�si jelent�s�g� a marxist�k szempontj�b�l, mert megszabja a nemzeti k�rd�ssel kapcsolatos eg�sz propagand�nknak �s agit�ci�nknak a burzso� propagand�t�l elt�r� eszmei tartalm�t, hanem az�rt is, mert a h�rhedt kultur�lis nemzeti auton�mia eg�sz programja erre a jelsz�ra �p�lt.
Ennek a programnak az a legnagyobb hib�ja, egyben elvi hib�ja is, hogy a legkifinomultabb, legabszol�tabb, legkiforrottabb nacionalizmust igyekszik az �letbe �t�ltetni. E program l�nyege a k�vetkez�: minden �llampolg�r valamelyik nemzet k�tel�k�be sorolja mag�t, minden nemzet jogi eg�szet alkot, joga van tagjainak k�nyszer� megad�ztat�s�ra, nemzeti parlamentje (szejmje) van, nemzeti „�llamtitk�rai" (miniszterei) vannak. Ez az eszme - a nemzeti k�rd�sre vonatkoztatva - csaknem ugyanaz, mint Proudhon eszm�je a kapitalizmusra vonatkoztatva. Nem kell megsemmis�teni a kapitalizmust �s alapj�t, az �rutermel�st, hanem meg kell tiszt�tani ezt az alapot a vissza�l�sekt�l, a kin�v�sekt�l stb.; nem kell megsemmis�teni a cser�t �s a csere�rt�ket, hanem ellenkez�leg, „konstitu�lni" kell, �ltal�noss�, abszol�tt�, „igazs�goss�" kell tenni, le kell gy�zni az ingadoz�sokat, a v�ls�gokat, a vissza�l�seket - ez Proudhon eszm�je.
Amennyire kispolg�ri Proudhon, amennyire elm�lete abszol�tumm�, a teremt�s koron�j�v� avatja a cser�t �s az �rutermel�st, annyira kispolg�ri a „kultur�lis nemzeti auton�mia" elm�lete �s programja, amely abszol�tumm�, a teremt�s koron�j�v� avatja a burzso� nacionalizmust, �s megtiszt�tja az er�szakt�l, az igazs�gtalans�gokt�l stb.
A marxizmus nem f�r �ssze a nacionalizmussal, m�g a „legigazs�gosabb", „legtiszt�bb'', legfinomabb �s legciviliz�ltabb nacionalizmussal sem. A marxizmus mindenfajta nacionalizmus hely�be az internacionalizmust, minden nemzetnek egy magasabb egys�gben val� �sszeolvad�s�t �ll�tja, �s ez az egys�g minden versztnyi vas�tvonallal, minden nemzetk�zi tr�szttel, minden (gazdas�gi tev�kenys�g�t, tov�bb� eszm�it, t�rekv�seit tekintve nemzetk�zi) munk�ssz�vets�ggel a szem�nk l�tt�ra n�vekszik.
A burzso� t�rsadalomban a nemzeti elv t�rt�nelmileg elker�lhetetlen, �s a marxista, ami ezt a t�rsadalmat illeti, teljesen elismeri a nemzeti mozgalmak t�rt�nelmi jogosults�g�t. De ahhoz, hogy ez az elismer�s ne v�ljon a nacionalizmus apol�gi�j�v�, az sz�ks�ges, hogy szigor�an csak arra szor�tkozz�k, ami halad� ezekben a mozgalmakban, hogy ez az elismer�s ne vezessen a prolet�r �ntudatnak a burzso� ideol�gia �ltal val� elhom�lyos�t�s�ra.
Halad�s a t�megek fel�bred�se a feud�lis �lomb�l, halad�s az a harc, amelyet a t�megek mindenfajta nemzeti elnyom�s ellen, a n�p szuverenit�s��rt, a nemzet szuverenit�s��rt v�vnak. Ebb�l k�vetkezik a marxist�nak az a felt�tlen k�teless�ge, hogy a leghat�rozottabb �s a legk�vetkezetesebb demokratizmust v�delmezze a nemzeti k�rd�s minden r�szlet�ben. Ez f�leg negat�v feladat. Enn�l tov�bb pedig nem mehet a proletari�tus a nacionalizmus t�mogat�s�ban, mert itt m�r a nacionalizmus er�s�t�s�re t�rekv� burzso�zia „pozit�v" tev�kenys�ge kezd�dik.
Ler�zni minden feud�lis j�rmot, megsz�ntetni mindenfajta nemzeti elnyom�st, mindenf�le nemzeti vagy nyelvi kiv�lts�got - ez felt�tlen k�teless�ge a proletari�tusnak mint demokratikus er�nek, felt�tlen �rdeke a prolet�r oszt�lyharcnak, melyet elhom�lyos�t �s f�kez a nemzeti visz�lykod�s. De ha ezeken a szigor�an korl�tozott, meghat�rozott t�rt�nelmi keretek k�z� szor�tott hat�rokon t�l is t�mogatn�nk a burzso� nacionalizmust, el�ruln�nk a proletari�tust, �s �t�lln�nk a burzso�zia oldal�ra. Olyan hat�r van itt, amely gyakran alig �szrevehet�, �s amelyr�l teljesen megfeledkeznek a bundista �s az ukr�n szoci�lnacionalist�k.
Harc mindenfajta nemzeti elnyom�s ellen - felt�tlen�l igen. Harc ak�rmilyen nemzeti fejl�d�s�rt, �ltal�ban a „nemzeti kult�r��rt" - ezt felt�tlen�l elvetj�k.
A kapitalista t�rsadalom gazdas�gi fejl�d�se vil�gszerte sok olyan p�ld�t mutat, hogy nemzeti mozgalmak nem fejl�dtek ki teljesen, hogy t�bb kis nemzetb�l vagy n�h�ny kis nemzet rov�s�ra nagy nemzetek alakultak, hogy nemzetek asszimil�l�dtak. A burzso� nacionalizmus elve a nemzetek fejl�d�se �ltal�ban, ebb�l pedig a burzso� nacionalizmus kiz�r�lagoss�ga, a v�g n�lk�li nemzeti visz�lykod�s k�vetkezik. A proletari�tus viszont nemcsak hogy nem v�delmezi minden nemzet nemzeti fejl�d�s�t, hanem ellenkez�leg, �va inti a t�megeket az effajta ill�zi�kt�l, v�delmezi a kapitalista forgalom legteljesebb szabads�g�t, �r�mmel �dv�zli a nemzetek mindennem� asszimil�ci�j�t, kiv�ve az er�szakos vagy a kiv�lts�gokra t�maszkod� asszimil�ci�t.
A nacionalizmus megszil�rd�t�sa bizonyos „igazs�gosan" elhat�rolt k�rben, a nacionalizmus „konstitu�l�sa", az �sszes nemzetek szil�rd �s tart�selhat�rol�sa egy k�l�n �llami int�zm�ny seg�ts�g�vel - ez a kultur�lis nemzeti auton�mia eszmei alapja �s tartalma. Ez a gondolat velej�ig burzso� �s velej�ig hazug. A proletari�tus nem t�mogathatja a nacionalizmus meger�s�t�s�t, ellenkez�leg, a proletari�tus azt t�mogatja, ami el�seg�ti a nemzeti k�l�nbs�gek elmos�d�s�t, a nemzeti v�laszfalak leoml�s�t, ami egyre szorosabbra f�zi a nemzetek k�zti kapcsolatokat, ami a nemzetek egybeolvad�s�t eredm�nyezi. Aki m�sk�ppen j�r el, az a reakci�s nacionalista ny�rspolg�rs�g oldal�ra �ll.
Amikor az osztr�k szoci�ldemokrat�k br�nni kongresszusukon (1899) megvitatt�k a kultur�lis nemzeti auton�mia tervezet�t, a tervezet elm�leti �rt�kel�s�re �gysz�lv�n nem ford�tottak figyelmet. Tanuls�gos azonban, hogy e program ellen a k�vetkez� �rv hangzott el: 1. a klerikalizmus er�s�d�s�re vezetne; 2. „az lenne az eredm�nye, hogy �lland�sulna a sovinizmus, beker�lne minden kis k�z�ss�gbe, minden kis csoportba" (a br�nni kongresszus n�met nyelv� hivatalos jegyz�k�nyv�nek 92. oldala. Oroszul megjelent a „Szerp" zsid� nacionalista p�rt kiad�s�ban).

Nem k�ts�ges, hogy a „nemzeti kult�ra" e sz�nak szok�sos �rtelm�ben, vagyis az iskola stb., manaps�g a vil�g valamennyi orsz�g�ban a klerik�lisok �s a burzso� soviniszt�k domin�l� befoly�sa alatt van. Amikor a bundist�k a „kultur�lis nemzeti" auton�mia v�delm�ben azt mondj�k, hogy a nemzetek konstitu�l�d�sa megtiszt�tja a nemzeteken bel�l foly� oszt�lyharcot minden mell�kgondolatt�l, ez nyilv�nval� �s nevets�ges szofizma. A komoly oszt�lyharc minden kapitalista t�rsadalomban els�sorban gazdas�gi �s politikai ter�leten folyik. Az a t�rekv�s, hogy ett�l elk�l�n�ts�k az iskola�gyet, el�sz�r is balga ut�pia, mert az iskol�t (�pp�gy mint a „nemzeti kult�r�t" �ltal�ban) nem lehet elszak�tani a gazdas�gt�l �s a politik�t�l, m�sodszor pedig �ppen a kapitalista orsz�g gazdas�gi �s politikai �lete l�pten-nyomon k�nyszer�ti ezt az orsz�got arra, hogy lerombolja az ostoba �s elavult nemzeti v�laszfalakat �s el��t�leteket, az iskola�gy �s hasonl� �gyek elk�l�n�t�se viszont �ppen tart�s�tan�, �lesebb� tenn�, er�s�ten� a „tiszta" klerikalizmust �s a „tiszta" burzso� sovinizmust.

A r�szv�nyt�rsas�gokban egym�s mellett, teljes egyet�rt�sben �lnek k�l�nb�z� nemzetek kapitalist�i. A gy�rakban egy�tt dolgoznak k�l�nb�z� nemzetek munk�sai. Minden val�ban komoly �s sarkalatos politikai k�rd�ssel kapcsolatban oszt�lyok szerint, nem pedig nemzetek szerint megy v�gbe a csoportosul�s. Az iskola�gynek �s m�s effajta �gyeknek „az �llami kezel�sb�l val� kiv�tele" �s a nemzetekre val� �truh�z�sa �ppen arra ir�nyul� k�s�rlet, hogy a nemzeteket egybeforraszt� gazdas�gt�l elk�l�n�ts�k a t�rsadalmi �letnek �gysz�lv�n legink�bb ideol�giai ter�let�t, ahol a legk�nnyebb a „tiszta" nemzeti kult�ra m�vel�se vagy a klerikalizmus �s a sovinizmus nemzeti �pol�sa.
Az „exterritori�lis" (ter�leten k�v�li, nem kapcsolatos azzal a ter�lettel, amelyben az illet� nemzet �l) vagy „kultur�lis nemzeti" auton�mia terve gyakorlati megval�sul�s�ban csak egyet jelentene: az iskola�gynek nemzetis�gek szerinti feloszt�s�t, vagyis nemzeti k�ri�k l�tes�t�s�t az iskola�gyben. Csak vil�gosan el kell k�pzeln�nk a h�rhedt bundista tervnek ezt a val�s�gos l�nyeg�t, �s m�ris meg�rtj�k, mennyire reakci�s ez a terv m�g a demokr�cia szempontj�b�l is, nem is besz�lve a proletari�tus szocializmus�rt v�vott oszt�lyharc�nak a szempontj�r�l.
 
Az iskola�gy „nemzeties�t�s�nek" egy p�ld�ja �s egy tervezete vil�gosan megmutatja, mi itt a l�nyeg. Az �szak-Amerikai Egyes�lt �llamokban mind a mai napig �ltal�nosan elfogadott az �llamoknak �szaki �s d�li �llamokra val� feloszt�sa; az el�bbiek azok az �llamok, amelyekben a rabszolgatart�k elleni harc �s a szabads�g legt�bb hagyom�nya �l, az ut�bbiak azok az �llamok, amelyekben a rabszolgatart�s legt�bb hagyom�nya �l, a n�ger�ld�z�s sok maradv�ny�val, a n�gerek gazdas�gi elnyomotts�g�val, kultur�lis megal�zotts�g�val (a n�gerek 44%-a, a feh�rek 6%-a analfab�ta) stb. Az �szaki �llamokban a n�gerek egy�tt, egy iskol�ban tanulnak a feh�rekkel. D�len k�l�n - „nemzeti", vagy ha �gy tetszik, faji - iskol�k vannak a n�gerek sz�m�ra. Val�j�ban ez alighanem az iskol�k „nemzeties�t�s�nek" egyetlen p�ld�ja . . .

(Lenin M�vei. 20. k�tet)
(Meg�r�s ideje: 1913.)