A szoci�ldemokrat�k gyakorlati munk�jukban tudvalev�leg azt a feladatot t�zik maguk el�, hogy a proletari�tus oszt�lyharc�t vezess�k �s ezt harcot mindk�t megjelen�si form�j�ban megszervezz�k: szocialista megjelen�si form�j�ban (a kapitalist�k oszt�lya elleni harc, melynek az oszt�lyt�rsadalom sz�trombol�sa �s a szocialista t�rsadalom megszervez�se a c�lja) �s demokratikus megjelen�si form�j�ban (az abszolutizmus elleni harc, amelynek c�lja: kiv�vni Oroszorsz�gban a politikai szabads�got �s demokratiz�lni Oroszorsz�g politikai �s t�rsadalmi rendj�t). Azt mondottuk: tudvalev�leg. �s val�ban, az orosz szoci�ldemokrat�k kezdett�l fogva, ami�ta mint k�l�n t�rsadalmi �s forradalmi ir�nyzat megjelentek, mindig teljes hat�rozotts�ggal mutattak r� tev�kenys�g�k e feladat�ra, mindig hangs�lyozt�k a proletari�tus oszt�lyharc�nak kett�s megjelen�si form�j�t �s tartalm�t, mindig hangoztatt�k szocialista �s demokratikus feladataik elszak�thatatlan kapcsolat�t - azt a kapcsolatot, amelyet szeml�ltet�en fejez ki az elnevez�s, amelyet felvettek.

Mindazon�ltal m�g ma is gyakran tal�lkozunk szocialist�kkal, akiknek a szoci�ldemokrat�kr�l a legfon�kabb n�zeteik vannak, s akik azzal v�dolj�k �ket, hogy a politikai harcot semmibe sem veszik stb. �lljunk meg h�t kiss� az orosz szoci�ldemokr�cia gyakorlati m�k�d�se mindk�t oldal�nak jellemz�s�n�l.
Kezdj�k a szocialista tev�kenys�ggel. Az ember azt hihetn�, hogy ami�ta a szoci�ldemokrata „Harci Sz�vets�g a Munk�soszt�ly Felszabad�t�s�ra" P�terv�rott az ottani munk�sok k�zt m�k�d�s�t megkezdte, a szoci�ldemokrata tev�kenys�g jelleg�nek e tekintetben teljesen vil�gosnak kell lennie. Az orosz szoci�ldemokrat�k szocialista munk�ja abban �ll, hogy a tudom�nyos szocializmus tanait propag�lj�k: a munk�sok k�zt helyes felfog�st terjesztenek a mai t�rsadalmi �s gazdas�gi rendr�l, ennek alapjair�l, �s fejl�d�s�r�l, az orosz t�rsadalom k�l�nb�z� oszt�lyair�l, ezek egym�shoz val� viszony�r�l, ez oszt�lyok egym�s k�zti harc�r�l, a munk�soszt�lynak e harcban viselt szerep�r�l, a hanyatl� �s a fejl�d� oszt�lyokhoz, a kapitalizmus m�ltj�hoz �s j�v�j�hez val� viszony�r�l, a nemzetk�zi szoci�ldemokr�cia �s az orosz munk�soszt�ly t�rt�nelmi feladat�r�l. A propagand�val sz�tszak�thatatlan kapcsolatban �ll a munk�sok k�zti agit�ci�, amely Oroszorsz�g jelenlegi politikai viszonyai k�zt �s a munk�st�megek adott fejl�d�si fok�n term�szetszer�en az els� helyet foglalja el. A munk�sok k�zti agit�ci� abban �ll, hogy a szoci�ldemokrat�k r�sztvesznek a munk�soszt�ly harc�nak minden �szt�n�s megnyilv�nul�s�ban, minden �ssze�tk�z�sben, amelybe a munk�sok a kapitalist�kkal a munkanap, a munkab�r, a munkaviszonyok stb. stb. miatt ker�lnek. A mi feladatunk, hogy tev�kenys�g�ket a munk�s�let gyakorlati mindennapi k�rd�seivel egybek�ss�k a munk�soknak seg�ts�nk, hogy e k�rd�sekben eligazodjanak, hogy r�terelj�k figyelm�ket a legfontosabb vissza�l�sekre, hogy seg�ts�k nekik pontosabban �s gyakorlatibban megfogalmazni k�vetel�seiket a munk�ltat�kkal szemben, hogy fejlessz�k a munk�sokban szolidarit�suk tudat�t, a k�z�s �rdekek �s valamennyi orosz munk�s k�z�s �gy�nek tudat�t, mint egys�ges munk�soszt�ly�t, amely a proletari�tus vil�ghadsereg�nek egy r�sze. K�r�k (csoportok) szervez�se a munk�sok k�zt, rendszeres �s konspirat�v kapcsolatok l�tes�t�se e k�r�k �s a szoci�ldemokrat�k k�zponti csoportja k�zt, munk�sirodalom kiad�sa �s terjeszt�se, munk�slevelez�s megszervez�se a munk�smozgalom minden k�zpontj�b�l, agit�ci�s r�plapok �s ki�ltv�nyok kiad�sa �s terjeszt�se, tapasztalt agit�tor�llom�ny kik�pz�se - ezek voln�nak nagy von�sokban az orosz szoci�ldemokr�cia szocialista tev�kenys�g�nek megjelen�si form�i.

A mi munk�nk mindenekel�tt �s mindenekfelett a gy�ri, a v�rosi munk�sokra ir�nyul. Az orosz szoci�ldemokr�cia ne forg�csolja sz�t er�it, �sszpontos�tsa figyelm�t az ipari proletari�tusra, amely a szoci�ldemokrata eszm�k befogad�s�ra a legfog�konyabb, szellemileg �s politikailag a legfejlettebb �s sz�mar�ny�n�l fogva, s minthogy az orsz�g nagy politikai k�zpontjaiban t�m�r�l, a legfontosabb. Ez�rt a szoci�ldemokr�cia els� �s leg�get�bb feladata, hogy a v�rosi gy�ri munk�sok k�z�tt szil�rd forradalmi szervezetet teremtsen; ett�l a feladatt�l a figyelmet jelenleg elvonni a legnagyobb fok� oktalans�g volna. De amikor elismerj�k, hogy er�inket a v�rosi gy�ri munk�sokra kell �sszpontos�tanunk, amikor el�t�lj�k az er�k sz�tforg�csol�s�t, ezzel egy�ltal�ban nem akarjuk azt mondani, hogy az orosz szoci�ldemokr�cia hagyja figyelmen k�v�l az orosz proletari�tus �s a munk�soszt�ly t�bbi r�teg�t. Sz� sincs r�la. Az orosz gy�ri munk�st �letfelt�telei arra k�nyszer�tik, hogy l�pten-nyomon a legszorosabb viszonyt teremtse meg a k�zm�vesekkel, ezzel az ipar�z� proletari�tussal, amely a gy�rakon k�v�l a v�rosokban �s falvakban sz�tsz�rtan �s sokkal rosszabb k�r�lm�nyek k�zt �l. Az orosz gy�ri munk�s k�zvetlen �rintkez�sbe ker�l a falusi lakoss�ggal is (csal�dja nem ritk�n falun �l) �s ez�rt felt�tlen�l k�zeli kapcsolatba ker�l mind a falusi proletari�tussal, a hivat�sos mez�gazdas�gi munk�sok �s napsz�mosok sokmilli�s t�meg�vel, mind azzal a t�nkrement paraszts�ggal, amely nyomor�s�gos kis f�ldecsk�j�be kapaszkodva, el�leg-ledolgoz�ssal �s mindenf�le alkalmi „keresettel" stb. stb., vagyis ugyancsak b�rmunk�ra van utalva. Az orosz szoci�ldemokrat�k nem tartj�k id�szer�nek, hogy er�iket a k�zm�vesek �s a falusi munk�sok k�r�be ir�ny�ts�k, de egy�ltal�n nem sz�nd�koznak e r�tegeket figyelmen k�v�l hagyni; s azon lesznek, hogy a haladott munk�ss�got a k�zm�vesek �s a falusi munk�sok �letviszonyainak k�rd�seir�l is felvil�gos�ts�k, hogy az a proletari�tus elmaradottabb r�tegeivel �rintkezve, k�z�j�k is elvigye az oszt�lyharc, a szocializmus �s �ltal�ban az orosz demokr�cia, k�l�n�sen pedig az orosz proletari�tus politikai feladatainak eszm�it. Nem lenne c�lszer� a k�zm�vesekhez �s a falusi munk�sokhoz agit�torokat k�ldeni, am�g a v�rosi gy�ri munk�sok k�r�ben oly roppant sok munk�t kell v�gezni, de rengeteg esetben a szocialista munk�s akaratlanul is �rintkez�sbe ker�l ezzel a k�rnyezettel �s �rtenie kell hozz�, hogy az ilyen eseteket kihaszn�lja, ismernie kell a szoci�ldemokr�cia �ltal�nos feladatait Oroszorsz�gban. Ez�rt nagyon t�ved az, aki az orosz szoci�ldemokr�ci�t sz�kkebl�s�ggel v�dolja, azzal, hogy a
4  Szemelv�nygy�jtem�ny - J 16-703
 
gy�ri munk�sok kedv��rt dolgoz� n�pess�g t�meg�t mell�zni igyekszik. Ellenkez�leg, a proletari�tus halad� r�tegei k�zt v�gzett agit�ci� a legbiztosabb �s az egyetlen �t, amely (a mozgalom kiterjed�se ar�ny�ban) az eg�sz orosz proletari�tus fel�breszt�s�hez vezet. A szocializmusnak �s az oszt�lyharc eszm�j�nek terjeszt�se a v�rosi munk�sok k�z�tt m�lhatatlanul el fogja �rasztani ezekkel az eszm�kkel a kisebb, el�gaz�bb csatorn�kat is: ehhez arra van sz�ks�g, hogy az eml�tett eszm�k m�lyebbre bocs�ss�k gy�kereiket a jobban el�k�sz�tett talajban �s teljesen �thass�k az orosz munk�smozgalomnak �s az orosz forradalomnak ezt az �lcsapat�t. Az orosz szoci�ldemokr�cia, amikor minden erej�t a gy�ri munk�sok k�zti tev�kenys�gre ir�ny�tja, k�sz azokat az orosz forradalm�rokat t�mogatni, akik a gyakorlatban eljutnak a proletari�tus oszt�lyharc�nak talaj�n kifejtett szocialista munk�hoz, de legkev�sb� sem titkolja azt, hogy m�s forradalm�r frakci�kkal k�t�tt semmin� gyakorlati sz�vets�gnek sem lehet �s nem szabad megalkuv�sokra vagy engedm�nyekre vezetni�k az elm�let, a program, a z�szl� tekintet�ben. Abban a meggy�z�d�sben, hogy a forradalmi mozgalom z�szlaj�ul szolg�l� forradalmi elm�let jelenleg csakis a tudom�nyos szocializmus �s az oszt�lyharc tana lehet, az orosz szoci�ldemokrat�k minden erej�kb�l terjeszteni fogj�k ezt a tant, meg�vj�k a hamis �rtelmez�sekt�l �s szembesz�llnak minden olyan k�s�rlettel, mely a m�g fiatal oroszorsz�gi munk�smozgalmat kev�sb� kiforrott tanokkal pr�b�ln� �sszekapcsolni. Az elm�leti megfontol�sok kimutatj�k, a szoci�ldemokrat�k gyakorlati tev�kenys�ge pedig megmutatja, hogy Oroszorsz�g minden szocialist�j�nak szoci�ldemokrat�v� kell v�lnia.

�tt�r�nk a szoci�ldemokrat�k demokratikus feladataira �s demokratikus munk�j�ra. M�g egyszer ism�telj�k, hogy ez a munka elv�laszthatatlan a szocialista tev�kenys�gt�l. A szoci�ldemokrat�k, amikor a munk�sok k�zt propagand�t folytatnak, a politikai k�rd�sek el�l nem t�rhetnek ki �s minden k�s�rletet ezek elker�l�s�re vagy ak�rcsak h�tt�rbe szor�t�s�ra, m�lys�ges hib�nak �s a nemzetk�zi szoci�ldemokratizmus alapt�teleit�l val� elt�r�snek tekinten�nek. A tudom�nyos szocializmus propagand�ja mellett az orosz szoci�ldemokrat�k feladatukul t�zik ki a demokratikus eszm�k propagand�j�t is a munk�st�megek k�zt, igyekeznek sz�les k�rben helyes fogalmat adni az �nk�nyuralomr�l t�nyked�se minden megnyilv�nul�s�ban, oszt�lytartalm�r�l, megd�nt�se sz�ks�gess�g�r�l, arr�l, hogy a munk�s�gy�rt eredm�nyesen harcolni a politikai szabads�g kiv�v�sa �s Oroszorsz�g politikai �s t�rsadalmi rendj�nek demokratiz�l�sa n�lk�l lehetetlen. A szoci�ldemokrat�k a munk�sok k�z�tt a legs�rg�sebb gazdas�gi k�vetel�seik alapj�n folytatott agit�ci�t elv�laszthatatlanul egybek�tik a munk�soszt�ly legs�rg�sebb politikai sz�ks�gletei, bajai �s k�vetel�sei talaj�n mozg� agit�ci�val - agit�ci�val az ellen a rend�ri elnyom�s ellen, amely minden egyes sztr�jkn�l, a munk�sok �s kapitalist�k minden egyes �sszecsap�s�n�l jelentkezik -, agit�ci�val az ellen, hogy csorb�ts�k a munk�sok jogait, �ltal�ban mint orosz �llampolg�rok�t, �s nevezetesen mint a legelnyomottabb oszt�ly tagjai�t - agit�ci�val az �nk�nyuralom minden olyan szembe�tl� k�pvisel�je �s lak�ja ellen, aki a munk�sokkal k�zelebbi �rintkez�sbe ker�l �s szeml�ltet�n mutatja meg a munk�soszt�lynak az � politikai rabs�g�t. Ha a munk�s�letnek gazdas�gi t�ren nincs olyan k�rd�se, amelyet nem kellene gazdas�gi agit�ci�ra felhaszn�lni, akkor ugyan�gy politikai t�ren sem akad
 
egyetlenegy k�rd�s sem, amely ne szolg�lhatna a politikai agit�ci� t�rgy�ul. Az agit�ci� e k�t fajt�ja a szoci�ldemokrat�k m�k�d�s�ben sz�tszak�thatatlanul egybeforr, mint egyazon �rem k�t oldala. Mind a gazdas�gi, mind a politikai agit�ci� egyform�n sz�ks�ges a proletari�tus oszt�ly�ntudat�nak kifejleszt�s�re, mind a gazdas�gi, mind a politikai agit�ci� egyform�n n�lk�l�zhetetlen mint vez�rfonal az orosz munk�sok oszt�lyharc�ban, mert minden oszt�lyharc politikai harc. Mind az egyik, mind a m�sik agit�ci�, amikor a munk�sokat �ntudatra �breszti, szervezi �s fegyelmezi, szolid�ris tev�kenys�gre s a szoci�ldemokrata eszm�nyek�rt val� harcra neveli, a munk�soknak lehet�v� fogja tenni, hogy erej�ket a legk�zelebb fekv� k�rd�seken, a legk�zelebbi sz�ks�gleteken pr�b�lj�k ki, lehet�v� fogja tenni sz�mukra, hogy ellens�g�kn�l r�szletengedm�nyeket �rjenek el, saj�t gazdas�gi helyzet�k�n jav�tsanak, a kapitalist�kat arra k�nyszer�ts�k, hogy a szervezett munk�sok erej�vel sz�moljanak, a korm�nyt arra k�nyszer�ts�k, hogy a munk�sok jogait kisz�les�tse, k�vetel�seiket figyelembe vegye �s �lland�an rettegjen a szil�rd szoci�ldemokrata szervezet vezette ellens�ges �rz�let� munk�st�megekt�l.

R�mutattunk a szocialista �s demokratikus propaganda �s agit�ci� elv�lhatatlan k�zels�g�re, a forradalmi munka teljes p�rhuzamoss�g�ra mindk�t ter�leten. De a munka �s a harc e k�t fajt�ja k�zt jelent�s k�l�nbs�g is van. Ez a k�l�nbs�g abban van, hogy a gazdas�gi harcban a proletari�tus eg�szen egyed�l �ll a nemesi f�ldbirtokosokkal �s a burzso�zi�val szemben, �s legfeljebb (de kor�ntsem mindig) a kispolg�rs�g azon elemeinek seg�ts�g�t veheti ig�nybe, melyek a proletari�tus fel� hajlanak. A demokratikus, politikai harcban viszont az orosz munk�soszt�ly nem �ll egymag�ban: mell�je �llnak az �sszes politikailag ellenz�ki elemek, n�pr�tegek �s oszt�lyok, amennyiben az �nk�nyuralommal szemben ellens�ges �rz�let�ek �s ilyen vagy amolyan form�ban harcolnak ellene. A proletari�tus mellett ott �llnak a burzso�zia vagy a m�velt oszt�lyok vagy a kispolg�rs�g vagy az �nk�nyuralom �ld�zte nemzetis�gek, vall�sok �s szekt�k stb. ellenz�ki �rz�let� elemei is. Term�szetesen felmer�l az a k�rd�s, milyen viszonyban �lljon a munk�soszt�ly ezekhez az elemekhez? Azt�n meg - nem kell-e egyes�lnie vel�k k�z�s harcra az �nk�nyuralom ellen? Hiszen a szoci�ldemokrat�k mind elismerik, hogy a politikai forradalomnak Oroszorsz�gban meg kell el�zni a szocialista forradalmat; nem kell-e az �sszes politikai tekintetben ellenz�ki elemekkel az �nk�nyuralom elleni harcra egyes�lve, a szocializmust egyel�re h�tt�rbe tolni, nem k�teless�g�nk-e ez az �nk�nyuralom elleni harc fokoz�sa c�lj�b�l?

Vizsg�ljuk meg mindk�t k�rd�st.
Ami a munk�soszt�lynak, mint az �nk�nyuralom ellen k�zd� harcosnak, valamennyi t�bbi politikailag ellenz�ki t�rsadalmi oszt�lyhoz �s csoporthoz val� viszony�t illeti, ezt a viszonyt eg�szen pontosan meghat�rozz�k a szoci�ldemokr�ci�nak a h�rneves „Kommunista ki�ltv�ny"-ban kifejtett alapelvei. A szoci�ldemokrat�k t�mogatj�k a halad� t�rsadalmi oszt�lyokat a reakci�s oszt�lyok ellen, t�mogatj�k a burzso�zi�t a kiv�lts�gos �s rendi f�ldbirtok k�pvisel�i �s a b�rokr�cia ellen, a nagyburzso�zi�t pedig a kispolg�rs�g reakci�s v�gyaival szemben. Ez a t�mogat�s nem t�telez fel �s nem k�vetel semmif�le kompromisszumot a nem szoci�ldemokrata programokkal �s elvekkel, ez - a sz�vets�ges t�mogat�sa az adott ellens�ggel szemben, s ezt a t�mogat�st a szoci�ldemokrat�k az�rt ny�jtj�k,
4*
 
hogy a k�z�s ellens�g buk�s�t siettess�k, de a maguk sz�m�ra ezekt�l az ideiglenes sz�vets�gesekt�l mit sem v�rnak �s semmif�le engedm�nyt nekik nem tesznek. A szoci�ldemokrat�k minden, a mai t�rsadalmi rend ellen ir�nyul� forradalmi mozgalmat, minden elnyomott nemzetis�get, minden �ld�z�tt vall�st, elnyomott rendet stb. t�mogatnak a jogegyenl�s�g�rt v�vott harcukban.
Az �sszes politikailag ellenz�ki elemeknek ny�jtott t�mogat�s a szoci�ldemokrat�k propagand�j�ban abban fog megnyilv�nulni, hogy a szoci�ldemokrat�k, az �nk�nyuralom munk�sellenes volt�t bizony�tva, r� fognak mutatni arra is, hogy az �nk�nyuralom ennek vagy annak a t�rsadalmi csoportnak is ellens�ge, r� fognak mutatni arra, hogy a munk�soszt�ly ebben vagy abban a k�rd�sben, ilyen vagy amolyan feladatokban szolid�ris ezekkel a csoportokkal stb. Az agit�ci�ban ez a t�mogat�s abban fog megnyilv�nulni, hogy a szoci�ldemokrat�k az �nk�nyuralmi rend�ri elnyom�s minden egyes jelens�g�t ki fogj�k haszn�lni �s a munk�soknak meg fogj�k mutatni, hogyan nehezedik ez az elnyom�s �ltal�ban az �sszes orosz �llampolg�rokra �s nevezetesen a legink�bb elnyomott rendek, nemzetis�gek, vall�sok, szekt�k stb. k�pvisel�ire, s hogyan hat ki ez az elnyom�s k�l�n�sk�ppen a munk�soszt�lyra. V�g�l a gyakorlatban ez a t�mogat�s abban nyilv�nul meg, hogy az orosz szoci�ldemokrat�k: egyik vagy m�sik r�szletc�l el�r�s�re k�szek sz�vets�get k�tni m�s ir�nyzatok forradalm�raival, s e k�szs�g�ket nemegyszer tettekkel be is bizony�tott�k.

Ezzel eljutottunk a m�sodik k�rd�shez. A szoci�ldemokrat�k, utalva a munk�soknak egyik vagy m�sik ellenz�ki csoporttal val� szolidarit�s�ra, a munk�sokat mindig k�l�n fogj�k v�lasztani, mindig r� fognak vil�g�tani a szolidarit�s ideiglenes �s felt�teles jelleg�re, mindig hangs�lyozni fogj�k, hogy a proletari�tus k�l�n�ll� oszt�ly, s tal�n m�r holnap ellenf�lk�nt �llhat szemben mai sz�vets�geseivel. Azt vethetik ellen�nk: „Az ilyen utal�s a jelen pillanatban a politikai szabads�g�rt k�zd� �sszes harcosokat gyeng�teni fogja.” Az ilyen utal�s a politikai szabads�g�rt k�zd� �sszes harcosokat er�sb�teni fogja - felelj�k mi. Csup�n azok a harcosok er�sek, akik bizonyos oszt�lyok tudatoss� v�lt re�lis �rdekeire t�maszkodnak, s a mai t�rsadalomban m�r uralkod� szerepet j�tsz� ez oszt�ly�rdekeknek minden elpal�stol�sa csak gyeng�teni fogja a harcosokat. Ez az els� megjegyz�s. M�sodszor pedig, az �nk�nyuralom elleni harcban a munk�soszt�lynak k�l�n helyet kell elfoglalnia, mert az �nk�nyuralomnak csakis � a v�gig k�vetkezetes �s felt�tlen ellens�ge, csakis k�zte �s az �nk�nyuralom k�z�tt lehetetlenek a kompromisszumok, a demokratizmus csakis a munk�soszt�lyban lelhet olyan h�v�re, aki nem �l fenntart�sokkal, nem ingadozik, nem tekinget h�trafel�. A lakoss�g �sszes t�bbi oszt�lyai, csoportjai, r�tegei az �nk�nyuralomnak nem felt�tlen ellens�gei, az � demokratizmusuk mindig h�trafel� tekinget. A burzso�zia k�nytelen felismerni, hogy az �nk�nyuralom akad�lyozza az ipari �s t�rsadalmi fejl�d�st, de f�l a politikai �s t�rsadalmi rend teljes demokratiz�l�s�t�l �s mindig megt�rt�nhetik, hogy az �nk�nyuralommal sz�vets�gre l�p a proletari�tus ellen. A kispolg�rs�g term�szet�n�l fogva k�tlaki �s egyr�szt a proletari�tus �s a demokratizmus fel� h�z, m�sr�szt a reakci�s oszt�lyok fel�, meg�ll�tani pr�b�lja a t�rt�nelem kerek�t, k�pes arra, hogy az �nk�nyuralom k�s�rleteinek �s csalogat�s�nak (p�ld�ul III. S�ndor „n�ppolitik�j�nak"
 
form�j�ban is) engedjen, k�pes arra, hogy az uralkod� oszt�lyokkal sz�vetkezz�k a proletari�tus ellen, az�rt, hogy saj�t kistulajdonos helyzet�t meger�s�tse. A m�velt emberek r�tege, �ltal�ban az „�rtelmis�g" okvetlen�l l�zadozik a gondolatot �s tud�st �ld�z� �nk�nyuralom vad rend�rnyom�sa ellen, de az anyagi �rdekek ezt az �rtelmis�get az �nk�nyuralomhoz, a burzso�zi�hoz f�zik, arra k�sztetik, hogy ne legyen k�vetkezetes, hogy kompromisszumokat k�ss�n, hogy a maga ellenz�ki �s forradalmi hev�t eladja �llami fizet�s�rt, vagy annak fej�ben, hogy a profitban �s az osztal�kokban r�szesedik. Ami az elnyomott nemzetis�gek �s �ld�z�tt hitvall�sok demokratikus elemeit illeti, mindenki tudja �s l�tja, hogy az oszt�lyellent�tek a lakoss�g e kateg�ri�n bel�l sokkal m�lyebbek �s er�sebbek, mint az ilyen kateg�ria �sszes oszt�lyainak az �nk�nyuralom elleni �s a demokratikus int�zm�nyek melletti szolidarit�sa.

Egyed�l a proletari�tusnak lehet - �s oszt�lyhelyzet�n�l fogva kell is - mindv�gig k�vetkezetes demokrat�nak, az �nk�nyuralom hat�rozott ellens�g�nek lennie, aki semmif�le engedm�nyre, megalkuv�sra nem k�pes. Egyed�l a proletari�tus lehet a politikai szabads�g�rt �s demokratikus int�zm�nyek�rt foly� harc �lharcosa, minthogy, el�sz�r a politikai nyom�s a proletari�tusra nehezedik a leger�sebben, s ennek az oszt�lynak a helyzet�t semmi sem enyh�ti, mert ez az oszt�ly nem f�rk�zhetik a fels� hatalomhoz, s�t m�g a hivatalnokokhoz sem, �s a k�zv�lem�nyre sincsen befoly�sa. M�sodszor, csak a proletari�tus tudja a politikai �s t�rsadalmi rendszert v�gig demokratiz�lni, mert az ilyen demokratiz�l�s e rendszert a munk�sok kez�be adn� �t. Ez az oka annak, hogy a munk�soszt�ly demokratikus m�k�d�s�nek egybeolvad�sa a t�bbi oszt�ly �s csoport demokratizmus�val gyeng�ten� a demokratikus mozgalom erej�t, gyeng�ten� a politikai harcot, cs�kkenten� hat�rozotts�g�t, k�vetkezetess�g�t, hajlamosabb� tenn� a megalkuv�sokra. Viszont a munk�soszt�lynak, mint a demokratikus int�zm�nyek�rt foly� k�zdelem �lharcos�nak elk�l�n�t�se er�sb�teni fogja a demokratikus mozgalmat, er�sb�teni fogja a politikai szabads�g�rt foly� harcot, mert a munk�soszt�ly az �sszes t�bbi demokratikus �s politikailag ellenz�ki elemeket el�re fogja hajtani, a liber�lisokat a politikai radik�lisok fel� fogja hajtani, a radik�lisokat a mai t�rsadalom eg�sz politikai �s szoci�lis rendj�vel val� visszavonhatatlan szak�t�sra fogja �szt�k�lni. Az im�nt azt mondottuk, hogy Oroszorsz�g minden szocialist�j�nak szoci�ldemokrat�v� kell v�lnia. Most hozz�tessz�k: Oroszorsz�g minden igazi �s k�vetkezetes demokrat�j�nak szoci�ldemokrat�v� kell v�lnia.

(Lenin M�vei 2. k�tet)
(Megjelen�s ideje: 1898.)