700 000 katon�j�t vesztette el a frontokon �rtelmetlen�l, �s a meg�g�rt k�v�r falatok helyett csak morzs�kat kapott a zs�km�nyb�l. „Megcsonk�tott gy�zelemr�l” sir�nkoztak a h�bor��rt felel�s nacionalist�k, szidt�k „az idegen bank�r-imperializmust”, „a plutokrat�k �sszeesk�v�s�t a prolet�r nemzet ellen”. A gazdas�gban gyal�zatosak voltak az �llapotok: 46 milli�rd l�r�t, a k�lts�gvet�si kiad�sok 80 sz�zal�k�t nyelte el a h�bor�, a p�nz�gyeket letagl�zta az infl�ci�; a valutahi�ny miatt fell�p� nyersanyag- �s f�t�anyaghi�ny megb�n�totta az ipart, a leszerelt katon�k sz�zezrei t�nferegtek munka n�lk�l; a mez�gazdas�gban cs�kkent az �llat�llom�ny, a vet�ster�let, a term�shozam, eg�sz tartom�nyokban nem lehetett keny�rhez jutni. 1913-at 100-nak v�ve, az �rindex �gy alakult: 1919 j�nius�ban 471, decemberben 576, 1920 febru�rj�ban 701, decemberben 825. 1920 m�rcius�ban �jb�l bevezett�k az �lelmiszerjegyeket.

2. A  „v�r�s k�t�v”. A forradalmi mozgalom fellend�l�se �s hanyatl�sa

Az orosz Okt�ber hat�s�ra forradalmi ir�nyba terel�d�tt a n�pharag. Elterjedt a jelsz�: „Tegy�k azt, amit az oroszok!” Sztr�jkmozgalom s�p�rt v�gig az orsz�gon, a munk�sok b�remel�st, 8 �r�s munkanapot, szakszervezeti jogokat k�veteltek, �zemi tan�csokat alak�tottak, �sszecsaptak az utc�kon a rend�rs�ggel. 1919. �prilis 10-�n 24 �r�s politikai sztr�jk volt Lazio tartom�nyban; j�nius 20-�n �s 21-�n R�ma, Mil�n�, Torino, Genova, Bologna �s m�s v�rosok dolgoz�i �ltal�nos politikai sztr�jkot szerveztek Szovjet-Oroszorsz�g �s a Magyar Tan�csk�zt�rsas�g v�delm�ben, k�vetelve a szovjet f�ld�n bevetett olasz intervenci�s csapatok hazahozatal�t. (A Nitti-korm�ny teljes�tette ezt a k�vetel�st, �s m�s k�rd�sekben is – 8 �r�s munkanap, mozg�b�r, szakszervezeti jogok stb. –  jelent�s engedm�nyeket tett.) A mozgalom 1920-ban �rte el a cs�cspontot. �prilisban, amikor a vas- �s f�mmunk�sok b�rk�vetel�seire a tulajdonosok t�meges elbocs�t�sokkal v�laszoltak, Torin�ban �ltal�nos sztr�jk t�rt ki, majd �tterjedt K�z�p- �s D�l-Olaszorsz�gra is. A munk�sok elfoglalt�k �s h�rom-n�gy h�ten �t kez�kben tartott�k a gy�rakat – a nagyipari v�llalatoknak kb. a fel�t, k�zt�k a mil�n�i Alfa Rome�t,  az Ilv�t, az Ansaldo viareggi�i telephely�t – an�lk�l, hogy a munk�t le�ll�tott�k volna: �k maguk szervezt�k a termel�st �s az �rt�kes�t�st, gyakorlatilag bizony�tva, hogy t�k�sekre semmi sz�ks�g; fegyvert is gy�rtottak, v�r�s �rs�geik felk�sz�ltek az �nv�delemre. 
A gy�rfoglal�sokkal egyidej�leg elharap�zott a parasztok – t�bbnyire leszerelt katon�k –f�ldfoglal� mozgalma. Ez a mozgalom 1919 j�lius�ban Lazi�b�l indult el, ahol a veter�nok, rendszerint harangz�g�s �s harsonasz� k�zepette, v�r�s z�szl�k alatt vett�k birtokukba a latifundiumokat; a p�lda azut�n tov�bb terjedt D�lre �s a szigetekre, �szakon a Po als� foly�s�nak v�lgy�be. A f�ldfoglal�k megsz�llt�k a parlagf�ldeket, hozz�fogtak a nagybirtokok feloszt�s�hoz (az ellen�k kivez�nyelt katonas�g nemegyszer megtagadta a t�zparancs v�grehajt�s�t); a felesb�rl�k nem hagyt�k el a f�ldet a b�rleti szerz�d�s lej�rtakor, a szeg�nyparasztok sz�vetkezeteket, a f�ldmunk�sok szakszervezeteket alak�tottak. A „v�r�s k�t�v” alatt, 1919 �s 1920 folyam�n, forradalom �rlel�d�tt az orsz�gban; boml�sjelek mutatkoztak a fegyveres er�kn�l is, a hadsereg t�bb helyen fraterniz�lt a t�ntet�kkel.

1920 m�sodik fel�ben s�lyos, 1922-ig tart� gazdas�gi v�ls�g kezd�d�tt: a vas�rc termel�se fel�re, a sz�n� �s a nyersvas� k�tharmad�ra, a villanyenergi�� n�gy�t�d�re cs�kkent, a munkan�lk�lis�g r�vid id� alatt megh�romszoroz�dott. Ezr�vel mentek t�nkre a kis- �s k�zepes v�llalkoz�sok, de olyan �ri�sv�llalatok sem ker�lt�k el a cs�d�t, mint az Ilva �s az Ansaldo; nagybankok buktak vagy �lltak buk�s el�tt,  talpra �ll�t�sukra a korm�ny hatalmas �sszegeket k�lt�tt. Politikai talajveszt�se ut�n a t�ke most gazdas�gilag is megingott; napr�l napra vil�gosabb� v�lt, hogy a korm�nyz�s hagyom�nyos m�dszereivel nem lehet fenntartani a gazdas�gi-t�rsadalmi rendet. A forradalmi helyzet azonban, b�r objekt�v elemei felhalmoz�dtak, szubjekt�v okokb�l kihaszn�latlan maradt, �s a gazdas�gi v�ls�g kezdetekor m�r m�l�f�lben volt.

A szubjekt�v okok k�z�tt a d�nt� az Olasz Szocialista P�rt (OSZP) k�t�rtelm� magatart�sa. Az 1892-ben alap�tott p�rt, amelynek tags�g�t t�bb mint feler�szben ipari �s mez�gazdas�gi prolet�rok, 6 sz�zal�kban szeg�nyparasztok alkott�k, jelen volt a II. Internacion�l� h�bor�ellenes csoportjainak zimmerwaldi �s kienthali �rtekezlet�n, 1919-ben pedig, miut�n a bolognai kongresszuson a Serrati vezette „maximalista” sz�rny nagy t�bbs�ggel legy�zte a Turati-f�le reformista sz�rnyat, csatlakozott a III. Internacion�l�hoz. (Maga a „maximalista” sz� az orosz „bolsevik” szabad ford�t�sa.) A p�rt k�zponti lapja, az „Avanti!”, 1920 j�lius�ban �gy �rt: „A proletari�tust a politikai �s gazdas�gi hatalom er�szakos megh�d�t�s�ra kell �szt�n�zni; a hatalomnak teljesen a munk�s �s paraszttan�csok kez�be kell ker�lnie, amelyek egyszerre t�ltenek be t�rv�nyhoz� �s v�grehajt� funkci�t.” A „maximalist�k” azonban tulajdonk�ppen centrist�k voltak, �s a „p�rtegys�gre” hivatkozva, j� ideig Lenin hat�rozott figyelmeztet�sei ellen�re sem szak�tottak a reformista sz�rnnyal. A reformist�k vezet�se alatt �llt a p�rt parlamenti csoportja �s sok fontos munk�sszervezet, k�zt�k a legnagyobb szakszervezeti t�m�r�l�s, az �ltal�nos Munkasz�vets�g (Confederazione Generale del Lavoro – CGL), amely 1920-ban megh�romszorozta el�z� �vi tagl�tsz�m�t, �s 2 150 000 tagot sz�ml�lt. A reformist�k politikai arculata j�l kirajzol�dik Turatinak a „Manchester Guardian” 1920. m�rcius 12-i sz�m�ban megjelent nyilatkozat�b�l: a sztr�jkok — �gymond — „m�g nehezebb� teszik az orsz�g am�gy is neh�z helyzet�t”; ideje lenne elsaj�t�tani „azt a munkafegyelmet, amely egyed�l �ll�thatja vissza a rendet �s a j�l�tet”. A reformist�kkal fenntartott egys�gnek tulajdon�that�, hogy az OSZP, b�r az 1919-es v�laszt�sokon a prolet�rdiktat�ra programj�val nyerte el a szavazatok 30 sz�zal�k�t, �s lett a parlament legnagyobb p�rtj�v�, �rdemben semmit sem tett a hatalom forradalmi megragad�s��rt; ink�bb abban b�zott, hogy a helyi �nkorm�nyzatokban el�rt eredm�nyeit alkotm�nyos �ton kisz�les�tve, el�bb-ut�bb a k�zponti hatalmat is megszerezheti.

Jellemz� a p�rt magatart�s�ra, hogy jelent�s paraszti tags�ga ellen�re, amely a h�bor� ut�n nagysz�m� kisparaszt �s b�rl� bel�p�s�vel tov�bb gyarapodott, nem �llt a f�ldfoglal�k �l�re: �szt�n�s l�zad�sukat nem szervezte egys�ges, c�ltudatos mozgalomm�, nem is volt f�ldoszt� programja.  A f�ldfoglal�s kaotikus, anarchikus akci�k form�j�ban zajlott, sok helyen papok vezet�s�vel – ha egy�ltal�n volt vezet�j�k –, akik t�bbnyire igyekeztek lecsendes�teni a t�meget, miel�tt indulatai val�ban forradalmi mederbe terel�dhettek volna. 1920-ban a mozgalom ellankadt, 1921-re elhalt.  A gy�rfoglal�kat szint�n magukra hagyta a Szocialista P�rt, illetve r�b�zta sorsukat a reformista szakszervezetekre. D’Aragona, a CGL vezet�je, 1920 szeptember�ben egyezm�nyt �rt al� a liber�lis Giolitti korm�ny�val �s a Gy�riparosok Sz�vets�g�vel (Confindustria), s annak a hom�lyos �g�retnek a fej�ben, hogy a korm�ny bevezetteti az �zemekben a munk�sellen�rz�st, visszavonul�sra sz�l�totta fel a gy�rfoglal�kat. A meg�g�rt, de bev�ltatlanul maradt l�tszat-engedm�nyekkel Giolitti sikeresen leszerelte �s felbomlasztotta a gy�rfoglal� mozgalmat. A forradalmi hull�m visszah�z�dott, �s az ap�lyt nem tart�ztathatta fel sem az Olasz Kommunista P�rt (OKP) megalakul�sa 1921 janu�rj�ban, sem az OSZP ism�telt j� szerepl�se a k�zs�gtan�csi �s az orsz�ggy�l�si v�laszt�sokon.�

3. A fasiszta mozgalom �tja a hatalom megragad�s�ig

A reformista opportunizmust hathat�san kieg�sz�tette a „n�pi” k�vetel�seket hangoztat�, de val�j�ban a birtokos oszt�lyokat szolg�l� �s �ltaluk t�mogatott sz�ls�jobboldali terrorizmus. Egyik f�szke a h�bor� ut�n alakult frontharcos mozgalom volt, amely soraiban t�m�r�tette az egykori rohamosztagosokat (arditi – mer�szek), �s programj�ba vette a „F�ldet a parasztoknak!” jelsz�t. Hasonl� t�pus� szervezetet alap�tott Mussolini 1919 m�rcius�ban, a mil�n�i keresked�k �s ipari v�llalkoz�k sz�kh�z�ban, Harci Fasci�k („Fasci di Combattimento”) n�ven, jobb�ra szint�n volt frontharcosokb�l. A 119 alap�t� tagot sz�ml�l�, jelent�ktelennek l�tsz� szervezet k�vetelte, hogy vezess�k be a k�zt�rsas�gi �llamform�t (k�zs�gi �s region�lis auton�mi�val), a 8 �r�s munkanapot, a minim�lb�r t�rv�nyes szab�lyoz�s�t;, hogy a munk�sok r�szt vehessenek a v�llalatok igazgat�s�ban, a parlagf�ldeket adj�k �t a parasztsz�vetkezeteknek, oszlass�k fel a r�szv�nyt�rsas�gokat, vessenek v�get a t�zsdei �s bankspekul�ci�knak, kobozz�k el a h�bor�s j�vedelmek 85 sz�zal�k�t �s a vall�si kongreg�ci�k javait, helyezz�k szigor�an vil�gi alapokra az oktat�st, t�r�lj�k el a p�sp�k�k �llami javadalmaz�s�t. Mussolini maga �zenetben �dv�z�lte a sztr�jkol� munk�sokat. H�rom h�ttel k�s�bb, �prilis 15-�n, t�bb fasiszta csoport a sztr�jkol�kra t�madt, egy m�sik pedig az „Avanti!” szerkeszt�s�g�t rombolta sz�t – nem hagyva k�ts�get a mozgalom alapvet�en szocialista-ellenes jelleg�r�l.

L�rm�s gar�zd�lkod�saik ellen�re, a fasiszta szervez�d�sek eleny�sz�en kicsik voltak, am�g 1920 augusztus�ban meg nem hozta sz�mukra a fordulatot a F�ldbirtokos Sz�vets�g (Confagricoltura) megalakul�sa. A v�szesen s�r�s�d� paraszti mozgalmakkal szemben a Sz�vets�g felfegyverezte �s b�kez�en ell�tta anyagiakkal a fasiszt�k egym�sut�n fel�ll�tott terrorista rohamosztagait (squadre). A gy�riparos-sz�vets�g �s a bankok szint�n p�nzelni kezdt�k a forradalmi tendenci�k visszaszor�t�s�ban hasznosnak �g�rkez� band�kat. (Tudt�k, hogy a fasiszt�k t�megb�d�t�sra sz�nt „forradalmi” programpontjait nem kell komolyan venni.) A terrorcsapatok 1920 szeptember�ben sz�tvert�k Bologna, a „v�r�s v�ros” t�rv�nyesen megv�lasztott szocialista k�zs�gtan�cs�t (9 halott, 100-n�l t�bb sebes�lt), mintegy sz�z v�rosban megt�madt�k a szocialista k�zs�gtan�csot, lemondatt�k a szocialista polg�rmestereket. A makacskod�kat �sszerugdost�k, megbotozt�k, meglincselt�k; el�szeretettel alkalmazt�k akci�ikban a kedves humorral San Manganell�nak, Szent Bunk�nak bec�zett furk�sbotot, valamint saj�t �tletes tal�lm�nyukat, a ricinus-itat�st; gyilkoltak, gy�jtogattak, p�r h�nap alatt megsemmis�tett�k a vid�k halad� szervezeteinek java r�sz�t. (Els�sorban az �szak-olasz szocialista szervezeteket vett�k c�lba, amelyek kik�nyszer�tett�k a mez�gazdas�gi munk�sok kollekt�v szerz�d�seit.) Mindez lehetetlen lett volna a korm�nyzat cinkoss�ga n�lk�l. Bonomi had�gyminiszter – akit jobboldali magatart�s��rt 1912-ben t�rt�netesen az akkor m�g radik�lis-baloldali Mussolini el�terjeszt�s�re z�rtak ki az OSZP-b�l – 1920-as k�rirat�ban 50 000 leszerelt tisztet a fasci�kba ir�ny�tott, �gy a terrorakci�kat k�pzett szakemberek vezethett�k. A squadrist�k gyakran katonai, rend�r- vagy csend�rosztagok v�delme alatt hajtott�k v�gre haditetteiket; jogi megtorl�st�l nemigen kellett tartaniuk, az igazs�g�gy-miniszter utas�totta a b�r�s�gokat, hogy ne bolygass�k a fasiszt�k dosszi�it. „Egy h�rhedt squadrista, Sandro Carosi, n�h�ny t�rs�val bement egy munk�sk�v�h�zba, el�r�ntotta pisztoly�t, �s ked�lyesen felsz�l�totta az egyik jelenl�v�t: tegyen egy cs�sz�t a fej�re, �lljon a falhoz, s �, mint Tell Vilmos az alm�t, lel�vi fej�r�l a cs�sz�t. A megfenyegetett �ldozat k�nytelen volt engedelmeskedni; a l�v�s a fej�n tal�lta, s � holtan esett �ssze. Carosi sajn�lkozott. A b�r�s�g nem l�tott alapot a v�demel�sre.”

A harci fasci�k tagjainak sz�ma 1921-ben 151 000 f�re szaporodott. T�rsadalmi megoszl�suk: 18 000 f�ldtulajdonos, 4000 ipari v�llalkoz�, 14 000 keresked�, 20 000 di�k, 37 000 agr�rprolet�r, 23 000 ipari munk�s.  �nk�nt ad�dik ebb�l n�h�ny k�rd�s. Mi�rt szeg�dtek t�megesen a nagybirtok �s a monopolt�ke zsoldosaiv� a nagybirtok �s a monopolt�ke kifosztott �ldozatai?   Mi�rt v�llalt�k saj�t ellens�geik v�delm�t, v�delmez�iknek – a szocialist�knak – a terroriz�l�s�t? Hogyan v�lhatott egy nagyt�ke- �s nagybirtok-ellenes k�vetel�seket hangoztat�, mag�t radik�lisnak vall� szervezet a nagyt�ke �s nagybirtok elsz�nt h�z�rz�j�v�? M�sr�szt mi�rt b�relt fel tulajdona v�delm�re a nagyt�ke �s a nagybirtok �ppen egy olyan mozgalmat, amely jelszavaiban a nagyt�k�t �s a nagybirtokot ostorozta? Mi�rt csatlakoztak f�ldtulajdonosok, ipari v�llalkoz�k �s keresked�k ehhez a szoci�lis-antikapitalista programmal fell�p� mozgalomhoz, mi�rt l�ptek be a mozgalom legakt�vabb, legmilit�nsabb, f�lkatonai szervezet�be?  A fasizmus jellegzetes paradoxonjai ezek: �j t�rt�nelmi helyzetet jeleznek, amelyben a megszokott �llamhatalmi eszk�z�k �s m�dszerek nem el�gs�gesek t�bb�, �s az uralkod� k�r�k k�nytelenek ellenforradalmi t�megeket bevetni a forradalmi t�megekkel szemben, hogy prevent�v (megel�z�) ellenforradalommal v�gjanak el�be a fenyeget� forradalomnak. 
A sz�ks�ges t�megeket a fasizmus z�mmel a legheterog�nebb oszt�ly, a kispolg�rs�g soraib�l toborozza. Ez az oszt�ly a kistulajdonosokon k�v�l mag�ba foglalja a munk�sarisztokr�ci�t, valamint az �rtelmis�g, a k�z- �s mag�nalkalmazottak alacsonyabb j�vedelm� csoportjait, mindazokat a r�tegeket, amelyek �let-m�djukban, eszm�nyeikben a mag�ntulajdonhoz k�t�dnek, de a t�rsadalmi megr�zk�dtat�sok k�vetkezt�ben les�llyedtek, vagy b�rmelyik pillanatban les�llyedhetnek a proletari�tus szintj�re.  Ideol�giailag a kispolg�rs�ghoz sorolhat� a proletari�tus �ntudatlan r�sze is, amely szervezett oszt�lycselekv�s helyett �szt�n�s l�zong�ssal fejezi ki elkeseredetts�g�t, �s k�zel �ll a gy�lev�sz („lumpen”) elemek alvil�g�hoz. Mivel a l�tbizonytalans�g elleni tiltakoz�s �s a mag�ntulajdonosi k�t�d�s egyar�nt meghat�rozza a kispolg�rs�g magatart�s�t, az oszt�ly ellentmond�sosan viselkedik: az er�viszonyokt�l f�gg�en hol az egyik t�borba �ll, hol a m�sikba, illetve k�l�nb�z� csoportjai egyidej�leg csatlakozhatnak az egym�ssal szemben �ll� oszt�lyok b�rmelyik�hez, vagy ak�r semlegesnek is k�pzelhetik magukat. Az els� vil�gh�bor� ut�n az olasz kispolg�rs�g sz�mottev� t�megei a munk�soszt�ly mell� �lltak, t�mogatt�k a sztr�jkokat, a gy�rfoglal�sokat; m�sok – a moraliz�l� „szalonkispolg�rok” – kitartottak r�gi parlamenti ill�zi�ik mellett; azok a kispolg�ri t�megek viszont, amelyeket „megvad�tott” a h�bor� �s a r�k�vetkez� m�ly t�rsadalmi v�ls�g, kezdett�l fogva a fasizmushoz csap�dtak, itt engedt�k szabadj�ra aszoci�lis, anarchisztikus �szt�neiket, a megtaposottakban oly gyakori bossz�szomjas uralomv�gyat, itt �lt�k �t azt a m�moros �lm�nyt, hogy f�lelmet tudnak kelteni, teh�t erej�k �s hatalmuk van.

A fasizmus kispolg�ri zsoldosai, miut�n l�talapjukat a gazdas�gi v�ls�g megrend�tette vagy megsemmis�tette, garant�lt meg�lhet�sre sz�m�thatnak a terrorista osztagokban, a fasiszta p�rtappar�tusban – az olasz feketeinges mozgalom fizetett funkcion�riusai j�r�szt a proletariz�lt kispolg�rs�gb�l ker�ltek ki –, a hatalom megragad�sa eset�n pedig az �llamappar�tusban. De a kispolg�rs�g ekkor sem hagy fel zavaros antikapitalizmus�val, ann�l kev�sb�, mert �ppen az antikapitalista demag�gia – elterjedt mai nev�n: a „populizmus” – �g�reteivel csalt�k a birtokos oszt�lyok szolg�lat�ba. Az ut�bbiaknak enn�lfogva �gy kell idom�taniuk a kiszemelt �ldozatra r�usz�tott v�rebet, hogy munk�ja v�gezt�vel lekushadjon, �s a gazdi l�b�n�l v�rja a tov�bbi vez�nyszavakat. A „populista” sz�rnnyal val� hidegv�r� lesz�mol�sok gondoskodnak err�l, �m a d�nt� eszk�z az ideol�gia, amely pontosan akkor seg�tett l�trehozni a kispolg�rs�g �s a birtokos oszt�lyok sz�vets�g�t, amikor a k�t f�l objekt�v �rdekellent�tei k�l�n�sen ki�lez�dtek.
 A fasiszta ideol�gia nem valamilyen �sszef�gg� n�zetrendszer, hanem pragmatikusan v�ltozik a mindenkori politikai c�lok szerint. Van azonban n�h�ny stabil eleme, amely egyes�ti a kispolg�ri v�gyakat �s k�pzelg�seket az uralkod� oszt�lyok �rdekeivel. A legstabilabb elem, a mindig jelenl�v� „kem�ny mag”, a militarizmussal p�rosult agressz�v nacionalizmus: a fels� oszt�lyok ezzel igazolj�k h�d�t� t�rekv�seiket, �s teremtik meg a nemzeti egys�gnek az expanzi�hoz n�lk�l�zhetetlen hamis tudat�t. Az egys�g m�tosza patriarch�lis k�d�kbe rejti az oszt�lyellent�teket, azt a l�tszatot keltve, hogy a v�rs�gi k�tel�kek k�z�ss�g�ben a napsz�mos �s a f�ldes�r, a seg�dmunk�s �s a gy�rtulajdonos ugyanannak a csal�dnak a tagja; hogy valamennyien k�lcs�n�sen felel�sek egym�s�rt, �s az alacsonyabb rang� engedelmeskedni tartozik el�lj�r�j�nak, mint atyj�nak a fi�; hogy v�llvetve kell szembesz�llniuk az idegen nemzetekkel �s fajt�kkal, minden baj �s s�relem okoz�ival. Ez a torz, m�gikus, irracion�lis k�z�ss�g ideig-�r�ig k�pes lehet saj�t �rdekeik ellen t�zelni a t�megeket, �tir�ny�tani d�h�ket a b�n�s�kr�l az �rtatlanokra, kiel�g�teni term�szetes v�gyakoz�sukat a hi�nyz� val�di k�z�ss�g ut�n.
Milyen reakci�kat v�ltott ki a fasiszta terror Olaszorsz�g k�l�nb�z� t�rsadalmi �s politikai er�ib�l?

A reformist�k �va intettek: nem szabad v�laszolni a provok�ci�kra, nehogy az ellenf�l �r�gyet tal�ljon a konfliktusok elm�rges�t�s�re. �m az ellen�ll�s hi�nya csak felb�tor�totta a fasiszt�kat. Ez a tapasztalat �szt�n�zte 1921 tavasz�n a „n�pi rohamosztagok” (arditi del popolo) megalakul�s�t, szocialist�k, anarchist�k, k�zt�rsas�giak, katolikusok �s kommunist�k r�szv�tel�vel; az ut�bbiak az OKP Bordiga-f�le szekt�s vezet�s�g�nek tilalma ellen�re csatlakoztak a vegyes �sszet�tel�, nem felt�tlen�l marxista eszmeis�g� alakulatokhoz. A n�pi rohamosztagok, az OKP saj�t �nv�delmi osztagaival kar�ltve, szembesz�lltak a t�mad�kkal; val�s�gos polg�rh�bor� d�lt az orsz�gban. Az elsz�nt v�dekez�snek tulajdon�that�, hogy a terror l�gk�r�ben lefolyt, 105 hal�los �ldozatot k�vetel� m�jusi v�laszt�sokon az OSZP maradt a legnagyobb parlamenti p�rt, �s 16 kommunista jel�lt is mand�tumot szerzett. Ekkor jutottak be el�sz�r a parlamentbe a fasiszt�k — 35 k�pvisel�vel —, h�la a burzso�zia alkotm�nyos p�rtjainak, amelyek „Nemzeti Blokk” n�ven sz�vets�gre l�ptek vel�k a baloldallal szemben. Mussolini felismerte, hogy ha tov�bbra is sz�m�tani akar az alkotm�nyos burzso�zia seg�ts�g�re, el�bb-ut�bb le kell szerelnie a squadr�kban �sszpontosult antikapitalista, „populista” elemeket; egy�bk�nt is tartania kellett att�l, hogy a terror nyom�n t�madt n�vekv� ellen�ll�s �sszekov�csolja a megosztott baloldalt. Ez�rt v�dn�kei �szt�nz�s�re 1921 augusztus�ban „b�kepaktumot” k�t�tt az OSZP �s a szakszervezetek reformista jobbsz�rny�val.
A paktum a gyakorlatban nem m�k�d�tt. Az OSZP balsz�rnya �s centrist�i hivatalosan is elhat�rol�dtak t�le a p�rt okt�beri mil�n�i kongresszus�n, a squadrist�knak pedig esz�k �g�ban sem volt felhagyni terrorakci�ikkal. De f�l�ny�k m�r nem volt a r�gi, a munk�sok t�bb v�rosban (Viterbo, Torino, Treviso, Carrara, Livorno) megfutam�tott�k �ket. Ez t�rt�nt novemberben R�m�ban is: a Nemzeti Fasiszta P�rt alakul� kongresszus�ra felcs�d�lt, t�bb t�zezer f�s f�kevesztett horda m�lt� v�laszt kapott gar�zd�lkod�saira a n�pi osztagokt�l �s a sztr�jkba l�p� vasutasokt�l.

�ltal�nos volt a tapasztalat, hogy ahol a baloldal egyes�lt er�vel harcba sz�ll, ott a fasiszt�knak nem sok bab�r terem. A baj �ppen az egys�g �s az elt�k�lts�g hi�ny�b�l, a megr�gz�tt opportunizmusb�l eredt. Az „Avanti!” 1922. m�jus 22-i sz�ma b� r�szleteket k�z�lt a nacionalista Papini Krisztus �lete c�m� munk�j�b�l; a mondanival�: ne �lljunk ellent a gonosznak, tartsuk tiszteletben minden k�r�lm�nyek k�z�tt az alkotm�nyt, ha arcul �tnek, ford�tsuk oda m�sik orc�nkat is. Augusztus elsej�n elemi erej� �ltal�nos sztr�jk robbant ki, tiltakoz�sul a sz�ls�jobb ellen; a Szocialista P�rt �s a szakszervezetek m�r 3-�n elrendelt�k a munka felv�tel�t, mert a fasiszt�k ultim�tumban felkel�ssel fenyeget�ztek. A megh�tr�l�s persze olaj volt a t�zre. M�g le sem j�rt az ultim�tum, a squadrist�k m�r �t�ttek: tartom�nyi sz�khelyeket foglaltak el, szocialista p�rthelyis�geket romboltak sz�t, Mil�n�ban feld�lt�k az „Avanti!” sz�kh�z�t, Genov�ban felgy�jtott�k a szakszervezetek lapj�nak szerkeszt�s�g�t. De fokoz�dott az ellen�ll�s is. Forradalmi szindikalist�kt�l t�mogatott kommunista osztagok �tnapos barik�dharcban vert�k ki Balbo elitcsapatait Parm�b�l, a v�rosh�z�ra kit�zt�k a v�r�s z�szl�t. Forl�b�l is el�zt�k a terrorista cs�rh�t. Az OSZP-ben fel�lkerekedett a balsz�rny, a p�rt okt�beri kongresszusa v�gre szak�tott Turati�kkal. Csakhogy az alkalmat m�r elszalasztott�k; a „v�r�s k�t�v” csap�saib�l f�locs�dott burzso�zia, megrettenve a n�pi ellen�ll�s �jabb hull�m�t�l, v�gk�pp a fasiszt�k mellett d�nt�tt (amit az is megk�nny�tett sz�m�ra, hogy az okt�beri szocialista p�rtkongresszus ut�n a reformista vezet�s alatt �ll� szakszervezet felmondta 1918-ban k�t�tt egy�ttm�k�d�si meg�llapod�s�t az OSZP-vel). A Banksz�vets�g 20 milli� l�r�t adott Mussolininak a Marcia su Rom�ra (a f�v�ros elfoglal�s�ra), a gy�riparos sz�vets�g szint�n p�nzelte az akci�t. 1922. okt�ber 28-�n h�rom fasiszta menetoszlop  ellen�ll�s n�lk�l bevonult a f�v�rosba (b�r a hely�rs�g k�nny�szerrel sz�tverhette volna). A kir�ly Mussolinit nevezte ki minisztereln�kk�.  A fasizmus, amely az 1919. szeptemberi v�laszt�sokon m�g alig kapott szavazatokat – noha Marinetti mellett Toscaninit is jel�lte, �s bevetette a v�laszt�si harcba  rohamosztagosait –, h�rom �vvel k�s�bb, a gy�rfoglal�sok kudarca �s a liber�lis �llam boml�sa ut�n, sikeresen hatolt be a politikai v�kuumba.

4. A feketeinges diktat�ra kezdete �s kiteljesed�se

 Az els� Mussolini-kabinet formailag az alkotm�nyos parlamenti kereteknek megfelel� koal�ci�s korm�ny volt, n�gy fasiszta miniszter mellett t�z nem-fasiszt�val. �m ir�ny�t tekintve, ez a rendszer m�r fasiszta diktat�ra volt. Az �j korm�nyf� sz�m�thatott a fegyveres er�k t�mogat�s�ra, a rohamosztagosok pedig eltapost�k a lehets�ges ellen�ll�s f�szkeit.  29-�n, a Marcia m�snapj�n, feld�lt�k Mil�n�ban az „Avanti!” szerkeszt�s�g�t; okt�ber 31-i r�mai felvonul�sukon megrohant�k a fasisztaellenes �js�gok helyis�geit, t�bb �js�g�r�t tettleg b�ntalmaztak; a San Lorenzo munk�snegyedben 7 embert meg�ltek, 17-et megsebes�tettek. Decemberben Torin�ban rendeztek pogromot, a m�rleg 22 halott; Pietro Ferrer�t, a FIOM (vasas szakszervezet) titk�r�t furk�sbottal agyonvert�k, a kommunista „Ordine Nuovo” szerkeszt�s�g�t felgy�jtott�k. 

 A v�res esem�nyek�rt els�rend� felel�ss�g terheli a reformista szakszervezeti �s p�rtvezet�ket, akik m�g a fasiszta hatalom�tv�tel k�sz�b�n is vonakodtak a hat�kony l�p�sekt�l, �s az 1922. augusztusi �ltal�nos sztr�jk leszerel�s�vel k�zvetlen�l utat nyitottak Mussolini diktat�r�j�hoz. (Az �j korm�nyf� fontol�ra vette, hogy megh�vja a korm�nyba Baldesit, a CGL Orsz�gos Tan�cs�nak tagj�t, �s a szakszervezeti vezet� hajland� is lett volna t�rc�t v�llalni, �m a liber�lisok nyom�s�ra Mussolini v�g�l letett a tervr�l.) Ami pedig a hagyom�nyos polg�ri p�rtokat illeti, ism�t bizonys�got adtak r�la – ki tudja, h�nyadszor –, hogy sz�vesebben egyezkednek a politikai alvil�ggal, semmint kezet ny�jtsanak a baloldalnak.  B�r politikusaik �ltal�ban idegenkedtek a ny�lt utcai terrort�l, a forradalom megakad�lyoz�s�ra a legbrut�lisabb m�dszereket sem tartott�k megengedhetetlennek, �s abban b�ztak, hogy engedm�nyekkel hozz�szel�d�thetik a fasiszt�kat a parlamenti j�t�kszab�lyokhoz. „A Mussolini-korm�ny az egyed�li, amely helyre�ll�thatja a t�rsadalmi b�k�t” – nyilatkozta a liber�lis Giolitti, aki m�r 1921-es „Nemzeti Blokkj�val” megpr�b�lta „parlamentariz�lni” a fasiszt�kat. A helyzet „rendez�se” �rdek�ben Mussolini mell� �lltak a burzso�zia nagy lapjai is: a „Giornale d’Italia”, a „Corriere della Sera”. Novemberben megny�lt a parlament, Mussolini 306:116 ar�nyban bizalmat kapott; mellette szavaztak a liber�lisok, Bonomi „f�ggetlen szocialist�i” �s az Olasz N�pp�rt (Partito Popolare Italiano – PPI) kereszt�nydemokrat�i (De Gasperi, Gronchi). D’Aragona bejelentette a szakszervezetek semlegess�g�t.  A k�pvisel�k nagy t�bbs�ge ezut�n egy �vre sz�l� teljhatalommal ruh�zta fel az �j korm�nyt. 

 A parlamenti felhatalmaz�st Mussolini a tot�lis fasiszta diktat�ra ki�p�t�s�re haszn�lta fel. Az 1922-ben megalak�tott Fasiszta Nagytan�cs gyakorlatilag a legf�bb politikai d�nt�shoz� test�lett� v�lt, form�liss� degrad�lva a parlament szerep�t. A Nagytan�cs sz�m�ra a t�nyleges hatalmat a terrorcsapatok biztos�tott�k, kieg�sz�tve az 1923-ban l�tes�tett, „�nk�ntes nemzetbiztons�gi mil�cia” elnevez�s� feketeinges p�rthadsereggel. Az imm�r �llamilag is t�rv�nyes�tett terrorakci�k sor�n letart�ztatt�k Serratit, a szocialista Nennit, az „Avanti!” eg�sz szerkeszt�s�g�t; de a terror t�lcsapott a baloldalon, kiterjedt az ingatag, megb�zhatatlan sz�vets�gesekre, a liber�lisokra, s�t a korm�nyban k�t miniszterrel r�szt vev� kereszt�nydemokrat�kra is. A feketeingesek feld�lt�k a liber�lis Nitti lak�s�t, a ny�lt utc�n megvert�k a liber�lis Amendol�t, n�pp�rti helyis�geket romboltak sz�t, nyilv�nosan b�ntalmazt�k a N�pp�rt tagjait, k�zt�k papokat. (Az atrocit�sok ellens�lyoz�s�ra, f�leg pedig a Vatik�n megnyugtat�s�ra, Mussolini k�telez�v� tette a vall�soktat�st az elemi iskol�kban, a keresztet a tantermekben �s a b�r�s�gokon.) Ezzel egyidej�leg a korm�ny munk�s-szervezeteket oszlatott fel, �s takar�koss�gi okokra hivatkozva, 40 000 vasutast elbocs�tott.  

 Az ellen�ll�s m�g mindig nem t�rt meg. 1923-ban, a Fiat szakszervezeti bizotts�gainak megv�laszt�sakor, a CGL az orsz�gos terror ellen�re 72,6 sz�zal�kot kapott, a fasiszt�k nemr�giben megalak�tott saj�t szakszervezete 27,4 sz�zal�kot; m�g felt�n�bb volt az eredm�ny a k�vetkez� �vben, amikor 85,8 sz�zal�k szavazott a CGL-re, 14,2 a fasiszt�kra.. Mussolini �gy l�tta, ideje v�gk�pp lesz�molni a demokratikus form�k �s int�zm�nyek maradv�nyaival. l923-ban �j v�laszt�jogi t�rv�nyjavaslatot terjesztett el�, amelynek az volt a c�lja, hogy l�nyegesen megn�velje a fasiszt�k �s t�mogat�ik s�ly�t a parlamentben; a javaslat t�rgyal�sakor a mil�cia az utc�kon j�r�r�z�tt, a korm�nyf� pedig azzal fenyeget�z�tt lapj�ban, hogy elutas�t�s eset�n „szabad utat enged a forradalomnak”. A t�bbs�g igennel szavazott.  A fasiszta list�ra felvettek liber�lisokat (mint Salandra �s Orlando volt minisztereln�k�ket; Giolitti nem fogadta el a jel�l�st), n�pp�rtiakat, egyetemi professzorokat; az ellenz�ki list�k jel�ltjeit Olaszorsz�g-szerte terroriz�lt�k, tettleg b�ntalmazt�k, t�bbeket meggyilkoltak. A polg�ri p�rtok t�tlen�l szeml�lt�k a gar�zd�lkod�st. A gy�riparos sz�vets�g 25 milli� l�r�j�val megt�mogatva, az 1924 �prilis�ban megtartott v�laszt�sokon Mussolini�k megszerezt�k a mand�tumok 64,9 sz�zal�k�t. Mivel azonban k�zel 3 milli� v�laszt� m�g ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt is az ellenz�kre szavazott, a fasiszt�k folytatt�k terrorakci�ikat, v�res hadj�ratuk betet�z�s��l pedig elrabolt�k �s meggyilkolt�k Matteotti szocialista k�pvisel�t.

 A Mussolini felbujt�s�ra v�grehajtott gaztett orsz�gszerte hatalmas felh�borod�st v�ltott ki; a n�pharag olyan m�reteket �lt�tt, hogy a fasiszt�k megzavarodtak, nem mert�k nyilv�nosan viselni p�rtjelv�ny�ket, t�megesen l�ptek ki a p�rtb�l. A rendszer megrend�lt, Mussolini a szen�tusban m�r a korm�ny esetleges lemond�s�t is sz�ba hozta. Az ellenz�k kivonult a parlamentb�l, megalak�totta az �n. „aventinusi blokkot”.  A kommunista p�rt javasolta: a blokk alakuljon �t parlamentt�, majd alkotm�nyoz� gy�l�ss�. A polg�ri ellenz�k viszont, Turatit�l a liber�lisokig, puszt�n „erk�lcsi” fell�p�st akart, nem vette tudom�sul, hogy a fasiszt�k t�lteszik magukat minden „erk�lcsi” �s parlamenti j�t�kszab�lyon. Az OKP �ltal�nos sztr�jkot javasolt, a polg�ri p�rtok csak t�zperces figyelmeztet� sztr�jkba egyeztek bele. Az OKP ekkor saj�t nev�ben sz�l�tott sztr�jkra – f�lmilli� ember abbahagyta a munk�t. L�that�lag lett volna er� a fasiszt�k kis�pr�s�re. De m�g a szocialist�k �s a szakszervezetek is ellene voltak a t�megek forradalmi mozg�s�t�s�nak. A kedvez� alkalmat, ak�rcsak a „v�r�s k�t�vben”, ism�t elszalasztott�k. Az „alkotm�nyos” lagymatags�g miatt a t�megellen�ll�s kifulladt, a fasiszta fegyveres osztagok t�mad�sba lend�ltek; a megt�p�zott ellenz�k visszat�rt a parlamentbe. Mussolini el�tt, aki hajsz�l h�j�n belebukott az �ltala provok�lt v�ls�gba, megny�lt az �t a tot�lis diktat�r�hoz.
  A diktat�ra kiteljesed�s�t az 1925. okt�ber 4-i firenzei fasiszta v�rengz�s vezette be, �s az 1925-26-os „abszol�t fasiszta t�rv�nyek” (leggi fascistissime) szentes�tett�k. Felsoroljuk a folyamat n�h�ny �llom�s�t. 1925. december 24.: a parlament t�rv�nyt hoz arr�l, hogy a korm�nyf� nem felel�s t�bb� a parlamentnek, �s el�zetes j�v�hagy�sa n�lk�l a parlament semmilyen k�rd�st nem t�zhet napirendre. 1926. janu�r 16.: a Mussolini-korm�nyban eleinte r�szt v�llal�, de onnan hamarosan kiebrudalt N�pp�rt k�pvisel�it ki�zik a parlamentb�l. Febru�r 4.: a vid�ki �nkorm�nyzati test�letek feloszlat�sa. November 6.: az ellenz�ki p�rtok feloszlat�sa. November 8.: k�pvisel�i mentelmi joga ellen�re letart�ztatj�k Antonio Gramscit, az OKP vezet�j�t. November 9.: letart�ztatj�k az OKP K�zponti Bizotts�g�nak tagjait; az aventinusi blokk 120 tagj�t kiz�rj�k a parlamentb�l (k�zt�k a reformist�kat is, sz�mos m�s polg�ri k�pvisel�vel egy�tt, akik megalkuv�sukkal gy�zelemre seg�tett�k a fasiszt�kat). November 10.: rend�r�k sz�llj�k meg az ellenz�ki p�rtok helyis�geit. November 25.: t�rv�ny az �llam v�delm�r�l, az OVRA (politikai rend�rs�g) �s K�l�nleges T�rv�nysz�k fel�ll�t�s�r�l. 1927. janu�r 4.: a jogait�l megfosztott reformista szakszervezet �nfeloszlat�sa. (Buozzi, az utols� f�titk�r, nem is olyan r�gen m�g a hatalommal val� megegyez�st szorgalmazta.) Febru�r 1.: megkezd�dnek a perek a kommunist�k �s m�s ellenz�kiek ellen.  

A nemzetk�zi burzso�zia elismer�ssel nyugt�zta az olasz fasiszt�k v�res munk�j�t. 1924 december�ben, amikor m�g viharzott az �ltal�nos felh�borod�s a Matteotti-gyilkoss�g miatt, Sir Austen Chamberlain brit k�l�gyminiszter R�m�ban a sajt� el�tt magasztalta az olasz korm�nyf� b�mulatos energi�j�t.  1927 janu�rj�ban a R�m�ba l�togat� Winston Churchill brit p�nz�gyminiszter elragadtat�ssal nyilatkozott a feketeinges vez�rr�l, aki k�pes ellen�llni a nemzetk�zi felforgat� tev�kenys�gnek. P�r napra r� Sir Eric Drummond, a N�psz�vets�g f�titk�ra el�gedetten �llap�totta meg, hogy Olaszorsz�g politik�ja teljes �sszhangban van a N�psz�vets�g t�rekv�seivel. E k�lpolitikai sikereket �gysz�lv�n megkoron�zta az 1929. febru�ri later�ni konkord�tum, amellyel Mussolini rendezte az orsz�g egyes�t�se �ta tart� vit�kat az olasz �llam �s a p�pas�g k�z�tt. A konkord�tumban XI. Pius lemondott R�m�r�l �s az Egyh�zi �llamr�l, beleegyezett, hogy a klerikusok – a p�sp�k�ket �s �rsekeket is bele�rtve – az �llami t�rv�nykez�s al� tartozzanak; az olasz �llam viszont elismerte a Vatik�n �llami �n�ll�s�g�t, a katolicizmus bizonyos el�jogait, �s kifizetett 1,75 milli�rd l�ra k�rt�r�t�st a p�p�nak. R�viddel az egyezm�ny megk�t�se ut�n az Actio Catholica – a Vatik�n sz�cs�ve – akt�v v�laszt�si r�szv�telre, vagyis a rendszer nyilv�nos elismer�s�re sz�l�totta fel a katolikusokat.