Az 1848. �prilis 6-i t�rv�ny 6. �- a �gy rendelkezik: „A n�p j�vend�beli k�pvisel�it minden esetben illesse meg az �sszes t�rv�nyekhez valamint az �llamh�ztart�si el�ir�nyzat meg�llap�t�s�hoz val� hozz�j�rul�snak �s az) ad�-j�v�hagy�snak a joga." Az 1848. �prilis 8-i t�rv�ny 13. �- a kimondja: „A jelen t�rv�ny alakj�n �ssze�l� gy�l�s arra van hivatva,
hogy a j�vend�beli �llamalkotm�nyt a .koron�val val� kiegyez�s �tj�n meg�llap�tsa, �s a birodalmi rendek eddigi hat�sk�reit, nevezetesen az ad�k j�v�hagy�sa tekintet�ben, gy�l�sez�s�nek tartama alatt gyakorolja."
A korm�ny a pokolba k�ldi a kiegyez�-gy�l�st101, saj�t fennk�lt szem�ly�ben dikt�l az orsz�gnak egy soi - disant* alkotm�nyt102, �s �nmaga hagyja j�v� mag�nak azokat az ad�kat, amelyeket a n�pk�pvisel�k megtagadtak t�le. A porosz korm�ny eklat�ns m�don v�get vetett a Camphauseni�d�nak., ennek az �nnep�lyes jelleg� jog/ Jobsi�d�nak103. Bossz�b�l a nagy Camphausen, ennek az epopei�nak a feltal�l�ja, nyugodtan tov�bb �l�sezik Frankfurtban ugyanannak a porosz korm�nynak a k�vetek�nt �s tov�bb intrik�l a Bassermannok-kal ugyanannak a porosz korm�nynak a szolg�lat�ban. Ez a Camphausen, aki feltal�lta a kiegyez�si elm�letet104, hogy megmentse a jogtalajt, azaz, hogy el�sse a forradalmat mindenekel�tt az azt megillet� tiszteletnyilv�n�t�sokt�l, feltal�lta egy�ttal az akn�kat is, amelyeknek az volt a rendeltet�s�k, hogy k�s�bb a jogtalajt a kiegyez�si elm�lettel egy�tt a leveg�be r�p�ts�k.\
 Ez a f�rfi� adom�nyozta a k�zvetett v�laszt�sokat, s ezek olyan gy�l�st hozlak l�tre, amelynek a korm�ny, abban a pillanatban, amikor a gy�l�s egy pillanatra a sark�ra �llt, odamennyd�r�ghette : - Trop t�rd!* Ez a f�rfi� h�vta vissza a porosz herceget,
az ellenforradalom vez�r�t, �s nem �tallotta ez ut�bbinak menek�l�s�t hivatalos hazugs�ggal tanulm�ny�tt� v�ltoztatni105. Ez a f�rfi� hagyta �rv�nyben a politikai b�n�kre vonatkoz�lag a r�gi porosz t�rv�nyhoz�st �s a r�gi t�rv�nysz�keket. A r�gi b�rokr�cia �s a r�gi hadsereg e f�rfi� alatt nyert �jra id�t arra, hogy ijedts�g�b�l mag�hoz t�rjen �s teljesen �jj�szervezze mag�t. A r�gi rezsim �sszes vezet�i s�rtetlen�l megmaradtak hely�k�n. Camphausen idej�n viselte a kamarilla a poseni h�bor�t, 106 m�g � maga D�ni�ban viselt h�bor�t.107 A d�n h�bor�nak az volt a rendeltet�se, hogy levezesse a n�met ifj�s�g t�lteng� honfierej�t108
— s ezt az ifj�s�got azt�n, amikor hazat�rt, kell�k�ppen rend�rileg meg is rendszab�lyozt�k —, az volt a rendeltet�se, hogy Wrangel t�bornoknak �s h�rhedt g�rdaezredeinek bizonyos n�pszer�s�get szerezzen �s �ltal�ban a porosz szoldateszk�t rehabilit�lja; Mihelyt ez a c�l megval�sult, e l�tszath�bor�t minden�ron el kellett fojtani egy gyal�zatos fegyversz�netben, amelyben ugyanez: a Camphausen ism�t kiegyezett a n�met nemzetgy�l�ssel Majna-Frankfurtban. A d�n h�bor� eredm�nye a „mindk�t Mark f�parancsnoka"109 �s a m�rciusban ki�z�tt g�rdaezredeknek: Berlinbe Val� visszat�r�se volt.
�s az a h�bor�, amelyet a potsdami kamarilla Camphausen ausp�ciumai alatt Posenban viselt I A poseni h�bor� t�bb volt, mint a porosz forradalom elleni h�bor�. Ez B�cs eleste volt, It�lia eleste, a j�niusi h�s�k veres�ge. Ez volt az els� d�nt� diadal, amelyet az orosz c�r az eur�pai forradalom f�l�tt kiv�vott. �s mindez a nagy Camphausennak, a gondolkod�
t�rt�nelembar�tnak. 110, a nagy vita lovagj�nak, a k�zvet�t�s h�rosz�nak az ausp�ciumai alatt. �gy az ellenforradalom Camphausen alatt �s �ltal hatalm�ba ker�tette az �sszes d�nt� posztokat, el�k�sz�tette a maga �t�k�pes hadsereg�t, mik�zben a kiegyez�-gy�l�s vit�zott. A tett minisztere, Hansemann-Pinto alatt �jonnan be�lt�ztett�k a r�gi rend�rs�get, �s a burzso�zia �ppoly elkeseredett, mint kicsinyes h�bor�t viselt a n�p ellen. Brandenburg alatt
levont�k a k�vetkeztet�seket ezekb�l a premissz�kb�l. Nem kellett hozz� m�r m�s, csak — fej helyett egy bajusz meg egy kard. Amikor Camphausen t�vozott, ezt ki�ltottuk oda neki:
A burzso�zia szellem�ben vetett reakci�t, az arisztokr�cia �s az abszolutizmus szellem�ben fogja learatni.** Nem k�telked�nk abban, hogy Camphausen �excellenci�ja, a porosz k�vet, �nmag�t e pillanatban a feud�lis urak k�z� sz�m�tja, �s „f�lre�rt�s�vel" a legb�k�sebben kiegyezik  �ltal egy pillanatra �jj��lesztett egyes�it Landtag-ban*11.
Szem�re vetett�k e liber�lis ellenz�ki uraknak, hogy a m�rciusi forradalom ut�n h�tlenn� lettek elveikhez. Ez t�ved�s. A nagy f�ldbirtokosok �s t�k�sek — s kiz�r�lag ezek voltak k�pviselve az egyes�lt Landtagban —, egysz�val a p�nzeszs�kok, p�nzben �s m�velts�gben gyarapodtak. A polg�ri t�rsadalom poroszorsz�gi kifejl�d�s�vel.— azaz az; iparnak, a kereskedelemnek �s a mez�gazdas�gnak a kifejl�d�s�vel — a r�gi Tendi k�l�nbs�gek egyfel�l elvesztett�k anyagi alapjukat.

 Maga a nemess�g l�nyeg�ben elpolg�riasult. H�s�g, szeretet �s hit m�vel�se helyett mindenekel�tt takarm�nyr�p�ban, p�link�ban �s gyapj�ban m�k�d�tt. F� lovagi torn�j�v� � gyapj�piac lett. M�sfel�l az abszolutista �ll un, amelynek l�ba al�l a fejl�d�s sor�n r�gi t�rsadalmi alapj�t kivar�zsolt�k, akad�lyoz� b�kly�j�v� lett az �j polg�ri t�rsadalomnak, melyben megv�ltozott a termel�si m�d �s megv�ltoztak a sz�ks�gletek. A burzso�zi�nak r�szt kelleti; k�vetelnie a politikai uralomb�l, m�r anyagi �rdekei miatt is. Csakis � maga volt k�pes arra, hogy kereskedelmi �s ipari sz�ks�gleteit t�rv�nyesen �rv�nyes�tsed Ki kellett vennie ezeknek a „legszentebb �rdekeinek" az igazgat�s�t egy levit�zlett, �ppoly tudatlan, mint p�khendi b�rokr�cia kez�b�l. A maga sz�m�ra kellett ig�nyelnie az �llamvagyon ellen�rz�s�t, mert �nmag�t v�lte e vagyon teremt�j�nek. Miut�n a b�rokr�ci�t�l eltulajdon�totta az �gynevezett m�velts�g monop�lium�t, �s tudat�ban volt annak, hogy
a polg�ri t�rsadalmi sz�ks�gletek val�s�gos ismeret�ben messze fel�lm�lja a b�rokr�ci�t, megvolt az a becsv�gya is, hogy t�rsadalmi  helyzet�nek megfelel� politikai helyzetet akarjon kicsikarni'. C�lja el�r�s�hez lehet�s�get kellett kapnia arra, hogy saj�t �rdekeit, n�zeteit �s a korm�ny cselekedeteit szabadon megvitassa. Ezt nevezte a „sajt�szabads�g jog�nak".

 Lehet�s�get kellett kapnia arra, hogy akad�lyoztat�s n�lk�l egyes�l�sekbe t�m�r�lj�n. Ezt nevezte a „szabad egyes�l�si jognak", A vall�sszabads�got stb. a szabad konkurencia sz�ks�gszer� folyom�nyak�nt ugyancsak k�ve- telnie kellett. �s a porosz burzso�zia 1848 m�rciusa el�tt a legjobb �ton haladt, hogy �sszes k�v�ns�gait megval�sulva l�ssa.
A porosz �llam p�nzsz�k�ben volt. Hitele kiapadt. Ez volt a titka az „egyes�l. „Xandtag" �sszeh�v�s�nak. A korm�ny berzenkedett ugyan sorsa ellen, s kegy-vesztettk�nt bocs�totta el az „egyes�ltet", de a p�nzsz�ke �s a hitelhi�ny lassank�nt �hatatlanul a burzso�zia karjaiba dobta volna. Mik�nt a feud�lis b�r�k, az Isten kegyelm�b�l val� kir�lyok is mindenkor elcser�lt�k kiv�lts�gaikat k�szp�nzre. Minden kereszt�ny-germ�n �llamban a jobb�gyok felszabad�t�sa volt az els�, az alkotm�nyos monarchia pedig a m�sodik nagy felvon�sa ennek a vil�gt�rt�nelmi kuf�rkod�snak. „L'argent n'a pas de ma�tre"*, de a maitre-ek megsz�nnek maitre-ek lenni, mihelyt d�mon�tis�v�** (�rt�k�ket vesztett�) lesznek. Az „egyes�lt Landtag" liber�lis ellenz�ke teh�t nem volt semmi egy�b, mint a burzso�zia ellenz�kis�ge egy olyan korm�nyzati form�val szemben, amely m�r nem felelt meg �rdekeinek �s sz�ks�gleteinek.
Hogy az udvar ellenz�ke lehessen, udvarolnia kellett a n�pnek. Tal�n val�ban azt k�pzelte, hogy a n�p kedv��rt van ellenz�kben. Ez�rt azokat a jogokat, azokat a 
*T�l k�s�n! — Szerk.

** V�. Marx �s Engels M�vei. 5. k�t. 88. old. —Szerk.   

De ne �m�tsuk magunkat; ne tulajdon�tsunk egy Camphausennak, egy Han-semann-nak, ezeknek a legal�rendeltebb nagys�grend� f�rfiaknak semmif�le vil�gt�rt�nelmi iniciat�v�t. Nem voltak �k egyebek, mint egy oszt�ly szervei. Besz�dj�k, cselekedeteik csak hivatalos visszhangja volt egy oszt�lynak, amely �ket el�t�rbe tolta. �k csak a nagyburzso�zia voltak — az el�t�rben. Ennek az oszt�lynak a k�pvisel�i alkott�k a liber�lis elleneket a jobbl�tre szender�lt, Camphausen  szabads�gokat, amelyekre a maga kedv��rt t�rekedett, term�szetesen csakis n�pjogok �s n�pszabads�gok c�g�re alatt ig�nyelhette a korm�nyt�l.
Ez az ellenz�k, mint mondottuk, a legjobb �ton haladt, amikor a febru�ri vihar kit�rt.

 K�ln, december 11. Amikor a m�rciusi v�z�z�n — ez a miniat�r v�z�z�n — leapadt, nem sz�rnyeket, nem forradalmi kolosszusokat hagyott h�tra a f�ld berlini felsz�n�n, hanem r�gi st�lus� kreat�r�kat, z�m�k polg�ri figur�kat — az „egyes�lt Landtag" liber�lisait, az �ntudatos porosz burzso�zia k�pvisel�it. Azok a tartom�nyok, amelyeknek a legfejlettebb a burzso�zi�juk — a Rajna tartom�ny �s Szil�zia — adt�k a legnagyobb kontingenst az �j miniszt�riumokhoz. M�g�tt�k rajnai jog�szoknak eg�sz usz�lya. Amilyen m�rt�kben a burzso�zi�t h�tt�rbe szor�tott�k a feud�lisok, olyan m�rt�kben engedte �t hely�t a miniszt�riumokban a Rajna- tartom�ny �s Szil�zia az �-porosz tartom�nyoknak. A Brandenburg- korm�nyt m�r csak egy elberfeldi tory f�zi �ssze a Rajna-tartom�nnyal. Hansemann �s von der Heydt] Ez a k�t n�v fejezi ki a porosz burzso�zia sz�m�ra az 1848 m�rciusa �s decembere k�z�tti eg�sz k�l�nbs�get! A porosz burzso�zia az �llam cs�cs�ra vet�d�tt, de nem �gy, ahogy �hajtotta, a koron�val val� b�k�s tranzakci� �ltal, hanem egy forradalom �ltal. Nem saj�t �rdekeit, hanem a n�p�rdekeket kellett k�pviselnie a koron�val,.azaz �nmag�val szemben, mert egy n�pmozgalom egyengette az �tj�t. De a korona az � szem�ben �ppen csak az az Isten kegyelm�b�l val� ellenz� volt, amely m�g�tt saj�t prof�n �rdekeinek kellett megb�jniok. Az � saj�t �rdekei s�rthetetlens�g�nek �s az �rdekeinek megfelel� politikai form�k s�rthetetlens�g�nek alkotm�nyos nyelvre leford�tva �gy kellett hangzania: a korona s�rthetetlens�ge. Innen a n�met, �s k�l�n�sen a porosz burzso�zi�nak az alkotm�nyos monarchi��rt val� rajong�sa. A febru�ri, forradalom, n�metorsz�gi ut�f�j�saival egy�tt,_ kir�lys�g, a feud�lis nemess�g �s az uralkod� egyh�z ellen. 1789-ben a burzso�zia a n�ppel volt sz�vets�gben kir�lys�g, nemess�g �s uralkod� egyh�z ellen. Az 1789-es forradalomnak (legal�bbis Eur�p�ban) csak az 1648-as forradalom szolg�lt mintak�p�l, az 1648-as forradalomnak csak a n�metalf�ldiek felkel�se Spanyolorsz�g ellen. Mindk�t forradalom nemcsak id�pontj�t, hanem tartalm�t tekintve is egy �vsz�zaddal el�bbre volt mintak�p�n�l. Mindk�t forradalomban a burzso�zia volt az az oszt�ly, amely val�ban a mozgalom �l�n �llott. A proletari�tusnak �s a polg�rs�g nem a burzso�zi�hoz tartoz� frakci�inak vagy m�g nem voltak a burzso�zi�t�l k�l�nv�lasztott �rdekei, vagy pedig m�g nem alkottak �n�ll�an kifejl�d�tt oszt�lyokat vagy oszt�lytagozatokat.

 Ez�rt, ahol szembehelyezkednek a burzso�zi�val, mint p�ld�ul 1793—94-ben Franciaorsz�gban, csak a burzso�zia �rdekeinek kereszt�lvitel��rt harcolnak, ha nem is a burzso�zia m�dj�n. Az eg�sz francia terrorizmus nem volt egy�b, mint plebejus modorban val� lesz�mol�s a burzso�zia ellens�geivel, az abszolutizmussal a feudalizmussal �s a ny�rspolg�rs�ggal.
Az 1648-as �s 1789-es forradalmak nem angol �s francia forradalmak, hanem eur�pai st�lus� forradalmak voltak. Nem a t�rsadalom egy bizonyos oszt�ly�nak a r�gi politikai renden aratott gy�zelm�t jelentett�k; az �j eur�pai t�rsadalompolitikai rendj�nek proklam�l�sa voltak. A burzso�zia gy�z�tt benn�k; �m a burzso�zia gy�zelme akkor egy �j t�rsadalmi rend gy�zelme volt, a polg�ri tulajdon gy�zelme a feud�lis tulajdonon, a nemzetis�g gy�zelme 

*— „A p�nznek nincs ura"— Szerk.
** — p�nztelenn�; p�nz�kt�l megfosztotta —Szerk  
kap�ra j�tt teh�t a porosz burzso�zi�nak, mert kez�be juttatta azt �llani korm�nyr�dj�t, de �ppen annyira kereszt�l is h�zta sz�m�t�sait, mert �gy uralnia olyan felt�telekhez volt k�tve, amelyeket sem nem akart, sem nem tudott teljes�teni.
 A burzso�zia a kisujj�t sem mozd�totta. Megengedte a n�pnek, hogy verekedj�k �rette. A re�
�truh�zott uralom ez�rt nem a hadvez�r uralma volt, aki legy�zte ellenfel�t, hanem egy biztons�gi bizotts�g�, amelyre a gy�ztes n�p r�b�zza a maga �rdekeinek meg�v�s�t.
Camphausen m�g teljes eg�sz�ben �rezte ennek a helyzetnek a k�nyelmetlens�g�t, �s korm�ny�nak eg�sz gy�nges�ge ebb�l az �rz�sb�l �s az azt meghat�roz� k�r�lm�nyekb�l ered. Ez�rt valamif�le sz�gyenp�r sug�rozza �t korm�nyz�s�nak legszem�rmetlenebb cselekedeteit is. A ny�lt szem�rmetlens�g �s arc�tlans�g Hansemann kiv�lts�ga volt. A p�r �rnyalata az egyetlen k�l�nbs�g e k�t fest� k�z�tt. Nem szabad �sszet�veszteni a porosz m�rciusi forradalmat sem az 1648-as angol, sem az 1789-es francia forradalommal. 1648-ban a burzso�zia a modern nemess�ggel volt sz�vets�gben a provincializmuson, a konkurencia gy�zelme a c�hen, a feloszt�s gy�zelme a major�tuson, a f�ld tulajdonosa uralm�nak gy�zelme a f�ldnek a tulajdonos f�l�tti uralm�n, a felvil�gosod�s gy�zelme a babon�n, a csal�d gy�zelme a csal�dn�ven, az ipar gy�zelme a h�si lustas�gon, a polg�ri jog gy�zelme a k�z�pkori kiv�lts�gokon. Az 164B-as forradalom a XVII. sz�zad gy�zelme* volt a XVI. sz�zadon, az 1789-�s forradalom a XVIII. sz�zad gy�zelme a XVII. sz�zadon. Ezek a forradalmak m�g ink�bb az akkori vil�g sz�ks�gleteit fejezt�k ki, mint a vil�g azon r�szei�t, amelyeken lezajlottak, Angli��t �s Franciaorsz�g�t. A porosz m�rciusi forradalomban mindebb�l semmi sincs meg. A febru�ri forradalom elt�r�lte az alkotm�nyos kir�lys�got a val�s�gban, a burzso�-uralmat pedig eszmeileg.

 A porosz m�rciusi forradalomnak meg kellett teremtenie az alkotm�nyos kir�lys�got eszmeileg, a burzso�-uralmat pedig a val�s�gban. K�zel sem j�rv�n ahhoz, hogy eur�pai forradalom legyen, csup�n egy eur�pai forradalom elsatnyult ut�hat�sa volt egy elmaradott orsz�gban. Nem el�tte j�rt �vsz�zad�nak, hanem t�bb mint f�l �vsz�zaddal elmaradt m�g�tte. Eleve m�sodlagos volt, de tudvalev�, hogy a m�sodlagos betegs�gek nehezebben gy�gy�that�k �s egy�ttal jobban t�nkreteszik a testet, mint az eredeti betegs�gek.
 Nem egy �j t�rsadalom l�trehoz�s�r�l volt sz�, hanem a P�rizsban kim�lt t�rsadalom berlini �jj�sz�let�s�r�l. A porosz m�rciusi forradalom m�g csak nemzeti, n�met sem volt, eleve provinci�lis- porosz volt. A b�csi, a kasseli, a m�ncheni, a mindenfajta provinci�lis felkel�sek mellette zajlottak �s k�ts�gess� tett�k a rangj�t. 1648-at �s 1789-et v�gtelen �n�rzettel t�lt�tte el, hogy a teremt�s cs�cs�n �ll, az 1848-as berlini forradalomnak viszont abban �llt a becsv�gya, hogy anakronizmust alkosson. F�nye a csillagok f�ny�hez hasonl�tott, amely csak akkor �rkezik el hozz�nk, f�ldlak�khoz, amikor az azt kisug�rz� �gitestek m�r sz�z-�s sz�zezer �ve kihunytak. A porosz m�rciusi forradalom kicsinyben, mint ahogy mindenben kicsiny volt, ilyen csillag volt Eur�pa sz�m�ra. F�nye egy r�g elrothadt t�rsadalom-hulla f�nye volt. A n�met burzso�zia oly rest�l, gy�v�n �s lassan fejl�d�tt, hogy abban a pillanatban, amikor v�szj�sl�an szembe�llt a feudalizmussal �s az abszolutizmussal, �nmag�t v�szj�sl�an szemben tal�lta a proletari�tussal �s a polg�rs�g mindazon frakci�ival, amelyeknek �rdekei �s eszm�i k�zel �llnak a proletari�tushoz. �s azt l�tta, hogy nemcsak egy oszt�ly �ll ellens�gesen m�g�tte, hanem eg�sz Eur�pa is el�tte. A porosz burzso�zia, az 1789-es francia burzso�zi�t�l elt�r�en, nem olyan oszt�ly volt, amely az eg�sz modern t�rsadalmat k�pviselte a r�gi t�rsadalom reprezent�nsaival, a kir�lys�ggal �s a nemess�ggel szemben. Aff�le rendd� s�llyedt, kontrasztban a koron�val �s a n�ppel szemben egyar�nt, ellenz�kiesked�n mindkett�vel szemben, hat�rozatlanul k�l�n-k�l�n mindegyik ellenfel�vel szemben,' m�rt �lland�an mindkett�t maga el�tt, illet�leg maga m�g�tt l�tta; eleve hajlott a n�p el�rul�s�ra �s a r�gi t�rsadalom meg-nem egy �j t�rsadalom �rdekeit k�pviselte egy r�gi .ellen, hanem meg�jult �rdekeket egy elavult t�rsadalmon bel�l; nem az�rt kel�lt a forradalom korm�nykerek�hez, mert a n�p m�g�tte �llt, hanem az�rt, mert a n�p maga el�tt
taszig�lta; nem az�rt volt a cs�cson, mert egy �j t�rsadalmi korszaknak a kezdem�nyez� erej�t, hanem csak az�rt, mert egy r�ginek a neheztel�s�t k�pviselte; a r�gi �llamnak egy kereszt�l nem t�rt r�tege volt, melyet egy f�ldreng�s az �j �llam felsz�n�re vetett; �nmag�ban val� hit n�lk�l, a n�pben val� hit n�lk�l, felfel� morogva, lefel� reszketve, �nz� mindk�t oldallal szemben �s a maga �nz�se tudat�ban, forradalmi a konzervat�vokkal szemben, konzervat�v a forradalm�rokkal szemben, saj�t jelszavaival szemben bizalmatlan, fr�zisokat hangoztatva eszm�k helyett, megf�leml�tve a vil�gon v�gigs�pr� vihart�l, kiakn�zva a vil�gon v�gigs�pr� vihart — energia egyik ir�nyban sem, pl�gium mindegyik ir�nyban, k�z�ns�ges, mert nem eredeti, eredeti a k�z�ns�gess�gben — saj�t v�gyaival kuf�rkod�, kezdem�nyez�s n�lk�l, �nmag�ban val� hit n�lk�l, a n�pben val� hit n�lk�l, vil�gt�rt�nelmi elhivatotts�g n�lk�l — egy el�tkozott aggasty�n, aki l�tja, hogy arra van k�rhoztatva, hogy egy robusztus n�p els� ifjonti fellobban�sait a saj�t elaggott �rdek�ben vezesse �s levezesse — se szem! se f�l! se fog, se semmi — ilyen �llapotban tal�lta ott mag�t a porosz burzso�zia a m�rciusi forradalom ut�n a porosz �llam korm�ny-r�dj�n�l. K�ln, december 15. A kiegyez�si elm�let, amelyet a Camphausen - korm�nyban korm�nyzatra jutott burzso�zia nyomban a porosz contrat social* „legsz�lesebb" alapj�nak proklam�lt, kor�ntsem volt �res elm�let; ellenkez�leg, ezaz „arany" �let f�j�n" n�tt.
 
* A „Neue Rheinische Zeitung"- ban: forradalma— Szerk. 
koron�zott k�pvisel�j�vel val� kompromisszumra, mert � maga m�r a r�gi t�rsadalomhoz tartozott; A m�rciusi forradalom kor�ntsem rendelte al� az Isten kegyelm�b�l val� szuverenit�st a n�pszuverenit�snak. Csak arra k�nyszer�tette a koron�t, az abszolutista �llamot, hogy megegyezzen a burzso�zi�val, hogy kiegyezzen r�gi vet�lyt�rs�val. A korona fel�ldozza a burzso�zi�nak a nemess�get, a burzso�zia pedig a koron�nak a n�pet. Ezzel a felt�tellel lesz a kir�lys�g polg�riv� �s a burzso�zia kir�lyiv�. M�rcius ut�n m�r csak ez a k�t hatalom l�tezik. K�lcs�n�sen a forradalom vill�mh�r�t�jak�nt szolg�lnak egym�snak.

 Mindezt term�szetesen a „legsz�lesebb demokratikus alapon". Ez volt a titka a kiegyez�si elm�letnek. Az olaj- �s gyapj�keresked�k113, akik a m�rciusi forradalom ut�ni els� korm�nyt alkott�k, abban a szerepben tetszelegtek maguknak, hogy a lemeztelen�teni- igyekezett bonne mine � mauvais jeu* v�gni. A f�lig-meddig felbomlott hadsereg, az �ll�sai�rt �s fizet�sei�rt reszket� b�rokr�cia, a megal�zott feud�lis rend, amelynek vezet�je alkotm�nyos tanulm�ny�ton volt, n�h�ny �desk�s sz�val �s hajb�kol�ssal k�nnyen l�v� tette a bourgeois gentilhomme-ot**. A porosz burzso�zia az uralom n�vleges birtokosa volt, egy pillanatig sem k�telkedett abban, hogy a r�gi �llam hatalmai h�ts� gondolat n�lk�l rendelkez�s�re bocs�tott�k magukat �s saj�t mindenhat�s�g�nak mindmegannyi al�zatos let�tem�nyeseiv� v�ltoztak. Nemcsak a korm�nyban, a monarchia eg�sz ter�let�n megittasult a burzso�zia ett�l a t�vhitt�l. Vajon az egyetlen h�stettek, amelyeket a porosz burzso�zia m�rcius ut�n v�ghezvitt — a polg�r�rs�gnek a fegyvertelen proletari�tus ellen ir�nyul� gyakran v�res zaklat�sai —, nem tal�ltak-e a hadseregben, a b�rokr�ci�ban �s m�g a feud�lis urakban is szolg�latk�sz cinkost�rsakra? Vajon az egyetlen er�fesz�t�seket, amelyeknek nekidur�lt�k magukat a burzso�zia helyi k�pvisel�i, a k�zs�gtan�csok — amelyeknek tolakod�an szervilis k�z�ns�gess�g�t egy Windischgr�tz, egy Je�lachich meg egy Welden k�s�bb a meg�rdemelt lugasokkal jutalmazta —, vajon ezeknek a k�zs�gtan�csoknak a m�rciusi forradalom ut�ni egyetlen h�stetteit, a n�phez int�zett patriarch�lis�n komoly int� szavait, nem csod�lt�k-e meg az eln�mult korm�nyzati prezidensek �s a magukba sz�llt hadoszt�ly t�bornokok? �s a porosz

burzso�zia k�telkedhetett-e m�g abban, hogy a hadseregnek, a b�rokr�ci�nak, a feud�lisoknak a r�gi haragja az �nmag�t �s az  anarchi�t megf�kez� nagylelk� gy�z�nek, a burzso�zi�nak l�tt�n tiszteletteljes al�zatban el�lt? A dolog vil�gos volt. A porosz burzso�zi�nak m�r csak egy feladata volt, az a feladat, hogy k�nyelmess� tegye mag�nak- uralm�t, elt�vol�tsa a zavar�
anarchist�kat, helyre�ll�tsa a „rendet �s nyugalmat" �s ut�lag behozza a m�rciusi vihar idej�n veszend�be ment kamatokat. M�r csak arr�l lehetett sz�, hogy uralm�nak �s az uralma felt�tel�t k�pez� m�rciusi forradalomnak a termel�si k�lts�geit a minimuftira korl�tozza. Vajon a fegyvereket, amelyeket a * — j� arcot a rossz j�t�khoz — Szerk. **—�rhatn�m polg�rt— Szerk. porosz burzso�zia a feud�lis t�rsadalom �s annak koron�ja elleni harc�ban a • n�p c�g�re alatt volt k�nytelen ig�nybe venni — egyes�l�si jogot, sajt�szabads�got stb. —, nem kellett-e �sszet�rni ezeket egy megsz�d�tett n�p kez�ben, amelynek m�r nem volt
sz�ks�ges e fegyvereket a burzso�zia �rdek�ben forgatnia, s amely, aggaszt� tan�jeleit adta annak, hogy kedve van a burzso�zia ellen forgatni �ket? A koron�val val� kiegyez�s�nek — err�l a burzso�zia megvolt gy�z�dve—;. a r�gi, sors�ba belet�r�d�tt �llammal val� alkuj�nak szeml�tom�st m�r csak egy akad�ly �llott �tj�ban, egyetlenegy akad�ly, a n�p — <p�er robustus sed malitiosus*, mint Hobbes mondja. A n�p meg a forradalom
A forradalom volt a n�p jogc�me; a forradalomra alap�totta szertelen ig�nyeit. A forradalom volt az a v�lt�, amelyet a burzso�zi�ra int�zv�nyezett. A forradalom �ltal jutott a burzso�zia uralomra. *— t�rsadalmi szerz�d�s — Szerk. tett koron�t plebejus sz�rnyaikkal takargatj�k. K�jelegtek a gy�ny�r�s�gben, hogy udvark�pesek, �s hogy viszolyogva, puszta nagylelk�s�gb�l engedve rideg r�mais�gukb�l — az egyes�lt Landtag r�mais�g�b�l —, hajdani n�pszer�s�g�k tetem�vel t�ltik ki a szakad�kot, amely elnyel�ssel fenyegette a tr�nt. Mennyire p�ffeszkedett Camphausen miniszter az alkotm�nyos tr�n b�b�jak�nt. A der�k f�rfi� szeml�tom�st meg volt hatva �nmag�t�l, saj�t nagylelk�s�g�t�l.

 A korona �s k�rnyezete viszolyogva t�rte ezt a megal�z� v�dn�ks�get, s jobb napokra v�rva,
Uralm�nak napj�val bek�sz�nt�tt e v�lt� lej�rati napja. A burzso�zi�nak a "v�lt�t meg kellett �vatolnia. A forradalom. — ez a n�p ajk�n azt jelentette: Ti burzso�k, ti vagytok a co-mit� du salut public, a k�zj�l�ti bizotts�g116, amelynek kez�be adtuk az uralmat, nem az�rt, hogy a ti �rdekeitekr�l a koron�v�/ kiegyezzetek, hanem az�rt, hogy a koron�val szemben a mi �rdekeinket, a n�p �rdekeit �rv�nyes�ts�tek- A forradalommal a n�p �v�st emelt a burzso�zi�nak a koron�val val� kiegyez�se ellen. A koron�val kiegyez� burzso�zi�nak �v�st kellett teh�t emelnie — a forradalom ellen. �s ez a nagy Camphausen alatt t�rt�nt. A m�rciusi forradalmat nem ismert�k el. A berlini nemzetk�pviselet azzal, hogy elvetette a m�rciusi forradalom elismer�s�re tett javaslatot, a porosz burzso�zia k�nviseletek�nt, kiegyez�-gy�l�sk�nt konstitu�l�dott. E gy�l�s a megt�rt�ntet meg nem t�rt�ntt� tette. Fennhangon proklam�lta a porosz n�p el�tt, hogy a n�p nem az�rt egyezik ki a burzso�zi�val, hogy a korona ellen forradalmat csin�ljon, hanem az�rt csin�l forradalmat, hogy a korona a burzso�zi�val a n�p ellen kiegyezzen! �gy semmis�tette meg a forradalmi n�p jogc�m�t �s nyerte meg a konzervat�v burzso�zia jogtalaj�t.
A jog talaj Br�ggemann �s ��ltala a „K�lnische Zeitung"1 olyan sokat csevegett, fecsegett, sop�nkodott a „jogtalajr�l", olyan gyakran elvesztette, �jra megtal�lta a „jogtalajt", kilyukasztotta, megfoldozta a jogtalajt, Berlinb�l Frankfurtba, Frankfurtb�l Berlinbe r�p�tette, megsz�k�tette, kit�g�totta, egyszer� talajb�l fapadl�v�, fapadl�b�l dupla fenek�v� — a dupla fen�k tudvalev�leg a sz�n- padi b�v�szek f� szersz�ma —, dupla fenek� padl�b�l feneketlen csap�ajt�v� v�ltoztatta, hogy v�g�l a jogtalaj olvas�ink sz�m�ra joggal v�ltozott a „K�lnische Zeitung" talaj�v�, s �sszet�veszthetik a porosz burzso�zia jelszav�t  burzso�zia m�rcius ut�n ugyanazon az alapon akar t�rgyalni a koron�val, mint m�rcius el�tt, mintha semmif�le forradalom nem ment volna v�gbe �s az egyes�lt Landtag a forradalom n�lk�l �rte volna el

 c�lj�t. A „jogtalaj" azt jelentette, hogy a n�p jogc�me, a forradalom, a korm�nyzat �s a burzso�zia k�z�tti contrat social- ban nem l�tezik. A burzso�zia a maga ig�nyeit az �-porosz t�rv�nyhoz�sb�l sz�rmaztatta, hogy a n�p ne sz�rmaztasson semmif�le ig�nyt az �j-porosz forradalomb�l. Mag�t�l �rtet�dik, hogy a burzso�zia ideol�giai kret�njeinek, �js�g�r�inak, stb. a burzso�-�rdek e megsz�p�t�s�t a burzso�zia tulajdonk�ppeni �rdekek�nt kellett felt�ntetni�k �s err�l magukat �s m�sokat meggy�zni�k. �gy Br�ggemann fej�ben a jogtalaj fr�zisa val�di szubsztanci�v� v�ltozott. A Campliausen-korm�ny megoldotta feladat�t, a k�zvet�t�snek �s az �tmenetnek a feladat�t. Ez a korm�ny volt ugyanis a k�zvet�t� a n�p v�llain felemelked� burzso�zia �s azon burzso�zia k�z�tt, amelynek m�r nem volt sz�ks�ge a n�p V�llaira; a l�tsz�lag a koron�val szemben a n�pet k�pvisel� burzso�zia �s azon burzso�zia k�z�tt, amely val�ban a koron�t k�pviselte a n�ppel szemben; a mag�t a forradalomt�l elvet� burzso�zia �s azon burzso�zia k�z�tt, amelyet mint magot a forradalomb�l kivetettek. Szerep�nek megfelel�en a Camphausen-korm�ny sz�zi szem�rmess�gben a. forradalommal szembeni passz�v ellen�ll�sra szor�tkozott.
B�r elm�letben elvetette a forradalmat, de a gyakorlatban csup�n berzen* kedett k�vetel�seivel szemben �s csup�n elt�rte a r�gi �llamhatalmi szervek �jj�szervez�s�t. 
*— robusztus, de rosszindulat� fal115 - Szerk. 
 
 Joseph Dumont �r mag�njelszav�val, a porosz vil�gt�rt�nelem egy sz�ks�gszer� �tlet�t a „K�lnische Zeitung" egy �nk�nyes h�bortj�val, a jogtalajban pedig m�r csak azt a talajt l�tj�k, amelyen a „K�lnische Zeitung" megterem. A jogtalaj, m�gpedig a porosz jogtalaj.
Vajon az a jogtalaj, amelyen m�rcius ut�n Camphausen, a nagy vita lovagja, az egyes�lt Landtag felt�masztott k�s�rtete �s a kiegyez�-gy�l�s mozog, ez az; 1815-�s alkotm�nyt�rv�ny-e, vagy az 1820-as Landtag-t�rv�ny, vagy az 1847-es* p�tens, vagy pedig az 1848. �prilis 8-i v�laszt�si �s kiegyez�si t�rv�ny? Mindebb�l semmi sem. A „jogtalaj" egyszer�en azt jelentette, hogy a forradalom nem nyerte meg a talaj�t �s a r�gi t�rsadalom nem vesztette el a talaj�t, hogy a m�rciusi forradalom csak egy „esem�ny", amely
megadta a „l�k�st" a tr�n �s a burzso�zia k�z�tti, a r�gi porosz �llamon, bel�l m�r j� ideje el�k�sz�tett „meg�llapod�snak", amelynek sz�ks�gess�g�t maga a korona m�r kor�bbi legfels�bb rendeleteiben kimondta, csak �ppen m�rcius el�tt nem tekintette „s�rget�nek". A „jogtalaj" egysz�val azt jelentette, hogy a Ek�zben a burzso�zia azt hitte, hogy el�rkezett arra pontra, amikor a passz�v ellen�ll�snak akt�v t�mad�sra kell �tt�rnie. A Camphausen-korm�ny t�vozott, nem az�rt, mert ezt vagy azt a balfog�st k�vette el, hanem azon egyszer� okb�l, mert a m�rciusi forradalom ut�ni els� korm�ny, mert a m�rciusi forradalom korm�nya volt, �s eredet�nek megfelel�en m�g a n�pi dikt�tor m�g� kellett lejtenie a burzso�zia k�pvisel�j�t. Ez a k�t�rtelm� keletkez�se �s felem�s jellege m�g bizonyos illend�s�gek, fenntart�sok �s tapintat betart�s�ra k�sztette a szuver�n n�ppel szemben, ami a burzso�zia sz�m�ra terhess� v�lt, �s amire egy m�sodik, k�zvetlen�l a kiegyez�-gy�l�sb�l sz�rmaz� korm�nynak m�r nem kellett figyelemmel lennie. A Camphausen - korm�ny visszal�p�se ez�rt rejt�ly volt a „kocsmapolitikusok”: el�tt. E korm�nyt a tett korm�nya, a Hansemann-korm�ny119 k�vette, mert a burzso�zia abb�l a peri�dusb�l, amelyben a n�pet passz�van el�rulta a koron�nak, �t
sz�nd�kozott t�rni arra a peri�dusra, amelyben a n�pet akt�van al�veti a maga, a koron�val val� kiegyez�se folyt�n l�trej�tt uralm�nak. A tett korm�nya a m�rciusi forradalom ut�ni m�sodik korm�ny volt. Ez volt az eg�sz titka. K�ln, december 29. elleni tev�keny t�mad�ss� kellett v�ltoztatnia, a tett korm�ny�nak. Egyetlen porosz korm�nyban sem volt ennyi polg�ri n�v! Hansemann, Milde, M�rker, K�hlwetter, Gierke! M�g von Auerswald, ennek a korm�nynak az udvark�pes c�mk�je is, a k�nigsbergi ellenz�k liber�lis, azaz a burzso�zi�nak h�dol� nemess�g�hez tartozott. Egyed�l Roth von Schreckenstein k�pviselte a cs�csel�k k�z�tt a r�gi, b�rokratiz�lt porosz feud�lis nemess�get. Roth von Schreckensteinl �nmag�t t�l�lt c�me a boldogult Hildebrand egyik elveszett rabl�- �s lovagreg�ny�nek!119 De Roth von Schreckenstein csak a polg�ri �kszer feud�lis foglalata volt. Roth von Schreckenstein, a polg�ri korm�ny k�zepette, ezt hirdette �ri�sbet�kkel: A porosz feudalit�s, hadsereg, b�rokr�cia k�veti a porosz polg�rs�g �jonnan felt�nt csillag�t. E polg�rs�g rendelkez�s�re bocs�tott�k magukat ezek a hatalmasok, �s a polg�rs�g �gy pl�nt�lja �ket a tr�nja �l�, ahogy r�gi c�mer- jelk�peken medv�ket pl�nt�ltak a n�pek urai el�. Roth von Schreckenstein csak a polg�ri korm�ny medv�je kell hogy legyen. J�nius 26-�n a Hansemann-korm�ny bemutatkozott a nemzetgy�l�snek. De csak j�liusban kezd�dik el komoly l�tez�se. A j�niusi forradalom volt a tett korm�ny�nak a h�ttere, mik�nt a febru�ri forradalom a k�zvet�t�s korm�ny�nak a h�ttere. A porosz burzso�zia kiakn�zta a n�p ellen a p�rizsi burzso�zi�nak a p�rizsi proletari�tus f�l�tt aratott v�res gy�zelm�t, mik�nt a porosz korona kiakn�zta burzso�zia ellen a horv�tok120 v�res b�csi gy�zelm�t. A porosz burzso�zi�nak
az osztr�k november ut�ni vaj�d�sai — a lesz�mol�s a porosz n�pnek a francia j�nius ut�ni  vaj�d�sai�rt. R�vidl�t� sz�kkebl�s�g�kben a n�met ny�rspolg�rok �sszet�vesztett�k magukat a francia burzso�zi�val. �k nem d�nt�ttek meg semmif�le tr�nt, �k nem sz�molt�k fel a feud�lis t�rsadalmat, m�g kev�sb� annak utols� maradv�ny�t, nekik nem kellett egy maguk teremtette t�rsadalmat fenntartaniuk. Azt hitt�k j�nius ut�n, mik�nt febru�r ut�n, mik�nt a XVI. sz�zad kezdete �ta, mik�nt a XVIII. sz�zadban, hogy a maguk t�sgy�keres fifikusan-profit�hes m�dj�n hetven�t sz�zal�kos profitot h�zhatnak idegen munk�b�l. Nem sejtett�k, hogy a francia j�nius m�g�tt az osztr�k november, az osztr�k november m�g�tt pedig a porosz december leselkedik. Nem sejtett�k, hogy m�g Franciaorsz�gban a tr�nokat rombol� burzso�zia m�r csak egyetlenegy ellens�get l�tott maga el�tt — a proletari�tust, a koron�val birokra kel� porosz burzso�zi�nak m�r csak egyetlenegy sz�vets�gese volt — a n�p. Nem mintha nem lettek volna mindkett�j�knek ellens�gesen szemben�ll� �rdekeik. De az�rt, mert m�g �sszekov�csolta �ket ugyanaz az �rdek egy harmadik, mindkett�j�ket egyform�n elnyom� hatalommal szemben. A Hansemann-korm�ny a j�niusi forradalom korm�ny�nak tekintette mag�t. �s a ny�rspolg�rok minden porosz v�rosban „tisztes republik�nusokk�" v�ltak a „v�r�s rabl�kkal" szemben — mik�zben nem sz�ntek meg der�k royalist�k lenni, �s alkalomadt�n nem vett�k �szre, hogy a „v�r�seik" —fekete- feh�r121 kok�rd�kat viseltek.

 J�nius 26-i tr�nbesz�d�ben Hansemann nem sokat teket�ri�zott a Camp-hausen-f�le misztikusan k�d�s „legsz�lesebb demokratikus alapon nyugv� monarchi�val". „Alkotm�nyos monarchia a k�tkamar�s rendszer alapj�n �s a „Uraim! P�nzk�rd�sekben nem ismer�nk tr�f�t!”* Ebben az �t sz�ban �sszegezte Hansemann az eg�sz egyes�lt- Landtag-liberaliz-must. Ez a f�rfi� volt a sz�ks�gk�ppeni feje a mag�b�l a kiegyez�-gy�l�sb�l sz�rmaz� korm�nynak, annak a korm�nynak, amelynek a n�ppel szembeni passz�v ellen�ll�st a n�p t�rv�nyhoz� hatalom k�z�s gyakorl�sa mindk�t kamara �s a korona �ltal" — erre a sz�raz formul�ra reduk�lta lelkes el�dj�nek sejtelmes jelmondat�t. „A legsz�ks�gesebb, az �j �llamberendezked�ssel �ssze nem egyeztethet� viszonyok m�dos�t�sa, a tulajdon megszabad�t�sa azokt�l a bilincsekt�l, melyek annak el�ny�s felhaszn�l�s�t a monarchia nagy r�sz�ben megb�n�tj�k, az igazs�gszolg�ltat�s �tszervez�se, az ad�z�si t�rv�nyhoz�s megreform�l�sa, f�k�nt az ad�mentess�gek elt�rl�se stb." �s mindenekel�tt „az �llamhatalom meger�s�t�se, mert ez sz�ks�ges a" (polg�rok �ltal) „kiv�vott szabads�g megv�d�s�hez a reakci�val szemben" (a szabads�g kiakn�z�sa a feud�lisok �rdek�ben) „�s az anarchi�val szemben" (a szabads�g kiakn�z�sa a n�p �rdek�ben) „�s a megzavart bizalom helyre�ll�t�s�hoz" — ez volt a korm�nyprogram, ez volt a programja a korm�nyra jutott porosz burzso�zi�nak, amelynek Hansemann a klasszikus k�pvisel�je. Az „egyes�lt Landtagban" Hansemann a legelkeseredettebb �s a legcinikusabb ellenz�je volt a bizalomnak, mert — „Uraim P�nzk�rd�sekben nem ismer�nk tr�f�t" A korm�nyban Hansemann els� sz�ks�gess�gk�nt proklam�lta a „megzavart bizalom helyre�ll�t�s�t", mert — ez�ttal a n�phez
fordult, mik�nt akkor a tr�nhoz—, mert „Uraim P�nzk�rd�sekben nem ismer�nk tr�f�t" Akkor arr�l a bizalomr�l volt sz�, amely p�nzt ad, ez�ttal arr�l a bizalomr�l, amely p�nzt csin�l; ott a feud�lis bizalomr�l, az Istenben, kir�lyban �s haz�ban val� al�zatosan h� bizalomr�l, itt a polg�ri bizalomr�l, az ad�s-vev�sben, a t�ke kamatoz�s�ban, az �zletfelek fizet�k�pess�g�ben val� bizalomr�l, a kereskedelmi bizalomr�l; nem a hit, rem�ny, szeretetr�l, hanem a hitelr�l. „A megzavart bizalom helyre�ll�t�sai" Ezekkel a szavakkal Hansemann a porosz burzso�zia r�geszm�j�t mondta ki.

 A hitel azon a biztons�gon nyugszik, hogy a b�rmunka kizs�km�nyol�sa a t�ke �ltal, a proletari�tus� a burzso�zia �ltal, a kispolg�rok� a nagypolg�rok �ltal a hagyom�nyos m�don tov�bb folytat�dik. A proletari�tus minden politikai megmoccan�sa, b�rmily term�szet� is, m�g ha k�zvetlen�l a burzso�zia vez�nyli is, megzavarja teh�t a bizalmat, a hitelt. „A megzavart bizalom helyre�ll�t�sa!" teh�t Hansemann sz�j�ban ezt jelentette: Minden politikai megmoccan�s elfojt�sa a proletari�tusban �s a t�rsadalom mindazon r�tegeiben, amelyeknek �rdekei nem esnek egybe k�zvetlen�l annak az oszt�lynak az �rdekeivel, amely �gy v�li, hogy az �llam korm�nyr�dj�n�l �ll. Hansemann ez�rt szorosan „a megzavart bizalom helyre�ll�t�sa" mell� helyezte „az �llamhatalom meger�s�t�s�t". Csak �ppen ennek az
„�llamhatalomnak" a term�szet�ben t�vedett. Azt hitte, hogy a hitelnek, a polg�ri bizalomnak szolg�l� �llamhatalmat er�s�ti, pedig csak azt az �llamhatalmat er�s�tette, amely megk�veteli �s sz�ks�g eset�n kart�ccsal csikarja ki a bizalmat, mert nincs hitele. A polg�ri uralom termel�si k�lts�geivel akart fukarkodni �s megterhelte a burzso�zi�t azokkal a megfizethetetlen milli�kkal, amelyekbe a porosz feud�lis uralom restaur�ci�ja ker�l.

 A munk�sokkal szemben Hansemann nagyon sz�kszav�an nyilatkozott: Van a zseb�ben, �gymond, egy nagyszer� gy�gy�r a sz�mukra. De miel�tt el�vehetne, mindenekel�tt a „megzavart bizalmat" kell helyre�ll�tani. A bizalom helyre�ll�t�s�hoz az kell, hogy a munk�soszt�ly felhagyjon a politiz�l�ssal �s az �llam�gyekbe val� beavatkoz�ssal �s visszat�rjen r�gi szok�saihoz. Ha a munk�soszt�ly k�veti tan�cs�t, helyre�ll a bizalom, akkor a titokzatos nagyszer� gy�gy�r mindenk�ppen hat�sos, m�r csak az�rt is, mert m�r nem sz�ks�ges �s m�r nem alkalmazhat�, hiszen ez esetben kik�sz�b�l�d�tt a "betegs�g, a polg�ri rend megzavar�sa. �s minek gy�gy�r, ahol nincs betegs�g? De ha a n�p kitart amellett, hogy a maga feje ut�n megy — nos j�, akkor „meger�s�ti" az „�llamhatalmat", a rend�rs�get, a hadsereget, a t�rv�nysz�keket, a b�rokr�ci�t, a n�p nyak�ra szabad�tja medv�it, hiszen a „bizalom" „p�nzk�rd�ss�" lett, �s; „Uraim! P�nzk�rd�sekben nem ismer�nk tr�f�t!" B�rmennyire mosolyogna is rajta Hansemann, az � programja becs�letes program, der�k sz�nd�k� program volt.

 Meg akarta er�s�teni az �llamhatalmat, nemcsak az anarchi�val, azaz a n�ppel szemben, meg akarta er�s�teni a reakci�val, azaz a koron�val �s a feud�lis �rdekekkel szemben is, amennyiben ezek megpr�b�ln�nak a p�nzes--zs�kocsk�n �s a „legsz�ks�gesebben", azaz a
burzso�zia legszer�nyebb politikai ig�nyein fel�lkerekedni.
A tett korm�nya eg�sz �sszet�tel�ben m�r tiltakoz�s volt e „reakci�" ellen. Minden kor�bbi porosz korm�ny k�z�l kiv�lt ugyanis azzal, hogy val�s�gos minisztereln�ke a p�nz�gyminiszter volt. A porosz �llam �vsz�zadokon �t a leggondosabban eltitkolta, hogy h�bor� �s bel�gy �s k�l�gy �s egyh�zas iskola�gy, s�t, a kir�ly szem�lye k�r�li miniszt�rium �s hit, rem�ny, szeretet a prof�n p�nz�gyeknek van al�rendelve. A tett korm�nya ezt a bosszant� polg�ri igazs�got vez�relv�v� tette, a maga vez�r�v� t�ve Hansemann urat, azt a f�rfi�t, akinek korm�nyprogramja, �pp�gy mint ellenz�ki programja ebben �sszegez�d�tt: „Uraiml P�nzk�rd�sekben nem ismer�nk tr�f�t" Poroszorsz�gban a monarchia „p�nzk�rd�ss�" lett. T�rj�nk most �t a tett korm�ny�nak programj�r�l a korm�ny tetteire.
Az a fenyeget�s, hogy „meger�s�tik az �llamhatalmat" az „anarchi�val" szemben, azaz a munk�soszt�llyal �s a polg�rs�gnak mindazon frakci�ival szemben, amelyek nem �lltak meg Hansemann �r programj�n�l, komolynak bizonyult. S�t, azt mondhatn�k, hogy, a r�pacukor- �s a p�linka-ad� felemel�s�nek kiv�tel�vel, ez a reakci� az �gynevezett anarchi�val, azaz a forradalmi mozgalommal  szemben — a tett korm�ny�nak egyetlen komoly tette volt.

 Egy csom� sajt�p�r a Landrecht122 vagy ennek h�j�n a Code p�nal alapj�n, sz�mtalan letart�ztat�s ugyanezen az „el�gs�ges alapon" (Auerswald formul�ja), a konst�bler- int�zm�ny bevezet�se Berlinben,123 amely szerint k�t h�zra egy konst�bler jutott, a rend�ri beavatkoz�sok az egyes�l�si szabads�gba, a szoldateszka r�szabad�t�sa az elbizakodott� lett polg�rokra, a polg�r�rs�g r�szabad�t�sa az elbizakodott� lett prolet�rokra, a p�lda ok�b�l bevezetett ostrom�llapot — mindez m�g friss eml�kezetben �l Hansemann olimpi�sza �ta. R�szletez�s�re nincs sz�ks�g. K�hlwetter a tett korm�nya t�rekv�seinek ezt az oldal�t a k�vetkez� kijelent�s�ben foglalta �ssze: „Az olyan �llamnak, amely igen szabad akar lenni, igen nagy rend�ri szem�lyzettel kell rendelkeznie v�grehajt� hatalomk�nt", s ehhez maga Hansemann az � �lland�sult sz�ljegyzet�t mormolta: „Ez l�nyegesen hozz� fog j�rulni a bizalom helyre�ll�t�s�hoz, a pang� kereskedelmi tev�kenys�g meg�l�nk�t�s�hez is." A tett korm�nya alatt „meger�s�d�tt" teh�t az: �-porosz rend�rs�g, a parim�t*, a b�rokr�cia, a hadsereg — melyek a burzso�zia zsoldj�ban, ez�rt ennek szolg�lat�ban is �lltak, v�lte Hansemann. El�g az hozz�, „meger�s�d�tt". A proletari�tusnak �s a polg�ri demokr�ci�nak a hangulat�t viszont egyetlen t�ny jellemzi. Mivel egyes reakci�sok egyes demokrat�kat b�ntalmaztak Charlottenburgban, a n�p megrohamozta Berlinben a minisztereln�ks�g palot�j�t. Ennyire n�pszer�v� v�lt a tett korm�nya. M�snap Hansemann ind�tv�nyt tett a csoportosul�sok �s a nyilv�nos gy�l�sek elleni t�rv�nyre: Ennyire ravaszul intrik�lt a reakci� ellen. A tett korm�ny�nak val�s�gos, megfoghat�, n�pszer� tev�kenys�ge teh�t mer�ben rend�ri tev�kenys�g volt. A proletari�tusnak �s a v�rosi demokr�ci�nak a szem�ben ez a korm�ny �s a kiegyez�-gy�l�s, amelynek t�bbs�ge a korm�nyban k�pviselve volt, meg a porosz burzso�zia, amelynek t�bbs�ge alkotta a kiegyez�- gy�l�s t�bbs�g�t, nem k�pviselt semmi egyebet, mint a r�gi, megint felfriss�tett rend�r- �s hivatalnok�llamot. Hozz�j�rult
m�g az elkeseredetts�g a burzso�zi�val szemben, mivel a burzso�zia uralmon volt �s a polg�r�rs�gben a rend�rs�g integr�ns r�sz�v� alakult. Ez volt a n�p szem�ben a „m�rciusi v�vm�ny", hogy m�g a burzso�zia liber�lis urai is — rend�ri funkci�kat v�llaltak. Teh�t megkett�z�tt rend�rs�g! Nem a tett. korm�ny�nak tetteib�l, hanem az; alapt�rv�nyekre vonatkoz� javaslataib�l t�nik csup�n ki, hogy a „rend�rs�get", a r�gi �llam utols� kifejez�d�s�t,, csakis polg�ri �rdekb�l „er�s�tette meg" �s sarkallta tettekre. A Hansemann- korm�nynak a k�zs�gi rendtart�s, az esk�dtsz�kek, a polg�r�rs�g- t�rv�ny �gy�ben el�terjesztett tervezeteiben egy vagy m�s form�ban mindig a vagyon a hat�r a t�rv�nyes �s a t�rv�nyen k�v�li orsz�g k�z�tt. Mindezek a t�rv�nyjavaslatok a kir�lyi hatalomnak a legszolgalelk�bb engedm�nyeket teszik ugyan, mert ezt az oldalt a polg�ri korm�ny a maga �rtalmatlann� v�lt sz�vets�ges�nek hitte, de k�rp�tl�sul ann�l k�m�letlenebb�l l�p el�t�rbe a t�k�nek a munka feletti uralma. A kiegyez�-gy�l�s �ltal szentes�tett polg�r�rs�g-t�rv�nyt maga a burzso�zia ellen ford�tott�k, s e t�rv�nynek kellett t�rv�nyes �r�gy�l szolg�lnia a burzso�zia lefegyverz�s�hez. A burzso�zia elk�pzel�se szerint persze csak a k�zs�gi rendtart�s kibocs�t�sa �s az alkotm�ny kihirdet�se ut�n, azaz uralm�nak megszil�rd�t�sa ut�n l�pett volna hat�lyba. Azok a tapasztalatok, amelyekre a porosz; burzso�zia a polg�r�rs�g- t�rv�nnyel szert tett, hozz�j�rulhatnak felvil�gos�t�s�hoz; megl�thatja ezekb�l, hogy egyel�re mindazt, amit a n�p ellen v�l tenni, csakis �nmaga ellen teszi.

 A n�p sz�m�ra teh�t a Hansemann- korm�ny gyakorlatilag az �-porosz rend�rporoszl�skod�sban �sszegez�d�tt, elm�letileg pedig a burzso�k �s nem-burzso�k k�z�tti belga mint�j� s�rt� megk�l�nb�ztet�sekben.

 T�rj�nk �t a korm�nyprogram m�sik r�sz�re, a reakci�val szembeni anarchi�ra. Ezen oldal tekintet�ben a korm�ny ink�bb j�mbor �hajokat mutathat fel, mint tetteket. A j�mbor polg�ri �hajokhoz tartozik a kincst�ri birtokok parcell�nk�nti elad�sa mag�ntulajdonosoknak, a
bankint�zm�ny kiszolg�ltat�sa a szabad konkurenci�nak, a Seehandlung125 �tv�ltoztat�sa mag�nint�zm�nny� stb. A tett korm�ny�nak az volt a balszerencs�je, hogy a feud�lis p�rt ellen int�zett �sszes gazdas�gi t�mad�sai a k�nyszerk�lcs�n �gisze alatt l�pnek sz�nre, �s reform-k�s�rleteit egy�ltal�ban a n�p csup�n a meger�s�tett „�llamhatalom”- kassz�j�nak megt�lt�s�re szolg�l� p�nz�gyi kiseg�t� eszk�znek tekintette. Hansemann �gy gy�l�letet aratott az egyik p�rtn�l, an�lk�l hogy elismer�st aratott volna a m�sikn�l. �s nem tagadhat�, hogy csak ott kock�ztatott meg komolyabb t�mad�st a feud�lis kiv�lts�gok ellen, ahol a p�nz�gyminiszterhez  legk�zelebb �ll� „p�nzk�rd�s", ahol a p�nz�gyminiszt�rium �rtelm�ben vett p�nzk�rd�s feltolakodott. �s ebben a sz�kkebl� �rtelemben ki�ltotta oda a feud�lisoknak: „Uraiml P�nzk�rd�sekben nem ismer�nk tr�f�t" Ily m�don m�g a feud�lisok ellen ir�nyul� pozit�v polg�ri t�rekv�seinek is ugyanaz a rend�ri sz�nezet�k volt, mint „a kereskedelmi tev�kenys�g meg�l�nk�t�s�re" hozott negat�v rendszab�lyainak. A rend�rs�g ugyanis a politikai gazdas�gtan nyelv�n fiskus. A r�pacukor- �s a p�linka-ad� felemel�se, amelyet Hansemann a nemzetgy�l�sben kereszt�lvitt �s t�rv�nny� emelt, felh�bor�totta az Istennel a kir�ly�rt �s haz��rt lelkesed� p�nzeszs�kokat Szil�zi�ban, a Markokban, Sz�szorsz�gban, Kelet- �s Nyugat-Poroszorsz�gban stb. De mik�zben ez a rendszab�ly felid�zte az ipari f�ldbirtokosok d�h�t az �-porosz tartom�nyokban, ugyanakkora el�gedetlens�get keltett a Rajna-tartom�ny polg�ri p�linka�get�i k�r�ben is, akik �gy l�tt�k, hogy az �-porosz tartom�nyokkal szemben ez�ltal m�g kedvez�tlenebb konkurencia- felt�telek k�z� ker�ltek. �s, hogy beteljen a m�rt�k, e rendszab�ly elkeser�tette a r�gi tartom�nyok munk�soszt�ly�t, amelynek nem jelentett �s nem jelenthetett, semmi m�st, mint: egy n�lk�l�zhetetlen l�tfenntart�si eszk�z megdr�gul�s�t. Semmi m�s nem maradt teh�t ebb�l a rendszab�lyb�l, mint a „meger�s�tett �llamhatalom" kassz�j�nak megt�lt�se! �s ez a p�lda elegend�, mert — ez a tett korm�ny�nak egyetlen olyan tette a feud�lisok ellen, amely val�ban tett�, az egyetlen ilyen ir�ny� t�rv�nyjavaslat�t, amely val�ban t�rv�nny� lett. Hansemann-nak az oszt�lyad�- �s f�ldad�-mentes�t�sek megsz�ntet�s�re vonatkoz� „javaslatai", csak�gy mint j�vedelmi ad�-tervezete nagy tarantella-t�ncot id�zett el� az „Isten, kir�ly �s haza" f�ldes�ri rajong�inak k�r�ben. Kiki�ltott�k Hansemannt — kommunist�nak, �s nev�nek eml�t�sekor a porosz keresztes lovag m�g ma is h�romszor keresztet vet. E n�vnek olyan a cseng�se sz�m�ra, mint Fra Diavol��126. A f�ldad� mentes�t�s megsz�ntet�se, az egyetlen jelent�s rendszab�ly, amelyet a kiegyez�-gy�l�s dics�s�ge idej�n egy porosz miniszter javasolt,- meghi�sult a baloldal elvi korl�tolts�g�n. �s maga Hansemann tette ezt a korl�tolts�got jogosultt�. Minek t�rt volna fel a baloldal a „meger�s�tett �llamhatalom" korm�ny�nak �jabb p�nz�gyi seg�lyforr�sokat az alkotm�ny �sszefabrik�l�sa, az alkotm�nyra val� felesk�v�s el�tt ? A par excellence* polg�ri korm�ny olyan balszerencs�s volt, hogy legradik�lisabb rendszab�ly�t a kiegyez�'- gy�l�s radik�lis tagjainak kellett megb�n�taniuk. Olyan szeg�nyes volt, hogy a feudalit�s elleni eg�sz keresztes hadj�rata egy minden oszt�ly el�tt egyform�n gy�l�letes ad�emel�sbe torkollt, �s hogy eg�sz p�nz�gyi �leselm�j�s�ge egy k�nyszer k�lcs�nben vet�lt el. K�t olyan rendszab�ly, amelyek v�g�l is csak az ellenforradalomnak szereztek szubszidiumokat maga a burzso�zia ellen folytatott, hadj�rat�hoz. De a feud�lisok meggy�z�dtek a polg�ri korm�ny „rosszakarat�" sz�nd�kair�l. Ily m�don a porosz burzso�zi�nak m�g a feudalizmus elleni p�nz�gyi harc�ban is megmutatkozott, hogy n�pszer�tlen tehetetlens�g�ben p�nzt is csak �nmaga ellen tudott behajtani, �s — Uraim P�nzk�rd�sekben nem ismer�nk tr�f�t! Ahogyan a polg�ri korm�nynak siker�lt a v�rosi proletari�tust, a polg�ri demokr�ci�t �s a feud�lisokat  egyar�nt elkeser�tenie maga ellen, ugyan�gy el tudta mag�t�l idegen�teni �s ellens�g�v� tenni m�g a feudalizmus �ltal leig�zott parasztoszt�lyt is, amiben a kiegyez�-gy�l�s a legbuzg�bban t�mogatta. Egy�ltal�n, ne feledkezz�nk meg arr�l, hogy �lettartama fel�ben ez a gy�l�s a Hansemann - korm�nyban tal�lta meg hozz�ill�' k�pvisel�j�t, �s hogy a mai polg�ri m�rt�rok Hansemann tegnapi usz�lyhordoz�i voltak.

 Az a tervezet, melyet Hansemann alatt Patow a feud�lis terhekt�l val� mentes�t�sre beny�jtott127 (l�sd erre vonatkoz� kor�bbi b�r�latunkat**), a legsiralmasabb t�kolm�ny volt, mely egyes�tette a feud�lis kiv�lts�gok — az „�j �llamberendezked�ssel �sszef�rhetetlen viszonyok"-— elt�rl�s�re ir�nyul� tehetetlen polg�ri v�gyat ama polg�ri f�lelemmel, hogy b�rmif�le tulajdonhoz forradalmi m�don hozz�ny�ljon. A siralmas, szorong�, sz�kkebl� �nz�s olyan m�rt�kben elvak�totta a porosz burzso�zi�t, hogy sz�ks�gszer� sz�vets�ges�t — a parasztoszt�lyt — eltasz�totta mag�t�l. J�nius 3-�n Hanow k�pvisel� azt javasolta, „hogy mindazokat a t�rgyal�sokat, amelyek a f�ldes�ri- paraszti viszonyok tiszt�z�sa �s a szolg�latmegv�lt�sok t�rgy�ban folyamatban vannak, az egyik f�l javaslat�ra azonnal sz�ntes-
s�k be, am�g e t�rgyr�l egy �j, m�lt�nyos alapelvekre �p�l� t�rv�ny kibocs�t�sra nem ker�l".

 �s csak szeptember v�g�n, teh�t n�gy h�nappal k�s�bb, a Pfuel- korm�ny alatt fogadta el a kiegyez�-gy�l�s a folyamatban lev� f�ldes�ri-paraszti t�rgyal�sok besz�ntet�s�re vonatkoz�
t�rv�nytervezetet, azut�n, hogy az �sszes liber�lis m�dos�tv�nyokat elvetette �s megmaradt „a foly� szolg�ltat�sok ideiglenes meg�llap�t�s�nak fenntart�sa" valamint „a vit�s �rb�reknek �s a h�tral�koknak behajt�sa" mellett. A kiegyez�-gy�l�s, ha nem t�ved�nk, augusztusban azt tartotta, hogy Nen-stielnek „a robotszolg�ltat�sok azonnali megsz�ntet�s�re vonatkoz� javaslata nem s�rg�s" — �s a parasztoknak s�rg�snek kellett volna tartaniuk azt, hogy ugyanaz�rt a kiegyez�-gy�l�s�rt verekedjenek, amely �ket a m�rciusban kiv�vott t�nyleges �llapotukhoz k�pest visszavetette? A francia burzso�zia a parasztok felszabad�t�s�val kezdte. A parasztok seg�ts�g�vel h�d�totta meg Eur�p�t. A porosz burzso�zia annyira foglya volt a
maga legsz�kebb, legk�zelebbfekv� �rdekeinek, hogy m�g ezt a sz�vets�gest is elj�tszotta �s eszk�zz� tette a feud�lis reakci� kez�ben. A polg�rkorm�ny feloszlat�s�nak hivatalos t�rt�nete ismeretes. E korm�ny sz�rnyai alatt az „�llamhatalom" olyannyira „meger�s�d�tt", a n�p energi�ja olyannyira el volt fojtva, hogy a dioszkuroszoknak128, Hansemann—K�hlwetternek, m�r j�lius 15-�n az igazgat�si hivatalnokok, k�l�n�sk�ppen a ker�leti f�n�k�k reakci�s �zelmei ellen ir�nyul� intelmet kellett kibocs�taniok a monarchia valamennyi korm�nyzati prezidens�hez, hogy k�s�bb a kiegyez�-gy�l�s mellett egy m�sik gy�l�s is �l�sezett Berlinben, „a nemess�g �s a nagy f�ldbirtokosok gy�l�se" kiv�lts�gaik „megv�d�s�re",129 s hogy v�g�l a berlini �gynevezett nemzetgy�l�ssel szemben szeptember 4-�n Oberlausitzben �ssze�lt egy a k�z�pkorb�l �r�k�lt „kommun�lis Landtag130 a f�ldbirtok fenyegetett tulajdonjogainak meg�v�s�ra". Az az energia, amelyet a korm�ny �s az �gynevezett nemzetgy�l�s ezekkel a mind fenyeget�bbekk� v�l� ellenforradalmi t�netekkel szemben latba vetett, megfelel� m�don papiros-intelmekben nyilv�nult meg. Szuronyai, goly�i, b�rt�nei �s poroszl�i a polg�rkorm�nynak csak a n�p sz�m�ra voltak „a megzavart bizalom helyre�ll�t�s�ra �s a kereskedelmi tev�kenys�g meg�l�nk�t�s�re".

 A schweidnitzi esem�nyek, amikor a szoldateszka a polg�r�rs�g, elleni orvt�mad�ssal k�zvetlen�l a burzso�zi�t gyilkolta, v�gre fel�bresztett�k a nemzetgy�l�st ap�ti�j�b�l. Augusztus 9-�n h�stettre sz�nta r� mag�t, a Stein— Schultze-f�le hadparancsra131, amelyben a v�gs� k�nyszer�t�eszk�z a porosz; tisztek j��rz�s�re val� apell�l�s volt.
Micsoda k�nyszer�t�eszk�z! Vajon a royalista becs�let nem tiltotta-e meg a tiszteknek, hogy a polg�ri becs�letre hallgassanak? Egy h�nappal a Stein—Schultze f�le hadparancs elfogad�sa ut�n, szeptember 7-�n, a nemzetgy�l�s megint hat�rozatba hozta, hogy hat�rozata val�s�gos hat�rozat, �s hogy a minisztereknek azt v�gre kell hajtaniuk. Hansemann vonakodott, �s szeptember 11-�n lemondott, miut�n el�z�leg kinevezte �nmag�t bankigazgat�v� 6000 tall�r �vi fizet�ssel, mert — Uraim P�nzk�rd�sekben nem ismer�nk tr�f�t! V�g�l szeptember 25-�n a kiegyez�-gy�l�s h�l�san elfogadta Pfuel sz�j�b�l a Stein—Schultze-f�le hadparancs teljesen letomp�tott elismer�-formul�j�t, b�r ez a hadparancs id�k�zben a p�rhuzamosan fut� Wrangel-f�le hadparancs132 �s a Berlin k�r�li csapat�sszevon�sok folyt�n rossz tr�f�v� alacsonyodott. Csak v�gig kell pillantanunk ezeken az im�nt k�z�lt d�tumokon meg a Stein—Schultze-f�le hadparancs t�rt�net�n, �s meggy�z�d�nk arr�l, hogy nem ama hadparancs volt Hansemann lemond�s�nak val�di oka. Hansemann, aki nem rettent vissza a forradalom elismer�s�t�l, visszarettent volna ama papiros- proklam�ci�t�l? Hansemann, aki a t�rc�t mindannyiszor �jra felemelte, valah�nyszor az kiesett kez�b�l, ez�ttal j�emberi inger�lts�gb�l ott hagyta volna ki�rus�t�sra a miniszteri padon? Nem, a mi Hansemannunk nem �lmodoz�!- Hansemannt egyszer�en l�v� tett�k, aminthogy egy�ltal�ban a l�v� tett burzso�zi�t k�pviselte. Elhitett�k vele, hogy a korona semmi k�r�lm�nyek k�z�tt sem fogja elejteni. Elveszejtett�k vele n�pszer�s�g�nek utols� l�tszat�t, hogy v�g�l fel�ldozhass�k a parlagi junkerok neheztel�seinek �s megszabadulhassanak a polg�ri gy�mkod�st�l. Ezenfel�l, az Orosz- orsz�ggal �s Ausztri�val megbesz�lt hadj�rat terve azt k�vetelte, hogy a kabinet �l�re a kiegyez�-gy�l�sen k�v�l �ll�, a kamarilla �ltal kinevezett t�bornok ker�lj�n. A polg�rkorm�ny alatt a r�gi „�llamhatalom" el�gg� „meger�s�d�tt" ahhoz, hogy megkock�ztathassa ezt a coup-t*. Pfuel csal�d�st keltett. A horv�tok b�csi gy�zelme m�g egy. Brandenburgot is haszn�lhat� eszk�zz� tett. A Brandenburg-korm�ny alatt a kiegyez�-gy�l�st gyal�zatosan sz�tkergett�k, r�szedt�k, kig�nyolt�k, megal�zt�k, �ld�zt�k, �s a n�p a d�nt� pillanatban k�z�mb�s maradt. A gy�l�s veres�ge a porosz burzso�zi�nak, a
konstitucionalist�knak a veres�ge volt, teh�t a demokrata p�rt gy�zelme, b�rmilyen dr�g�n kellett is ezt a gy�zelmet megfizetnie. H�t az oktroj�lt alkotm�ny? Egykor arr�l volt sz�, hogy sohasem fog egy „darab pap�r" a kir�ly �s az � n�pe k�z� furakodni.133 Most arr�l van sz�:
Csak egy darab pap�r furakodj�k a kir�ly �s az � n�pe k�z�. Poroszorsz�g val�di alkotm�nya az— ostrom�llapot. Az oktroj�lt francia alkotm�nynak csak egyetlen 14.�- a volt, ellens�geknek" nyilv�n�ttatnak. V�g�l enged�lyezi �nmag�nak, hogy ha tavasszal az ellenforradalom r�szv�nyei j�l �llnak, akkor ennek e leveg�ben lebeg� „darab pap�rnak" a hely�be egy a k�z�pkori rendi megk�l�nb�ztet�sekb�l organikusan kisarjad� kereszt�ny- germ�n Magna Chart�t135 �ll�tson, vagy pedig az alkotm�ny �sdit egy�ltal�ban feladja. A burzso�zia konzervat�v r�sze m�g ez ut�bbi esetben is �sszekulcsoln� kez�t �s �gy foh�szkodna: Az �r adta, az �r vette el. �ldott legyen az �rnak nevel136 A porosz polg�rs�gnak, mint egy�ltal�n a n�met polg�rs�gnak a t�rt�nete m�rciust�l decemberig azt bizony�tja, hogy N�metorsz�gban egy tiszta polg�ri forradalom �s a burzso�-uralomnak az alkotm�nyos monarchia form�j�ban val� megalap�t�sa lehetetlen, hogy csakis a feud�lis abszolutista ellen- forradalom vagy pedig a szoci�l -republik�nus forradalom lehets�ges.
De- hogy maga a burzso�zia  �letk�pes r�sz�nek is megint fel kell �brednie ap�ti�j�b�l, arr�l kezeskedik nek�nk mindenekel�tt az az �ri�ssz�mla, amellyel az ellenforradalom tavasszal meg fogja �t lepni, �s — mint Hansemannunk olyan elm�sen mondja: Uraim P�nzk�rd�sekben nem ismer�nk tr�f�t! *— cs�nyt — Szerk, meghat�rozatlan id�re — Szerk.
1848. december 9., 11., 15., 29.
Marx �s Engels M�vei. 6. k�t.
1962. 95—116. old. 
amely megsz�ntette ezt az. alkotm�nyt.13* Az oktroj�lt porosz alkotm�nynak mindegyik paragrafusa egy-egy 14. �. A korona ezzel az alkotm�nnyal �j kiv�lts�gokat oktroj�l — tudniillik �nmag�nak.
Enged�lyezi �nmag�nak, hogy a kamar�kat in indefinitum* feloszlassa. Enged�lyezi a minisztereknek, hogy a k�zbees� id�ben tetsz�s szerinti t�rv�nyeket bocs�ssanak ki (a tulajdonr�l stb. is). Enged�lyezi a k�pvisel�knek, hogy ez�rt bev�dolj�k a minisztereket, kock�ztatva azt, hogy ostrom�llapotban „bels�   
      
�tdolgozta : Varga S�ndor.