De n�zz�k tov�bb.

„Minden termel�s a term�szet elsaj�t�t�sa /Aneignung/ az egy�n �ltal egy meghat�rozott t�rsadalmi form�n bel�l �s annak r�v�n. Ilyen �rtelemben tautol�gia azt mondani, hogy a tulajdon/Eigentum/ / …..elsaj�t�t�s/ Aneignem/ a termel�s egyik felt�tele. Nevets�ges innen a tulajdonnak egy meghat�rozott form�j�ra pl. a mag�ntulajdonra �tugrani. /Amely r�ad�sul m�g felt�telez egy ellent�tes form�t is,  a nem – tulajdont./ A t�rt�nelem �ppens�ggel azt mutatja, hogy a k�ztulajdon /pl. a hindukn�l , szl�vokn�l, r�gi kelt�kn�l stb. az eredetibb forma, amely a k�z�ss�gi tulajdon  alakj�ban m�g sok�ig  jelent�s szerepet j�tszik. Arr�l a k�rd�sr�l, hogy a gazdas�g a tulajdon ilyen vagy olyan form�j�ban fejl�dik e- jobban, itt m�g kor�nt sincs sz�. De azt mondani, hogy nem lehet sz� termel�sr�l, teh�t t�radalomr�l sem ott, ahol a tulajdon valamely form�ja nem l�tezik, ez tautol�gia. Olyan elsaj�t�t�s /Aneignung /, amely semmit sem…. tesz saj�tt� /sich nichts zu eigen macht/ contradictio in subjecto./” /MEM.46/I.K.15.old.

/�rtsd: �nellentmond�s -VS/

GFK- ban az �llamilag centraliz�lt tulajdonr�l.

„A k�z�ss�g csak a munka k�z�ss�ge �s a munkab�r egyenl�s�ge, amelyet a k�z�ss�gi t�ke, a k�z�ss�g, mint �ltal�nos t�k�s fizet ki. A viszonynak mind a k�t oldala egy elk�pzelt �ltal�noss�gba van felemelve: a munka, mint az a meghat�roz�s, amelyben mindenki bele van helyezve, a t�ke, mint a k�z�ss�g elismert �ltal�noss�ga �s hatalma…

nemcsak hogy nem jutott t�l a mag�ntulajdonon, hanem m�g csak el sem jutott hozz�…”  /GFK. Kossuth K. 130. old /

„Hogy a val�s�gos mag�ntulajdon gondolat�t megsz�ntesse, ahhoz az elgondolt kommunizmus teljesen el�gs�ges. Hogy a val�s�gos mag�ntulajdont megsz�ntesse, ahhoz val�s�gos kommunista akci� kell. A t�rt�nelem meg fogja hozni, �s ez a mozgalom, amelyet gondolatban m�r �nmag�t megsz�ntet�k�nt tudunk, a val�s�gban nagyon g�r�ngy�s �s hosszadalmas folyamaton fog kereszt�lmenni.”U. ott 160. old.

 Mint a fenti id�zetb�l is kider�l,  Marx t�volr�l sem v�dolhat� valamilyen sz�ls�balos kommunizmuskerget�ssel, mi t�bb m�r 1844-ben, cs�r�j�ban megalkotta a „hossz� vaj�d�s” fogalm�t, melynek  r�v�n  k�s�bb a kapitalizmusr�l a kommunizmus els�, vagy als� szakasz�ra val� �tmenetet jellemezte „A gothai program kritik�j�”- ban. Milyen �llam l�tezett 1945-1989 k�z�tt Magyarorsz�gon. Vigy�zat „a prolet�rdiktat�ra”, �s a „prolet�ri�tus forradalmi diktat�r�ja” nem ugyanaz! Az els�, mint olyan, b�rmelyik oszt�ly �llama lehet, viszont az ut�bbi okvetlen�l elhal�ra berendezett f�l-�llam. A r�gi �llamg�pezet sz�tz�z�s�val, �s a termel�eszk�z�k �llami kisaj�t�t�s�val m�g nem t�rt�nek meg a k�v�natos, l�nyegi v�ltoz�s. Csak ezen t�l kezd�dik el val�j�ban a k�z�ss�gi t�rsadalomra val� �tmenet. A vil�gpiacra alapozott kapitalizmusr�l a kommunizmus als� szakasz�ra val� �tmenet nemcsak addig tart, m�g l�tezik egyetlen kapitalista orsz�g, de addig, am�g az �rutermel�s megsz�ntet�se nem t�rt�nik meg!

 Engels: „… sem a r�szv�nyt�rsas�gokk� �s tr�szt�kk�, sem az �llami tulajdonn� v�ltoztat�s nem sz�nteti meg a termel�er�k t�ke-tulajdons�g�t. A r�szv�nyt�rsas�gokn�l �s a tr�szt�kn�l ez k�zenfekv�. �s a modern �llam megint nem m�s, mint az a szervezet, melyet a polg�ri t�rsadalom alkot mag�nak az�rt, hogy a t�k�s termel�si m�d �ltal�nos k�ls� felt�teleit mind a munk�sok, mind az egyes t�k�sek t�lkap�sai ellen�ben fenntartsa. A modern �llam, b�rmi is a form�ja, l�nyegileg t�k�s  g�pezet, a t�k�sek �llama, az eszmei �sszt�k�s. Min�l t�bb termel�er�t vesz �t tulajdon�ba, ann�l ink�bb v�lik �szt�k�ss�, ann�l t�bb �llampolg�rt zs�km�nyol ki. A munk�sok b�rmunk�sok, prolet�rok maradnak. A t�keviszonyt nem sz�ntetik meg, hanem �ppens�ggel tet�pontj�ig hajtj�k. De a tet�ponton �tcsap. A termel�k �llami tulajdona nem megold�sa a konfliktusnak, de mag�ban rejti a megold�s form�lis eszk�z�t, fog�dz�j�t.

 Ez a megold�s csak abban �llhat, hogy a modern termel�er�k t�rsadalmi term�szet�t t�nylegesen elismerik, hogy teh�t a termel�si, elsaj�t�t�si �s cserem�dot �sszhangba hozz�k a termel�si eszk�z�k t�rsadalmi jelleg�vel.

 �s ez csak az�ltal t�rt�nhetik meg, hogy a t�rsadalom ny�ltan �s ker�l�utak n�lk�l birtok�ba veszi a termel�er�ket, amelyek az �v�t kiv�ve minden m�s vezet�s al�l kin�ttek. Ezzel a termel�s eszk�z�k �s term�kek t�rsadalmi jelleg�t – amely ma maguk a termel�k ellen fordul, amely a termel�si �s cserem�dot periodikusan �tt�ri �s csak vakon hat� term�szeti t�rv�nyk�nt, er�szakosan �s rombol�an t�r kereszt�l- a termel�k teljes tudatoss�ggal �rv�nyre juttatj�k, �s ez a jelleg �tv�ltozik  a zavarnak �s a periodikus �sszeoml�snak egyik ok�b�l mag�nak a termel�snek a leghatalmasabb emelty�j�v�.

  A t�rsadalmilag hat�kony er�k ugyan�gy hatnak, mint a term�szeti er�k; vakon, er�szakosan, rombol�an, ameddig fel nem ismerj�k �ket, �s nem sz�molunk vel�k. Mihelyt azonban megismerj�k �ket, megt�rtett�k tev�kenys�g�ket, ir�nyaikat, hat�saikat, m�r csak t�l�nk f�gg, hogy akaratunknak mindink�bb al�rendelj�k �ket, �s r�v�k�n c�ljainkat el�rj�k.” / A szocializmus fejl�d�se az ut�pi�t�l a tudom�nyig. Kossuth K. 1977. 102-103 old./

/Megjegyz�s: nem �rtott volna egykor �gy 1989 el�tt odafigyelni, �s teret engedni a t�rsdalom k�z�ss�gibb term�szet�nek.  �gy nem csoda, hogy a t�k�s restaur�ci� t�rv�nyhoz�i egyetlen t�rv�nyi tollvon�ssal elprivatiz�lt�k a „k�z�ss�ginek” kiki�ltott �llami, �s sz�vetkezeti tulajdont.   Az emberek �gy t�nik, hogy m�gse �rezt�k �v�iknek, ugyanis ha �gy lett volna, akkor a t�k�s�t�s spiccb�l kudarcba fulladt volna, amely olyan bizonyos mint ez itt!  A t�rsadalmilag hat�kony er�k bizony igen rombol�lag l�ptek fel, �s abba a hiszembe estek, hogy a piacgazdas�g - kapitalizmus majd kolb�szb�l fogja nekik fonni az �letet. R�f�ztak cs�ny�n, a kapitalizmus imm�r kimutatta a foga feh�rj�t az eg�sz t�rsadalomnak.- VS/

A tulajdon form�ir�l./ a kapitalizmus el�tti form�k. – „A n�met ideol�gia alapj�n.”/

1.

„A munka megoszt�s�nak k�l�nb�z� fejl�d�si fokai a tulajdon megannyi k�l�nb�z� form�j�t jelenti; vagyis a munka megoszt�s�nak mindenkori foka meghat�rozza az egy�nek egym�shoz val� viszonyait is a munka anyag�ra, szersz�m�ra �s term�k�re vonatkoz�lag.

 A tulajdon els� form�ja a t�rzsi tulajdon. Ez a termel�s fejletlen fok�nak felel meg, amikor m�g egy n�p vad�szatb�l �s hal�szatb�l, �llatteny�szt�sb�l vagy legfeljebb f�ldm�vel�sb�l �l. Ez ut�bbi esetben a f�ldek nagy t�meg�t el�felt�telezi. A munkamegoszt�s e fokon m�g nagyon kev�ss� fejlett �s a csal�dban megl�v� term�szet adta munkamegoszt�s tov�bbi kiterjeszt�s�re szor�tkozik. A t�rsadalmi tagoz�d�s enn�lfogva a csal�d kiterjeszt�s�re szor�tkozik: patriarch�lis t�rzsf�k, alattuk a t�rzs tagjai, v�g�l rabszolg�k. A csal�dban lappang� rabszolgas�g csak fokozatosan fejl�dik ki a n�pess�g �s a sz�ks�gletek megszaporod�s�val �s a k�ls� �rintkez�snek, mind a h�bor�nak, mind a cserekereskedelemnek kiterjed�s�vel….”

 /Figyelem! L�sd ehhez m�g az �si kommunisztikus k�z�ss�gek felboml�s�t, az �tmenet�t a m�sodkori alakulatra. A val�s�gban egys�ges �skommunizmus sohasem l�tezett, csak k�l�nb�z� fejletts�g� �si kis kommunisztikus k�z�ss�gek �nmagukban lez�rtan! Ilyen aspektusb�l n�zve k�l�n�sen fontos meg�rteni az un. �zsiai termel�si m�ddal kapcsolatos marxi fejteget�seket, ugyanis ez az �zsiai-despotikus forma az �sk�z�ss�gr�l a m�sodkori alakulatra val� �tmenet egy saj�tos, stagn�l� szakasza, amely persze az eg�sz �skori  vil�got �tfogta. Csak G�r�gorsz�gban alakultak ki olyan bels�, �s k�ls� viszonyok, hogy vil�gt�rt�nelmileg els�k�nt siker�lt az �tt�r�s ebb�l a stagn�l�sb�l az els� oszt�lyt�rsadalomra. A GFK - ban kifejtett 2. pontbeli kommunizmus alfa szakasz�val kapcsolatos „demokratikus vagy despotikus” kifejez�s egy�bk�nt nagy val�sz�n�s�ggel nem v�letlen ker�l Marxn�l el� az emberi �nelidegen�l�s megsz�ntet�se folyamat�ban. A „l�tez� szocializmusnak” is nevezett �tmeneti forma nem egy vonatkoz�sban a despotizmus egyes jegyeit, ha megv�ltozottan, �s cs�kev�nyes form�ban is, de produk�lta. Ennek meg�rt�s�hez term�szetesen nem �rt a magyar �st�rt�nelemben, �s �ltal�ban v�ve is „n�mi” kutakod�st v�gezni, valamint a saj�tos az orosz t�rt�nelemben, ahol az �zsiai termel�si m�d a m�dosult szl�v form�ban igen sok�ig tartotta mag�t. /Mir, obscsinya./

Tov�bb� igen fontos meg�rteni azt, hogy a rabszolgatart� t�rsadalomban nem a rabszolgatart�k, �s a rabszolg�k k�z�tt d�lt els�sorban az oszt�lyharc, hiszen a rabszolg�t nem is tekintet�k embernek. –VS/

2.

„A m�sodik forma  az �kori k�zs�gi �s �llami tulajdon, amely  kiv�lt t�bb t�rzsnek szerz�d�s vagy h�d�t�s folyt�n v�ross� val� egyes�l�s�b�l keletkezik, �s amelyn�l a rabszolgas�g tov�bbra is fenn�ll. A k�zs�gi tulajdon mellet m�r kifejl�dik az ing� �s k�s�bb az ingatlan mag�ntulajdon is, de mint abnormis, a k�z�ss�gi tulajdonnak al�rendelt forma. Az �llampolg�roknak csak a k�z�ss�gekben van hatalmuk dolgoz� rabszolg�ik felett �s m�r ez�rt is k�tve vannak a k�zs�gi tulajdon form�j�hoz. Ez az akt�v �llampolg�rok k�z�s mag�ntulajdona, akik a rabszolg�kkal szemben k�nytelenek megmaradni a t�rsul�snak e term�szet adta m�dja mellett. Ez�rt a t�rsadalomnak eg�sz ezen alapul� tagoz�d�sa �s vele a n�p hatalma olyan fokban sorvad el, amilyenben nevezetesen az ingatlan mag�ntulajdon kifejl�dik. A munka megoszt�sa m�r fejlettebb.  Megtal�ljuk m�r a v�ros �s a falu ellent�t�t, k�s�bb azoknak az �llamoknak ellent�t�t, amelyek a v�rosi, �s amelyek a falusi �rdekeket k�pviselik, magukon a v�rosokon bel�l pedig az ipar �s a tengeri kereskedelem ellent�t�t. A polg�rok �s a rabszolg�k k�z�tti oszt�lyviszony teljesen kialakult.* A mag�ntulajdon fejl�d�s�vel itt alakulnak ki el�sz�r azok a viszonyok, amelyeket a modern  mag�ntulajdonn�l, csak kiterjedtebb m�retben, �jra megtal�lunk. Egyfel�l a mag�ntulajdon koncentr�ci�ja, amely R�m�ban igen kor�n megkezd�d�tt /bizony�t�ka a liciniusi f�ldt�rv�ny7/, s amely a polg�rh�bor�k �ta �s  jeles�l  a cs�sz�rok alatt igen gyorsan haladt el�re; m�sfel�l ezzel �sszef�gg�sben

a plebejus kisparasztok �talakul�sa prolet�ri�tuss�, amely prolet�ri�tus  azonban a vagyonos  polg�rok �s a rabszolg�k k�z�tt elfoglalt felem�s helyzete miatt nem l�pett �n�ll� fejl�d�s �tj�ra…..”

/Megjegyz�s: „Parnem et circenzes”-„Cirkuszt �s kenyeret”- a prolinak?- A gazdas�gon k�v�li k�nyszer alkalmaz�sa az elnyom�s biztos�t�sa �rdek�ben! -VS /

 „ ….A harmadik forma  a feud�lis vagy rendi tulajdon. Az �kor a v�rosb�l �s annak kis ter�let�b�l indult ki, a k�z�pkornak viszont a falu volt a kiindul� pontja. Az ott tal�lt gy�r, nagy f�ldter�leten sz�tsz�rt n�pess�g, amely a h�d�t�kkal nem szaporodott meg tetemesen, szabta meg ezt a megv�ltozott kiindul�pontot. Ez�rt G�r�gorsz�ggal �s R�m�val ellent�tben, a feud�lis fejl�d�s sokkal sz�lesebb terepen kezd�dik, amelyet el�k�sz�tettek a r�mai h�d�t�sok �s a f�ldm�vel�snek kezdetben ezzel kapcsolatos elterjed�se. A hanyatl� r�mai birodalom utols� �vsz�zadai �s maga a barb�r h�d�t�s nagymennyis�g� termel�er�t tett t�nkre; a f�ldm�vel�s visszaesett, az ipar hi�nya miatt lehanyatlott, a kereskedelem elszender�lt vagy er�szakosan megakasztott�k, a falusi n�pess�g apadt. Ezek a k�szental�lt  viszonyok �s a h�d�t�snak ez�ltal megszabott szervez�si m�dja fejlesztett�k ki a germ�n hadiszervezet befoly�sa alatt a feud�lis tulajdont. Mik�nt a t�rzsi �s k�zs�gi tulajdon, ez is k�z�ss�gen alapul, amellyel azonban k�zvetlen�l termel� oszt�lyk�nt nem a rabszolg�k �llanak szemben az antik k�z�ss�ggel, hanem a jobb�gy kisparasztok. A feudalizmus teljes kialakul�s�val egyidej�leg m�g ehhez j�rult a v�rosokkal val� ellent�t is. A f�ldb�rtok hierarchikus tagoz�d�sa �s az ezzel �sszef�gg� fegyveres k�s�retek adt�k meg a nemess�gnek a jobb�gyok feletti hatalmat.  Ez a feud�lis tagoz�d�s, �ppen �gy, mint az antik k�zs�gi tulajdon, a leig�zott termel� oszt�llyal szembeni t�rsul�s volt; csak a t�rsul�s form�ja �s a k�zvetlen termel�h�z val� viszony volt m�s, mert m�s termel�si felt�telek  voltak. A f�ldb�rtok e feud�lis tagoz�d�s�nak a v�rosokban a test�leti tulajdon, a k�zm�vess�g feud�lis szervezete felelt meg. A tulajdon itt f�k�pp az egyes szem�lyek munk�j�ban �llt. A t�rsult rabl�nemess�g elleni t�rsul�s sz�ks�gess�ge, k�z�s v�s�rcsarnokok sz�ks�glete olyan korban, amikor az iparos egy�ttal keresked� is volt, a felvir�gz� v�rosokba t�dul� sz�k�tt  n�vekv� konkurenci�ja, az eg�sz orsz�g feud�lis tagoz�d�s�t hozta mag�val a c�heket; egyes k�zm�vesek lassacsk�nt megtakar�tott kis t�k�i �s  e k�zm�vesek �lland� sz�ma a n�vekv� n�pess�g k�zepette kifejlesztette a mesterleg�ny- �s inasviszonyt, amely a v�rosokban olyasf�le hierarchi�t hozott l�tre, amilyen a falun volt.

 A f� tulajdon teh�t a feud�lis korszakban egyfel�l f�ldtulajdonb�l �llott, a hozz�l�ncolt jobb�gymunk�val, �s m�sfel�l saj�t munk�ban, csek�ly, a mesterleg�nyek munk�j�n parancsnokl� t�k�vel. Mindkett� tagoz�d�s�t a korl�tolt termel�si viszonyok – csek�ly �s kezdetleges talajm�vel�s �s k�zm�szer� ipar szabt�k meg. A munka megoszt�sa a feudalizmus vir�gkor�ban csek�ly volt. Minden orsz�gban fenn�llott a v�ros �s a falu ellent�te; a rendi tagoz�d�s nagyon �lesen kidomborodott ugyan, de a falun a fejedelmek, nemess�g, paps�g, �s a paraszts�g, a v�rosokban pedig a mesteremberek, leg�nyek, inasok �s csakhamar a napsz�mos plebs elk�l�n�l�s�n k�v�l nem, volt jelent�keny megoszt�s. A f�ldm�vel�sben a munkamegoszt�st a parcell�kban val� m�vel�s nehez�tette meg, amely mellett kifejl�d�tt a parasztok saj�t h�ziipara, az iparban a munka az egyes ipar�gakon bel�l egy�ltal�n nem, az egyes ipar�gak k�z�tt csak nagyon kev�ss� volt megosztva. Az ipar �s a kereskedelem megoszt�s�t a r�gebbi v�rosokban k�szental�lj�k, az �jabbakban csak k�s�bb fejl�d�tt ki, amikor a v�rosok egym�ssal kapcsolatba l�ptek.

Nagyobb ter�letek �sszefog�sa feud�lis kir�lys�gokk� mind a f�ldb�rtokos nemesss�g, mind a v�rosok sz�m�ra sz�ks�glet volt. Ez�rt az uralkod� oszt�ly, a nemess�g szervezet�nek �l�n minden�tt egyeduralkod� �llott…”

/N�met ideol�gia. MEM. 3. K. 22-25. old./

/Megjegyz�s. �nk�ntelen�l is felmer�l a k�rd�s, hogy a t�k�s restaur�torok mi�rt is szabdalt�k sz�t a termel�sz�vetkezeti tulajdont t�bbs�g�ben �letk�ptelen, �s nem rent�bilis parcell�kra. Az�rt, hogy ism�t f�ld�nfut�v� tehess�k a parasztokat, mint a feudalizmus felboml�sa idej�n, �s nagy t�k�s f�ldb�rtokokat hozzanak l�tre. Mivel azonban kapitalizmus van, a v�rosokba m�r hi�ba is t�duln�nak a sz�k�tt jobb�gyok -parasztok t�rt�nelmi ut�dai, csak az ipari-munkan�lk�li tartal�ksereget szapor�tan�k. A t�k�s perif�ri�kb�l mindenekel�tt a t�ke csak onnan v�r sz�vesen „gazdas�gi menek�ltet”, ha viszonylag j�l, vagy igen j�l k�pzett a munkaer�, illetve hajland� olyan munk�t, �s olcs�n elv�gezni, amelyre m�r a centrumokban nem hajland�ak az ottani munk�sok. Ezek a k�l�nb�z� nemzetis�gi munk�sok mintegy csel�dei a t�k�s centrumoknak, �s v�ls�g eset�n  jelenl�t�k az idegengy�l�lethez,  rasszizmushoz, vall�si, kultur�lis ellent�tekhez vezethet, amennyiben ezt a sz�ls�jobb lovagolja meg. Ugyanakkor a monopolkapitalizmusban a munk�sok konkurenci�j�nak a n�veked�s�t is mag�val hozza sz�ks�gszer�en. A globaliz�l�d� kapitalizmus is monopolkapitalizmus! - VS/