A dokumentumok hiteless�ge kapcs�n Krausz Tam�s megjegyezte, hogy szemtan�k �ltal le�rt besz�mol�kra �s a szovjet �llamigazgat�s t�nyszer� �sszegz�seire alapul� iratokat hoztak nyilv�noss�gra, melyeket eddig orosz lev�lt�rak �riztek. A szovjetek, a n�metek, a finnek, a lettek, a litv�nok, a rom�nok �s a magyarok �ltal a megsz�llt ter�leteken elk�vetett b�ncselekm�nyeket gy�jt�tt�k �ssze, amikor felszabad�tottak egy-egy ter�letet. Krausz Tam�s hangs�lyozta: a dokumentumok hiteless�g�t n�met t�rt�n�szek is elfogadj�k. Hozz�tette: a magyarok sem rosszabbak, sem jobbak nem voltak m�s nemzetek fiaihoz k�pest, de sajn�latos m�don a lev�lt�ri adatokb�l egy�rtelm�, hogy a magyar hadsereg h�bor�s b�ncselekm�nyekben �s n�pirt�sban is seg�dkezett.

A t�rt�n�sz kifejtette, hogy az elm�lt hetven �vben az orosz �s a magyar politikai elit sem k�v�nta ezt a t�m�t bolygatni – t�bb okb�l. A szovjetek a b�ke �rdek�ben nem akart�k nemzeti �rz�s�kben megs�rteni a befoly�si �vezet�kh�z tartoz� n�peket. �rdekes m�don R�kosi �s K�d�r szint�n �ssznemzeti �rz�sekre igyekezett apell�lni, ez�rt �k is jegelt�k a h�bor�s b�ncselekm�nyek nyilv�noss�gra hozatal�t. A rendszerv�lt�st k�vet�en pedig az �j politikai elit nemzeti arculat�ba nem illett volna bele, hogy �ppen a magyarok �ltal a Szovjetuni� lakoss�ga ellen elk�vetett b�n�kr�l nyisson t�rsadalmi vit�t. Krausz Tam�s �ll�spontja szerint az orosz lev�lt�rak egyebek mellett az�rt is ny�ltak meg, mert sz�mtalan balti �s kelet-eur�pai orsz�gban a m�sodik vil�gh�bor� �t�rtelmez�se zajlik. „Nacionalista p�rtok, mozgalmak igyekeznek hamis�tani a kor�bban evidenci�nak vett t�nyeket, mint p�ld�ul azt, hogy a Szovjetuni� �s a sz�vets�gesei k�pviselt�k a h�bor�ban a j� oldalt, Hitler �s sz�vets�gesei a rosszat” – tette hozz� Krausz.

Egy, a magyar vez�rkar �ll�spontj�t t�kr�z� bels� dokumentum (10-es parancs) azt bizony�ja, hogy a magyarok gondolkoz�sa a propaganda szintj�n is a n�ci fajelm�letben gy�kerezett, amely az oroszok �s a zsid�k alacsonyabb rend�s�g�nek hitlerista toposz�t visszhangozta. A helyi lakoss�g felvil�gos�t�sa c�m� alfejezetben a k�vetkez� szakasz olvashat�: „Az ukr�n n�p fajilag nem azonos az orosszal, teh�t politik�j�val sem azonos�thatja mag�t. Az ukr�nok szl�v v�re er�sen keveredett tur�ni �s germ�n n�pek v�r�vel. Ennek k�vetkezt�ben �rtelmesebb, er�sebb, �gyesebb �s �letk�pesebb, mint az orosz. Fajilag �s k�pess�gei k�vetkezt�ben sokkal k�zelebb �ll a nyugati kult�rnemzetekhez, mint az orosz. Az �j eur�pai rendben fontos hivat�s v�r az ukr�nokra. Ezzel szemben az oroszok – mind a c�rizmus, mind a v�r�s uralom alatt – �vsz�zadokon kereszt�l mindig elnyomt�k �s kizs�km�nyolt�k az ukr�n n�pet, �s nem engedt�k �rv�nyes�lni t�rekv�seiket, valamint a kult�ra �s a civiliz�ci� ut�ni v�gyakoz�sukat. Jobb �s boldogabb j�v�j�ket csak a tengelyhatalmak oldal�n tal�lhatj�k meg.”

1942 tavasz�n a So� m�r jav�ban folyt, noha a szovjetek nemzetis�gi megoszl�s szerint nem regisztr�lt�k az �ldozatokat, legfeljebb v�letlenszer�en. A szakirodalom szerint eddigre az ukrajnai �s balti zsid�s�g t�megeit, j�val t�bb, mint egymilli� embert a n�cik �s csatl�saik m�r megsemmis�tettek.

A k�nyvben publik�lt dokumentumokb�l is kider�l, hogy a magyar egys�gek a szovjet zsid�k kiirt�s�ban r�szt vettek, mindenekel�tt a menek�l�, elrejt�z� zsid�k felkutat�s�ban, elfog�s�ban �s likvid�l�s�ban, illetve a zsid�k n�met k�zre ad�s�ban j�tszottak akt�v szerepet.

Egy jelz�s n�lk�li t�viratban, amelyet 1941. december 10-�n 9 �rakor ind�tottak, ez �llt: „32/II z�szl�aljparancsnoks�gnak, Bahmacs. Jelentem, hogy Marosim k�zs�get foly� h� 8–9-�n �tvizsg�ltattam. 25 zsid�t kiv�geztettem. 4 partiz�n, mely a falu lakosa, m�r nyolcadik hete ismeretlen helyre menek�lt. A falu k�rny�k�n l�v� tany�kat is �tn�zettem – k�l�n�sebb eredm�ny n�lk�l. Berencsv�ry hadnagy 23/5 sz�zadparancsnok.”

A helyi magyar katonai �s adminisztrat�v-hely�rs�gi parancsnoks�gok nyilv�nos plak�tjai, r�plapjai is a rasszista, nemzetis�geket egym�s ellen usz�t� n�ci szellemis�gen fordultak a helyi lakoss�ghoz �s a v�r�skaton�khoz. A Voronyezs k�rzet�b�l val� egyik ilyen „magyar r�plap” �gy �zent a V�r�s Hadsereg „�zsiai” katon�inak: „V�r�skaton�k, tat�r, vogul, osztj�k, cseremisz, mongol �s votj�k sz�rmaz�s�ak! Mi, magyarok nemcsak a zsid�uralom megsemmis�t�s��rt harcolunk Oroszorsz�gban, hanem a ti szabads�gotok�rt is. �zsi�b�l sz�rmazunk, ahol n�p�nk a r�gi id�kben b�k�s egyet�rt�sben �lt n�peitekkel egy�tt. C�lunk felszabad�tani titeket a zsid�uralom al�l, hogy befejezz�k v�gre a k�zt�nk, testv�rek k�z�tt d�l� gyilkos h�bor�t. Ne harcoljatok ellen�nk, irts�tok ki a zsid�kat, szabad�ts�tok fel Oroszorsz�got! �lljatok �t, �s l�pjetek be az �zsiai l�gi�ba, ami a zsid�uralom ellen harcol; testv�ri szeretettel v�rjuk mindannyi�tokat a felszabad�tott Oroszorsz�gban.”

A voronyezsi ter�leten felvett dokumentumok t�mege sz�mol be a k�ptelennek t�n� besti�lis gyilkoss�gok sokas�g�r�l. Ilyen tipikusnak tekinthet� lesz�mol�sr�l tan�skodik Marki falu esete. „A magyar katon�k �s tisztek �rkez�s�ket azzal tett�k eml�kezetess�, hogy a kolhozparasztokt�l elvett�k a ty�kokat, a vajat, a haszn�lati �s egy�b t�rgyaikat, eg�szen a gyerekj�t�kokig �s az ikonokig. […] A megsz�ll�s els� napjaiban t�bb tucat embert l�ttek agyon, k�zt�k komszomolist�kat, a falu legjobb aktivist�it, t�bbek k�z�tt V�nya Oszadcsenk�t, Sztyopa Gvozgyikovot, Szerjozsa Oszadcsenk�t, stb. Kiv�gz�s�k el�tt a magyarok meztelenre vetk�ztett�k �ket. Az eg�sz lakoss�got arra k�nyszer�tett�k, hogy adj�k le a gabon�jukat, azt �g�rv�n, hogy azt a kolhozparasztoknak adj�k, de a begy�jt�s ut�n nem csin�ltak semmit, �s a szalm�t is egy m�sik faluba sz�ll�tott�k. […] A civil lakoss�got �s a hadifogoly v�r�skaton�kat m�nusz 40 fokos hidegben is munk�ra terelt�k. A hadifoglyok szakadt rongyokba voltak �lt�zve, gy�t�rte �ket az �hs�g �s a magyar gazemberek goly�i �ltal lelt�k hal�lukat. Egyed�l Marki faluban t�bb mint 100 civil lakost �s t�bb mint 300 hadifogoly v�r�skaton�t �ltek meg, nem sz�m�tva azokat, akik az extr�m fok� kimer�lts�gben, az �hez�s miatt haltak meg. A magyar fasiszta vad�llatok megal�zt�k a n�ket, sokukat meger�szakolt�k. A 17 �ves Maruszja Begocskina ellen�llt annak, hogy kiel�g�tse a magyar gazemberek gerjedelm�t, ez�rt agyonl�tt�k.”

A Brjanszki ter�let Szevszki j�r�s�ban tal�lhat� Szvetlovo falu egyik parasztja, A. I. Krutuhin �gy eml�kezett: „Magyarok, a fasiszt�k b�nt�rsai a falunkba, Szevetlov�ba 42. V. 9-�n j�ttek be. Falunk minden lak�ja elrejt�z�tt az ilyen falka el�l, �s �k arra v�laszul, hogy a falu lak�i kezdtek elrejt�zni el�l�k, mind lel�tt�k, akik nem tudtak elb�jni, asszonyaikat meger�szakolt�k. �n �reg vagyok, 1875-ben sz�lettem, szint�n k�nytelen voltam elrejt�zni a pinc�ben. […] Az eg�sz faluban folyt a l�v�ld�z�s, �s �gtek az �p�letek, a magyar katon�k pedig elrabolt�k a dolgainkat, elvezett�k a teheneket, a borjakat.”

Tizenegy nappal k�s�bb, 1942. m�jus 20-�n mintegy h�tsz�z magyar katona indult el Orlij�b�l a k�zeli falvakba: „A 4. Bolsevik Vet�s Kolhozban letart�ztatt�k az �sszes f�rfit. Amikor megl�tt�k falunk f�rfijait, azt mondt�k, hogy ezek partiz�nok – mes�lte Varvara Fjodorovna Mazerkova. – �s ezen a napon, vagyis m�jus 20-�n elragadt�k a f�rjemet, Mazerkov Sidor Boriszovicsot, sz�letett 1862-ben, �s fiamat, Mazerkov Alekszej Szidet (Szidorovicsot), sz�letett 1927-ben, megk�nozt�k, �s a k�nz�sok ut�n �sszek�t�zt�k a kez�t, �s beledobt�k egy g�d�rbe, azut�n szalm�t gy�jtottak meg, �s el�gett�k �ket a krumplis g�d�rben. Ezen a napon nemcsak a f�rjemet �s a fiamat, hanem 67 f�rfit �gettek el.”

1942 j�nius-j�lius�ban a 102. �s a 108. magyar hadoszt�ly egy�tt vett r�szt n�met egys�gekkel b�ntet� hadm�veletekben a brjanszki partiz�nok ellen „Vogelsang” k�dolt elnevez�s alatt. A Roszlavl �s Brjanszk k�z�tti erd�kben a hadm�veletek sor�n a b�ntet� osztagosok 1193 partiz�nt �ltek meg, 49 partiz�nt ejtettek foglyul t�bb mint 12 ezer lakost kitelep�tettek.”

Egy �tfog� – b�r�s�gi elj�r�sokban is haszn�lt – forr�sban, amely a Rendk�v�li �llami Bizotts�g vizsg�latainak �sszegz�s�n nyugodott, csak Csernyigov ter�leten a n�met �s magyar katonai hat�s�gok, egys�gek t�bb mint sz�zezer civil szovjet �llampolg�rt puszt�tottak el, valamint meg�ltek huszonn�gyezer szovjet hadifoglyot. Egyed�l Breszt ter�let Kobrin telep�l�s�n h�tezer embert gyilkoltak meg, t�bb t�zezer embert telep�tettek ki rabszolgamunk�ra N�metorsz�gba. K�l�n�sen sokszor olvasni ezekben a dokumentumokban a 105. �s a 201. magyar gyaloghadoszt�ly r�mtetteir�l.