let a Fldn tl - a felttelezettnl sokkal tbb bolygn lehet let
PrrofitLine 2012.11.18. 05:42
Komputeres modellek alapjn a felttelezettnl sokkal tbb bolygn lehet let - lltjk brit tudsok, akik kutatsaikrl az Aberdeeni Tudomnyos Fesztivlon szmoltak be. Az eddigi elmletek szerint az let olyan bolygkon lehetsges, amelyek csillagjuk gynevezett lakhatsgi znjban van, azaz felsznkn a hmrsklet se nem tl magas, sem nem tl alacsony a folykony halmazllapot vz meglthez - olvashat a BBC hrei kztt.
m az Aberdeeni Egyetem kutati John Parnell professzorral az len arra mutatnak r, hogy a lakhatsgi znt az let elfelttell szab elmlet tl egyszer. A bolygk ugyanis kt forrsbl nyerhetnek ht - egyrszt kzvetlenl a napjuktl, msrszt maguk generlhatjk belsejkben.
"A Fld krgn tjutva pldul a hmrsklet egyre emelkedik, minl mlyebbre +hatolunk+. Mg abban az esetben is, ha egy bolyg felszne fagyott, a talaj alatt lehet folykony vz" - magyarzta Sean McMahon doktoranduszhallgat, aki a szmtgpes szimulcikat vgezte. Mint kifejtette, a nagy tmeg vzben ltalban hemzsegnek a primitv letformk. John Parnell professzor hozztette, hogy a Fld felszntl szmtott tbb kilomteres mlysgben is megfelel krlmnyek lehetnek a mikroorganizmusok szmra.
"Sokan gy vlik, e mly bioszfrban tanyzhat az l formk j rsze" - emelte ki John Parnell. Az Aberdeeni Egyetem kutati most olyan komputeres modelleket dolgoznak ki, amelyek segtsgvel meg lehetne hatrozni, hogy mely tvoli bolygkon lehetnek fldalatti vzkszletek s adottak az idegen letformk ltfelttelei. "A felttelezettnl sokszorosan tbb lakhat bolyg lehet" - sszegezte John Parnell professzor.
|