A fentebbi probl�m�k mindk�t orsz�gban igen z�rt, homog�n etnikai h�tter� t�rsadalmi strukt�r�k mellett jelentkeztek, �gy a bev�ndorl�- �s kisebbs�g-elleness�g, egy�ttal az extr�mista csoportok aktivit�sa mindk�t orsz�gban er�s�d�tt- �rja elemz�s�ben az Athena Int�zet.

A politikai elit hitelveszt�s�b�l �s korrupci�j�b�l fakad� politikai v�ls�g, az egyre m�ly�l� gazdas�gi v�ls�g �s a multikultur�lis, multi-etnikus t�rsadalmi strukt�ra egyre nagyobb elutas�totts�ga az extr�mista csoportok, ideol�gi�k �s p�rtok n�pszer�s�g�nek n�veked�s�hez vezettek. G�r�gorsz�gban az Arany Hajnal (Golden Dawn), Magyarorsz�gon pedig egy parlamenti p�rt a semmib�l er�s�dtek meg, m�ghozz� a f�sodorhoz tartoz� politikai ar�n�ban. A g�r�g Arany Hajnal ak�r m�g egy �ve is csak egy kicsi, ink�bb extr�mista csoportra hajaz� p�rtocska volt, ma pedig m�r a g�r�g parlament �t�dik legnagyobb frakci�j�t alkotj�k. A magyar p�rt szint�n jelent�s t�nyez�j�v� v�lt a parlament�ris rendszernek.

Ezek a folyamatok nem egyediek �s m�g csak nem is sz�k�thet�ek erre a k�t orsz�gra. A sz�ls�jobboldal er�s�d�se �vtizedes trend a kontinensen, amelyet az elm�lt n�gy �v esem�nyei csak feler�s�tettek, k�l�n�sen a fent eml�tett probl�m�kkal hatv�nyozottan k�zd� orsz�gokban. �ppen ez�rt fontosak a Magyar Nemzeti Arcvonalban 2012 nyar�n �s �sz�n lej�tsz�dott esem�nyek.

A Magyar Nemzeti Arcvonal az egyik legr�gebben alap�tott (1989), legnagyobb �s legszervezettebb magyarorsz�gi extr�mista csoport. A szervezet er�sen hierarchikus fel�p�t�s�, amely a k�zponti magb�l (Arcvonal) �s a perif�ri�n l�v� helyi akci�csoportokb�l �ll.

A csoportot Gy�rk�s Istv�n vezeti B�nyb�l. Az MNA ortodox hungarista, nemzetiszocialista ideol�gi�t k�pvisel, ennek megfelel�en alapvet� c�lja a liber�lis kapitalista demokr�cia lebont�sa �s a hely�be l�p� hungarista, azaz magyar alapokra helyezett nemzetiszocialista �llam fel�p�t�se. A parlament�ris rendszert a csoport teljes m�rt�kben elutas�tja, ennek megfelel�en „k�v�lr�l bomlasztja” azt, arra v�rva, hogy a jelenlegi „liber�lis, korrupt, dekadens, cionbolsevik” rendszer az inherens t�rsadalmi probl�m�kt�l �sszeomoljon, majd az �sszeoml�st k�vet� (faji) h�bor� ut�n l�trehozhassa a hungarista Magyarorsz�got. A gy�l�letcsoport egyik f� feladat�nak a fegyveres harcra val� felk�sz�l�st tartja, aminek megfelel�en minden �vben t�bb-tucat paramilit�ris kik�pz�st tart tagjainak �s szimpatiz�nsainak, k�zponti szerepet j�tszva m�s csoportok, �gy a magyarorsz�gi extr�mista szc�na f�lkatonai kik�pz�s�ben is. 1992-ben a csoport t�bb tagj�t a magyar hat�s�gok �rizetbe vett�k, vezet�j�t felf�ggesztett b�rt�nb�ntet�sre �t�lte a magyar b�r�s�g.

Az MNA a ny�r folyam�n a vezet�s�g egyet�rt�s�vel „�j politikai k�pletet” – politikai strat�gi�t – fogadott el, hogy a „sz�tzil�lt rendszerellenes, v�ltoz�sokat akar� er�ket �sszefogj�k”. A „k�plet” alapvet�se az volt, hogy a v�ltoz�sok mindenk�ppen meg fognak t�rt�nni, azaz a t�rsadalmi probl�m�k s�lya alatt a demokratikus rendszer �ssze fog rogyni, de az MNA azt nem tartotta mindegynek, hogy ezt a megrogy�st az extr�mista csoport milyen szint� felk�sz�lts�ggel fogja v�rni.

Ebb�l a kezdem�nyez�sb�l n�tt ki �sszel a „Magyar Rem�ny K�z�ss�g” elnevez�s�, kis helyi sejtekb�l (k�z�ss�gek) fel�p�l� orsz�gos politikai p�rtalap�t�si k�s�rlet. A kezdem�nyez�s f� c�ljai k�z�tt megtal�lhat� az �llamhatalom megszerz�se is. A p�rtalap�t�si folyamat elind�t�s�ra egy szeptember k�zep�n megrendezett konferenci�n ker�lt sor, melyen – meg nem er�s�tett inform�ci�k szerint – m�sok mellett az „�rpataki modell kidolgoz�i”, meg nem nevezett polg�rmesterek (!), a Magyar Nemzeti G�rda k�pvisel�i, illetve MI�P-tagszervezetek vettek r�szt.

A kezdem�nyez�s elind�t�s�t k�vet�en az extr�mista csoporton bel�l azonnal m�ly t�r�svonal keletkezett. Az Arcvonal k�zponti magja �s vezet�s�ge tov�bbra is ortodox hungarista alapokon k�pzeli el a csoport j�v�j�t �s elk�pzelhetetlen volt sz�mukra, hogy politikai p�rtt� v�lva betagoz�djanak a demokratikus t�bbp�rtrendszerbe. A csoport m�sik, n�pesebb fele viszont teljesen �j alapokra akarja helyezni az MNA m�k�d�s�t, sz�ks�gesnek tartva a politikai p�rt megalap�t�s�t.

Az elm�lt k�t h�napban a konfliktus elm�ly�lt, aminek k�vetkezt�ben a Magyar Nemzeti Arcvonal 23 �ves t�rt�net�ben imm�r t�bbedszerre 2012. okt�ber 7-�n kett�szakadt. Az extr�mista csoport vezet�i �s egy kisebb k�zponti mag megmaradt a szervezet r�gi elvein�l („tradicionalista-antimodernista” sz�ls�jobboldali sz�rny), m�g a csoport nagyobbik r�sze kiv�lt, hogy l�trehozzon egy „modernista, ideol�giamentes, a demokratikus rendszerbe belesimulni akar�, nemzeti radik�lis-ellenbaloldali” szervezetet. A csoportnak ez a fele minden jel szerint p�rtalap�t�sra t�rekedett, illetve t�rekszik.

A szakad�s probl�m�kat okozott a szervezet propagandag�pezet�ben is, hiszen a r�gi vezet�s�g m�r nem f�r hozz� az extr�mista csoport �ltal �vek alatt fel�p�tett internetes oldal adminisztr�ci�s fel�let�hez, azt a lev�lt szakad�r csoport haszn�lja.

M�g a r�gi vezet�s�g a szervezet �jj��p�t�s�n, a kiv�lt csoportok pedig egy �j csoport/p�rt l�trehoz�s�n dolgoznak, addig a k�t csoport k�z�tti belh�bor� tov�bbra is folytat�dik. A „tradicionalist�k” pr�b�lj�k visszacs�b�tani az elt�volodott tagokat, a „modernist�k” pedig akt�v propagand�t folytatnak az MNA hivatalos oldal�n a r�gi vezet�s�g lej�rat�s�ra.

Az int�zet �rt�kel�se szerint az MNA extr�mista tagjainak pr�b�lkoz�sa, hogy l�trehozzanak egy eg�sz orsz�gra kiterjed� sejt-alap� k�z�ss�get (Magyar Rem�ny K�z�ss�g), amely neon�ci, hungarista p�rtt� alakulhat, egyel�re �gy t�nik, elbukott. A „modernista” szakad�rok val�sz�n�leg tov�bbra is dolgozni fognak ennek a c�lnak az el�r�s�n, �s ezen tev�kenys�g�k vesz�lyeit nem szabad al�becs�lni. A k�s�rletet m�gis buk�sk�nt kell �rt�keln�nk, hiszen kett�szak�totta az MNA-t, amely �gy nem volt k�pes a kiterjedt, j�l szervezett �s elk�telezett tags�g�t �s szervezeti rendszer�t a p�rtalap�t�si c�l �rdek�be �ll�tani. A kezdem�nyez�s eredm�nye egyel�re teh�t nem m�s, mint egy sz�thullott �s szervezetileg meggyeng�lt MNA, amely �gy elvesz�theti kor�bbi s�ly�t a magyarorsz�gi extr�mista szc�n�ban- �rj�k.

Az Athena szerint az �j neon�ci p�rt megalap�t�s�ra tett k�s�rletet azonban nem szabad f�lv�llr�l venni. Az Arany Hajnal p�ld�j�b�l kiindulva, jelenleg �j neon�ci p�rtoknak k�nnyebb bet�rni a f�sodr� politik�ba, mint 6-8 �vvel ezel�tt. A k�ls� �s bels� sokkok, amelyek �rz�kenyen �rintik a m�r egy�bk�nt is v�ls�g-t�p�zta eur�pai orsz�gokat term�keny t�ptalajt szolg�ltatnak az ilyen ir�ny� kezdem�nyez�seknek. Lehet, hogy ez a k�s�rlet most elbukott, de semmi sem z�rja ki, hogy a k�vetkez� sikerrel j�rjon �s ugyanolyan „sikert�rt�netet” hajtson v�gre, mint a magyarorsz�gi parlamenti p�rt, avagy az Arany Hajnal- �rj�k.