A bel�gyi t�rca a Miroslav Mares politol�gus �ltal vezetett szak�rt�k �ltal k�sz�tett t�bb mint 50 oldalas tanulm�nyt cs�t�rt�k�n tette fel honlapj�ra.

Szak�rt�k �gy v�lik, hogy a neon�ci mozgalmak tart�s er�szakvesz�lyt jelentenek a cseh t�rsadalom sz�m�ra, ez�rt a hat�s�goknak fokozottan oda kell figyelni�k erre a jelens�gre. Arra sz�m�tanak, hogy a k�vetkez� �vekben megn�vekedhet a rom�k elleni er�szakos cselekedetek sz�ma, elk�pzelhet�ek a betelep�l� idegenek elleni t�mad�sok, s nem kiz�rt, hogy a milit�ns kem�ny mag ak�r terrorista cselekedetekre is ragadtathatja mag�t. A neon�cik tev�kenys�ge sz�m�ra kedvez� felt�teleket teremt a nemzetk�zi gazdas�gi v�ls�g �s az egyre nagyobb m�rt�k� betelep�l�s az Eur�pai Uni� orsz�gaiba, bele�rtve Csehorsz�got is - mutatnak r� a szerz�k.

A cseh neon�cikat eszmeileg �s szervezetileg a Nemzeti Ellen�ll�s (N�rodn� Odpor) �s a Szabad Fiatals�g (Svobodn� Ml�dez) nev� mozgalmak fogj�k �ssze, s nemzetk�zi kapcsolatokkal is rendelkeznek. A neon�cik egy m�sik r�sze pedig a betiltott T�rsadalmi Igazs�goss�g Munk�sp�rtja (Delnick� Strana Soci�ln� Spravedlnosti) �s annak ifj�s�gi szervezete, a Munk�sfiatalok (Delnick� Ml�dez) nev� szervezetekbe csoportosul, illetve azokkal rokonszenvez.

A kem�ny mag �ll�t�lag folyamatosan nagyon akt�v, s tev�kenys�g�t mintegy 10-15 szem�ly ir�ny�tja, akik rendszeresen tartj�k a kapcsolatot h�veikkel. A n�k ar�nya a neon�ci mozgalmak tagjai k�z�tt mintegy 15-20 sz�zal�k.

A cseh rend�rs�g 2009-ben �s 2010-ben is t�bb alkalommal h�zkutat�sokat tartott neon�ci aktivist�k lak�saiban, s t�bb mint egy tucat szem�lyt el is �t�ltek. Nagyobb neon�ci megmozdul�sok az ut�bbi k�t-h�rom �vben Csehorsz�gban nem t�rt�ntek.