A mostani t�rsadalomtud�sok ugyanerre v�llalkoznak - csakhogy m�r a webes keres�sek, a Twitter-�zenetek, a Facebook- �s blogbejegyz�sek vagy a t�bb milli�rd mobiltelefon r�v�n meghat�rozhat� digit�lis lenyomatok jelentette hatalmas adatmennyis�get kiakn�zva.

A legoptimist�bb kutat�k �gy v�lik, hogy ezeknek a hatalmas adatt�rh�zaknak az inform�ci�it feldolgozva k�pesek lesznek kimutatni az emberi viselked�s szociol�giai t�rv�nyszer�s�geit, �gy el�re jelezhet�v� v�lnak a politikai v�ls�gok, a forradalmak, a t�rsadalmi �s gazdas�gi bizonytalans�gok �pp�gy, mint ahogy a fizikusok �s vegy�szek is meg tudj�k majd j�solni a term�szeti jelens�gek bek�vetkezt�t.
   
Thomas Malone, a Massachusetts-i M�szaki Egyetem (MIT) kollekt�v intelligenci�val foglalkoz� k�zpontj�nak igazgat�ja szerint hatalmas el�rel�p�s t�rt�nt: a minden kor�bbin�l r�szletesebb �s informat�vabb adatok hatalmas mennyis�ge, valamint a fejlett predikt�v algoritmusok haszn�lata kor�bban elk�pzelhetetlen el�rejelz�sek kidolgoz�s�t teszi lehet�v�.
   
A h�rszerz�snek tetszik a dolog
   
A dolog az amerikai korm�ny �rdekl�d�s�t is felkeltette.
   
Id�n ny�ron egy kev�sb� ismert h�rszerz� �gyn�ks�g, az IARPA (Intelligence Advanced Research Projects Activity) indult �tletkeres� �tra a tudom�nyos vil�gba: azt igyekszik felkutatni, hogy t�rsadalomtud�sok �s v�llalatok szerint milyen eszk�z�kkel lehetne automatikusan felt�rk�pezni huszonegy latin-amerikai orsz�g internetes adatforgalm�t. A h�rom�ves k�s�rletet a k�zponti h�rszerz�si keretb�l finansz�rozz�k.

  
Az automatikus adatgy�jt�s a kommunik�ci�ra, a fogyaszt�sra �s a n�pess�g mozg�s�ra �sszpontosul, �s nyilv�nosan hozz�f�rhet� adatokat fog haszn�lni, bele�rtve a webes keres�seket, a blogbejegyz�seket, az internetforgalmat, a p�nz�gyi piaci mutat�kat, a webkamer�k inform�ci�it �s a Wikipedia-bejegyz�sek v�ltoz�sait.
   
Egyes t�rsadalomtud�sok �s szem�lyis�gi jogi k�pvisel�k m�lys�gesen szkeptikusak a projekttel kapcsolatban, mondv�n, hogy az arra a 2001 szeptember�t k�vet�, Total Information Awareness nev� Pentagon-programra eml�keztet, amely a potenci�lis t�mad�k elleni hajt�vad�szat eszk�z��l javasolta a nyilv�nos �s szem�lyes adatok felhaszn�l�s�t: a telefon-h�v�slist�kt�l az e-maileken, utaz�si, v�zum- �s �tlev�l-adatokon �t a hitelk�rtya-tranzakci�kig.
   
Az IARPA tiszts�gvisel�i kit�rtek a kutat�si program megvitat�s�t c�lz� megkeres�sek el�l, arra hivatkozva, hogy addig nem adhatnak interj�t ebben a t�m�ban, am�g nem sz�letik v�gleges d�nt�s - valamikor az �v v�g�ig - a szerz�d�s oda�t�l�s�r�l.

M�rs�kl�d�tt a tudom�nyos vil�g ellenkez�se
   
   
Ek�zben egy katonai testv�rszervezet, a DARPA (Defense Advanced Research Projects Agency) hasonl� programon dolgozik: a c�l, hogy automatikusan azonos�tani tudj�k a l�zad�k k�z�ss�gi h�l�zatait Afganiszt�nban.

 
Az ut�bbi �vekben jelent�sen m�rs�kl�d�tt a tudom�nyos vil�g ellenkez�se is a hadsereg �ltal finansz�rozott kutat�sokkal szemben. A The New York Times tudom�sa szerint 2008 �ta a Minerva nev� kezdem�nyez�s keret�ben a Pentagon egy sor tanulm�nyt rendelt meg, bele�rtve az Arizonai �llami Egyetemnek a radik�lis muzulm�nokkal foglalkoz� kutat�s�t, valamint azt, amelyik a Texasi Egyetemen az afrikai politikai stabilit�snak az �ghajlatv�ltoz�sra gyakorolt hat�sait elemezte.
   
Mindeddig ugyanakkor csup�n sz�rv�nyos p�ld�k jelezt�k a k�z�ss�gi oldalak adatb�ny�szat�ban rejl� lehet�s�geket. Tavaly a HP Labs kutat�i Twitter-adatokat haszn�lva a hollywoodi filmek bev�teleit igyekeztek pontosan megj�solni, id�n augusztusban pedig a National Science Foundation ny�jtott anyagi t�mogat�st egy olyan kutat�shoz, amely k�z�ss�gi oldalak seg�ts�g�vel a f�ldreng�sek okozta k�rok val�s idej� felm�r�s�re ir�nyult.
   
K�t�l� fegyver
   
Azok a t�rsadalomtud�sok, akik egy�ttm�k�dnek a kutat�sokat koordin�l� �gyn�ks�gekkel, meg vannak gy�z�dve az �j adatb�ny�szati, statisztikai technol�gi�k j�t�kony hat�s�r�l. Ugyanakkor a szem�lyis�gi jogok h�vei att�l tartanak, hogy a nyilv�nos adatokat �s az IARPA-v�llalkoz�s keret�ben kifejlesztend� technik�kat a titkosszolg�lat is haszn�lhatja �tfog� inform�ci�szerz�si m�veletekhez. Marc Rotenberg, az Electronic Privacy Information Center eln�ke szerint "ez a technika k�t�l� fegyver", hiszen ugyanolyan k�nnyen alkalmazhat� a politikai ellenfelekkel szemben az Egyes�lt �llamokban, mint a k�lf�ldi orsz�gokban val�ban l�tez� fenyeget�sek ellen.
   
B�r n�h�ny sz�m�t�g�pes szakember kifejezetten szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a politikai instabilit�s megj�solhat� volna p�ld�ul a webes keres�sek elemz�se r�v�n, akadnak kifejezetten nyitott v�lem�nyek. Az amerikai lapnak nyilatkozott Barab�si Albert-L�szl� fizikus, vil�gh�r� h�l�zatkutat� is, aki szerint rendk�v�li predikt�v hatalom rejlik ezekben az adatokban. P�ldak�nt pedig azt hozta fel, hogy ha a mobiltelefonok adatai alapj�n elemzik az emberek mozg�s�t, 93 sz�zal�kos val�sz�n�s�ggel meg lehet j�solni, hol lesznek egy �r�val vagy egy nappal k�s�bb.

A t�megben rejl� b�lcsess�g
   
A statisztikusok m�r r�gen kimutatt�k - �llap�tja meg a t�m�hoz kapcsol�dva az Associated Press elemz�se -, hogy az �tlagos emberek nagy t�megben gyakran pontosabban k�pesek el�re jelezni ismeretlen esem�nyeket, mint az elszigetelten dolgoz� kiv�l�bb tud�sok.
Most pedig az Egyes�lt �llamok h�rszerz� k�z�ss�ge - az egyetemi kutat�k �s a h�tk�znapi emberek seg�ts�g�vel - azon munk�lkodik, hogy ez a t�megszint� b�lcsess�g m�g jobb min�s�get eredm�nyezzen a j�v�re vonatkoz� tal�lgat�sokkal kapcsolatban. A kutat�s r�v�n a politikusok a Wikipedia �s a k�z�ss�gi oldalak adatgy�jt� m�dszereihez hasonl�an juthatnak hozz� fontos inform�ci�khoz.

A George Mason Egyetemen, a Charles Twardy �s Kathryn Laskey vezette projekt keret�ben 500 olyan k�pzett k�zrem�k�d�t gy�jt�ttek egybe, akik el�re jelzik a vil�g sz�mos esem�ny�t a j�rv�nyok kialakul�s�t�l kezdve a mez�gazdas�gi trendeken �t a politikai esem�nyekig. Ek�zben n�gy m�sik egyetemi csapattal versenyeznek: a megk�zel�t�sm�d teljesen elt�r�, de mindannyian azt kutatj�k, hogyan lehet felhaszn�lni a t�meges adatforr�st. A versenyt az IARPA "szponzor�lja".
   
�s ha az elemz�k arra haszn�lhatj�k a t�meges adatforr�st, hogy pontosabban meghat�rozz�k a vil�gban zajl�, l�tsz�lag kisz�m�thatatlan esem�nyek val�sz�n�s�g�t, az elemz�k seg�ts�g�vel a d�nt�shoz�k okosabb v�laszokat adhatnak ezekre. Egy hipotetikus p�ld�val: a n�pi felkel�sek kit�r�s�nek t�meges el�rejelz�se a K�zel-Keleten befoly�solhatja, hogy mi ker�l a legmagasabb szinten a d�nt�shoz�k dosszi�j�ba.
   
A f�v�ros k�zel�ben m�k�d� George Masonon fut� program (a dekompoz�ci�n alapul� �sszes�t�s angol nyelv� r�vid�t�sek�nt) a DAGGRE nevet kapta. A kutat�k blog- �s Twitter-bejegyz�sekre t�maszkodnak, a programban r�szt vev�kkel szemben nincs k�l�n�sebb szakmai elv�r�s, de el�nyben r�szes�l a fels�fok� v�gzetts�g. A v�llalkoz�s c�lja, hogy a vil�g k�l�nb�z� esem�nyeit - ilyen p�ld�ul a Kim Dzsong Il-rendszer stabilit�sa �szak-Kore�ban - alkot�elemeikre bonts�k.
   
A l�nyeg �gy fogalmazhat� meg: egy el�rejelz� saj�t becsl�s�nek megfogalmaz�sakor t�maszkodhat kiz�r�lag a politikai t�nyez�kre, de mi van akkor, ha a politikai szak�rt�k mellett eg�szs�g�gyi szakemberek is bekapcsol�dnak a j�v� elemz�s�be, akik szerint Kim Dzsong Il betegs�ge m�gsem annyira komoly, mint amilyennek gondolt�k?

K�l�nb�z� tud�sb�zist reprezent�l� emberekkel
   
A DAGGRE k�zrem�k�d�i egy adatlapot t�ltenek ki a projekt honlapj�n, �s ehhez csatolj�k a saj�t szak�rtelm�kre vonatkoz� inform�ci�kat is. A kutat�st ir�ny�t� tud�sok ezek alapj�n igyekeznek defini�lni azokat a v�ltoz�kat, amelyek befoly�solhatj�k az adott j�slatot, �s az adatokat oly m�don haszn�lj�k, hogy a k�l�nb�z� tud�sb�zist reprezent�l� emberek seg�ts�g�vel a lehet� legpontosabb el�rejelz�st siker�lj�n megalkotni.
   
Az amerikai hadsereg �s a h�rszerz�s kutat�i m�r r�g�ta tanulm�nyozz�k, hogyan lehetne m�g pontosabban megj�solni a j�v�t. 2003-ban a DARPA egy olyan rendszert dolgozott ki, amelynek r�v�n el�re meg lehetett volna hat�rozni egy terrorista t�mad�s bek�vetkezt�t az�ltal, hogy a spekulat�v keresked�s nyomait k�vett�k volna a p�nz�gyi piacon. Az �tletet azonban sokan h�tborzongat�nak tal�lt�k, megk�rd�jelezve azt az elk�pzel�st, hogy a terrorist�k profit rem�ny�ben hajtan�k v�gre a t�mad�saikat - a kutat�st le is �ll�tott�k.
   
Kathryn Laskey szerint a George Masonon foly� munka alapvet� hasonl�s�got mutat a megsz�nt DARPA-kutat�ssal, l�nyeges k�l�nbs�g viszont, hogy az IARPA-program eredm�nyek�nt keletkez� pontosabb el�rejelz�sekb�l �zleti szempontb�l senki sem profit�lhat. Az egyetem 2,2 milli� doll�r t�mogat�st kapott az IARPA-t�l a kutat�s elv�gz�s�hez, ha pedig a csapat v�gig versenyben marad a projekt tartama alatt - a gyeng�bb csapatok megsz�nhetnek -, a t�mogat�s 8,2 milli� doll�rra emelkedhet.
   
Charles Twardy b�zik abban, hogy a kutat�s eredm�nyeit id�vel k�zkinccs� tehetik, �s rem�li: v�gs� soron hozz�j�rulhatnak majd ahhoz, hogy a vil�g vezet�i glob�lis v�ls�g eset�n megalapozottabb d�nt�seket hozzanak. Ha csak �gy nem, mondhatn�nk pestiesen.