A proletari�tus diktat�r�ja az �j oszt�ly leg�nfel�ldoz�bb �s legk�m�letlenebb h�bor�ja a hatalmas ellens�g ellen, a burzso�zia ellen, melynek ellen�ll�s�t megt�zszerezte az, hogy megd�nt�tt�k (j�llehet csak egy orsz�gban), �s amelynek hatalma nemcsak a nemzetk�zi t�ke erej�ben, a burzso�zia nemzetk�zi kapcsolatainak erej�ben �s szil�rds�g�ban, hanem a szok�s erej�ben, a kis�zemi termel�s erej�ben is gy�kerezik. Mert kis�zem, sajnos, m�g nagyon-nagyon sok maradt a vil�gon, �s a kis�zem �lland�an, minden nap minden �r�j�ban mag�t�l �s t�megm�retekben sz�li a kapitalizmust �s a burzso�zi�t. Mindezekn�l az okokn�l fogva a prolet�rdiktat�ra felt�tlen�l sz�ks�ges, �s a burzso�zia legy�z�se lehetetlen hossz�, makacs, elkeseredett, �letre-hal�lra men� h�bor� n�lk�l, amely kitart�st, fegyelmezetts�get, szil�rds�got, hajthatatlans�got �s egys�ges akaratot k�vetel.

Ism�tlem, az oroszorsz�gi proletari�tus gy�zelmes diktat�r�j�nak tapasztalatai szeml�ltet�en mutatt�k meg azoknak, akik nem tudnak gondolkozni, vagy akiknek nem kellett err�l a k�rd�sr�l gondolkodniok, hogy a felt�tlen k�zpontos�t�s �s a proletari�tus legszigor�bb fegyelme a burzso�zia legy�z�s�nek egyik alapvet� felt�tele.
Err�l gyakran esik sz�. De kor�ntsem gondolkoznak eleget azon, hogy mit jelent ez? milyen k�r�lm�nyek k�z�tt lehets�ges? Nem kellene-e a Szovjethatalomnak �s a bolsevikoknak sz�l� �dvrivalg�st gyakrabban kieg�sz�teni azoknak az okoknak igen komoly elemz�s�vel, amelyekn�l fogva a bolsevikok meg tudt�k teremteni a forradalmi proletari�tus sz�m�ra n�lk�l�zhetetlen fegyelmet?
A bolsevizmus, mint politikai eszme�ramlat �s mint politikai p�rt, 1903 �ta �ll fenn. Csak a bolsevizmusnak olyan t�rt�nete, amely fenn�ll�s�nak eg�sz id�szak�t fel�leli, magyar�zhatja meg kiel�g�t�en, hogy mi�rt tudta a bolsevizmus kikov�csolni �s a legs�lyosabb viszonyok k�z�tt fenntartani a proletari�tus gy�zelm�hez elengedhetetlen�l sz�ks�ges vasfegyelmet.
Itt mindenekel�tt felmer�l a k�rd�s: mi tartja fenn a proletari�tus forradalmi p�rtj�nak fegyelm�t? mi ellen�rzi? mi er�s�ti? El�sz�r, a prolet�r �lcsapat �ntudatoss�ga, odaad�sa a forradalom ir�nt, kitart�sa, �nfel�ldoz�sa, h�siess�ge. M�sodszor, az a k�pess�ge, hogy a dolgoz�k legsz�lesebb t�megeivel, els�sorban a prolet�rt�megekkel, de a nem prolet�r dolgoz� t�megekkel is, felvegye a kapcsolatot, k�zel ker�lj�n hozz�juk, s bizonyos m�rt�kig, mondhatn�k, egybeolvadjon vel�k.

Harmadszor, a prolet�r �lcsapat politikai vezet�s�nek helyess�ge, politikai strat�gi�j�nak �s taktik�j�nak helyess�ge, felt�ve, hogy a legsz�lesebb t�megek saj�t tapasztalataik alapj�n meggy�z�dtek ennek a vezet�snek helyess�g�r�l. Ezek n�lk�l a felt�telek n�lk�l lehetetlen a fegyelmet megteremteni egy forradalmi p�rtban, amelynek k�pesnek kell lennie arra, hogy val�ban p�rtja legyen annak az �lenj�r� oszt�lynak, amelyre a burzso�zia megd�nt�s�nek �s az eg�sz t�rsadalom �talak�t�s�nak feladata v�r. Ezek n�lk�l a felt�telek n�lk�l a fegyelem megteremt�s�re ir�nyul� k�s�rletekb�l, m�lhatatlanul �res k�ls�s�g, fr�zis, kom�dia lesz. M�sfel�l azonban ezek a felt�telek nem alakulhatnak ki egyszerre. Csak hossz� munka, keserves tapasztalatok �r�n lehet azokat megteremteni; megteremt�s�ket a helyes forradalmi elm�let k�nny�ti meg, amely azonban nem dogma, hanem csak a val�ban t�megjelleg� �s val�ban forradalmi mozgalom gyakorlat�val val� szoros kapcsolatban alakul ki v�glegesen.
Ha a bolsevizmus 1917-1920-ban, p�ld�tlanul s�lyos viszonyok k�z�tt, k�pes volt arra, hogy megteremtse �s sikeresen fenntartsa a legszigor�bb k�zpontos�t�st �s vasfegyelmet, ennek oka eg�sz egyszer�en Oroszorsz�g t�bb t�rt�nelmi saj�toss�g�ban rejlik.

Egyr�szt, a bolsevizmus 1903-ban a marxista elm�let sziklaszil�rd alapj�n keletkezett. Ennek - �s csakis ennek - a forradalmi elm�letnek helyess�g�t viszont nemcsak az eg�sz XIX. sz�zad nemzetk�zi tapasztalatai, hanem k�l�n�sen a forradalmi eszme t�velyg�seinek �s ingadoz�sainak, t�ved�seinek �s csal�d�sainak �r�n Oroszorsz�gban szerzett tapasztalatok is bebizony�tott�k. Vagy f�l �vsz�zadon �t, k�r�lbel�l a m�lt sz�zad 40-es �veit�l a 90-es �vekig, a halad�s eszm�je Oroszorsz�gban, a p�ld�tlanul barb�r �s reakci�s c�rizmus ig�ja alatt s�v�rogva kutatta a helyes forradalmi elm�letet, �s csod�latos buzgalommal �s alaposs�ggal k�s�rte figyelemmel ezen a t�ren Eur�pa �s Amerika minden „leg�jabb v�vm�ny�t". A marxizmust, mint az egyed�l helyes forradalmi elm�letet, Oroszorsz�g val�ban kik�nl�dta mag�nak, f�lsz�zados hallatlan k�nszenved�s �s �ldozatok, p�ld�tlan forradalmi h�siess�g, hihetetlen energia �s �nfel�ldoz� kutat�s, tanul�s, gyakorlati kipr�b�l�s, csal�d�sok �s ellen�rz�s, Eur�pa tapasztalatainak ellen�rz�se �s azoknak a mieinkkel val� �sszehasonl�t�sa �r�n jutott hozz�. A c�rizmus �ltal kik�nyszer�ttet emigr�ns �let k�vetkezt�ben a forradalmi Oroszorsz�g a XIX. sz�zad m�sodik fel�ben oly b�s�ges nemzetk�zi �sszek�ttet�sekkel, a forradalmi mozgalom nemzetk�zi form�i �s elm�letei tekintet�ben oly nagyszer� t�j�kozotts�ggal rendelkezett, mint a vil�gnak egyetlen m�s orsz�ga sem.

M�sr�szt, a bolsevizmus m�g�tt, amely ezen a gr�nitszil�rd elm�leti alapon keletkezett, olyan 15 �ves (1903-1917) t�rt�nelmi gyakorlat van, amelynek, a tapasztalatok b�s�g�t tekintve, az eg�sz vil�gon nincsen p�rja. Mert hiszen ennek a 15 �vnek folyam�n egyetlen orsz�g sem �lt �t m�g csak megk�zel�t�leg sem annyit forradalmi tapasztalatok tekintet�ben, a mozgalom k�l�nb�z� form�inak, a leg�lis �s illeg�lis, a b�k�s �s viharos, a f�ldalatti �s ny�lt, a propagandak�r�kre szor�tkoz� �s a t�megmozgalmi forma, a parlamenti �s terrorista forma v�ltakoz�s�nak gyorsas�ga �s sokf�les�ge tekintet�ben. Egyetlen orsz�gban sem tornyosultak egym�sra ilyen r�vid id� alatt �s ilyen b�s�gben a modern t�rsadalmat alkot� valamennyi oszt�ly harc�nak, m�ghozz� egy olyan harcnak form�i, �rnyalatai �s m�dszerei, amelyek az orsz�g elmaradotts�ga �s a c�ri elnyom�s s�lya k�vetkezt�ben k�l�n�sen gyorsan �rlel�d�tt, k�l�n�sen moh�n �s sikeresen saj�t�totta el az amerikai �s az eur�pai politikai tapasztalatok megfelel� „leg�jabb v�vm�nyait".

IV.
A munk�smozgalom milyen bels� ellens�gei ellen folytatott
harcban n�tt fel, er�s�d�tt �s edz�d�tt meg a bolsevizmus?
Els�sorban �s f�k�ppen az opportunizmus elleni harcban, mely 1914-ben v�gleg szoci�lsovinizmusba n�tt �t, a proletari�tussal szemben v�gleg a burzso�zia oldal�ra p�rtolt �t. Az opportunizmus term�szetesen a bolsevizmus f� ellens�ge volt a munk�smozgalmon bel�l. Nemzetk�zi m�retekben ez az ellens�g most is f� ellens�g. Erre az ellens�gre ford�totta �s ford�tja a bolsevizmus a legt�bb figyelmet. A bolsevikok tev�kenys�g�nek ezt az oldal�t most m�r k�lf�ld�n is el�g j�l ismerik.

M�st kell mondanunk a bolsevizmusnak a munk�smozgalmon bel�li m�sik ellens�g�r�l. A k�lf�ld�n m�g nagyon kev�ss� tudj�k, hogy a bolsevizmus a kispolg�ri forradalmis�g ellen �vek hossz� sor�n �t folytatott harcban n�tt fel, alakult ki �s edz�d�tt meg; ez a kispolg�ri forradalmis�g az anarchizmusra hasonl�t, illet�leg egyet-m�st k�lcs�nvesz t�le, �s minden l�nyeges dologban elt�r a k�vetkezetes prolet�roszt�lyharc k�vetelm�nyeit�l �s sz�ks�gleteit�l. Elm�letileg a marxist�k teljesen tiszt�zottnak tekintik - s az eur�pai forradalmak �s forradalmi mozgalmak tapasztalatai teljesen igazolt�k - azt, hogy a kistulajdonos, a kisv�llalkoz� (ez sok eur�pai orsz�gban igen nagy sz�mban, t�megesen megtal�lhat� t�rsadalmi t�pus), aki a kapitalizmusban �lland�an elnyomat�snak; s igen gyakran az �letviszonyok hihetetlen�l er�s �s gyors rosszabbod�s�nak van kit�ve �s t�nkremegy, k�nnyen csap �t a sz�ls�s�ges forradalmis�gba, de nem k�pes arra, hogy kitart�st, szervezetts�get, fegyelmet �s �llhatatoss�got tan�s�tson. A kapitalizmus borzalmait�l „megvadult" kispolg�r olyan t�rsadalmi jelens�g, amelyet az anarchizmushoz hasonl�an minden t�k�sorsz�gban megtal�lunk. Az ilyen forradalmis�g �llhatatlans�ga, medd� volta, az a saj�toss�ga, hogy gyorsan meghuny�szkod�sba, k�z�nybe, k�pzelg�sbe, s�t az egyik vagy m�sik „divatos" burzso� �ramlat�rt val� „eszeveszett" rajong�sba csap �t, mindez k�ztudom�s�. Ezeknek az igazs�goknak elm�leti, absztrakt elismer�se azonban m�g egy�ltal�n nem mentes�ti a forradalmi p�rtokat a r�gi hib�kt�l, amelyek mindig v�ratlan ind�t�okb�l kifoly�lag, n�mileg �j form�ban, azel�tt m�g nem l�tott k�nt�sben vagy k�r�lm�nyek k�zt, eredeti - t�bb� vagy kev�sb� eredeti - helyzetben jelentkeznek.

Az anarchizmus meglehet�sen gyakran volt mintegy b�ntet�s a munk�smozgalom opportunista b�nei�rt. A k�t torz jelens�g k�lcs�n�sen kieg�sz�tette egym�st. �s ha Oroszorsz�gban annak ellen�re, hogy lakoss�g�nak �sszet�tele fokozottabb m�rt�kben volt kispolg�ri, mint az eur�pai orsz�gokban, az anarchizmusnak a k�t forradalom (1905 �s 1917) id�szak�ban �s ezeknek a forradalmaknak el�k�sz�t�se idej�n ar�nylag eleny�sz� befoly�sa volt, ezt r�szben k�ts�gk�v�l a bolsevizmus �rdem�nek kell betudni, amely mindig k�ny�rtelen �s engesztelhetetlen harcot folytatott az opportunizmus ellen . . .
. . . Mostan�ban, amikor azt hallom, hogy t�madj�k a breszti b�ke al��r�sa idej�n k�vetett taktik�nkat, p�ld�ul a „szoci�lforradalm�rok", vagy amikor Lansbury elvt�rsnak velem folytatott besz�lget�se sor�n tett megjegyz�s�t hallom: „A mi angol szakszervezeti vez�reink azt mondj�k, hogy nekik is megengedhet�k a kompromisszumok, ha a bolsevizmusnak megengedhet�k voltak" - akkor rendszerint mindenekel�tt egy egyszer� �s „n�pszer�" hasonlattal felelek:
K�pzelj�k el, hogy automobiljukat fegyveres bandit�k �ll�tott�k meg. �n�k odaadj�k nekik p�nz�ket, �tlevel�ket, revolver�ket �s az automobilt. �gy azt�n megszabadulnak a bandit�k kellemes szomsz�ds�g�t�l. Itt k�ts�gtelen�l kompromisszummal �llunk szemben. „Do ut des" („adok" neked p�nzt, fegyvert, automobilt, „hogy adj" nekem m�dot arra, hogy �p b�rrel elhordjam magam). De neh�z �pesz� embert tal�lni, aki az ilyen kompromisszumot „elvi szempontb�l megengedhetetlennel" nyilv�n�tan�, vagy aki kijelenten�, hogy az, aki ilyen kompromisszumot k�t�tt, a bandit�k cinkosa (j�llehet a bandit�k, amikor az automobilba �ltek, azt �s a fegyvert �jabb rabl�sokra haszn�lhatt�k fel). A n�met imperializmus bandit�ival k�t�tt kompromisszumunk ilyenfajta kompromisszum volt.

Amikor azonban a mensevikek �s az eszerek Oroszorsz�gban, a scheidemannist�k (�s jelent�keny m�rt�kben a kautskyst�k is) N�metorsz�gban, Otto Bauer �s Friedrich Adler (hogy Renner �rr�l �s t�rsair�l ne is sz�ljunk) Ausztri�ban, a Renaudelek, Longuet-k �s t�rsaik: Franciaorsz�gban, a f�bi�nusok, a „f�ggetlenek" �s a „munk�s"-p�rt (a „labourist�k") Angli�ban 1914-1918-ban meg 1918-1920-ban saj�t burzso�zi�juk �s n�ha a „sz�vets�ges" burzso�zia bandit�ival is kompromisszumokat k�t�ttek saj�t orsz�guk forradalmi proletari�tusa ellen, akkor bizony mindezek az urak �gy j�rtak el, mint a banditizmus cinkosai.

A k�vetkeztet�s vil�gos: a kompromisszumokat „elvileg" elvetni, �ltal�ban mindenf�le kompromisszumot megengedhetetlennek tartani - gyerekess�g, amelyet m�g csak komolyan venni is neh�z. Annak a politikusnak, aki a forradalmi proletari�tus sz�m�ra hasznos akar lenni, �rtenie kell ahhoz, hogy kiragadja �ppen az olyan kompromisszumok konkr�t eseteit, amelyek megengedhetetlenek, amelyekben opportunizmus �s �rul�s nyilv�nul meg, �s hogy minden erej�vel b�r�lja, k�ny�rtelen�l leleplezze ezeket a konkr�t kompromisszumokat, engesztelhetetlen harcot folytasson ellen�k, s ne adjon agyaf�rt szocialista „�zletembereknek" �s parlamenti jezsuit�knak m�dot arra, hogy „�ltal�ban a kompromisszumokr�l" sz�l� elm�lked�sek seg�ts�g�vel kib�jjanak, kih�zz�k magukat a felel�ss�g al�l. Az angol- szakszervezeti „vez�r" urak, valamint a f�bi�nus t�rsas�g �s a „f�ggetlen" munk�sp�rt vez�rei �ppen ilyen m�don igyekeznek kib�jni az al�l a felel�ss�g al�l, amely az �ltaluk elk�vetett �rul�s�rt, az �ltaluk k�t�tt olyan kompromisszum�rt terheli �ket, amely kompromisszum val�ban a legrosszabb opportunizmust, �rul�st �s hitszeg�st jelenti.

Kompromisszum �s kompromisszum k�z�tt k�l�nbs�g van. Tudnunk kell elemezni minden egyes kompromisszumnak, illet�leg a kompromisszumok minden egyes v�lfaj�nak k�r�lm�nyeit �s konkr�t felt�teleit. Meg kell tanulnunk megk�l�nb�ztetni azt az embert, aki a bandit�knak az�rt adta oda a p�nzt meg a fegyvert, hogy cs�kkentse a bandit�k �ltal okozott bajt, �s megk�nny�tse a bandit�k elfog�s�t �s agyonl�v�s�t, att�l az embert�l, aki a bandit�knak az�rt ad p�nzt �s fegyvert, hogy r�szt vegyen a bandit�k zs�km�ny�nak feloszt�s�ban. A politik�ban ez kor�ntsem mindig olyan k�nny�, mint az eml�tett gyerekesen egyszer� kis p�ld�ban. De akinek esz�be jutna, hogy olyan receptet agyaljon ki a munk�sok sz�m�ra, amely az �letben el�fordul� minden esetre el�re elk�sz�tett megold�sokat tartalmaz, vagy aki azt �g�rn�, hogy a forradalmi proletari�tus politik�j�ban nem lesz semmif�le neh�zs�g �s semmif�le bonyolult helyzet, az egyszer�en sz�delg� volna.

Hogy elej�t vegyem a f�lremagyar�z�soknak, megpr�b�lok, legal�bb eg�szen r�viden, lesz�gezni n�h�ny alapvet� t�telt, konkr�t kompromisszumok elemz�se form�j�ban.
Az a p�rt, amely megk�t�tte a n�met imperialist�kkal a breszti b�ke al��r�s�ban kifejez�sre jut� kompromisszumot, internacionalizmus�t 1914 v�ge �ta a gyakorlatban kov�csolta ki. Volt b�tors�ga a c�ri monarchia veres�g�t hirdetni, �s a k�t imperialista rabl� k�z�tti h�bor� idej�n fell�p� „honv�delmet" megb�lyegezni. Ennek a p�rtnak a parlamenti k�pvisel�i Szib�ri�ba mentek, �s nem azon az �ton haladtak, amely a burzso� korm�ny miniszteri t�rc�ihoz vezet. A forradalom, amely megd�nt�tte a c�rizmus uralm�t, �s megteremtette a demokratikus k�zt�rsas�got, nem volt hajland� semmif�le egyezked�sre „saj�t" imperialist�ival, hanem megd�nt�s�k el�k�sz�t�s�n dolgozott, �s meg is d�nt�tte �ket. A politikai hatalom megh�d�t�sa ut�n ez a p�rt k�vet k�v�n nem hagyott sem a f�ldes�ri, sem a t�k�s tulajdonb�l. Ez a p�rt k�zz�tette �s semmisnek nyilv�n�totta az imperialist�k titkos szerz�d�seit, minden n�pnek felaj�nlotta a b�k�t, �s csak akkor vetette al� mag�t a breszti rabl�k er�szak�nak, amikor az angol �s francia imperialist�k meghi�s�tott�k a b�k�t, a bolsevikok pedig mindent elk�vettek, ami emberileg lehets�ges volt, hogy a forradalmat N�metorsz�gban �s m�s orsz�gokban siettess�k. Hogy az ilyen kompromisszum, amelyet egy ilyen p�rt, ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt k�t�tt, a legteljesebb m�rt�kben helyes volt, az mindenki el�tt napr�l napra vil�gosabb� �s nyilv�nval�bb� v�lik.

Az oroszorsz�gi mensevikek �s eszerek (�ppen �gy, mint a II. Internacion�l� vez�rei az 1914-1920-as �vekben vil�gszerte egyt�l egyig) �rul�ssal kezdt�k, amikor k�zvetlen�l vagy k�zvetve igazolni igyekeztek a „honv�delmet", vagyis saj�t rabl� burzso�zi�juk v�delm�t. Folytatt�k az �rul�st azzal, hogy koal�ci�ra l�ptek saj�t orsz�guk burzso�zi�j�val, �s saj�t burzso�zi�jukkal egy�tt harcoltak orsz�guk forradalmi -proletari�tusa ellen. Az � blokkjuk, amelyet Oroszorsz�gban el�sz�r Kerenszkijjel �s a kad�tokkal, azut�n Kolcsakkal �s Gyenyikinnel l�tes�tettek, �pp�gy, mint az a blokk, amelyet k�lf�ldi elvbar�taik saj�t orsz�guk burzso�zi�j�val l�tes�tettek, azt jelentette, hogy a proletari�tus ellen �t�lltak a burzso�zia p�rtj�ra. Az � kompromisszumuk, amelyre az imperializmus bandit�ival l�ptek, elej�t�l v�gig abban �llott, hogy az imperialista banditizmus cinkosaiv� lettek.
 
X.
N�h�ny k�vetkeztet�s
Az 1905-�s oroszorsz�gi polg�ri forradalom a vil�gt�rt�nelemnek egy rendk�v�l eredeti fordulat�t fedte fel: a sztr�jkmozgalom a vil�gon el�sz�r az egyik legelmaradottabb t�k�sorsz�gban jelentkezett ilyen hallatlan m�retekben �s er�vel. A sztr�jkol�k sz�ma csup�n 1905 els� h�napj�ban t�zszeresen m�lta fel�l az el�z� t�z �v (1894-1904) sztr�jkol�inak �vi �tlagsz�m�t, 1905 janu�rj�t�l okt�ber�ig pedig a sztr�jkok sz�ntelen�l �ri�si m�rt�kben n�ttek. Az elmaradt Oroszorsz�g, t�bb eg�szen saj�ts�gos k�r�lm�ny hat�s�ra, els�k�nt mutatta meg a vil�gnak nemcsak az elnyomott t�megek �n�ll� tev�kenys�g�nek ugr�sszer� n�veked�s�t a forradalom idej�n (ez minden nagy forradalomban �gy volt), hanem a proletari�tus jelent�s�g�t is, amely hasonl�thatatlanul nagyobb, mint ar�nysz�ma a lakoss�gon bel�l, a gazdas�gi �s a politikai sztr�jk egybekapcsol�d�s�t, ez ut�bbinak fegyveres felkel�sbe val� �tn�v�s�t, a kapitalizmus �ltal elnyomott oszt�lyok t�megharca �s t�megszervezete �j form�j�nak, a Szovjeteknek megsz�let�s�t.

Az 1917-es Febru�ri �s Okt�beri Forradalom sor�n a Szovjetek minden ir�nyban �s orsz�gos m�retekben kifejl�dtek, majd pedig gy�zelmet arattak a prolet�r, szocialista forradalomban. K�t �v sem telt bele, �s nyilv�nval�v� v�lt a Szovjetek nemzetk�zi jellege, ennek a harci �s szervezeti form�nak �tterjed�se az eg�sz vil�g munk�smozgalm�ra, a szovjet rendszernek az a t�rt�nelmi hivat�sa, hogy a polg�ri parlamentarizmus �s �ltal�ban a polg�ri demokr�cia s�r�s�ja, �r�k�se, ut�da legyen.
Ez m�g nem minden. Napjaink munk�smozgalm�nak t�rt�nete azt mutatja, hogy a munk�smozgalom minden orsz�gban �t fogja �lni a sz�let�ben lev�, er�s�d�, a gy�zelem fel� halad� kommunista mozgalomnak harc�t mindenekel�tt �s f�k�ppen saj�t (minden egyes orsz�g) „mensevizmusa", vagyis opportunizmusa �s szoci�lsovinizmusa ellen; m�sodszor pedig - �gysz�lv�n kieg�sz�t�sk�ppen - a „baloldali" kommunist�k ellen.

Az els� harc valamennyi orsz�gban, �gy l�tszik, minden kiv�tel n�lk�l mint a (most m�r t�nylegesen halott) II. �s a III. Internacion�l� k�z�tti harc fejl�d�tt ki. A m�sodik harc megfigyelhet� N�metorsz�gban is, Angli�ban is, Olaszorsz�gban is, Amerik�ban is (legal�bbis a „Vil�g Ipari Munk�sai" sz�vets�gnek �s az anarchoszindikalista ir�nyzatoknak bizonyos r�sze ragaszkodik a baloldali kommunizmus t�ved�seihez, b�r m�sfel�l csaknem �ltal�nosan, csaknem osztatlanul elismeri a szovjetrendszert), Franciaorsz�gban is (a volt szindikalist�k egy r�sz�nek a politikai p�rt �s a parlamentarizmus tekintet�ben vallott �ll�spontja, ugyancsak a szovjetrendszer egyidej� elismer�s�vel), azaz k�ts�gk�v�l nemcsak nemzetk�zi, hanem vil�gm�retekben.
De az egyes orsz�gok munk�smozgalma, mik�zben minden�tt a burzso�zia legy�z�s�nek alapj�ban v�ve egyforma el�k�sz�t� iskol�j�t j�rja, ezt a fejl�d�st a maga m�dj�n teszi meg. Amellett a nagy, vezet� t�k�sorsz�gok ezen az �ton sokkal gyorsabban haladnak, mint a bolsevizmus, amely a t�rt�nelemt�l tizen�t �vi id�t kapott arra, hogy mint szervezett politikai ir�nyzat, felk�sz�lj�n a gy�zelemre. A III. Internacion�l� egy r�vid esztend� leforg�sa alatt m�r d�nt� gy�zelmet v�vott ki, sz�tverte a II. s�rga, szoci�lsoviniszta Internacion�l�t, amely m�g n�h�ny h�nappal azel�tt hasonl�thatatlanul er�sebb volt a III.-n�l, szil�rdnak �s hatalmasnak l�tszott, �s az eg�sz vil�g burzso�zi�j�nak sokoldal�, k�zvetlen �s k�zvetett, anyagi (miniszteri t�rc�k, �tlevelek, sajt�) �s szellemi t�mogat�s�t �lvezte.

A f� dolog most az, hogy minden egyes orsz�g kommunist�i eg�szen tudatosan meg�rts�k az opportunizmus �s a „baloldali" doktriners�g elleni harc alapvet� elvi feladatait, valamint mindazokat a konkr�t saj�toss�gokat, amelyeket ez a harc az egyes orsz�gokban, a gazdas�gi �let, a politika, a kult�ra, a nemzetis�gi �sszet�tel (�rorsz�g stb.), a gyarmatok, a vall�si megoszl�s stb. stb. saj�tos von�sainak megfelel�en felmutat, �s amelyeket ennek a harcnak elker�lhetetlen�l fel is kell mutatnia. Minden�tt �rezhet�, terjed �s n�vekszik az el�gedetlens�g a II. Internacion�l�val, opportunizmusa miatt is, meg amiatt is, hogy nem tud vagy nem k�pes igaz�n centraliz�lt, igaz�n vezet� k�zpontot teremteni, amely alkalmas a forradalmi proletari�tus nemzetk�zi taktik�j�nak ir�ny�t�s�ra ennek a proletari�tusnak az eg�sz vil�got fel�lel� Szovjet K�zt�rsas�g�rt folytatott harc�ban. Vil�gosan meg kell �rteni, hogy az ilyen vezet� k�zpontot semmi esetre sem lehet fel�p�teni a harc taktikai szab�lyainak sabloniz�l�sa, g�pies egyenl�s�t�se, egy kaptaf�ra h�z�sa alapj�n.

Mindaddig, m�g a n�pek �s orsz�gok k�z�tt nemzeti �s �llami k�l�nbs�gek vannak - m�rpedig ezek a k�l�nbs�gek m�g a proletari�tus diktat�r�j�nak vil�gm�retekben t�rt�n� megval�sul�sa ut�n is sok�ig, nagyon sok�ig meg fognak maradni -, a vil�g kommunista munk�smozgalm�nak nemzetk�zi taktikai egys�ge nem a k�l�nf�les�g kik�sz�b�l�s�t, nem a nemzeti k�l�nbs�gek megsz�ntet�s�t (ez a mai helyzetben d�re �lom), hanem a kommunizmus alapelveinek (a Szovjethatalomnak �s a proletari�tus diktat�r�j�nak) olyan �rv�nyes�t�s�t k�veteli, amely ezeket az elveket a r�szletekben helyesen m�dos�tja, azokat a nemzeti �llami k�l�nbs�gekhez hozz�alak�tja, hozz�alkalmazza. Felkutatni, tanulm�nyozni, megkeresni, kital�lni, felismerni minden egyes orsz�gban a nemzeti saj�toss�gokat, a nemzeti szempontb�l jellegzetes mozzanatot, amely az egys�ges nemzetk�zi feladat konkr�t megold�s�ra a munk�smozgalmon bel�l az opportunizmus �s a baloldali doktriners�g feletti gy�zelemre, a burzso�zia uralm�nak megd�nt�s�re, a Szovjetk�zt�rsas�g �s a prolet�rdiktat�ra megteremt�s�re vezet, ez a jelen t�rt�nelmi pillanataiban a f� feladat a vezet� (�s nemcsak a vezet�) orsz�gokban.
A legfontosabb - term�szetesen kor�ntsem minden, de m�gis a legfontosabb - m�r megt�rt�nt a munk�soszt�ly �lcsapat�nak megnyer�s�vel, azzal, hogy ez az �lcsapat a parlamentarizmussal szemben a Szovjethatalom, a polg�ri demokr�ci�val szemben a prolet�rdiktat�ra h�ve lett. Most minden er�t, minden figyelmet a k�vetkez� l�p�sre kell �sszpontos�tani, amely kev�sb� l�nyegesnek l�tszik - �s bizonyos szempontb�l val�ban kev�sb� az -, de amely ezzel szemben gyakorlatilag k�zelebb �ll a k�rd�s gyakorlati megold�s�hoz, nevezetesen arra, hogy megtal�ljuk a prolet�rforradalomhoz val� �tmenet vagy k�zeled�s form�j�t.
A prolet�r �lcsapatot eszmeileg megh�d�tottuk. Ez a f�. En�lk�l az els� l�p�st sem lehet megtenni a gy�zelem fel�. De ett�l m�g meglehet�sen messze az �t a gy�zelemig. Csup�n az �lcsapattal gy�zni nem lehet. Csup�n az �lcsapatot a d�nt� harcba vetni, amikor m�g az eg�sz oszt�ly, ami-
 
kor m�g a sz�les t�megek nem helyezkedtek arra az �ll�spontra, hogy vagy k�zvetlen�l t�mogatj�k az �lcsapatot, vagy legal�bbis j�indulat� semlegess�get tan�s�tanak ir�ny�ban, �s teljesen k�ptelenek az ellens�g t�mogat�s�ra: nemcsak ostobas�g, hanem b�n is lenne. Ahhoz azonban, hogy val�ban az eg�sz oszt�ly, hogy val�ban a dolgoz�k �s a t�ke elnyomottainak sz�les t�megei jussanak el erre az �ll�spontra, ahhoz a propaganda egymag�ban, az agit�ci� egymag�ban kev�s. Ahhoz ezeknek a t�megeknek saj�t politikai tapasztalata sz�ks�ges. Ez minden nagy forradalom legf�bb t�rv�nye, amelyet most nemcsak Oroszorsz�g, hanem N�metorsz�g is meglep� er�vel �s szeml�letess�ggel bizony�t. Nemcsak Oroszorsz�g m�veletlen, j�r�szt �r�studatlan t�megeinek, hanem N�metorsz�g nagy m�velts�g�, sz�z sz�zal�kosan �r�stud� t�megeinek is azt, hogy a II. Internacion�l� lovagjaib�l �ll� korm�ny mennyire er�tlen, mennyire jellemtelen, mennyire gy�moltalan, mennyire lak�jkodik a burzso�zia el�tt, mennyire gal�d, azt, hogy a sz�ls�s�ges reakci�sok diktat�r�ja (Oroszorsz�gban Kornyilov, N�metorsz�gban Kapp �s t�rsai), mint a prolet�rdiktat�ra egyetlen alternat�v�ja mennyire elker�lhetetlen, a saj�t b�r�k�n kellett tapasztalniuk ahhoz, hogy hat�rozottan a kommunizmus fel� forduljanak.

A nemzetk�zi munk�smozgalom �ntudatos �lcsapatainak, azaz a kommunista p�rtoknak, csoportoknak �s ir�nyzatoknak legk�zelebbi feladata az, hogy a sz�les (most a legt�bb esetben m�g szunnyad�, k�z�mb�s, a szok�sokhoz megr�gz�tten ragaszkod�, m�g fel nem �bredt) t�megeket el tudj�k vezetni �j hely�kre, vagy helyesebben az, hogy ne csak a p�rtjukat tudj�k vezetni, hanem ezeket a t�megeket is az �j had�ll�s fel� val� k�zeled�s�k, �tmenet�k idej�n. Ha az els� t�rt�nelmi feladatot (a proletari�tus �ntudatos �lcsapat�nak a szovjethatalom �s a munk�soszt�ly diktat�r�ja sz�m�ra val� megnyer�s�t) nem lehetett megoldani az opportunizmuson �s a szoci�lsovinizmuson aratott teljes eszmei �s politikai gy�zelem n�lk�l, akkor a m�sodik feladatot, amely ma van soron, �s amely abban �ll, hogy ,a t�megeket elvezess�k az �lcsapat gy�zelm�t a forradalomban biztos�tani alkalmas �j �ll�sba - ezt a legk�zelebbi feladatot nem lehet teljes�teni a baloldali doktriners�g felsz�mol�sa, hib�ink teljes lek�zd�se, a t�l�k val� megszabadul�s n�lk�l.

Am�g arr�l volt sz� (s amennyiben m�g mindig arr�l van sz�), hogy a proletari�tus �lcsapat�t nyerj�k meg a kommunizmus sz�m�ra addig �s annyiban a propaganda �llt, illet�leg �ll az els� helyen; itt m�g a propagandak�r�k is hasznosak a vel�k j�r� hib�k ellen�re �s kiad�s eredm�nyekre vezetnek. Amikor azonban a t�megek gyakorlati akci�j�r�l - ha szabad �gy kifejezn�nk magunkat -, milli�s hadseregek eloszt�s�r�l, az adott t�rsadalmat alkot� oszt�lyer�k �sszess�g�nek �s v�gs� �s d�nt� harc c�lj�b�l val� felsorakoztat�s�r�l van sz�, akkor itt puszt�n propagandista m�dszerekkel, puszt�n a „tiszta" kommunizmus igazs�gainak ism�telget�s�vel m�r semmihez sem kezdhet�nk. Itt nem ezrekben kell sz�molni, mint ahogyan l�nyeg�ben a propagandista sz�mol, aki egy olyan kis csoport tagja, amely m�g nem vezetett t�megeket, itt milli�kban �s t�zmilli�kban kell sz�molni. Itt nemcsak azt a k�rd�st kell feltenni magunknak, hogy meggy�zt�k-e a forradalmi oszt�ly �lcsapat�t, hanem azt is, hogy az adott t�rsadalom valamennyi oszt�ly�nak felt�tlen�l �s kiv�tel n�lk�l valamennyi oszt�ly�nak t�rt�nelmileg cselekv�k�pes er�i �gy oszlanak-e meg, hogy a d�nt� �tk�zetet teljesen meg�rettnek lehet tekinteni olyan �rtelemben, hogy: (1) a vel�nk szemben �ll� ellens�ges oszt�lyer�k m�r mind el�gg� tan�cstalanok, el�gg� hajbakaptak egym�ssal, el�gg� legyeng�tett�k egym�st az erej�ket meghalad� harcokban; hogy (2) valamennyi ingadoz�, t�tov�z�, �llhatatlan k�zbees� elem, azaz a kisburzso�zia - nem a burzso�zi�r�l van sz� -, a kispolg�ri demokr�cia el�gg� leleplezte mag�t a n�p el�tt �s gyakorlati cs�dj�vel el�gg� sz�gyent vallott; hogy (3) a proletari�tus soraiban megkezd�d�tt �s egyre hatalmasabb� v�lt a burzso�zia elleni leger�lyesebb, hal�ltmegvet�en b�tor, forradalmi akci�k t�mogat�s�nak kedvez� t�meghangulat. Akkor azt�n a forradalom meg�rett, akkor gy�zelm�nk, ha helyesen vett�k sz�mba valamennyi fentebb jelzett felt�telt �s helyesen v�lasztottuk meg a pillanatot - biztos�tva van.

A Churchillek �s Lloyd George-ok - ezek a politikai t�pusok eleny�sz� nemzeti k�l�nbs�gekkel minden orsz�gban fellelhet�k -, tov�bb� a Hendersonok �s Lloyd George-ok k�z�tti n�zetelt�r�sek teljesen l�nyegtelenek �s jelent�ktelenek a tiszta, vagyis az abasztrakt, azaz a gyakorlati t�megjelleg� politikai akci�kra meg nem �rett kommunista mozgalom szempontj�b�l. A t�megek gyakorlati akci�j�nak szempontj�b�l azonban ezek a k�l�nbs�gek igen-igen fontosak. Az olyan kommunist�nak, aki nemcsak �ntudatos, meggy�z�d�tt, az eszm�it�l �thatott propagandista, hanem a t�megek gyakorlati vezet�je is akar lenni a forradalomban, legf�bb teend�je, legf�bb feladata az, hogy ezeket a k�l�nbs�geket figyelembe vegye, hogy meghat�rozza azt a pillanatot, amikor teljesen meg�rtek az ezek k�z�tt a „bar�tok" k�z�tt elker�lhetetlen �ssze�tk�z�sek, amelyek a „bar�tokat" valamennyit egy�ttv�ve gyeng�tik �s eler�tlen�tik.

A kommunizmus eszm�je ir�nti legmesszebbmen� odaad�st p�ros�tani kell azzal a k�pess�ggel, hogy belemenj�nk minden sz�ks�ges gyakorlati kompromisszumba, lav�roz�sba, egyezked�sbe, ker�l� utakba, visszavonul�sba �s egy�b hasonl�kba, az�rt hogy meggyors�tsuk a Hendersonok (azaz - hogy ne egyes neveket mondjak - a II. Internacion�l� h�seinek, a kispolg�ri demokr�cia magukat szocialist�nak nevez� k�pvisel�inek) politikai hatalomra jut�s�t �s lej�rat�s�t; hogy meggyors�tsuk elker�lhetetlen gyakorlati buk�sukat, amely a t�megeket �ppen a mi szellem�nkben, �ppen a kommunizmus tekintet�ben vil�gos�tja fel; hogy siettess�k az elker�lhetetlen s�rl�d�sokat, civakod�sokat, �ssze�tk�z�seket, a teljes meghasonl�st a Hendersonok - Lloyd George-ok - Churchillek (mensevikek �s eszerek - kadettok - monarchist�k; Scheidemannok - a burzso�zia - a kappist�k stb.) k�z�tt �s helyesen v�lasszuk ki azt a pillanatot, amikor a meghasonl�s a „szent mag�ntulajdon" mindezen „pill�rei" k�z�tt a legnagyobb, hogy a proletari�tus d�nt� t�mad�s�val valamennyi�ket sz�tverhess�k �s megh�d�thassuk a politikai hatalmat.
A t�rt�nelem, �ltal�ban a forradalmak t�rt�nete pedig k�l�n�sen mindig gazdagabb tartalm�, v�ltozatosabb, sokoldal�bb, elevenebb, „ravaszabb", mint ahogy azt ak�r a legel�rehaladottabb oszt�lyok legjobb p�rtjai, leg�ntudatosabb �lcsapatai k�pzelik.

Ez �rthet� is, mert hiszen a legjobb �lcsapatok t�zezrek �ntudat�t, akarat�t, szenved�ly�t, k�pzel�erej�t juttatj�k kifejez�sre, m�g a forradalmat minden emberi k�pess�g k�l�n�s fellend�l�s�nek �s megfesz�tetts�g�nek pillanat�ban a leg�lesebb oszt�lyharc �ltal felkorb�csolt t�zmilli�k k�pess�ge, �ntudata, akarata, szenved�lye, k�pzel�ereje v�ltja val�ra. Ebb�l k�t igen fontos gyakorlati k�vetkeztet�s ad�dik: az els� az, hogy a forradalmi oszt�lynak ahhoz, hogy feladat�t megval�s�thassa, alaposan tiszt�ba kell j�nnie a t�rsadalmi tev�kenys�g kiv�tel n�lk�l minden form�j�val �s oldal�val (s a politikai hatalom megh�d�t�sa ut�n n�ha nagy kock�zattal �s roppant vesz�llyel p�tolnia kell azt, amit a hatalom megh�d�t�sa el�tt elmulasztott); a m�sodik az, hogy a forradalmi oszt�lynak k�szen kell �llnia arra, hogy az egyik form�t a legnagyobb gyorsas�ggal �s a legv�ratlanabbul egy m�sik forma fogja felv�ltani.

Mindenki el fogja ismerni, hogy oktalans�g, s�t b�n az olyan hadsereg magatart�sa, amelyik nem k�sz�l fel arra, hogy b�nni tudjon mindazokkal a fegyverfajt�kkal, harci eszk�z�kkel �s harci m�dszerekkel, amelyekkel az ellens�g rendelkezik vagy rendelkezhet. De ez a politik�ra m�g nagyobb m�rt�kben vonatkozik, mint a hadvisel�sre. A politik�ban m�g kev�sb� lehet el�re tudni, milyen harci eszk�z lesz bizonyos elj�vend� viszonyok k�z�tt alkalmazhat� �s el�ny�s. Ha nem tudunk b�nni minden harci eszk�zzel, akkor �ri�si - n�ha egyenesen d�nt� - veres�get szenvedhet�nk, ha bizonyos m�s oszt�lyok helyzet�ben be�ll� �s akaratunkt�l f�ggetlen v�ltoz�sok a tev�kenys�g olyan form�j�t t�zik napirendre, amelynek alkalmaz�s�ban mi k�l�n�sen gyeng�k vagyunk. Ha minden harci eszk�zzel tudunk b�nni, akkor biztosan gy�z�nk, minthogy a val�ban �lenj�r�, val�ban forradalmi oszt�ly �rdekeit k�pviselj�k, biztosan gy�z�nk mi akkor is, ha a k�r�lm�nyek nem engedik meg, hogy az ellens�g sz�m�ra legveszedelmesebb fegyvert, azt a fegyvert vegy�k ig�nybe, amellyel leggyorsabban m�rhet�nk hal�los csap�sokat. Tapasztalatlan forradalm�rok gyakran azt hiszik, hogy a leg�lis harci eszk�z�k opportunista jelleg�ek, mert a burzso�zia ezen a t�ren k�l�n�sen gyakran (legink�bb „b�k�s" nem forradalmi id�kben) �m�totta �s bolond�totta a munk�sokat, ezzel szemben az illeg�lis harci eszk�zeik forradalmiak. Ez azonban nem igaz. Az igazs�g az, hogy opportunist�k �s a munk�soszt�ly �rul�i azok a p�rtok �s vez�rek, amelyek, illet�leg akik nem tudj�k vagy nem akarj�k (ne mondd, hogy nem tudod, mondd, hogy nem akarod) alkalmazni az illeg�lis harci eszk�z�ket, pl. olyan viszonyok k�z�tt, amilyenek az 1914-1918-as imperialista h�bor� viszonyai voltak, amikor m�g a legszabadabb demokratikus orsz�gok burzso�zi�ja is hallatlan arc�tlans�ggal �s szertelens�ggel csapta be a munk�sokat �s megtiltotta, hogy a h�bor� rabl� jelleg�r�l megmondj�k az igazs�got.

Az olyan forradalm�rok azonban, akik nem tudj�k az illeg�lis harci form�kat valamennyi leg�lis harci form�val p�ros�tani, nagyon rossz forradalm�rok. Nem neh�z forradalm�rnak lenni akkor, amikor a forradalom m�r kit�rt �s l�ngralobbant, amikor boldog �s boldogtalan egyszer�en lelkesed�sb�l, divatb�l, s�t n�ha egy�ni karrier-hajh�sz�sb�l csatlakozik a forradalomhoz. Az ilyen �lforradalm�rokt�l val� „megszabadul�s" a proletari�tusnak k�s�bb gy�zelme ut�n a legnagyobb meger�ltet�sbe, mondhatni gy�trelmes k�nokba ker�l. Sokkal nehezebb - �s sokkal becsesebb - ha akkor tudunk forradalm�rok lenni, amikor m�g nincsenek meg a k�zvetlen ny�lt, t�nyleg t�megeket fel�lel�, val�ban forradalmi harc felt�telei, ha v�deni tudjuk a forradalom �rdekeit (propagand�val, agit�ci�val, szervez�ssel) nem forradalmi, s�t gyakran egyenesen reakci�s int�zm�nyekben nem forradalmi k�r�lm�nyek k�z�tt olyan t�megek k�zepette, amelyek m�g nem k�pesek
 arra, hogy azonnal meg�rts�k a forradalmi munkam�dszerek sz�ks�gess�g�t. Annak a konkr�t �tnak, vagy az esem�nynek ama k�l�n�s fordulat�nak megtal�l�s�hoz, kitapogat�s�hoz, helyes meghat�roz�s�hoz �rteni, amely a t�megeket az igazi, d�nt�, v�gs�, vagy forradalmi harc fel� vezeti - ez napjaink kommunista mozgalm�nak f� feladata Nyugat-Eur�p�ban �s Amerik�ban . . .

. . . Hasznos lecke lehet (�s legyen is) az, ami a II. Internacion�l� olyan nagytud�s� marxist�ival �s olyan odaad�an szocialista vez�reivel t�rt�nt, amilyenek Kautsky, Otto Bauer �s a t�bbiek voltak. �k teljesen meg�rtett�k a rugalmas taktika sz�ks�gess�g�t, tanult�k a marxista dialektik�t �s m�sokat is tan�tottak r� (�s sok minden abb�l, amit ebben a tekintetben tettek, mindenkor komoly �rt�ke lesz a szocialista irodalomnak), de ennek a dialektik�nak az alkalmaz�sa sor�n akkora hib�t k�vettek el, illet�leg a gyakorlatban annyira nem dialektikusnak, annyira a form�k gyors v�ltoz�s�nak �s a r�gi form�k gyors �temben �j tartalommal val� tel�t�d�s�nek meg�rt�s�re k�ptelen embereknek bizonyultak, hogy sorsuk nem sokkal irigyl�sre m�lt�bb Hyndman, Guesde �s Plehanov sors�n�l. Buk�suk f� oka az volt, hogy „elb�m�szkodtak" a munk�smozgalom �s a szocializmus fejl�d�s�nek egy bizonyos form�j�n, megfeledkeztek arr�l, hogy ez a forma egyoldal�, f�ltek szem�be n�zni annak a sz�ges fordulatnak, amely az objekt�v viszonyok erej�n�l fogva elker�lhetetlenn� v�lt, �s tov�bbra is olyan egyszer�, betanult, els� pillant�sra k�ts�gbevonhatatlan igazs�gokat hajtogattak, mint az, hogy h�rom t�bb kett�n�l. De a politika ink�bb hasonl�t az algebr�ra, mint az aritmetik�ra, s m�g ink�bb a fels�bb matematik�ra, mint az als�bbra. Val�j�ban a szocialista mozgalom r�gi form�i egyt�l egyig �j tartalommal teltek meg, a sz�mok el�tt ez�rt �j el�jel t�nt fel: a „m�nusz", a mi b�lcseink viszont konokul tov�bbra is azt hajtogatt�k (�s hajtogatj�k) maguknak �s m�soknak is, hogy „m�nusz h�rom" t�bb „m�nusz kett�n�l".

Arra kell t�rekedni, hogy a kommunist�kkal ne ism�tl�dj�k meg ugyanez a hiba m�s oldalr�l, vagyis helyesebben, hogy min�l hamarabb j�v�tegy�k �s min�l, gyorsabban, a szervezet sz�m�ra min�l f�jdalommentesebben kik�sz�b�lj�k ugyanazt a hib�t, amelyet most, csak �ppen m�s oldalr�l, a „baloldali" kommunist�k elk�vetnek. A baloldali doktrin�rs�g is hiba, nemcsak a jobboldali doktrin�rs�g. Term�szetesen a kommunista mozgalomban �szlelhet� baloldali doktrin�rs�g hib�ja a jelen pillanatban ezerszerte kev�sb� veszedelmes �s kev�sb� jelent�s, mint a jobboldali doktrin�rs�g (azaz a szoci�lsovinizmus �s a kautskyzmus) hib�ja, de csak az�rt, mert a baloldali kommunista ir�nyzat eg�szen fiatal, �ppenhogy keletkez�ben lev� ir�nyzat. Csak ez�rt lehet a betegs�get bizonyos felt�telek mellett k�nnyen kigy�gy�tani, �s a gy�gy�t�shoz a legnagyobb er�llyel hozz� is kell l�tni.

A r�gi form�k sz�trepedtek, mert kider�lt, hogy �j tartalmuk - prolet�rellenes, reakci�s tartalmuk nagyon is messzemen� fejl�d�st �rt el. Most a nemzetk�zi kommunista mozgalom fejl�d�s�nek szempontj�b�l munk�nknak olyan hat�rozott, olyan er�teljes, olyan hatalmas tartalma van (dolgozni a Szovjethatalom�rt, a prolet�rdiktat�r��rt), hogy ez a tartalom b�rmely form�ban, az �j meg a r�gi form�ban egyar�nt, megnyilv�nulhat �s meg is kell nyilv�nulnia, hogy �talak�thatja, legy�zheti, al�rendelheti mag�nak - �s ezt meg is kell tennie - valamennyi form�t, nemcsak az �jakat, hanem a r�gieket is -, nem az�rt, hogy megb�k�lj�nk a r�giekkel, hanem az�rt, hogy k�pesek legy�nk minden n�ven nevezend� �j �s r�gi form�t a kommunizmus gy�zelm�nek teljes �s v�gleges, d�nt� �s visszavonhatatlan eszk�z�v� tenni.

A kommunist�knak minden erej�kkel azon kell lenni�k, hogy a munk�smozgalmat �s �ltal�ban a t�rsadalmi fejl�d�st a legegyenesebb �s leggyorsabb �ton vezess�k a Szovjethatalom vil�ggy�zelme �s a prolet�rdiktat�ra fel�. Ez vitathatatlan igazs�g. De csak egy kis l�p�ssel kell tov�bb menni - az ember azt hihetn�, hogy a l�p�s ugyanabban az ir�nyban t�rt�nt - �s az igazs�g t�ved�ss� v�lik. El�g azt mondani, amit a n�met �s az angol baloldali kommunist�k mondanak, hogy tudniillik csak egy utat ismer�nk el, az egyenes utat, hogy nem tartjuk megengedhet�nek a lav�roz�st, a megegyez�st, a kompromisszumokat - �s ez m�r t�ved�s lesz, amely igen komoly k�rt okozhat, r�szben m�r okozott �s okoz is a kommunizmusnak. A jobboldali doktrin�rs�g cs�k�ny�ss�g�ben csak a r�gi form�kat hajland� elismerni �s teljesen cs�d�t mondott, mert nem vette �szre az �j tartalmat. A baloldali doktrin�rs�g cs�k�ny�ss�g�ben felt�tlen�l el akar vetni bizonyos r�gi form�kat �s nem l�tja, hogy az �j tartalom b�rmely form�n �t utat t�rt mag�nak, hogy nek�nk, mint kommunist�knak, az a k�teless�g�nk, hogy alkalmazni tudjunk minden form�t, hogy megtanuljuk, mik�ppen kell a legnagyobb gyorsas�ggal kieg�sz�teni az egyik form�t a m�sikkal, felv�ltani az egyiket a m�sikkal, taktik�nkat hozz�idom�tani minden olyan v�ltoz�shoz, amelyet nem a mi oszt�lyunk, nem a mi er�fesz�t�seink id�ztek el�.

A vil�gforradalom az imperialista vil�gh�bor� borzalmai, gyal�zatoss�gai, aljass�gai, az �ltala teremtett helyzet kil�t�stalans�ga k�vetkezt�ben olyan hatalmas l�k�st kapott �s annyira meggyorsult, ez a forradalom sz�less�gben �s m�lys�gben olyan mindent fel�lm�l� gyorsas�ggal fejl�dik, az egym�st felv�lt� form�k olyan nagyszer� gazdags�g�t mutatja, oly sok tanuls�got ny�jtva c�fol meg a gyakorlatban mindenf�le doktrin�rs�get, hogy minden okunk megvan arra a rem�nys�gre, hogy a nemzetk�zi kommunista mozgalom gyorsan �s teljesen ki fog gy�gyulni gyermekbetegs�g�b�l, a „baloldali" kommunizmusb�l.

(Lenin M�vei 31. k�tet.)
(Meg�r�s ideje: 1920.)