A hatalmi struktúrában betöltött központi szerepből táplálkozó magasívő jogelméleti eszmeŹfuttatások közepette, úgy tűnik, néhány lényeges körülmény figyelembe vételére nem futotta már e tisztelni rendelt grémium erejéből. Döntése egy cseppet sem tükrözi a társadalom irányításáért, az erkölcsi értékrend alakításáért a jogrendszer felé már a római joggyakorlatban megfogalmazott felelősségi axiómát, figyelmen kívül hagyja a nem kívánatos társadalmi devianciák visszaszoríŹtásában – a jelenségek kiváltó okainak felszámolásához közelítés mellett – a jogalkotást megillető kivételezett szerepet, kirívóan életszerűtlenül érvel akkor, mikor arra hivatkozik, hogy a gyűlölet kifejezésével elkövetett becsületsértés nem büntetőjogi kategória, és a fennálló jogszabályi háttér alkalmazásával is elérhető a sértettek polgári jogi védelme. Ha ugyanis ez utóbbi álláspontnak realitása lenne, a veszélyeztetett társadalmi csoportok nem hangoztatnák rendületlenül a náci időket felidéző érzéseiket és kiszolgáltatottság érzésüket, hathatós intézkedés születhetne a paramilitáris szervezetek hungarista-utánérzetű egyenruháiknak, árpádsávos zászlóiknak betiltásáról és legalább néhány pozitív jogalkalmazási példára lehetne hivatkozni. De, sajnos, nem lehet egyre sem ! A mind szélesebb elterjedést mutató tömeges, rasszista, kirekesztő, antiszemita jelenségek mind határozotŹtabban próbára teszik a társadalom türelmét és óhatatlanul fizikai konfliktusokhoz fognak vezetni.

Az egyébként is a jobboldal irányában sorozatosan elfogultnak mutatkozó ítéletek hosszú sora nem éppen a mai Magyarország igazságszolgáltatásának dícséretét képes zengeni; olyan kép láttatja magát, mintha a bírói kar a fasisztoid-fasiszta jelenségekkel szimpatizálna. Mind szélesebb körben és mind gyakrabban lehet hallani az elégedetlenség kifejeződését, egyenesen "fiskális diktatúra" emlegetését. Az AB határozata olaj volt erre a tűzre; egyértelműen a neonáci-orientáltságú szélsőjobb erők támogatottság érzésének erősítésére alkalmas.
A 24. órához értünk a kialakult előnytelen látszat tudatos megváltoztatásának megkezdésében.

A Magyar Antifasiszta Liga ebben a helyzetben egyenesen követeli a kormánytól, hogy az AB megfogalmazott – egyesek számára egyenesen cinikusnak tűnő – buzdítását magáévá téve, rövid időn belül új törvényjavaslatot terjesszen a parlament elé a faji, vallási, etnikai, szexuális irányultságbeli kisebbségi létében gyűlölet szításával megvalósított személyes, v. csoportos becsületsértés egységes és egyszerűsített üldözhetőségének megvalósítása érdekében. Követeljük továbbá, hogy a személyhez-csoporthoz fűződő jogok össze nem keverhetőségével érvelő AB-határozat ezen kitételének figyelmen kívül hagyásával, a megállapodott európai polgári demokráciŹákban egy összetartozó csoportot ért sérelmet bármely tagja által érvényesíthetőnek elfogadó alkotmányos értelmezésre apellálva, változatlanul építse be ezt a jogintézményt a készülő új szabályzásba. Ennek az alapvető antifasiszta érdekeket kifejező, a köznyugalmat szolgáló törvénytervezetnek újbóli parlamenti elfogadtatását politikai  prioritásként kezelje.

Minden érdekelt figyelmébe ajánljuk az e tárgyban ma különösen aktuális aforizmát: 'nem elég tisztességesnek lenni, annak is kell látszani !'

Budapest, 2008 július 1.
A Magyar Antifasiszta Liga
Ügyvezető Testülete

Szerkesztő megjegyzése. Az  igazsághoz hozzátartozik, hogy az  AB döntése nem volt teljesen egységes!Miként az egyik AB tag mondta: "az Alkotmánybíróság jelen döntése ellentétes több Magyarország által aláírt nemzetközi szerződéssel." Ez az alkotmánybíró azt vetette fel, hogy egy ilyen döntés után Magyarországnak ki kell lépnie a nemzetközi emberjogi szerződésekből! Másik két alkotmánybírónak is voltak értelmes kifogásai...