Hazai �s nemzetk�zi kutat�sok azt igazolj�k, hogy mind�ssze 60 �ve van a term� F�ldnek, amelyr�l �vente 75 milli�rd tonna term�f�ld t�nik el, 80%-a pedig t�bb�-kev�sb� k�rosodott. A helyzet itthon sem j�. Egy hazai felm�r�s kimutatta, hogy pl. a s�rgar�pa �sv�nyianyag-tartalma 40 �v alatt 4%-ra cs�kkent. Az, hogy eg�szs�ges �lelmiszert fogyasztunk-e, nem az �lelmiszeripari gy�rakban, hanem m�r – a rohamosan cs�kken� – term�talajn�l eld�l. Vehet�nk teh�t biogy�m�lcs�t, bioz�lds�get, azt viszont �rdemes �szben tartani, hogy annak min�s�ge, t�panyagtartalma a termeszt�si technol�gi�n�l tal�n sokkal fontosabb t�nyez�kt�l f�gg.

Egyre t�bb megd�bbent� kutat�si eredm�ny sz�letik, amelyek azt igazolj�k, hogy a term�talaj, amelyb�l elfogyasztott �lelmiszereink sz�rmaznak, az utols� �veit �li. Ek�zben F�ld n�pess�ge egyre n�, t�bb �lelmiszerre van sz�ks�g, �m azok t�p�rt�ke a talaj mennyis�g�nek cs�kken�se �s min�s�g�nek roml�sa miatt drasztikusan cs�kken.

Bolyg�nkr�l �vente 75 milli�rd tonna term�f�ld t�nik el

Kutat�sok szerint Eur�p�ban jelenleg 17-szer gyorsabban pusztul a talaj, mint ahogy �p�l vagy helyre�ll, azaz 17 kg term�talaj megy t�nkre, am�g 1 kg �jra�led. Amerik�ban ez az �rt�k t�zszeres, Ausztr�li�ban �tsz�r�s. A helyzet K�n�ban a legrosszabb, ahol a talajpusztul�s m�rt�ke 57-szeres. A t�ma egyik �tt�r�je John Crawford, a Sydney-i Egyetem mez�gazdas�gi �s k�rnyezetv�delmi kar�nak professzora. Kutat�sa szerint bolyg�nkr�l �vente 75 milli�rd tonna term�f�ld t�nik el, 80%-a pedig t�bb�-kev�sb� k�rosodott.

Dr. Gyulai Iv�n, az „�kol�giai Int�zet a Fenntarthat� Fejl�d�s�rt” igazgat�ja 2010-ben kisz�molta, mennyi id�nk van h�tra a term� F�ld�n: mind�ssze 60 �v. Vagyis hozz�vet�leg m�g k�t gener�ci�ra elegend�. A G�d�ll�i Agr�rtudom�nyi Egyetem felm�r�se kimutatta (l�sd grafikon), hogy �lelmiszer- �s takarm�nyn�v�nyeink �sv�nyianyag-tartalma 30 �v alatt rohamosan cs�kkent: a kukoric�n�l 31%-ra, a burgony�n�l 9,52%-ra, a s�rgar�p�n�l pedig 4%-ra.

"Nem az �lelmiszeripari gy�rakban d�l el, hanem m�r a talaj min�s�ge meghat�rozza azt, hogy milyen �lelmiszert fogyasztunk. Nagy feladat v�r azokra, akik tehetnek a magyar talaj�rt �s a fenntarthat� mez�gazdas�g�rt, hiszen ez volt �s a j�v�ben is ez lesz Magyarorsz�g egyik legnagyobb nemzeti kincse. Magyarorsz�gon jelenleg 4,3 milli� hekt�r term�f�ld van �s folyamatosan cs�kken.”- mondja az AGRO.bio Hungary Kft. szak�rt�je. A c�g magyar gy�gyszerkutat�k, agr�rbiol�gusok bevon�s�val v�gez kutat�sokat �s fejleszt talajjav�t� mikrobiol�giai megold�sokat, amelyek egy megold�st jelenthetnek a talaj rohamos pusztul�s�nak kik�sz�b�l�s�re. A c�g ennek szellem�ben jelentette be ma 2014. janu�r elsej�t�l indul� 3T, azaz Teremjen T�bb Talaj elnevez�s� orsz�gos programj�t. Ennek keret�ben a k�vetkez� 6 �vben – 2020-ig – legal�bb 500.000 hekt�r sz�nt�f�ld�n, legal�bb 10 milli� m3 term�talaj l�trehoz�s�t fogja megval�s�tani. Az �jonnan l�trej�v� f�lmilli� hekt�r (nagyj�b�l 2 mm vastag) humuszos talaj 2,5 milli� m3 csapad�kot k�pes befogadni, majd a n�v�nyeknek �tadni, ami az egyre gyakoribb� �s s�lyosabb� v�l� asz�lyos id�szakokban jelent�sen n�veli a termeszt�s biztons�g�t.

„A t�ny, hogy csup�n 60 �vre elegend� a term�f�ld�nk, nehezen elk�pzelhet�, de sajnos igaz. A 3T programban f�szerepet j�tsz� bakt�riumok milli�rdjaival lass�tani tudjuk ezt a folyamatot, napr�l napra, �vr�l �vre. H�tha nyer�nk legal�bb egy �vet... Nem k�ts�ges: a magyar mez�gazdas�g s�rg�s �jra�leszt�s�re van sz�ks�g. Ehhez olyan sz�vets�geseket v�runk, akiknek fontos, hogy a hazai termel�k eg�szs�ges, t�panyagokban gazdag �lelmiszert �ll�thassanak el� �s legyen el�g hely a termeszt�sre” - teszi hozz� Daoda Zolt�n, az AGRO.bio Hungary Kft. szakmai igazgat�ja.

A kezdem�nyez�s ind�t� sajt�t�j�koztat�j�n r�szt vett V�rtes T�mea, a Vid�kfejleszt�si Miniszt�rium Mez�gazdas�gi F�oszt�ly�nak vezet� tan�csosa is, aki besz�molt a Nemzeti Biodiverzit�s Strat�gi�r�l, amelynek id�horizontja (2014-2020) egybeesik az AGRO.bio 3T programj�val. A strat�gia l�nyege, hogy a talajban l�v� bakt�riumok 95%-a m�g ismeretlen, ez�rt fontos a talajok meg�rz�se, hiszen ezek a bakt�riumok az emberis�g j�v�j�t �s �letben marad�s�t jelenthetik.

Az AGRO.bio �vi 80-100 milli� forintot ford�t K+F programjaira, melyekben �j formul�kat, term�keket fejleszt. A kutat�sok a volt – megsz�n�se el�tt vil�gh�r� – Gy�gyszerkutat� Int�zet hely�n m�k�d� Fermentia Kft. ferment�ci�s �zem�ben folynak. A t�rsas�g 2012-ben 860,8 milli� forint �rbev�telt �rt el.