A szem�lyis�g, mint kifejez�s arra utal, ahogyan az egy�n �nmag�t �s k�rnyezet�t l�tja, �rt�keli, ahogyan kezeli a k�r�l�tte zajl� esem�nyeket. A szem�lyis�gjegyeink r�szben vel�nk sz�letettek, m�sr�szt viszont tanultak. Szem�lyis�g�nk eg�sz �let�nk sor�n v�ltozik, b�r bizonyos alapjegyek v�gigk�s�rik eg�sz �let�nket.

B�r az orvos a h�tk�znapi logika szerint „betegs�get” pr�b�l gy�gy�tani, aminek elv�rt c�lja a teljes „gy�gyul�s”, �m a szem�lyis�gzavarok eset�ben helyesebb egyfajta „k�ros �llapotr�l” besz�lni, egyben jelezve azt is, hogy az �llapotot alapjaiban nem vagy nehezen megv�ltoztathat�, gyors kezel�s nem l�tezik, �s c�lk�nt is egy viszonylag elfogadhat�, kompenz�lt �llapot el�r�s�t �s fenntart�s�t lehet ink�bb kit�zni, mintsem a klasszikus gy�gyul�st.

 A n�rcisztikus szem�lyis�gzavar
 
A n�rcisztikus szem�lyis�gzavar l�tez� rendelleness�g, amely a beteg �nmaga ir�nt �rzett er�teljes sz�gyen- �s el�gedetlens�g�rzet�b�l t�pl�lkozik - olvashat� a Medbroadcast internetes port�lon. A n�rcisztikus embereket �ltal�ban kora gyermekkorukban �ri a s�r�l�s, mely az eg�szs�ges �nk�p kialakul�s�t g�tolja. Val�sz�n�leg azt �reztett�k vel�k, b�rmit is tesznek, nem el�g j�k, alkalmatlanok.
A n�rcisztikus szem�lyis�gzavar >>
A normalit�s �s a k�ros magatart�s k�z�tt neh�z egy�rtelm� hat�rvonalat h�zni, a szem�lyis�gzavar sem egy-egy konkr�t jellemvon�st, t�netet jelent.

Szem�lyis�gzavar eset�n az �let szinte minden ter�let�n neh�zs�geket tal�lunk, az egy�n sz�m�ra gyakran h�tk�znapi helyzetek megold�sa is probl�m�t jelent, az �llapot sz�mtalan konfliktust hoz mag�val, �sszess�g�ben a p�ciens elt�r a t�rsadalmi, kultur�lis elv�r�sokt�l.

A szem�lyis�gzavar �nmag�ban is diagnosztiz�lhat� k�rk�p, de sz�mos egy�b pszichi�triai k�rk�p meleg�gya is egyben, pl. gyakran t�rsul depresszi�val, szorong�sos panaszokkal, p�nik jelleg� rohamokkal, k�nyszeres t�netekkel, szenved�lybetegs�gekkel, ez a soksz�n�s�g sokszor megnehez�ti, lass�tja a helyes diagn�zis fel�ll�t�s�t.

A szem�lyis�gzavarok kialakul�s�nak oka
  Skizofr�nia
--------------------------------------------------------------------------------
 
A skizofr�nia (schizophrenia) egy kr�nikus �s nagyon gyakran rokkants�ghoz vezet� pszich�s betegs�g. A betegs�g miatt a beteg visszah�z�dik az emberekt�l, elfordul a kor�bban v�gzett tev�kenys�geit�l �s egy t�veszm�kkel teli, vagy val�s�gt�l elszakadt k�l�n vil�g�ba h�z�dik vissza. A schizophrenia a pszich�zis egyik form�ja, azaz �gy k�rosul a gondolkod�s, hogy a betegek a val�s�got �rz�kelik rendellenesnek. A pszich�zis a zavart agyi m�k�d�s egyik t�nete.
Skizofr�nia - T�nyek �s t�vhitek>> 
A szem�lyis�gzavarok kialakul�sa t�bb t�nyez� eredm�nye, egy konkr�t k�r ok nem nevezhet� meg. Sz�mos vizsg�lat bizony�tja, hogy a szem�lyis�gzavarok h�tter�ben genetikai okok is szerepet j�tszhatnak hajlamos�t� faktork�nt. Bizony�tja ezt, hogy komoly pszichi�triai betegs�gekben (skizofr�nia, bipol�ris affekt�v zavar) szenved�k csal�dtagjai k�z�tt j�val gyakoribb a szem�lyis�gzavarok el�fordul�sa.

Jelent�sen befoly�solhatj�k a szem�lyis�g alakul�s�t konkr�t testi betegs�gek (pl. endokrinol�giai megbeteged�sek), de �tt�telesen b�rmely hosszantart�, s�lyos szervi betegs�gnek lehet a megv�ltozott �letmin�s�g kapcs�n szem�lyis�get torz�t� hat�sa. �rdemben befoly�solhatj�k a szem�lyis�gzavarok alakul�s�t agyi k�rosod�sok (k�zponti idegrendszeri s�r�l�s, gyullad�s, agyv�rz�s), alkohol, drogok �s bizonyos gy�gyszerek tart�s �s/vagy t�ladagolt szed�se. Ezeken t�l azonban a szem�lyis�gzavarok kialakul�s�ban messze a legnagyobb jelent�s�ge a szocializ�ci�nak, a k�rnyezet hat�sainak van. Ezen bel�l is kiemelend� a csal�d szerepe, mely rendk�v�l meghat�roz�.

A kora gyermekkori lelki fejl�d�s zavarai, bizonyos hib�s tanul�si mechanizmusok, a korai k�t�d�s (�sbizalom) kialakul�s�nak torzul�sai, a rossz vagy hi�nyz� sz�l�i mint�k, rossz probl�mamegold�si technik�k, a korai �lm�nyek �s azok feldolgoz�s�nak szerepe mind meghat�roz� lehet. Valamilyen s�lyos vesztes�g�lm�ny, gyerekkori pszichotrauma, b�ntalmaz�s vagy rossz �letk�r�lm�nyek ronthatj�k, gyors�thatj�k a folyamatot.

 A borderline szem�lyis�gzavar
--------------------------------------------------------------------------------
 
A borderline szem�lyis�gzavarban szenved�k viselked�se sz�ls�s�ges, kisz�m�thatatlan. K�rnyezet�k gyakran elviselhetetlennek �rzi �ket, �m a betegek is gyakran szenvednek �ppen �nmagukt�l.
A borderline szem�lyis�gzavar >>
A szem�lyis�gzavarok nagyon soksz�n�ek, nem egy konkr�t betegs�gr�l van sz�. Alapvon�saik alapj�n t�bb csoportba lehet sorolni �ket, ugyanakkor egy adott p�ciens t�bb csoport jellemz�it is mag�n viselheti p�rhuzamosan, minden beteg egy k�l�n �lett�rt�net.

Az els� nagyobb csoportba tartoznak a skizoid, schizotipias, paranoid szem�lyek. A m�sodik csoportba az antiszoci�lis, borderline hisztrionikus �s a narcisztikus zavarok, a harmadikba a k�nyszeres, a dependens (f�gg�) �s az elker�l� t�pusok sorolhat�k.

A szem�lyis�gzavarban szenved�k jellemz�i
 A szorong�sos betegs�g
--------------------------------------------------------------------------------
 
B�r a generaliz�lt szorong�sos betegs�g pontos oka egyel�re ismeretlen, meghat�rozhat�ak olyan t�nyez�k, amelyek hozz�j�rulnak a rendelleness�g kialakul�s�hoz.
A szorong�sos betegs�gr�l b�vebben >>
A szem�lyis�gzavarok egy r�sz�re az jellemz�, hogy a k�rnyezet sz�m�ra okoznak els�sorban gondot, ezek az egy�nek t�bbnyire nem �rz�kelik, hogy m�soknak f�jdalmat, k�rt okoznak, emp�ti�s k�szs�geik igen alacsonyak, gyakran ker�lnek szembe a t�rv�nnyel, gyakoriak a konfliktusaik, munkahelyi �s p�rkapcsolati probl�m�k. �nmaguk t�bbnyire messze alul�rt�kelik a probl�m�ikat, rendre k�rnyezet�ket okolj�k a t�rt�ntek miatt. M�s szem�lyis�gzavar t�pusokn�l azonban az egy�n maga is �szleli, hogy probl�ma van vele, att�l szenved is, de �rdemben v�ltoztatni nem tud rajta.

Jelent�s ar�nyban diagnosztiz�lhat� szem�lyis�gzavar b�ncselekm�nyek elk�vet�i k�z�tt, de a t�rsadalom perif�ri�j�ra szorult, izol�l�dott szem�lyek k�z�tt is gyakori, okk�nt �s k�vetkezm�nyk�nt egyar�nt. Az ilyen emberek csal�di- �s mag�n�lete, kapcsolataik gyakran viharosak, nehezen tal�lnak munk�t, vagy munkahelyeiket s�r�n v�ltogatj�k, nem tal�lj�k a hely�ket.

A szem�lyis�gzavaros szem�lyek gyakran szinte gener�lj�k maguk k�r�l a konfliktusokat, k�r�kben gyakoribbak a v�l�sok, �s r�szben k�vetkezm�nyk�nt k�z�l�k ker�l ki sok hajl�ktalan, munkan�lk�li. Alkohol- �s drogprobl�ma okk�nt vagy k�vetkezm�nyk�nt egyar�nt gyakran megfigyelhet�k. �ngyilkoss�gi gondolatok, pr�b�lkoz�sok is sok esetben el�fordulnak, bizonyos t�pusok (borderline, �rzelmileg labilis szem�lyis�gzavar) eset�ben hangs�lyozottabban, suicid k�s�rleteik sok esetben jelz�s, figyelemfelh�v� jelleg�ek, egyfajta rossz probl�makezel� eszk�zk�nt. M�s esetekben viszont az �rintett szem�ly viszonylag j�l (vagy csak a k�lvil�g fel�!) elboldogul saj�t korl�taival, a t�rsadalmi norm�k valamilyen szint� feszeget�se, egy�ni l�t�sm�djuk, saj�tos �lm�nyfeldolgoz�suk kapcs�n sok k�zt�k a sikeres m�v�sz, elismert alkot�, gyakran lehetnek kreat�v, b�r sokszor nem kitart�, �nt�rv�ny�, „neh�z” emberek.

A szem�lyis�gzavarok kezel�se, ter�pi�k c�lja
 Kik �k: pszichol�gus, pszichi�ter, pszichoterapeuta?
--------------------------------------------------------------------------------
 
"Nap mint nap tal�lkozom a pszichi�ter, a pszichol�gus �s a pszichoterepauta kifejez�sekkel. Sz�vesen venn�m, ha valaki el tudn� vil�gosan magyar�zni a k�l�nbs�geket." V�logat�s a WEBBeteg Orvos v�laszol rovat�nak k�rd�seib�l.
Kik �k: pszichol�gus, pszichi�ter, pszichoterapeuta? >>
A ter�pi�s c�lkit�z�seket a realit�shoz kell igaz�tani, �s mint fentebb is jeleztem, a szem�lyis�gzavarokat tal�n helyesebb egyfajta k�ros �llapotk�nt szeml�lni. T�voli hasonlatk�nt k�pzeljenek el egy olyan szem�lyt, akinek sz�let�skori vagy baleseti s�r�l�s kapcs�n hi�nyzik egy v�gtagja, itt a ter�pia c�lja nyilv�n nem lehet a v�gtag „visszan�veszt�se”, mint gy�gyul�s, hanem a t�neti (pl. f�jdalom csillap�t�sa, gy�gy�szati seg�deszk�zzel ell�t�s) kezel�sen t�l a beteget meg kell tan�tani a lehet� legkevesebb kompromisszummal egy�tt �lni korl�taival. A szem�lyis�gzavar eset�ben is err�l van sz�, a beteget „kicser�lni” nem lehet, az „adott anyagb�l kell kihozni a legt�bbet”, �s mivel a p�ciens szem�lyis�ge nyitott a konfliktusok, probl�m�k fel�, �gy az �jabb �s �jabb fordulatok a beteg �let�ben �jra �s �jra sz�ks�gess� tehetik a terapeuta seg�ts�g�t.

A szem�lyis�gzavarban szenved�k jelent�s r�sze azonban nem jut el a szakorvosig. A betegek �lete nem, vagy sz�mukra nem megfelel�en m�k�dik, �s amennyiben m�gis orvosi vizsg�latra ker�l sor, az els�sorban j�rul�kos pszichi�triai t�net, betegs�g (pl. depresszi�, szorong�s, alv�szavar, alkoholos probl�ma), vagy valamilyen konkr�t �lethelyzeti kr�zishelyzet miatt t�rt�nik val�sz�n�leg. Ilyenkor az �letvezet�s m�lyebb elemz�se, pszichol�giai tesztek, hosszabb t�v� megfigyel�s seg�ti a diagn�zis fel�ll�t�s�t, �s azt, hogy a „fa m�g�tt megl�ssuk az erd�t”.

 Bipol�ris zavar: az �rzelmi hull�mvas�t
--------------------------------------------------------------------------------
 
A bipol�ris zavar a k�znyelvben a "m�ni�s depresszi�", �s rengeteg t�vhit, f�lre�rt�s kapcsol�dik hozz�. Egyesek b�n�z�kkel azonos�tj�k a betegs�get, m�sok az �r�let szinonim�j�nak tartj�k, �m ezek �ltal�nos�t�sok, t�ves hiedelmek.
Bipol�ris zavar: az �rzelmi hull�mvas�t >>
A szem�lyis�gzavarok kezel�se nem k�nny� feladat, mint ahogy igen �sszetett maga a probl�ma is. Fontos hangs�lyozni a gyermekkori megel�z�s vagy a korai probl�mafelismer�s szerep�t, �s a ter�pia id�beni elkezd�s�nek jelent�s�g�t. Az �ngyilkoss�gi kock�zatra is gondolva, nagyon �rv�nyes a mond�s, aki id�t nyer, �letet nyer. A t�rsul� pszichi�triai t�netek kezel�s�n t�l azonban m�r sok esetben a betegs�gbel�t�s kialak�t�sa is komoly neh�zs�gekbe �tk�zik, rossz a compliance. A p�ciensek maguk gyakran nem �rzik, hogy baj van, konfliktusaik�rt, �letvezet�si probl�m�ik miatt k�rnyezet�ket okolj�k. A k�rnyezet�k, jellemz�en a csal�d �szleli a probl�m�kat, �s sokszor ink�bb �k szorgalmazz�k a vizsg�latot, kezel�st, amit a beteg azonban csak �mmel-�mmal, vagy ak�r presszi� hat�s�ra (pl.: „Ha nem m�sz orvoshoz, elv�lok t�led!”) v�llal el, de a pszichi�tria-pszichol�gia nem olyan, mint a seb�szet, hogy a k�tked� beteget is ugyan�gy lehet megoper�lni az altat�s ut�n, eset�nkben a beteg motiv�lt egy�ttm�k�d�se n�lk�l drasztikusan, ak�r null�ig romolhatnak a ter�pia es�lyei.

A motiv�ci� teh�t kulcsk�rd�s, ennek kialak�t�s�t seg�theti, hogy esetenk�nt a k�s�r� t�netek kapcs�n a betegek hajland�ak egyes r�szter�leteket (szorong�s, lehangolts�g) felv�llalni, ezekre esetleg gy�gyszert szedni, �tmenetileg pszichoter�pi�ra j�rni, de tart�s �s stabil ter�pi�s kapcsolatba nehezen vonhat�ak. Bizonyos t�pus� szem�lyis�gzavarok (pl. schizoid) eset�ben a gy�gyszeres t�mogat�snak nagyobb a szerepe.

A kezel�sek sor�n l�nyeges a terapeuta szem�lye
A szem�lyis�gzavar egyetlen hat�kony kezel�se az �veken �t tart�, j�l fel�p�tett pszichoter�pi�s kezel�s, ahol nagyban sz�m�t a terapeuta szem�lyis�ge. A pszichoter�pia eredm�nyess�ge m�lhat azon, hogy a beteg �s a terapeuta k�pesek-e eredm�nyesen egy�tt dolgozni. Ha nem, azt nem kudarck�nt kell meg�lni, hanem m�sik terapeut�t kell keresni. Mivel a betegek is nagyon sokf�l�k, nem biztos, hogy amelyik terapeuta kiv�l� az egyikn�l, az ugyanolyan eredm�nyes tud lenni egy m�s jelleg� szem�lyis�gzavaros p�ciensn�l is.

A pszichoter�pia sor�n megk�s�rlik �jrastruktur�lni a beteg kapcsolatait, konfliktuskezel�st, �rdek�rv�nyes�t�st tanulnak k�l�nf�le technik�kkal. A pszichoter�pi�k t�rt�nhetnek egy�ni vagy csoportos form�ban, mind a kett�nek megvan a maga szerepe, b�r szem�lyreszabotts�ga az egy�ni ter�pi�k szerep�t hangs�lyozza. Fontos, hogy maga a terapeuta stabil, nagy teherb�r�s� kapcsolatot jelentsen, �s semmik�ppen se von�djon be a sorozatosan jelentkez� „j�tszm�kba”. Bizonyos t�pus� (pl. borderline) betegek hajlamoss� v�lhatnak t�lzottan, ak�r a f�gg�s�g szintj�n k�t�dni a terapeut�jukhoz, ezt a tendenci�t fontos id�ben felismerni, �s reag�lni r�.

Amennyiben siker�l a p�cienst megnyerni az egy�ttm�k�d�snek, akkor komoly szakmai felk�sz�lts�get �s elk�telez�d�st ig�nyel a ter�pia vezet�se, de k�lcs�n�sen kell� kitart�ssal nagyon komoly eredm�nyek �rhet�k el

._____________________________________________________________

Figyelem! A  szem�lyis�gzavaros politikusok k�zvesz�lyesek, tilos r�juk szavazni.