A nemzeti �rz�s, a „magyarkod�s”

Mostan�ban tapasztalhat� a nacionalizmus feler�s�d�se. Ennek magyar�zat�t abban v�lem felfedezni, hogy sz�lesedik a l�tbizonytalans�g, t�meges a deklassz�l�d�s �s nagy a szeg�nys�g, nagyon terjed a nyomor. Ebben a helyzetben tetten �rhet� a korm�nyzat �s az uralkod� oszt�lyok, a sz�les �rtelemben vett buzso�zia s�lyos felel�ss�ge. De felel�sek ez�rt a helyzet�rt a szakszerve�zetek (m�r amennyiben egy�ltal�n l�teznek) �s mindazok az er�k, amelyeknek kutya k�teless�ge volna ki�llni a dolgoz� oszt�lyok �rdekei�rt. J�llehet a val�ban szeg�ny r�tegek l�zad�sa volna val�ban indokolt, a nacionalizmus, rasszizmus t�megb�zis�t a deklassz�l�d�st�l retteg�, „megvadult” kispolg�ri r�tegek alkotj�k. �gy volt ez a k�t vil�gh�bor� k�z�tt �s �gy van ez ma is.

Iszony�an szomor� helyzet az, amikor egy ember csak arra k�pes b�szke lenni, hogy � magyarnak sz�letett, ha azt tekinti saj�t �rdem�nek, hogy nem zsid�, nem cig�ny, nem homoszexu�lis, nem t�t, nem rom�n. Mif�le ember az ilyen? Nyilv�n nyomorult, tudatlan, vagy �ppen elbut�tott. Ha nem lenne vesz�lyes a t�rsadalomra n�zve, m�g tal�n sajn�lni is lehetne �ket. �s mif�le emberek azok, akik lelkiismeretlen�l kihaszn�lj�k ezt, akik intenz�v n�pbut�t�ssal b�v�tik ezek t�meg�t, akik aljas �s embertelen sz�vegekkel, jelszavakkal hecckamp�nyokat folytatnak, t�madj�k az orsz�g (egyel�re) demokratikus berendezked�s�t, akik megf�leml�tenek, �s nem riadnak vissza a ny�lt er�szak alkalmaz�s�t�l, akik mer�nyleteket hajtanak v�gre. A t�rsadalomra, a haz�ra pedig a legvesz�lyesebbek a felbujt�ik, a - hol ny�lt, hol burkolt - politikai t�mogat�ik, tov�bb� a t�k�soszt�ly, amelyik p�nzeli �ket, fenntartja �s finansz�rozza a fasiszta, rasszista hangv�tel� �js�gokat, r�di�kat, telev�zi�kat.

Vajon kik a hazafiak, a patri�t�k, az igaz magyarok ?. Gondolom azok, akik a magyars�gukat ugyan nem hangs�lyozz�k, de – a lehet�s�geik szerint – szem el�tt tartj�k az orsz�g �rdekeit, akiket �rdekel az, hogy milyen az �let ebben az orsz�gban. Azok a patri�t�k, akik fontosnak tartj�k az orsz�g j� h�rnev�t, akik azt akarj�k, hogy haz�nk m�lt� helyet foglaljon el a n�pek, nemzetek k�z�tt.

A patri�ta fontosnak tarja a nyelv tisztas�g�nak meg�rz�s�t, elutas�tja a gy�l�letbesz�d minden form�j�t �s undorodik a k�zbesz�dben eluralkodott mocsokt�l, az aljas demag�gi�t�l, az alantas �rzelmekre apell�l�st�l. A patri�ta azt k�v�nja, hogy a k�zbesz�d tisztess�ges legyen �s - els� sorban - az �rtelemre hasson.

A mai globaliz�lt vil�gban az uralkod� t�ke�rdekkel m�r ellent�tbe keveredett nemzet�llami fogalom, az ehhez val� ragaszkod�s, egyre  gyakrabban v�ltja ki a rasszista fasiszta terrort, az etnikai tisztogat�st, �s - mondjuk ki ny�ltan �s kend�zetlen�l - a n�pirt�st. Ez mind val�j�ban annak a gazdas�gi-politikai retorzi�nak a k�vetkezm�nye, amely a neoliber�lis eszmerendszer globaliz�lt vil�gk�p l�trehoz�sra ir�nyul� t�rekv�s�t akad�lyoz� �szt�n�s folyamatok let�r�se  �rdek�ben m�k�dik. A nagy �llamsz�vets�gek (USA, Eur�pai Uni�, �s amik m�g majd alakulni fognak, valamint a katonai sz�vets�gek, mint pl. a NATO), tov�bb� a multi�nacio�n�lis vil�gc�gek (a t�ke hat�rtalan �s v�gletes koncentr�ci�j�nak term�kei) rohamosan erod�lj�k az �llamok politikai, katonai, gazdas�gi �n�ll�s�g�t, nemzeti szervez�d�s�t. A nemzet val�s �rtelme �gy - ha lev�lasztjuk r�la a radik�lis nacionalizmus, a sovinizmus, a rasszizmus, a fasizmus jegyeit - egyre ink�bb a nyelvi, a kultur�lis entit�st fedi le, voltak�ppen hat�rok n�lk�l. A politikai fogalmat jelent� �llam pedig az adott ter�leten �l�k, az �llam polg�rainak k�z�ss�ge mindenf�le (etnikai, nyelvi, vall�si) megk�l�nb�ztet�s n�lk�l. Az �llampolg�rokat nem az etnikai, nyelvi, vall�si szempontok k�l�nb�ztetik meg egym�st�l, hanem az �rdekeik, a munkamegoszt�sban elfoglalt hely�k, anyagi helyzet�k, �letmin�s�g�k.

A baloldal r�gi betegs�ge volt a nemzeti k�rd�s ir�nti csek�ly emp�tia. Most azonban �j helyzet alakult ki: a hagyom�nyos nemzeti ideol�gi�val baloldali gondolatot �s politik�t kezdem�nyezni semmik�ppen sem re�lis. Manaps�g ugyanis, baloldali n�z�pontb�l, a nemzet fogalom nem a magyars�g �sszess�g�t jelenti, hanem az elnyomott magyarokkal val� nemzeti �s nemzetk�zi m�ret� szolidarit�st ! Mint ahogy a nemzeti burzso�zia is a nemzetk�zi burzso�zi�nak a r�sze. A rasszista, kirekeszt� �s kisebbs�gellenes tendenci�k fenntart�s�ban �s gerjeszt�s�ben �rdekelt magyar nemzeti burzso�zi�val sem nemzeti, sem antifasiszta alapon k�z�ss�g nem v�llalhat�. Nek�nk a  magyarorsz�gi munkav�llal�kat, munkan�lk�li�eket, �ltal�ban a saj�t munk�jukb�l �l�ket kell a nemzeti fogalom let�tem�nyeseinek tekinten�nk, f�ggetlen�l att�l, hogy azok menek�ltek, zsid�k, cig�nyok, vagy b�rmilyen m�s m�s kisebbs�giek.

A t�rt�nelmi tudat (1)

Tiszt�ban kell lenni azzal, hogy a II. Vil�gh�bor� idej�n Magyarorsz�g a n�cik utols� csatl�s�nak dicstelen szerep�re k�rhoztatott az uralkod� oszt�ly�nak nemzet�rul� politik�ja �ltal. Ezzel szembe kell n�zni, mert csak ez �vhatja meg a mai t�rsadalmat, a most feln�v� nemzed�keket att�l, hogy �jra elk�vess�k a m�lt j�v�tehetetlen b�neit. Horthy �s k�vet�i olyan b�n�ket k�vettek el az orsz�g �s n�pe ellen, amelyek sohasem �v�lhetnek el. A megt�rt�ntek �t�r�sa, meghamis�t�sa ez�rt megengedhetetlen, ennek elt�r�se �nmag�ban is mer�nylet az orsz�g �s n�pe ellen. Azt is tiszt�n kell l�tni, hogy Magyarorsz�g dicstelen szerepe nem 1944-gyel, nem a m�rcius 19.-i n�met megsz�ll�ssal kezd�d�tt. Ez�rt hazug minden olyan be�ll�t�s, ami az itt t�rt�ntek�rt a n�meteket pr�b�lja egyed�l felel�ss� tenni.

a/ A trianoni sokk – mind a k�t vil�gh�bor� ut�n – nem �t�lhet� az antant, illetve a sz�vets�gesek magyarellenes gonoszs�g�nak. A t�rt�nelmi okok elhallgat�sa, megham�s�t�sa az�rt k�l�n�sen gal�d tett, mert mintegy el�k�sz�ti a talajt ahhoz az orsz�g �jra �s �jra szerencs�tlen, tragikus helyzetbe sodr�djon. Az �gynevezett  t�rt�nelmi Magyarorsz�g ter�let�n �l� n�pess�gen bel�l, a magyars�g ar�nya kb. egy harmadot tett ki. A nemzetis�geket a magyar uralkod� oszt�ly durv�n elnyomta, a dualista monarchi�n bel�l quasi k�z�phatalomk�nt viselkedett. A h�bor� elveszt�se ut�n a trianoni b�ke akkor is logikus k�vetkezm�ny, ha ez igazs�gtalan b�ke volt. (A „k�z�p�hatalom” fantazmag�ri�ja megjelent Antall J�zsef n�hai, �s Orb�n Viktor bukott miniszter�eln�kn�l.)

A horthysta irredentizmus, a rev�ns �lland� hangoztat�sa, a n�met seg�ts�ggel v�grehajtott er�szakos orsz�g-gyarap�t�s, a nemzetis�gekkel szembeni arrogancia – ha lehet – m�g er�sebb volt, mint a dualizmus idej�n. Jellemz� erre a magyar hadsereg �s csend�rs�g �jvid�ki v�rengz�se. Mindez logikusan vezetett az �jabb Trianonhoz. 

b/ Magyarorsz�g bel�p�se a II. Vil�gh�bor�ba teljesen logikus k�vetkezm�nye a horthysta hatalom minden l�p�s�nek, felfog�s�nak, valamennyi attit�dj�nek. Eur�pa els� zsid�t�rv�ny�t itt fogadt�k el, amit azt�n a tov�bbiak k�vettek. A nagy t�rt�nelmi egyh�zak t�mogatt�k, vezet�ik megsza�vazt�k a t�rv�nyeket, szavaikban (fels�h�zi besz�deikben) t�mogatni, indokolni voltak k�pesek az embertelens�get. Az �gynevezett kereszt�ny magyar k�z�poszt�ly, az �llamappar�tus, az er�szakszervezetek (a zsid�vagyon sz�trabl�sa rem�ny�ben) teljes lelkesed�ssel t�mogatt�k a sz�gyenletes t�rv�nyeket.

c/ M�r nagyon sokan meg�rt�k, hogy a horthysta �llam milyen k�szs�gesen, lelkesen hajtotta v�gre a deport�l�sokat. Horthy haboz�s n�lk�l k�ldte a keleti frontra a rosszul felszerelt magyar had�sereget, hogy k�tsz�z ezer magyar katona �s munkaszolg�latos a n�ci Wermacht �gy�t�ltel�kek�nt pusztuljon el. Horthy feh�r-terrorj�t�l, Vesenmayer-Szt�jay n�ci kollabor�ns korm�nyzat�n kereszt�l egyenes �t vezetett Sz�lasi  nyilas r�muralm�ig.

A II. Vil�gh�bor� v�g�re Magyarorsz�g a pusztul�s sz�l�re sodr�dott. Mindenf�le ilyen-olyan hivatkoz�s ak�r Horthyra, ak�r a k�vet�ire ez�rt m�lyen nemzetietlen cselekedet. (Orb�n V. a horthysta Bethlen minisztereln�k�t tekintette t�rt�nelmi el�dj�nek �s valami  hasonl� utal�s m�g Gyurcs�ny F.-t�l is elhangzott.) Nemzetietlen tett az is, amikor horthyst�kat, nyilasokat rehabili�t�lnak �llami asszisztenci�val.

A hamis t�rt�nelmi tudat, a hamis, a torz �s igaztalan k�pzetek szembe �ll�tj�k, elv�lasztj�k, az ilyen n�zeteket vall�kat a val�s nemzeti �rdekt�l. Ha ezek az er�k megint hatalomra ker�lnek, az orsz�g  �jra Eur�pa perif�ri�j�ra fog sodr�dni, mint annyiszor a t�rt�nelme sor�n.

A t�rt�nelmi tudat (2)

Az 1945. �v janu�rj�nak 18. napj�n felszabadult a f�v�ros pesti oldala, megmenek�ltek a biztos pusztul�st�l a gett�ba z�rt zsid� magyarok. Ennek az �vnek �prilis�ban felszabadult az eg�sz orsz�g a n�ci megsz�ll�s, a nyilasok r�muralma al�l. A felszabadul�st k�vet� �vtizedek t�rt�n�seinek torz�t�sa, meghamis�t�sa nem kev�sb� nemzetietlen, mint a Horthy-korszak b�neinek letagad�sa. F�rtelmes gyal�zat a felszabadul�s t�ny�t vitatni, vagy azt a n�pess�gnek csak egy r�sz�re korl�tozni, csak �gy, mint a t�rt�n�seket „cseberb�l-vederbe” min�s�t�ssel meghamis�tani.

a/ „Megsz�ll�s, kiszabadul�s, felszabadul�s?”c�mmel szervezett t�rt�n�sz-konferenci�n a k�vetkez�ket szerettem volna elmondani, mint a budapesti gett� t�l�l�je, felszabad�t�s�nak egyik, egyre fogyatkoz� sz�m� szemtan�ja. (Az elhangzott el�ad�sok n�melyik�t – gondolom �rthet�en – vegyes �rzelmekkel hallgattam, mert nagyon is �rz�keltem azt a hol ny�lt, hol burkolt sz�nd�kot, hogy az akkor t�rt�ntek a mai politikai n�zetek, t�rekv�sek t�kr�ben �t�rattassanak.)

Azt gondolom, hogy Magyarorsz�g t�rt�nelm�nek eme m�lypontja nem korl�tozhat� az 1944. m�rcius 19.-i n�ci megsz�ll�s, illetve az 1944. okt�ber 15.-i nyilas r�muralom id�szak�ra. A teljes Horthy korszak, kezdve a k�l�n�tm�nyek terrorj�t�l, a zsid�t�rv�nyek sorozat�n kereszt�l, az irredentizmus, a rev�nspropaganda tudatos terjeszt�s�n �t vezetett a Jugoszl�vi�val kapcsolatot hitszeg�shez, a n�ci rabl�h�bor�ba val� bel�p�shez, v�gs� soron ahhoz, hogy Magyarorsz�g v�lt „Hitler utols� csatl�s�v�”. Egyes el�ad�k ennek ny�lt kimond�sa helyett, azon „nyafogtak”, hogy t�rt�ntek atrocit�sok a haz�jukat megt�mad� orsz�g ter�let�re l�pett V�r�s Hadsereg katon�i r�sz�r�l, illetve, hogy hadifogolyk�nt kezeltek adott esetekben civileket is.

M�sok – a ma uralkod�, r�szint jobboldali, r�szint liber�lis k�zfelfog�shoz igazodva – arr�l �rtekeztek, hogy mi minden t�rt�nt l945. ut�n. Err�l az alapr�l vitatt�k, tett�k k�ts�gess�, vagy �ppen „�rnyalt�k” a felszabad�t�st, felszabadul�st.

Lesz�gezem, hogy Magyarorsz�g a V�r�s Hadsereg �s a sz�vets�gesek gy�zelme eredm�nyek�nt felszabadult a horthysta elnyom�s, a n�ci-n�met rabs�g �s a nyilas r�muralom al�l. A felszabad�t�s �s felszabadul�s nyom�n elkezd�d�tt az orsz�g �jj��p�t�se, moderniz�l�sa, �s nem kev�sb� – ezt k�v�nom a lehet� leger�teljesebben hangs�lyozni – a magyar t�rsadalom felszabad�t�sa.

Az egyik hozz�sz�l� a f�ldoszt�st eml�tette. A magyar paraszts�g a f�ldoszt�s nyom�n fel�szabadult a m�g nagyr�szt feud�lis jelleg� elnyom�s al�l, a csel�dsorban �l� mez�gazdas�gi n�pess�g helyzete gy�keresen v�ltozott meg. A m�rhetetlen kiszolg�ltatotts�g, elnyom�s �s a siv�r nyomor, amelyet Szab� Zolt�n „A tardi helyzet” c�m� szociogr�fi�ja, illetve Illy�s Gyula „A puszt�k n�pe”c�m� k�nyve oly h�en �r�k�tett meg, v�gleg megsz�nt, a falu k�pe �talakult. R�vid id� alatt csak t�rt�nelmi l�pt�kkel m�rhet� progresszi� ment v�gbe.

A magyar t�rt�nelemben p�lda n�lk�l �ll� kultur�lis forradalom zajlott le. Munk�s �s paraszt�fiatalok t�megei el�tt ny�lt meg a felemelked�s �tja. Megsz�letett az �j n�pi �rtelmis�g. A kult�ra int�zm�nyei hozz�f�rhet�v� v�ltak a sz�les n�pt�megek sz�m�ra, olvas� nemzet lett�nk. Munk�s-, �s parasztfiatalok ezrei l�ptek be az egyetemek kapuin. (Az egyik el�ad� eml�tette a „F�nyes szell�k” nemzed�k�t. Ez a nemzed�k – j�llehet tagjainak sz�ma rohamosan fogy – eml�kezik a felszabadul�sra!)

A k�s�bbi �vekben, az iparos�t�s nyom�n �talakult, moderniz�l�dott a gazdas�gi strukt�ra, a nemzeti j�vedelem termel�s�ben az ipar r�szar�nya megn�tt, sz�mbelileg �s struktur�lisan meger�s�d�tt a munk�soszt�ly. A nemzetk�zi k�r�lm�nyek eleve rosszak �s folyamatosan roml� tendenci�j�ak voltak (hidegh�bor�), valamint voltak torzul�sok, hib�k, �s m�gis a t�rsadalmi berendezked�s �sszehasonl�thatatlanul demokratikusabb� v�lt, ahhoz k�pest, mint amilyen a k�t vil�gh�bor� k�z�tt, a Horthy-korszakban volt.

Nehezen t�rhet�, hogy az 1945-1989 k�z�tti korszakot mennyire egyoldal�an �s elfogultan (mai jobboldali divatnak megfelelni, tetszeni akar�an) t�rgyalja a t�rt�n�szi k�z�ss�g, illetve annak egy nem jelent�ktelen r�sze (z�me?). A hatalmas t�rsadalmi �talakul�snak voltak vesztesei. Eleve �s objekt�ve adott, hogy a nagybirtokosok, a nagyt�k�sek vesztesekk� v�ltak, csak�gy, mint a Horthy rendszer ilyen-olyan b�n�s, avagy b�ntelen kiszolg�l�i. T�rt�ntek s�lyosan t�ves meg�t�l�sek, helyrehozhatatlan hib�k �s megbocs�thatatlan b�n�k is, de a higgadt m�rlegel�s, a val�s t�nyek tisztelete nem engedheti meg, hogy a t�rsadalmi �talakul�s eme k�zel negyven�t �vig tart� korszak�t csak �s kiz�r�lag ezekkel jellemezz�k. A n�h�ny t�zezer embert �rint� s�lyos, esetleg helyrehozhatatlan h�tr�ny �ll szemben a milli�k felemelked�s�vel, m�g akkor is, ha az igazs�gtalans�gokra egy�ltal�n nem keres�nk ments�get (b�r tal�lni lehetne).

T�rt�nelmi tudat (3)

A sz�vets�gesek de alapj�ban a m�rhetetlen �ldozatokat hoz� Szovjetuni� gy�zelme megv�ltoztatta a vil�got. A hossz� �vtizedek elnyom�sa ut�n felszabadult a nemzetk�zi munk�smozgalom �s kibontakoztak a gyarmati felszabad�t� mozgalmak is. A fasizmus feletti gy�zelem defenz�v�ba szor�totta a kapitalizmus, az imperializmus er�it. Ennek igazi jelent�s�g�t felm�rni, �rt�kelni csak az ut�bbi n�h�ny �vtized fejlem�nyei t�kr�ben lehet.

A h�bor�t k�vet�en – a munk�smozgalomt�l val� p�ni f�lelem eredm�nyek�nt – a nyugat-eur�pai orsz�gok z�m�ben - j�l�ti t�rsadalmak alakultak ki, a re�lb�rek n�veked�snek indultak, a szoci�lis biztons�g sz�lesedett, a munkan�lk�lis�g m�rs�kl�d�tt.

A gyarmati felszabad�t� mozgalmak harca eredm�nyek�nt a hatalmas gyarmatbirodalmak felbomlottak, a gyarmati orsz�gok t�bb�-kev�sb� �n�ll�kk� v�ltak �s megkezdt�k a gyarmati �r�ks�g felsz�mol�s�t.

Amikor pedig ez a f�lelem megsz�nt
- amikor a Szovjetuni�ban a nemzed�kv�lt�s el�k�sz�tetlens�ge, a sematikus szocializmus modell fenntart�sa, a p�rt �s a n�pt�megek kapcsolat�nak elsorvad�sa, stb. k�vetkez�t�ben reneg�t vezet�k ker�lhettek el�t�rbe,
-  �s amikor, �rul�suk betet�z�sek�nt megkezdt�k az els� gy�ztes szocialista forradalom �ri�si v�r�ldozatokkal meg�rz�tt  �llam�nak, majd mag�nak a szocialista vil�grendszernek az �nfelsz�mol�s�t,
- tov�bb� amikor a termel�er�k t�k�s k�r�lm�nyek k�zt el�rt fejletts�ge nyom�n, bek�vet�kezett a glob�lis munkaer�-piaci v�ls�g, 
a dolgoz� oszt�lyoknak, a t�k�vel szembeni addig viszonylag stabil helyzete megroppant. A t�k�s vil�g nyomban nekikezdett a kor�bbi v�vm�nyok felsz�mol�s�nak. Ezt a folyamatot tapasztaljuk nap, mint nap mi is.

A multinacion�lis t�k�s c�gbirodalmak termel�st likvid�l�, vagy piacot szerz� felv�s�rl�sai r�v�n, de adott esetekben ak�r katonai agresszi�val, a r�gi gyarmatbirodalom helyre�ll�t�sa gyakor�latilag befejez�d�tt.

A mai Magyarorsz�g �sszehasonl�thatatlanul kevesebb politikai-gazdas�gi �n�ll�s�ggal rendelkezik, mint amivel rendelkezett a rendszerv�lt�s el�tt. A nemzet�rt �ll�t�lagosan agg�d� nacionalist�knak, az irredent�knak, az ilyen-olyan magyarkod�knak ezen kellene elgondolkodniuk.

A fasiszta nyom�s

Nem v�letlen�l sodr�dik egyre ink�bb jobbra, hivatkozik a fasiszta m�lt k�tes dics�s�g� �r�ks�g�re a haza u.n. nemzeti-kereszt�ny oldal. A rendszerv�lt�s folyamat�ban val� mell�z�s�k �rz�se,  k�vetkez�sk�ppen a rendszerv�lt�sban val� csal�dotts�guk, de ink�bb egy nemzeti-kereszt�ny ihlet�s� 'rendfenntart�s' sz�ks�gess�ge miatt szervez �s mas�roztat paramilit�ris g�rd�t a mag�ra figyelmet felh�vni akar� Jobbik Magyarorsz�g mozgalom. A eur�pai er�t�rben pillanatnyilag er�s�d� jobboldali pozici�t mutat� ir�nyzatokat kihaszn�lva, a Fidesz korm�nybuktat�sra ir�nyul� politikai j�tszm�j�nak el�bb h� kiszolg�l�jak�nt l�ptek fel, k�s�bb m�r �n�ll� politikai �rdekeket is k�pviselnek. Szoci�l-demag�gi�b�l, magyar �st�rt�neti rege-mot�vumokb�l, radik�lis cig�ny- �s zsid�ellenes megnyilatkoz�sokb�l �sszekotyvasztott retorik�val, az �jabb kori magyar t�rt�nelem legs�t�tebb lapjait felid�z� eszmeis�g agressz�v hirdet�s�vel igyekeznek c�ljaiknak megnyerni, elk�b�tani a lakoss�g kispolg�ri-lumpen r�tegeinek a rendszerv�lt�sb�l k�rvallottk�nt kiker�lt tagjait. A sz�ls�s�ges jobboldalt, a radik�lisokat hol ny�ltan, hol burkoltan t�mogatja a mag�t m�rs�kelt k�z�pjobbnak nevez� parlamenti politikai jobboldal. A kil�t�saiban, �rt�keinek elfogadtat�s�ban csal�dott, mag�t er�tlennek l�t� kispolg�r �szt�n�sen fordul a "rend" er�szakos megteremt�s�nek hamis eszm�ihez, a k�m�letlen er�szakkal a t�rt�nelemben m�r – szerencs�re csak �tmenetileg – el�rt "sikerek" b�d�t� nosztalgi�j�hoz. Nem v�letlen�l t�znek a z�szl�jukra soviniszta, s�t ny�ltan irredenta k�vetel�seket, a t�bbnyire alacsony iskol�zotts�g� t�meg vak szimp�ti�j�ra sz�m�tva, �s nem v�letlen�l v�lasztj�k ilyen z�szl�nak a magyar v�szkorszakot jelk�pez� �rp�ds�vos lobog�t: ezzel szimboliz�lj�k, foglalj�k keretbe a neofasiszta eszmeis�g�ket.

Mindez, a hatalomba ker�l�s el�szob�j�t m�r elfoglalt Fidesz strat�gi�j�val t�k�letesen egybev�g. A re�lgazdas�gi t�rv�nyszer�s�gek folyt�n - anal�g m�don - majd ugyancsak megszor�t�sokhoz fordulni k�nytelen jobboldali korm�nyz�s, a Jobbik-os rohamcsapatok v�delm�ben, �s-ellens�gnek tartott b�nbak-r�teg sokszor m�r bev�lt felmutat�s�val semleges�teni k�sz�l a hatalom�tv�tel k�vetkezm�nyeit�l tart�, maguk k�r�l csak bizonytalans�got tapasztal� baloldali elk�telezetts�g� szavaz�k szembe�ll�s�t .A mai fasiszta akci�k teh�t tudatosan megtervezett, prevent�v int�zked�sek �s a komplex jobboldali strat�gia r�sz�t k�pezik.

A jobboldal sz�mol azzal, hogy – ak�r alkotm�nyellenes elemeket is alkalmazni k�sz - hatalmi t�rekv�seinek �tj�ban �ll� politikai oszt�ly, az MSzP �ltal prefer�lt k�z�p- �s nagyv�llalkoz�i k�r nem lesz k�pes g�tat szabni a nacionalista, antiszemita �s rasszista radikalizmusnak, m�s- �s sokir�ny� megt�madotts�guk miatt nem fogj�k felv�llalni az ezzel szembe�ll� frontnak a meg�nyit�s�t. Folyamatos h�tr�l�suk �s er�tlens�g�k e riaszt� helyzet kezel�s�re val� alkalmatlan�s�gukat mutatj�k. K�ptelenek megv�deni a rendfenntart� er�ket az �sszehangolt jobboldali t�mad�sokkal szemben. Elidegen�tik magukt�l az egyetlen term�szetes politikai sz�vets�ges�ket, az antifasiszta be�ll�totts�g� �s demokratikus gondolkod�s� r�tegeket.  A t�rv�nyalkot�si tehetetlen�s�g�k, s�t, ellen-ir�nyults�guk egyre nyiv�nval�bb: �gy a gy�l�letbesz�d b�ntethet�v� t�tel�t c�lz� t�rv�nyjavaslat vakv�g�nyra juttat�sa; az Alkotm�nyb�r�s�g �letszer�tlen emberi alapjog �rt�k�sorrend felfog�s�nak megv�ltoztat�s�ra ir�nyul� legminim�lisabb kezdem�nyez�s hi�nya. A jobboldal el�tt megh�tr�l�, lagymatag �llamszervez�si �s �llamir�ny�t�si gyakorlatuk, mag�nak az igazs�gszolg�ltat�s int�zm�nyeinek egyre s�lyosabb zavarai, m�ra m�r megk�rd�jelezik a jog�llamis�g puszta l�t�t. A fasiszta nyom�snak engedve egyes korm�nytagok k�pesek voltak fasiszta, n�pellenes cselekm�ny miatt hal�lra �t�lt horthysta katonatisztek rehabilit�l�s�ra. A korm�ny megk�s�rli  a szoci�lis ell�t�s felel�ss�g�t az �nkorm�nyzatok nyak�ba varrni, mik�zben l�p�seket tesz a szoci�lis rendszer mind t�bb elem�nek a le�p�t�s�re. Mindezek k�vetkezt�ben �s a neoliber�lis c�mk�vel jel�lt eg�sz politikai ir�ny miatt – ami n�lk�l�zi a t�rsadalmi szolidarit�s �s a baloldalis�g legalapvet�bb elemeit is – sokan csatlakoznak az ennek elutas�t�s�t demag�g m�don  hirdet� jobboldali ir�nyvonalhoz.

Az antifasiszta ellen�ll�s

A II. Vil�gh�bor� idej�n a n�cizmus elleni harcban a kommunist�k v�llalt�k a f�szerepet, a kommunist�k hozt�k a legnagyobb �ldozatot, szenvedt�k el a legnagyobb vesztes�get. A d�nt� er�, a Szovjetuni� V�r�s Hadserege volt. A n�cik �ltal megsz�llt orsz�gokban az ellen�ll�k z�me kommunista volt. A kommunist�kkal harcoltak egy�tt a n�ciellenes egy�b er�k, akiknek �rdemei ugyan�gy el�v�lhetetlenek, mint a kommunista ellen�ll�k �rdemei.
M�rhetetlen�l cinikus �s gyal�zatos, ezen fel�l teljesen nemzetellenes minden olyan be�ll�t�s, amely az ellen�ll�kat kriminaliz�lni, a n�ci kollabor�nsokat pedig legitim�lni akarja. Egy a n�cik �ltal megsz�llt orsz�gban a kollabor�nsok nem lehetnek legitimek, a megsz�ll�kkal egy�tt�m�k�d�ket minden�tt t�rv�nyen k�v�l �ll� nemzet�rul�knak tekintik. Az ellen�ll�si mozgalom r�sztvev�je a nemzet h�se, p�ldak�pe a hazaszeretetnek minden gener�ci� sz�m�ra. Az ellen�ll�s sor�n elesettek, a n�cik �ltal meggyilkoltak pedig a nemzet m�rt�rjai, akiknek eml�ke „az �rcn�l maradand�bb”.

Tudom�sul kell venni, hogy antikommunista antifasizmus nem l�tezik. Az antikommunista (ak�r ind�ttat�s�n�l fogva, ak�r ostobas�ga miatt, ak�r el��t�letei-t�veszm�i ok�n az) a fasizmus, a fasiszt�k tudatos, vagy akaratlan sz�vets�gese.  Enn�l fogva aljas �s igaztalan dolog a kommuniz�musnak a fasizmussal val� b�rmilyen �sszevet�se. A kommunizmus c�lja az elnyomott �s kizs�km�nyolt t�megek felszabad�t�sa, a val�s, a t�rsadalom t�lnyom� t�bbs�g�nek akarat�t kifejez� demokr�cia megval�s�t�sa. A kommunizmus eszm�je k�z�ppontj�ban a dolgoz� ember �ll, nemre, vall�sra, a b�r sz�n�re val� tekintet n�lk�l. A kommunizmus internacionalista, nemzeteken fel�li eszme, kiz�rja a nemzeti elnyom�st, egy nemzet, vagy n�p (vagy pl. a nem l�tez� „�rja faj”) „vil�guralmi” amb�ci�j�t. Az meglehet, hogy az eszme nev�ben att�l idegen cselekedeteket hajtanak v�gre. Ez azonban mag�nak az eszm�nek az �rt�k�t nem �rinti. (Ha valaki ezt nem lenne k�pes meg�rten, gondoljon a „szent inkviz�ci�ra” �s tegye fel a k�rd�st mag�nak: az inkviz�ci� tettei mennyiben �s hol f�ggtek �ssze J�zus tan�t�saival?)

A fasiszta, n�ci ”tengelyhatalmak” megsemmis�t� veres�get szenvedtek. A fasizmus, a rasszizmus, a radik�lis nacionalizmus, az irredentizmus, a mindenf�le embertelen „fels�bbrend�s�g” hirdet�se, a vall�si-, az etnikai t�relmetlens�g azonban nem semmis�lt meg, kisebb-nagyobb intenzit�ssal a vil�g minden pontj�n �jra, meg �jra fel�ti a fej�t. Az ut�bbi �vek, �vtizedek fejlem�nyei, a kapitalizmus �s imperializmus uralm�b�l k�vetkez� elnyom�s �s kizs�km�nyol�s fokoz�d�sa, a szeg�nys�g terjed�se, a multinacion�lis gyarmatbirodalom ki�p�l�se, �jratermeli a fasizmust, j� t�ptalajt ad a fasiszta m�tely terjed�s�nek. Ebb�l a szempontb�l megint a m�lt sz�zad harmincas �veit �lj�k �t. K�z�s felel�ss�g�nk, hogy a mai fejlem�nyek ne vezessenek vil�g�g�shez, (egy atomh�bor�ra gondolva) az emberis�g v�gpusztul�s�hoz.

A lehet� legsz�lesebb k�r� antifasiszta �sszefog�s, akci�egys�g most �jra els�rend�, mindent megel�z� feladatt� v�lt. 

Budapest, 2008. augusztus

                                                                                                                     Tenner Gy�rgy