D�tum: 2008. augusztus 09. szombat, 07:56
Szemenyei-Kiss Tam�s

„A korporat�v hungarista munka�llam eszm�je a gyakorlatban sohasem val�sulhatott meg. – A m�sodik vil�gh�bor�ban a hitleri Harmadik Birodalom oldal�n harcolt magyarorsz�gi korm�nyok a ’z�ld kommunist�knak’ nevezett hungarist�kat, a Nyilaskeresztes P�rthoz tartoz�kat mindv�gig �ld�zt�k, okkal vagy ok n�lk�l b�rt�nbe z�rt�k – az 1944. okt�ber 15-e ut�n megalakult Sz�lasi-korm�nynak (r�szben az orsz�g n�met megsz�ll�sa miatt, majd a h�bor�s cselekm�nyek honv�delmi jellege miatt) lehet�s�ge sem ad�dott az �n. munka�llam fel�p�t�s�re. A h�bor� v�g�re olyan helyzet alakult ki, hogy a hitleri N�metorsz�ggal sz�vets�ges, t�mad� h�bor�t kezdem�nyez� Horthy Mikl�s korm�nyz� r�sz�re felment�st adtak a sz�vets�ges hader�k vezet�i – ugyanakkor a kifejezetten v�delmi harcokat folytat� hungarista �llam vezet�ire irgalmatlanul s�jtott le a t�rt�nelem. A gy�ztesek tal�n nem is az elk�vetett b�n�k, hanem a nemzetiszocialista eszmek�rh�z tartoz�s miatt �t�lt�k el Sz�lasi Ferencet �s h�veit…” (K�ntor B�la, az ausztr�liai Hungarista T�j�koztat� szerkeszt�j�nek levele a HMH vezet�j�hez, 1996. szeptember 20-�n – OSZK K�ziratt�r, Fond 567)

Nemzetiszocialist�k �s a Nemzetbiztons�gi Hivatal

Azt napjainkban m�r k�r�lm�nyes lenne bizony�tani, hogy a Magyar Nemzetiszocialista Akci�csoportok (MNA) l�trehoz�s�t Horv�th Istv�n vagy G�l Zolt�n megb�zott bel�gyminiszter tette lehet�v� – de az NSDAP/AO Magyar Oszt�lya �ltal t�mogatott neon�ci szervezet meger�s�d�s�t az 1990. febru�r 14-�n megalakult �s m�g az els� szabadon v�lasztott korm�ny hivatalba l�p�s�t megel�z�en m�rcius 1-t�l m�k�d�tt Nemzetbiztons�gi Hivatal (NBH) a szinte naponta alakult t�rsadalmi szervezetek egyikek�nt de facto legaliz�lta. – A k�d�ri �llambiztons�gi szolg�latok hely�be l�pett �j szervezet �ly’ m�don is bizony�totta, hogy alkotm�nyosan m�k�dik, teh�t politika- �s p�rtsemlegesen… Az 1990 el�tti korm�nyok �llambiztons�gi szolg�latainak naprak�sz ny�lv�ntart�sa volt a nyilasokr�l �s a Hungarista Mozgalom szimpatiz�nsair�l, a BM rezerv�lta a hungarist�k adatt�rait: a III. F�csoportf�n�ks�g iratt�r�ban 2. 823 olyan MSZMP-tagr�l voltak kartot�kaik, akik els�sorban a Budapesti Rend�r-f�kapit�nys�g �s az Orsz�gos Rend�r-f�kapit�nys�g k�tel�keiben teljes�tettek szolg�latot vagy az �llamigazgat�s valamelyik ter�let�n. (In. BM K�zponti Iratt�r, 1-a 1953/1969) Ha meg kell nevezni miniszteri�lis hivatalt, melyet alig-alig �rintett meg az 1990-es t�rt�nelmi v�ltoz�sok fuvallata (mert viharr�l nemigen besz�lhet�nk) az a Nemzetbiztons�gi Hivatal volt. �j fel�gyel�i, az 1994. �vi orsz�ggy�l�si v�laszt�sokig, Boross P�ter, majd G�lsz�csy Andr�s �s F�zessy Tibor a demokr�ci�nak tal�n megfeleltek – de a politikai �s szakmai k�vetelm�nyeknek aligha: hivatali idej�k alatt az MNA Magyarorsz�g minden megy�j�ben megszervezte az osztagait, majd 1993-ban elkezdhett�k a Hungarista Mozgalom berendezked�s�t, 1994-ben pedig zavartalanul jelenthett�k be Sz�lasi Ferenc nemzetk�zi t�rv�nyek �ltal is tiltott mozgalm�nak �jraindul�s�t. 1994 �s 1998 k�z�tt – az els� �n. nemzetiszocialista k�s�rlet idej�n – mik�zben a Hungarista Mozgalom magyarorsz�gi vezet�i, m�gink�bb a Hungarista Mozgalom H�rszolg�lata folyamatos k�zdelmet v�vott az NSDAP/AO befoly�s�nak visszaszor�t�sa �rdek�ben, az NBH �s a Horn-korm�ny m�r nagyobb figyelmet ford�tott a nemzetiszocialist�kra. De az MSZP-t t�lzottan is lek�t�tte a Szabad Demokrat�k Sz�vets�g�vel, mint koal�ci�s partner�kkel, folytatott belharcok sorozata, es�ly sem ad�dott arra, hogy a korm�nyz� p�rtok v�get vessenek a demokr�ciaellenes szervezked�seknek. (Ebben az id�szakban egy-k�t nem kell�leg megalapozott, reflexszer�en ind�tott b�ntet�elj�r�st ugyan kezdem�nyeztek a demokratikus Magyarorsz�g vezet�i, de ezek – hasonl�an az Antall-korm�ny bizonytalans�g�hoz – gyakorlatilag ink�bb a hungarist�k malm�ra hajtott�k a vizet…)

 B�r Nikolits Istv�n t�rca n�lk�li miniszter a Horn-korm�ny idej�n k�ts�gtelen�l t�bbet tett a hungarista szervez�d�sek visszaszor�t�sa �rdek�ben, mint el�dei – az �lesen antikommunista k�zhangulat k�vetkezt�ben a Hungarista Mozgalom (HM) jelent�sen meger�s�d�tt, s�t sz�vets�gesekre tett szert, els�sorban a F�ggetlen Kisgazdap�rt (FKGP) �s a Magyar Igazs�g �s �let P�rtja (MI�P) tags�ga k�r�ben v�lt egyre n�pszer�bb�. Az NBH, m�g mindig politikai mozgalomnak tekintve a hungarist�k szervezked�s�t, csak assziszt�lt a k�rvonalaz�d� FKGP-KDNP-FIDESZ-MI�P-HM k�zeled�s mindink�bb egy�rtelm� jelens�g�hez. A nemzetiszocialista mozgalom elismer�sre t�rekedett, arra, hogy politikailag korrekt partnernak tekints�k sz�vets�gesei, de ezt a k�v�ns�gukat a ny�lv�nval� egy�ttm�k�d�s ellen�re sem mert�k felv�llalni a sz�vets�gesek. A MI�P-vez�r, Csurka Istv�n, maga szeretett volna a hungarist�k �l�re �llni, az FKGP eln�ke, Torgy�n J�zsef olyan felt�telekhez k�t�tte a hivatalos elismer�st, melyek teljes m�rt�kben kiszolg�ltatott� tett�k volna a Mozgalmat. L�nyi Zsolt aleln�k megfogalmaz�sa szerint: „A Hungarista Mozgalom t�megeinek(!) egys�gesen az FKGP-ra kell szavazni, Torgy�n J�zsef p�rteln�k�t sz�ks�ges a hatalomba emelni, majd ezt k�vet�en lehet t�rgyalni az elismer�sr�l, a hivatalos egy�ttm�k�d�s m�dozatair�l.” – A hungarista prominensek k�z�l ezt az aj�nlatot csak Bosny�k Imre (Torgy�n tan�csad�ja, az FKGP Budapest VII. ker�leti eln�khelyettese) fogadta el, valamint a d�sgazdag amerikai �zletemberek csoportja, a P�kh csal�d, illetve a B�nkuty E. G�za k�r�l t�m�r�lt emigr�ci�s �s MVSZ k�r�k. – A Magyar K�zt�rsas�g Nemzetbiztons�gi Hivatala feltehet�en mindv�gig rendelkezett inform�ci�kkal ezekr�l az egyezked�sekr�l, de a sz�ks�ges nemzetbiztons�gi int�zked�sek elmaradtak.

Orb�n Viktor tanult �s nem felejtett?

 Az 1998-as orsz�ggy�l�si v�laszt�sok el�tt k�zvetlen�l az addigi klasszikusnak mondhat� Hungarista Mozgalom, ha nem is sz�nt meg teljesen, de igen komoly v�ltoz�sokon ment kereszt�l. – Dr. Torgy�n J�zsef nagy �lma ugyan nem teljes�lt, de annyi ereje m�g maradt a kisgazd�knak, hogy a m�sodik hely�rt cser�be hatalomba emelj�k az Orb�n Viktor vezette Fidesz Magyar Polg�ri P�rtot. K�v�r L�szl� titkosszolg�lati miniszter ideje alatt a Hungarista Mozgalom r�gi vezet�se m�g rendezett egy-k�t demonstr�ci�t, de az NBH-t fel�gyel� �j miniszter, Demeter Ervin m�r b�szk�n jelenthette be: „A Nemzetbiztons�gi Hivatal be�p�lt a sz�ls�jobboldali mozgalmakba…” (NBH �vk�nyv, 2001) Gyakorlatilag arr�l volt sz�, hogy az �j titkosszolg�lati vezet�k – „be�p�l�s�k” k�vetkez� �llom�sak�nt – az egy�ttm�k�d�s felt�teleit elfogad� nemzetiszocialist�kkal teljesen �tszerveztett�k a kor�bbi Hungarista Mozgalmat. A megsz�nt Magyar N�pj�l�ti Sz�vets�g (MNSZ), a Magyar Nemzeti Arcvonal(MNA), a Keleti Arcvonal Bajt�rsi Sz�vets�g (KABSZ) �s a Kommunizmus �ld�z�tteinek Sz�vets�ge hely�re �j nemzetiszocialista szervezetek, �j elnevez�sek ker�ltek – melyek m�r szak�tva a hagyom�nyos hungarista vonallal, a legkem�nyebb n�ci ideol�gi�t h�rdetve, a modern technika minden eszk�z�t haszn�lva, polg�ri k�r�kbe szervez�dve �s sz�ks�g eset�n vall�sos jelmezbe �lt�zve l�nyegesen magasabb szinten folytatt�k tev�kenys�g�ket, mint kor�bban. - Az �j „f�n�k” Orb�n Viktor? - akit a sz�ls�jobboldaliak Sz�lasi Ferenc ut�n az els� legitim minisztereln�knek tekintettek – a „nem nyilas, hanem hungarista” organiz�ci�k hazai megnyugtat�s�t k�vet�en (eml�kezz�nk az 1999. okt�ber 21-i parlamenti hungarista k�ld�tts�g fogad�s�ra!) nem feledkezett el az �szak-amerikai kontinensen illetve az Erd�lyben �l� potenci�lis sz�vets�gesekr�l sem. Ahogy l�p�sr�l-l�p�sre szervezte a Magyar Polg�ri P�rtb�l Magyar Polg�ri Sz�vets�gg� �tl�nyeg�l�st – el�deit�l elt�r�en komoly beruh�z�sokat eszk�z�lt a jobboldali sajt� meger�s�t�s�re. Az �j sz�vets�gi ideol�gia megfelel� t�lal�s�hoz pedig minden fontosabb nemzetinek nevezett org�num ny�tott ajt�kkal fogadta a kor�bban kompromitt�l�dott sz�ls�baloldali �s a „modern nemzetiszocialista” �js�g�r�kat. Bencsik Andr�s? „Hajd�” Demeter D�nes? Bogn�r J�zsef? Ugr� Mikl�s? Ker�nyi Gy�rgy? Csintalan S�ndor? Bayer Zsolt? Hering J�zsef? Mur�nyi L�szl�? Franka Tibor?… - minden olvas�nk d�ntse el, hogy honnan ismeri ezeket a neveket. A kor�bbi liber�lis Demokrat�b�l Magyar Demokrata lett, a nemzetiszocialista elm�leti foly�iratb�l, a Pannon Frontb�l Magyar Sors. A 2001-2002. �vek – b�r Orb�n Viktor mindent megtett hogy elhat�rol�djon az FKGP teljesen egy�rtelm�v� v�lt politik�j�t�l, a Torgy�n-Szab� J�nos-Homoki-L�nyi okozta botr�nyokt�l, a Demeter csal�d leleplez�d�s�t�l – m�r jelezt�k a soronk�vetkez� orsz�ggy�l�si v�laszt�sok elveszt�s�t a Fidesz sz�m�ra, de ezzel a lehet�s�ggel a jobboldali p�rtok eg�szen az utols� �r�kig nem sz�moltak komolyan. A Fidesz MPP ugyan maga m�g�tt �rezhette a jobboldali szavaz�k jelent�s t�bbs�g�t �s a radik�lis sz�ls�jobboldali er�k t�mogat�s�t – a demokratikus Magyarorsz�g h�veit teljesen kihagyta a sz�m�t�sb�l. Ez az egyetlen hiba viszont v�gzetesnek bizonyult 2002. m�jus�ban.

Sz�vets�gben a demokr�cia ellens�geivel

2002 ut�n egy ideig a magyarorsz�gi lakoss�g egy jelent�s r�sz�vel m�g el lehetett hitetni, hogy „a szocialist�k csaltak a v�laszt�sokon” – de Orb�n Viktor �s az �t k�r�lvev� politikusok m�r tiszt�ban voltak a kialakult helyzettel: a P�rt sz�m�ra egyed�l a nemzetiszocialista szervezetek �s az utc�k lumpenr�tege maradt sz�mottev� sz�vets�gesnek.

Orb�n Viktornak �s a nemzetiszocialista akci�csoportoknak egyetlen egy k�z�s c�ljuk volt: a Magyar Szocialista P�rt �s a Szabad Demokrat�k Sz�vets�ge �ltal alkotott koalici� sz�tver�se, a politikai �s gazdas�gi �let destabiliz�l�sa, figyelmen k�v�l hagyva az orsz�g, a nemzet �rdekeit �s adott esetben szembefordulni m�g azokkal a nemzetk�zi meg�llapod�sokkal is, melyeket �k k�t�ttek meg 1998 �s 2002 k�z�tt. ("Az Eur�pai �ni�n k�v�l is van �let…” – �zente Orb�n Viktor az �j sz�vets�geseknek.)

Amint azt eml�tettem, m�r az �j �vsz�zad els� esztendej�ben egym�st k�vet�en szervezt�k meg a nemzetiszocialista csoportoknak azokat a lehet�s�geket, melyeket az Internet, mint ideol�giai fegyver jelentett az �j sz�vets�gesek sz�m�ra. Az NSDAP/AO �s a nyilas emigr�ci� New York-ban, Toront�ban, Montrealban, Dortmundban, M�nchenben �s Sv�dorsz�g k�l�nb�z� v�rosaiban hozott l�tre „polg�ri k�r�ket” – ezeknek a szervezeteknek, csoportoknak �s az „internetes bar�ti k�r�knek” k�r�lbel�l olyan feladatokat sz�ntak, melyek m�r a Magyar Nemzetnek �s a H�r TV-nek, a meglehet�sen g�tl�s n�lk�li k�t org�numnak, is kivitelezhetetlen lett volna.

Jelenleg a sz�ls�jobboldallal akci�egys�gben tev�kenyked� magyarorsz�gi szervezetek �s azok sajt�ja (Magyar Nemzet, Magyar H�rlap, H�rTV, L�nch�d R�di�, Echo TV, Magyar F�rum, Kapu, Magyar G�rda, Gondola, stb.) mellett egy eg�sz sor kifejezetten nemzetiszocialista �js�g �s internetes port�l �ll rendelkez�s�re az imm�r egyenruh�ban, nyilaskeresztes �s st�liz�lt horogkeresztes z�szl�k alatt menetel� n�ci osztag nekik megfelel� kiszolg�l�s�ra. A Pajzs Mozgalom, a New York-i Polg�ri K�r, a montreali Haz�nk�rt, a Los Angelesben m�k�d� Magyarok Vas�rnapja, a Hunhir, Barikad.hu, a Magyarok Vil�gsz�vets�ge sz�kh�z�ban tev�kenyked� Magyar Nemzeti Front, a M�ria orsz�ga �s a budapesti Szent Korona R�di� is el�g okot szolg�ltatn�nak a bet�lt�sra – de mert err�l sz� sincs, a Magyar Sors, Lelkiismeret’88, a Pax Hungarica Mozgalom is szabadon, korl�toz�s n�lk�l fejtheti ki tev�kenys�g�t.

 A virtu�lis harct�ren ott tal�lhatjuk a Suttog�, a Kitart�s, a Front 14, az �j Rend, a Nemzeti Akarat Platform, a Blood & Honour Hungaria, stb. internetes port�lokat szint�gy, melyek MSZP- �s SZDSZ-ellenes jelszavakat skand�lva ny�ltan h�rdetik Adolf Hitler �s Sz�lasi Ferenc ideol�gi�j�t – t�mogat�sukr�l biztos�tva a demokratikus Magyarorsz�g �sszes ellenfel�t, e k�rbe bele�rtve a Fidesz Magyar Polg�ri Sz�vets�g teljes vez�rkar�t �s az „antikommunista harc” egyre fogyatkoz�, f�radt �s ki�br�ndult csapat�t. A „weimari” Magyar K�zt�rsas�g lak�inak id�zek az egyik Fidesz-sz�vets�ges, az NSDAP/AO- �s a Hungarians’ Sunday-munkat�rs cikk�b�l (olvashat� az �j Rend 32. Sz�m�ban): „Nem felejt�nk, soha meg nem bocs�jtunk! A multb�li pufajk�sok, ver�leg�nyek, sz�jbavizel�k, k�r�m-let�pdes�k, kommunista p�rtfunkcion�riusok, Moszkva-b�renc k�l�gyesek, p�nz�gyi sz�lh�mosok, bankosok izraeli �tlevelekkel, szigor�an titkos mult� cionbolsevik �gyn�k�k… - ezek tartj�k ma is ugyanolyan rabs�gban a n�pet, mint tett�k az 1945-�s szovjet inv�zi� ut�n. A zsid� csak �lni, puszt�tani rombolni tud – erre k�pes csak, mint az �rd�g lesz�rmazottja. Mi n�cik vagyunk az egyetlen ellensz�rumai a zsid� despotizmusnak…” Id�zhetn�k a k�z�s idol, az 1998-ban elh�nyt gr�f czegei Wass Albert hasonl� mondanival�j�b�l is – de e helyett a Fidesz p�rtorg�numa, a Magyar Nemzet 2008. augusztus 8-�n megjelent tiltakoz�s�t cit�lom: „�rinthetetlen uszit� balliber�lis n�civad�szok – Draskovics v�delm�be vette a N�civad�sz (internetes) oldalt…, azt k�rdezt�k volna: mit k�v�nnak tenni a N�civad�sz port�l elt�vol�t�sa �rdek�ben?” A demokratikusnak mondott p�rt �s a napilapja nem az NSDAP/AO �j Rend elnevez�s� org�numa eml�tett �r�sa miatt protest�lt…

  Szemenyei-Kiss Tam�s

 D�tum: 2008. augusztus 09.