Lustiger elmondta, a forradalmat (az 1917-es orosz forradalomr�l van sz�) professzion�lisok csin�lt�k, ezeket az embereket nem �rdekelte a zsid�k�rd�s, t�bbs�g�k elszakadt a hagyom�nyos zsid� k�z�ss�gt�l, nem is besz�ltek jiddis�l. T�bbs�g�ben j�lszitu�lt csal�dokb�l sz�lettek, �m sz�rmaz�suk miatt nem futhattak be nagy karriert, ez�rt a legut�pisztikusabbnak t�n� bolsevizmust t�mogatt�k. Nem szabad megfeledkezni arr�l sem, m�s p�rtokban m�g t�bb zsid� volt, mint a bolsevikok k�z�tt. A „zsid� bolsevizmus” fogalm�t az antiszemit�k tal�lt�k ki. A zsid� t�megek csak a polg�rh�bor� idej�n kezdt�k el t�mogatni a v�r�s�ket, tekintettel a feh�rek �ltal elk�vetett zsid�pogromokra.

Lustiger elmondta, hogy a bolsevikok k�z�tt val�ban nagy volt a zsid�k ar�nya, �m tekintetbe kell venni azt is, hogy a c�ri Oroszorsz�gban a lakoss�g t�bb mint 80 %-a falusi volt, m�g a zsid�k k�z�tt j�val t�bb v�rosi volt, r�ad�sul k�pzettebbek voltak az �tlagn�l. A Petrogr�di Forradalmi V�delmi Tan�cs �t tagj�b�l h�rman (Urickij, Goldstein, Drabkin) zsid�k voltak. Igaz, Urickijt, aki „Caligula cinizmus�t egyes�tette Marat fanatizmus�val” egy szint�n zsid� eszer, Kannegisser �lte meg.

A Rzeczpospolita �js�g�r�ja, Krzysztof Maslon egy k�rd�sben megjegyezte, „m�lt b�nei miatt nagy felel�ss�g nyugszik a szolg�latokban szolg�lt zsid�k lelk�n.” Lustiger ennek kapcs�n eml�keztette, hogy a szovjet titkosszolg�lati rendszer megalap�t�ja �s els� m�k�dtet�je, Feliksz Dzerdzsinszkij, ez a „nagy gyilkos” lengyel volt.

Lustiger nevezett k�nyve az 1942-ben Szovjetuni�ban alap�tott Zsid� Antifasiszta Bizotts�gr�l (ZSAB) sz�l, amelynek 15 vezet�j�b�l 13-at hal�lra �t�lt a szt�lini hatalom 1945 ut�n. A ZSAB ellen felhozott v�dak egyt�l egyig koholtak voltak, m�g a legfontosabb v�d is, miszerint a zsid�k a Kr�mben akarnak l�trehozni egy zsid� k�zt�rsas�got, holott a ’20-as �vekben Szt�lin is t�mogatta, hogy a Kr�mben hozzanak l�tre egy zsid� k�zigazgat�si egys�get. Ehelyett a t�volkeleti Birobidzs�nban hozt�k l�tre, ahol a zsid�k ar�nya soha nem haladta meg a 15 %-ot. K�zben a szovjet sajt� arr�l zengett, hogy a zsid�k Birobidzs�nban diszn�teny�szt�ssel foglalkoznak...1937-ben, a Nagy Terror idej�n szinte a teljes birobidzs�ni vezet�st likvid�lt�k. Ugyanakkor nem igazak azok az �rtes�l�sek, miszerint Szt�lin az 1952-es antiszemita kamp�ny sor�n Keletre akarta volna deport�lni a zsid�kat.

V�g�l, ami a kommunizmus �s a n�cizmus zsid�politik�ja k�z�tti „egyenl�s�get” illeti, ezt elutas�totta Lustiger. Mert lehet, hogy a szovjethatalom zsid�kat (is) �lt, de l�nyegesen t�bbet mentett meg a pusztul�st�l. A V�r�s Hadsereg soraiban mintegy f�lmilli� zsid� harcolt, mondja b�szkes�ggel Lustiger.