mmp2006szm
Tartalom
 
Men
 
Kapcsolatok
 
Nemzetkzi
 
Hrek6
 
hrek6

Teszt hr

 
Marxista oktats
Marxista oktats : A pnz tvltozsa tkv, a tke ltalnos formja.

A pnz tvltozsa tkv, a tke ltalnos formja.

Az ruforgalom a tke kiindulpontja. rutermels s fejlett ruforgalom, kereskedelem azok a trtnelmi elfelttelek,amelyek mellett a tke ltrejn. A vilgkereskedelem s a vilgpiac nyitjk meg a XVI. szzadban a tke modern lettrtnett. Ha az ruforgalom anyagi tartalmt, a klnbz hasznlati rtkek cserjt figyelmen kvl hagyjuk, s csak azokat a gazdasgi formkat vesszk szemgyre, amelyeket a folyamat ltrehoz, azt ltjuk, hogy utols termke a pnz.

Az ruforgalomnak ez az utols termke a tke els megjelensi formja.

Trtnetileg a tke mindentt elszr pnz formjban lp szembe a fldtulajdonnal, mint pnzvagyon, kereskedtke s uzsoratke.

A fldtulajdonnak a szemlyes szolgasgi s uralmi viszonyokon nyugv hatalma s a pnz szemlytelen hatalma kzti ellenttet vilgosan kifejezi ez a kt francia kzmonds: ”Nulle terre sans seigneur”- nincs fld hbrr nlkl s a „L’argent n’ a pas de maitre” -a pnznek nincs ura.

Nem kell azonban visszatekintennk a tke keletkezsnek trtnetre ahhoz, hogy felismerjk, hogy a pnz az els megjelensi formja. Naponta ugyanaz a trtnet jtszdik le a szemnk eltt.

Minden j tke – mg ma is – mint pnz lp elszr a sznre, azaz a piacra, az rupiacra, a munkapiacra vagy a pnzpiacra, mint olyan pnz, amelynek meghatrozott folyamatok tjn tkv kell tvltoznia.

A pnz mint pnz s a pnz mint tke elszr csak abban klnbznek egymstl, hogy krforgsuk formja klnbz.

 

Az ruforgalom kzvetlen formja:          P         

ru tvltoztatsa pnzz s pnz visszavltoztatsa ruv, elads vtel cljbl.

E formn kvl azonban van egy msodik, tle sajtosan klnbz forma is:

P                             P

 Pnz tvltoztatsa ruv s ru visszavltoztatsa pnzz: vtel  elads  cljbl.

 

Az a pnz, amely mozgsban ez utbbi krforgst rja le, tkv vltozik t, tkv lesz, s rendeltetse szerint mris tke.

Vegyk kzelebbrl szemgyre a  P P  krforgst.

Az egyszer ruforgalomhoz hasonlan ez is kt ellenkez szakaszt fut be.

Az els szakaszban: P­- – ban, a vtelben, a pnzt tvltoztatjk ruv.

A msodik szakaszban: -P-ben, az eladsban, az rut visszavltoztatjk pnzz.

A kt szakasz egysge pedig az sszmozgs, amely pnzt cserl ki rura s ugyanazt az rut ismt pnzre, rut vesz, hogy eladja, vagy, ha nem trdnk a vtel s elads formai klnbsgeivel, a pnzzel rut s az ruval pnzt vsrol. Az eredmny, amelyre az egsz folyamat kihuny: pnz kicserlse pnzre. P – P

Ha 100 £-rt 2000 font gyapotot vsrolok s a 2000 font gyapotot jra eladom 110 £-rt, vglis, 100 £-ot cserltem 110 £-ra, pnzt pnzre cserltem ki.

Mrmost nyilvnval ugyan, hogy a P – -  P krforgs zetlen s tartalmatlan volna,ha ezen a kerl ton ugyanazt a pnzrtket ugyanarra a pnzrtkre,teht pld.:100 £-ot  100 £-ra akarnnk kicserlni. Akkor mr hasonlthatatlanul egyszerbb s biztosabb volna a kincsgyjt mdszere, aki megtartja a maga 100 £-jt, ahelyett, hogy kitenn a forgalom veszlyeinek. Msrszt akr sikerl a kereskednek a 100  £-rt vsrolt gyapotot 110 £-rt jra eladnia, akr knytelen 100  £-rt, st esetleg 50 £-rt tladnia rajta, pnze mindenkppen sajtsgos  s eredeti mozgst vgzett, egszen msfajtt, mint az egyszer ruforgalomban, pldul a paraszt kezben, aki gabont ad el, s az gy szerzett pnzen ruht vesz.

Elszr teht jellemeznnk kell a P – – P  s az    -  P –  krforgs formai klnbzsgeit. Ezzel egyszersmind megmutatkozik majd az a tartalmi klnbsg is, amely e formai klnbsgek mgtt leselkedik.

Nzzk meg elszr, mi a kzs a kt formban.

 

-Mindkt krforgs  ugyanarra a kt ellenkez szakaszra hasad: – P –re, eladsra s P – –ra , vtelre.

-Mindkt szakaszban ugyanaz a kt dologi elem, az  ru s a  pnz,

-s ugyanazt a gazdasgi jellemlarcot visel kt szemly, a vev s az elad ll szemben egymssal.

-Mindkt krforgs ugyanazoknak az ellenkez szakaszoknak az egysge, s ezt az egysget mindkt esetben hrom szerzd fl fellpse kzvetti, akik kzl az egyik csak elad, a msik csak vesz, de a harmadik felvltva vesz s elad.

 

Az ami az – P – s a P – – P krforgst mgis mr eleve klnvlasztja:

Ugyanazoknak  az ellenkez forgalmi szakaszoknak fordtott sorrendje.

 Az egyszer ruforgalom az eladssal kezddik, s a vtellel vgzdik, a tkeknt mkd pnz krforgsa a vtellel kezddik, s az eladssal vgzdik.

Amott az ru, emitt a pnz a mozgs kiindul- s vgpontja.

Az els formban a pnz, a msodikban fordtva, az ru kzvetti az sszfolyamatot.

Az  – P – krforgsban a pnz vglis olyan ruv vltozik t, amely hasznlati rtkl szolgl. A pnzt teht vglegesen elkltttk.

A fordtott formban; P – – P –ben viszont a vev azrt ad ki pnzt, hogy mint elad pnzt vegyen be. Az ru megvsrlsakor pnzt dob forgalomba, hogy azt ugyanannak az runak az eladsval jra kivonja. A pnzt csak azzal a sanda szndkkal ereszti ki a markbl, hogy jra megkaparintsa. Ezrt a pnzt csak ellegezi.

(Ha valamely dolgot azrt vesznek meg, hogy jra eladjk, akkor a felhasznlt sszeget ellegezett pnznek nevezzk; ha nem azrt veszik, hogy eladjk, akkor a pnzt elkltttnek mondhatjuk. –James Steuart: ”Works etc.” 1805.)

 

Az – P –   formban ugyanaz a pnzdarab ktszer vltoztat helyet. Az elad kapja a vevtl s tovbbfizeti egy msik eladnak. Az sszfolyamat, mely azzal kezddik, hogy az ru fejben pnzt vesznek be, azzal vgzdik, hogy pnzt adnak ru fejben.

Fordtott a helyzet a P – – P  formban.

Nem ugyanaz a pnzdarab, hanem ugyanaz az ru vltoztat itt ktszer helyet.

A vev kapja az eladtl s tovbbadja egy msik vevnek. Ahogyan az egyszer ruforgalomban ugyanannak a pnzdarabnak a ktszeri helyvltoztatsa azt eredmnyezi, hogy ez a pnzdarab vgrvnyesen tmegy egyik kzbl a msikba, itt ugyanannak az runak a ktszeri helyvltoztatsa azt eredmnyezi, hogy a pnz visszaramlik kiindulpontjra.

A pnz visszaramlsa kiindulpontjra nem fgg attl, hogy az rut drgbban adjk-e el, mint ahogy vettk. Ez a krlmny csak a pnzsszeg nagysgt befolysolja. Maga a vissza-ramls jelensge bekvetkezik, mihelyt a megvett rut ismt eladtk, teht a P – – P krforgst  teljesen megtettk. Ez teht egy rzkileg szlelhet klnbsg a pnznek tkeknt megtett krforgsa s puszta pnzknt megtett krforgsa kztt.

 

Az – P –  krforgs teljesen befejezdtt, mihelyt valamely ru eladsa pnzt hoz,amelyet ms ru vtele ismt elvon. Ha a pnz mgis visszaramlik kiindulpontjra,ez csak azrt kvetkezik be,mert az egsz forgst megjtjk, vagyis megismtlik.

Ha 1 quarter gabont eladok 3£-rt s ezen a 3£-on ruht veszek,akkor a 3£-ot a magam rszrl vgrvnyesen elkltttem. Semmi kzm tbb hozz. A pnz a ruhakeresked.

Ha mrmost eladok egy msodik quarter gabont, a pnz visszaramlik hozzm, de nem az els gylet, hanem csupn annak megismtlse kvetkeztben. S ez a pnz jra eltvozik tlem, mihelyt a msodik gyletet befejezem s jra veszek. Az – P –  krforgsban teht a pnz elkltsnek semmi kze sincs a pnz visszaramlshoz.

 

A  P – – P  krforgsban viszont a pnz visszaramlst maga az elklts mdja szabja meg. Ha nincs meg ez a visszaramls, a mvelet nem sikerlt, vagy a folyamat flbeszakadt s mg nem ksz, mert nincs meg a msodik szakasza, a vtelt kiegszt s lezr elads.

 Az  – P – krforgs az egyik rubl mint kezdpontbl indul ki s egy msik ruval mint vgponttal zrul, gy, hogy ez utbbi ru kiesik a forgalombl s a fogyasztsba kerl. Vgclja, ennlfogva: fogyaszts, szksgletek kielgtse, egyszval hasznlati rtk.

 A  P – – P  krforgs ezzel szemben a pnzbl indul ki mint kezdpontbl s vgl ugyan-ehhez tr vissza mint vgponthoz.

Indtka s meghatroz clja ezrt maga a  cserertk.

 Az egyszer ruforgalomban a kezd s a vgpontnak ugyanaz a gazdasgi formja. Mindkett ru. De minsgileg klnbz hasznlati rtkek, pldul a gabona s ruha. A mozgs tartalma ebben az esetben a termkek cserje, a trsadalmi munkt megtestest klnbz anyagoknak a kicserlse. Ms a helyzet a  P – – P  krforgsban. Ez els pillantsra tartalmatlannak tnik fel, mert ltszlag tautologikus {logiktlan}. Mindkt vgpontnak ugyanaz a gazdasgi formja. Mindkett pnz, teht nem minsgileg klnbz hasznlati rtkek, hiszen a pnz ppen az ruknak olyan tvltozott alakja, amelyben azok klns hasznlati rtke kihunyt. Elbb 100£-ot gyapotra, azutn ugyanazt a gyapotot  megint 100£-ra, teht kerl ton pnzt pnzre, ugyanazt ugyanarra cserlni – ez ppoly cltalan, mint zetlen mveletnek ltszik. Az egyik pnzsszeg a msik pnzsszegtl egyltalban csakis nagysgban klnbzhet.

P – – P  folyamat tartalmt ezrt nem vgpontjainak minsgi klnbsge adja meg, hiszen mindkett pnz, hanem csak a vgpontok mennyisgi klnbzsge.

Vgl:tbb pnzt vonnak ki a forgalombl,mint amennyit az elejn bedobtak. A 100£-rt vsrolt gyapotot pldul 100+10, vagyis 110£-rt adjk el jra. E folyamat teljes formja ennlfogva: P – – P ,ahol P’=P+ΔP, azaz  egyenl az eredetileg ellegezett pnzsszeggel

Plusz egy nvekmnnyel.

Ezt a nvekmnyt, vagyis az eredeti rtken felli tbbletet rtktbbletnek nevezem.

{Mehrwert, surplus value}

Az ellegezett rtk teht a krforgsban nemcsak fennmarad, hanem megvltoztatja benne rtknagysgt, rtktbbletet tesz hozz,vagyis rtkesti magt. s ez a mozgs vltoztatja tkv.

 Lehetsges ugyan az is, hogy  – P –  kt vgpontja,    s   , pldul gabona s ruha, mennyisgileg klnbz rtknagysgok. Elfordulhat, hogy a paraszt a gabonjt rtke felett adja el, vagy a ruht rtke alatt veszi meg. Elfordulhat, hogy a ruhakeresked becsapja a parasztot. Az ilyen rtkklnbzsg azonban magnak e krforgsi formnak szmra puszta vletlen marad. Az  – P –  forma nem veszti el egszen rtelmt s eszt.{Goethe: Faust I. rsz.}mint a  P – – P  folyamat, ha kt vgpontja, pldul gabona s ruha, egyenrtkek. Ellenkezleg, itt a normlis lefolysnak felttele, hogy ezek egyenrtkek legyenek.

A vtel cljbl val elads megismtlsnek vagy megjtsnak – ppgy mint magnak e folyamatnak- mrtke s rtelme egy rajta kvlll vgcl, a fogyaszts, meghatrozott szksgletek kielgtse.

Az elads cljbl val vtelnek ellenben kezdete s vge ugyanaz, pnz, cserertk s a mozgs mr ezltal is vg nlkli.

P -bl  ugyan P+ ΔP, a 100£-bl 100+10 lett, de pusztn minsgt tekintve 100£ ugyanaz, mint 100£, tudniillik pnz. Mennyisgt tekintve  pedig 100£ korltozott rtksszeg, mint 100£.

Ha a 110£-ot pnzknt elkltenk, akkor kiesne szerepbl. Nem lenne tbb tke. A forgalombl kivonva kinccs kvl, s egyetlen garas sem n hozz, ha tletnapig hever is.

Ha teht egyszer mr az rtk rtkestsrl van sz, akkor ugyanolyan szksglet ll fenn a 110£ rtkestsre, mint a 100£-ra, mert mindkett korltozott kifejezse a cserertknek, teht mindkettjknek egyarnt az a hivatsa, hogy nagysguk nvelsvel megkzeltsk a gazdagsgot, mint olyat.

Az eredetileg ellegezett 100 £ rtk egy pillanatra klnbzik ugyan attl a 10 £ rtktbblettl, amellyel a forgalomban megn, de ez a klnbsg rgtn jra sztfoszlik. A folyamat vgn nem az egyik oldalon  a 100£ eredeti rtk s a msikon a 10£ rtktbblet kerl ki. Ami kikerl,az egy 110£-os rtk,amely ugyangy a megfelel formban van ahhoz, hogy megkezdje rtkestsi folyamatt,mint az eredeti 100£. A pnz a mozgs vgn megint mint a mozgs kezdete kerl ki.{F. Engels}

Ezrt a vge minden egyes krforgsnak, amelyben az elads cljbl val vtel vgbemegy, nmagtl egy j krforgs kezdete. Az egyszer ruforgalom – vtel cljbl val elads – eszkz a forgalmon kvl ll vgcl elrsre, hasznlati rtkek elsajttsra, szksgletek kielgtsre. A pnznek mint tknek a krforgsa ezzel szemben ncl,mert az rtk rtkestse csakis ezen a folytonosan megjtott mozgson bell ltezik. A tke mozgsnak ezrt nincs mrtke.

{Arisztotelsz szembelltja a khrmatisztikvel (pnzszerzssel) az  oikonomikt (gazdlkodst). Az oikonomikbl indul ki. Amennyiben ez a szerzs mvszete, annyiban az lethez szksges s a hztarts vagy az llam szmra hasznos javak megszerzsre szortkozik.” Az igazi gazdagsg (δ άληθωός πλοντος) ilyen hasznlati rtkekbl ll; mert az effajta birtoklsnak a j lethez elegend mrtke nem hatrtalan. De van a szerzs mvszetnek egy msik fajtja,amelyet kivltkppen,s joggal, khrmatisztiknek neveznek s melynek rvn gy ltszik, hogy a gazdagsgnak s a birtoklsnak nincs hatra. Az rukereskedelem ( ήχαπηλχή

sz szerint szatcskereskedelem s Arisztotelsz azrt vlasztja ezt a formt,mert ebben a hasznlati rtk dominl) termszetnl fogva nem tartozik a khrmatisztikhez, mert itt a csere csak a nekik (vevknek s eladknak) szksgesre szortkozik.” Ezrt –fejti ki tovbb Arisztotelsz – az rukereskedelem eredeti formja a cserekereskedelem volt, de ennek ki-bvlsvel szksgszeren ltrejtt a pnz. A pnz feltallsval a cserekereskedelemnek szksgszeren (χαπηλιχή v),rukereskedelemm kellett fejldnie s ez –eredeti tendencijval ellentmondsban – khrmatisztikv, a pnzcsinls mvszetv alakult.

A khrmatisztik mrmost abban klnbzik az oikonomiktl, hogy „szmra a forgalom a gazdagsg forrsa (ποιητιχή χοηάτων …. Διά χμάτων μεταβολής ).gy ltszik, hogy a pnz krl forog, mert a csere e fajtjnak a kezdete s a vge a pnz.( τό γάο υόμισμα στοιχειου χαί πέοας τής άλλαγής έοτιυ )Ezrt az a gazdagsg is, amelyre a khrmatisztik trekszik, ha-trtalan. Miknt minden mvszet, amelynek clkitzse nem eszkznek, hanem vgsclnak szmt, a trekvseiben nem ismer hatrt, mert igyekszik mindjobban megkzelteni ezt a vgs clt, mg azok a mvszetek, amelyek csak clravezet eszkzket  keresnek, nem hatrtalanok, mert maga a cl hatrt szab nekik, akkppen a khrmatisztik clkitzsnek nincs hatra, hanem a clkitzse az abszolt meggazdagods. Az oikonomiknek, szemben a khrmatisztikvel, van hatra…. az elbbi magtl a pnztl eltr valamire, az utbbi a pnz gyaraptsra trekszik….E kt egymsbafond forma felcserlse egyeseket arra ksztet, hogy pnz megtartst s hatrtalan gyaraptst tekintsk az oikonomik vgcljnak.”-Arisztotelsz: De Republika.)}

E mozgs tudatos hordozjaknt a pnzbirtokos tkss vlik. Szemlye, vagy inkbb zsebe, a pnz kiindulpontja s visszatrsi pontja. Ennek a krforgsnak objektv tartalma: - az rtk rtkestse – az szubjektv clja s csak annyiban funkcionl tksknt, vagyis megszemlyestett, akarattal s tudattal felruhzott tkeknt, amennyiben mveleteinek egyetlen indtka az elvont gazdagsg egyre fokozd elsajttsa.

A hasznlati rtket teht sohasem szabad a tks kzvetlen cljnak tekinteni.{„nem az ru a meghatroz clja az zleteket kt tksnek… az meghatroz clja a pnz.”- Th. Chalmers: A politikai gazdasgtanrl.1832.}De az egyes nyeresget sem, hanem csak a nyerszkeds szntelen mozgst.{„A keresked gyszlvn semmibe sem veszi a mr elrt nyeresget, ha nem tekintete mindig az eljvendre irnyul.” –  A. Genovesi: Elads a polgri gazdasgtan-rl.1765.}Ez az abszolt meggazdagodsi trekvs, az rtk e szenvedlyes hajszolsa {„A nyerszkeds olthatatlan szenvedlye, az auri sacra fames (tkozott aranyhsg) vezrli mindig a tkseket.”- MacCulloch: A polgri gazdasgtan alapelvei.1830.}kzs vonsa a tksnek s a kincskpznek, de mg a kincskpz csak megkerglt tks, a tks sszer kincskpz. Az rtk szntelen gyarapodst, amelyre a kincskpz gy trekszik, hogy a pnzt a forgalom ell megmenteni igyekszik {„Σφζειυ”(megmenteni) a grgk egyik jellegzetes kifejezse a kincskpzsre, mint az angol ”to save”, mely azt is jelenti: megmenteni s azt is: megtakartani.} az okosabb tks gy ri el, hogy pnzt jra s jra forgalomba dobja.{„Az a vgtelen, amely nincs meg a dolgok elrehaladsban, megvan krforgsukban.” – Galiani: Della moneta.}

Azok az nll formk, a pnzformk, amelyeket az ruk rtke az egyszer forgalomban lt, csak kzvettik az ruk cserjt, s a mozgs vgs eredmnyben eltnnek. Az P – – P  krforgsban viszont mindkett, az ru s a pnz, csupn magnak az rtknek klnbz ltezsi mdjaknt funkcionl, a pnz mint rtk ltalnos, az ru mint klns, mondhatni csak lruhs ltezsi mdja.

{„A tkt nem anyaga,hanem ezeknek az anyagoknak az rtke alkotja.” -J.B.Say: rtekezs a politikai gazdasgtanrl.1817.}

Az rtk folytonosan tmegy egyik formbl a msikba, anlkl, hogy e mozgs kzben veszendbe menne, s ily mdon nmozg alanny vlik.

Ha rgztjk azokat a klns megjelensi formkat, amelyeket a magt rtkest rtk lete krforgsban vltakozva magra lt, ily felvilgostsokat kapunk: a tke pnz, a tke ru.

{„A termel clokra felhasznlt forgalmi eszkz.” –Macleod: A bankgy elmlete s gyakorlata.1855.”A tke=ruk” – James Mill:A politikai gazdasgtan elemei.1821.}

Valjban azonban az rtk itt egy olyan folyamat alanya lesz,amelyben a pnzforma s ru-forma lland vltogatsa kzben magt a nagysgt vltoztatja meg, rtktbbletknt levlik nmagrl mint eredeti rtkrl nmagt rtkesti.

Az a mozgs ugyanis, amelynek folyamn rtktbbletet tesz hozz, sajt mozgsa, rtkestse teht nrtkests.

Arra az okkult kpessgre tett szert, hogy rtket fiadzik, mert rtk. Eleven klykket ellik, vagy legalbbis arany tojsokat tojik.

Mint tlnyl alanya egy ilyen folyamatnak,amelyben hol fellti,hol leveti a pnzformt s az ruformt, de ebben a vltakozsban magt fenntartja s megnyjtja, az rtknek mindenekeltt nll formra van szksge, hogy ezltal nmagval val azonossga megllapttassk. Ez a formja pedig csak a pnzben van meg. Ezrt minden rtkestsi folyamatnak ez a kiindul- s a vgpontja.

Az rtk 100£ volt, most 110 £, s gy tovbb. De maga a pnz itt az rtknek csak egyik formja, mert kt formja van. Ha nem lti magra az ruformt, a pnz nem lesz tkv.

A pnz teht itt nem lp fel ellensgesen az ruval szemben, mint a kincskpzs esetben. A tks tudja, hogy valamennyi ru, brmilyen toprongyos klsej vagy brmennyire rossz is a szaga, hitben s valjban pnz, belsleg krlmetlt zsid {utals a Biblira}s emellett csodaszer, amellyel pnzbl mg tbb pnzt lehet csinlni.

Az egyszer forgalomban az ruk rtke hasznlati rtkkkel szemben legfeljebb a pnz nll formjt lti,itt viszont hirtelen mint folyamatot vgz,nmagt mozgat szubsztancia jelenik meg,melynek ru s pnz egyarnt pusztn formi. St, mi tbb. Ahelyett, hogy ruviszonyokat jelentene meg, az rtk most gyszlvn magnviszonyba lp nmagval.

Mint eredeti rtk klnbzik nmagtl mint rtktbblettl  miknt az Atya klnbzik nmagtl mint Fitl,holott mindkett egykor s valjban csak egy szemly, mert az ellegezett 100 £  csak a 10 £-nyi rtktbblet rvn lesz tkv, s mihelyt azz lett, mihelyt a Fit, s a Fi rvn az Atyt nemzette, klnbsgk jra eltnik s a kett megint egy:110£.

 Az rtk teht folyamatot vgz rtkk, folyamatot vgz pnzz, s mint ilyen:tkv vlik.

A forgalombl jn, jra belp a forgalomba, fennmarad s megsokasodik benne, megnvekedve tr vissza belle, s mindig jra kezdi ugyanazt a krforgst.{„A tke… lland, sokasod rtk.” –  Sismondi: A politikai gazdasgtan j alapelvei.} P – P’ : pnzt fiadz pnz - money   which begets money (pnz, amely pnzt nemz) –gy hangzik a tke meghatrozsa els tolmcsoli, a merkantilistk szjbl.{(merkantilizmus: a polgri kzgazdasgtan egyik korai irnya, mely a gazdagsg forrst nem a termelsben, hanem a kereskedelemben ltta.)}

Venni, hogy eladjunk, azaz teljesebben: venni, hogy drgbban adjunk el  P – – P , ez ltszlag ugyan csak a tke egyik fajtjnak, a kereskedtknek sajtsgos formja.

De az ipari tke is pnz, amely ruv vltozik s az ru eladsa rvn tbb pnzz vltozik vissza. Azok az aktusok, amelyek a vtel s az elads kztt, a forgalom terletn kvl esetleg vgbemennek, mit sem vltoztatnak a mozgs formjn.

Vgl a kamatoz tkben  a P – – P’ krforgs lervidtve jelentkezik, kzvetts nlkli eredmnyben,gyszlvn lapidris {( tmr, kbe vsett)} stlusban, mint pldul a  P – P’ mint pnz, amely tbb pnzzel egyenl, mint rtk, amely nagyobb nmagnl.

Valjban teht : P – –  P’ a tke ltalnos formja,ahogyan az a forgalom terletn kzvetlenl megjelenik.

 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
statisztika
Induls: 2006-12-12
 
A pontos id

 
Naptr
2025. Mrcius
HKSCPSV
24
25
26
27
28
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
05
<<   >>
 
zene
 
Szervezetek
 
Klfldi kommunista prtok
 
Tartalom

Megjelent a Nintendo Switch 2 és a Mario Kart World! Ennek örömére megújítottam a Hungarian Super Mario Fan Club oldalt.    *****    Homlokzati hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    A PlayStation 3 átmeneti fiaskója után a PlayStation 4 ismét sikersztori volt. Ha kíváncsi vagy a történetére, katt ide!    *****    A Bakuten!! az egyik leginkább alulértékelt sportanime. Egyedi, mégis csodálatos alkotásról van szó. Itt olvashatsz róla    *****    A PlayStation 3-ra jelentõsen felborultak az erõviszonyok a konzolpiacon. Ha érdekel a PS3 története, akkor kattints ide    *****    Új mese a Mesetárban! Téged is vár, gyere bátran! Mese, mese, meskete - ha nem hiszed, nézz bele!    *****    Az Anya, ha mûvész - Beszélgetés Hernádi Judittal és lányával, Tarján Zsófival - 2025.05.08-án 18:00 -Corinthia Budapest    *****    &#10024; Egy receptes gyûjtemény, ahol a lélek is helyet kapott &#8211; ismerd meg a &#8222;Megóvlak&#8221; címû írást!    *****    Hímes tojás, nyuszipár, téged vár a Mesetár! Kukkants be hozzánk!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG