A zaj alattomos
Miért? Mert észre sem vesszük, hogy körülvesz minket, mégis hatással van ránk. Idegesek, feszültek leszünk tőle, hosszú idő után az emberben tartós stressz állapot alakulhat ki miatta. Felszökik tőle a vérnyomásunk, és hosszú távon a hallásunk is károsodhat. Éjjel nem hagy minket aludni, nappal pedig nem tudunk miatta gondolkozni.

Mik a zajszennyezés forrásai?
A fő forrás a közlekedés- a repülők, vonatok, autók számítanak a legfőbb zajforrásnak. Zavarják azokat, akik az autópálya, a vonatsínek vagy repülőterek környékén laknak, és azokat is, akik a városokban kénytelenek hallgatni az autóforgalom zaját. A források közé tartozik még a vinnyogó riasztók, szirénázó rendőr-és mentőautók, az építkezések, és az elektronikai eszközök zajai.

Zajszennyezés áldozata vagy, amikor belépsz egy üzletbe, ahol hangosan szól a zene, amikor a melletted lévő autóban maximum hangerőn döngetik a rádiót. A kutyaugatást és a hangoskodó embereket is ide lehet sorolni, a korrektség kedvéért ezt is megteszem. Ezen cikk írása közben például legalább három zavaró zajforrást meg tudnék nevezni a környezetemben: a számítógép zúgását, a szobámba beszűrődő TV hangját és a kinti forgalom zaját.

Mekkora a zaj, ami már károsít?
A hang intenzitását decibelben (dB) adják meg. Mind a nappali, mind az éjszakai határérték a főútvonalak mentén 65 dB alatt van, ennek ellenére a Budapesten végzett mérések eredményei elsöprő többségben túlhaladták ezeket az értékeket. A határérték alatt a zaj pszichés, felette pedig vegetatív problémákat okozhat.

Ha hosszabb ideig tartózkodunk 90 decibelnél nagyobb zajban- koncerten, moziban stb.-, maradandó halláskárosodással is számolhatunk. A zaj 120 dB felett pedig valóságos fájdalmat okoz (ilyen hatással lehet az emberre pl. egy nagy erejű robbanás).

A zaj hatása az élővilágra
Nem csak minket, hanem a többi élőlényt is zavarja a megnövekedett zajszint. Az állatok számára ugyanúgy stresszt okoz a zaj, ahogy az embernél is. Egyes madarak pedig nehezebben találnak párt maguknak, mivel a hímek hangját elnyeli a háttérzaj.

Ha kicsit messzebbre megyünk- egészen pontosan az óceánok mélyére-, láthatjuk, hogy a tengeri élőlények sem maradtak ki a jóból: nekik is kijut a tengeri közlekedés zajából, illetve a tengeralattjárókban használt radarok hullámaiból. Ma már köztudott, hogy ezek a hullámok megzavarják például a bálnák tájékozódását és kommunikációját, akik pedig legnagyobb részben a hallásukra kénytelenek támaszkodni.

Hogyan lehet kivédeni?
A zajt legjobb lenne a forrásánál megfékezni. A városok körüli elkerülő utak kialakításával, a légi forgalom ritkán lakott terület felé irányításával, zajvédő falak felhúzásával központilag lehetne javítani a helyzeten.

De sok múlik az embereken is- a lényeg, hogy tiszteletben tartsuk a másik egyén csendhez való jogát. Ez jelentheti azt, hogy igyekszünk kevesebbet telefonálni, amikor buszon utazunk, és halkan beszélgetni, amikor kilépünk egy szórakozóhelyről.

Magadnak teszel jót, ha néha pihenni hagyod az mp3 lejátszót, és teszel egy sétát a természetben, miközben odafigyelsz a körülötted lévő hangokra, és ha megszabadítod magad a számítógép zúgásától, amikor már nincs rá szükséged.

Van azonban, amikor tőlünk függetlenül idegesítően zajos a környezetünk. Ilyenkor egy pár füldugó is csodákat művelhet.