Bevezet�
Tekintettel arra, hogy az emberis�g csal�dja minden egyes tagja m�lt�s�g�nak, valamint egyenl� �s elidegen�thetetlen jogainak elismer�se alkotja a szabads�g, az igazs�g �s a b�ke alapj�t a vil�gon.

Tekintettel arra, hogy az emberi jogok el nem ismer�se �s semmibevev�se az emberis�g lelkiismeret�t fell�z�t� barb�r cselekm�nyekhez vezetett, �s hogy az ember legf�bb v�gya egy olyan vil�g elj�vetele, amelyben az elnyom�st�l, valamint a nyomort�l megszabadult emberi l�nyek szava �s meggy�z�d�se szabad lesz, Tekintettel annak fontoss�g�ra, hogy az emberi jogokat a jog uralma v�delmezze, nehogy az ember v�gs� sz�ks�g�ben a zsarnoks�g �s az elnyom�s elleni l�zad�sra k�nyszer�lj�n,

Tekintettel arra, hogy igen l�nyeges a nemzetek k�z�tti bar�ti kapcsolatok kifejez�d�s�nek el�mozd�t�sa,

Tekintettel arra, hogy az Alapokm�nyban az Egyes�lt Nemzetek n�pei �jb�l hitet tettek az alapvet� emberi jogok, az emberi szem�lyis�g m�lt�s�ga �s �rt�ke, a f�rfiak �s n�k egyenjog�s�ga mellett, valamint kinyilv�n�tott�k azt az elhat�roz�sukat, hogy el�seg�tik a szoci�lis halad�st �s nagyobb szabads�g mellett jobb �letfelt�teleket val�s�tanak meg,

Tekintettel arra, hogy a tag�llamok k�telezt�k magukat arra, hogy az Egyes�lt Nemzetek Szervezet�vel egy�ttm�k�dve biztos�tj�k az emberi jogok �s alapvet� szabads�gok �ltal�nos �s t�nyleges tiszteletben tart�s�t,

Tekintettel arra, hogy a jogok �s szabads�gok mibenl�te tekintet�ben k�z�s felfog�s kialak�t�s�nak a legnagyobb jelent�s�ge van az eml�tett k�telezetts�g marad�ktalan teljes�t�s�nek szempontj�b�l

a k�zgy�l�s kinyilv�n�tja
az emberi jogok egyetemleges nyilatkozat�t

mint azt a k�z�s eszm�nyt, amelynek el�r�s�re minden n�pnek �s minden nemzetnek t�rekednie kell abb�l a c�lb�l, hogy minden szem�ly �s a t�rsadalom minden szerve, �lland�an szem el�tt tartva a jelen Nyilatkozatot, oktat�s �s nevel�s �tj�n el�mozd�tsa e jogok �s szabads�gok tiszteletben tart�s�nak kifejleszt�s�t, valamint azoknak fokozatosan megval�sul� hazai �s nemzetk�zi jogszab�lyok �tj�n t�rt�n� �ltal�nos �s t�nyleges alkalmaz�s�t �s elismer�s�t mind a tag�llamok n�pei k�z�tt, mind pedig a joghat�s�guk alatt �ll� ter�letek n�pei k�z�tt.

1. cikk
Minden. emberi l�ny szabadon sz�letik �s egyenl� m�lt�s�ga �s joga van. Az emberek, �sszel �s lelkiismerettel b�rv�n, egym�ssal szemben testv�ri szellemben kell hogy viseltessenek.

2. cikk
Mindenki, b�rmely megk�l�nb�ztet�sre, nevezetesen fajra, sz�nre, nemre, nyelvre, vall�sra, politikai vagy b�rmely m�s v�lem�nyre, nemzeti vagy t�rsadalmi eredetre, vagyonra, sz�let�sre, vagy b�rmely m�s k�r�lm�nyre val� tekintet n�lk�l hivatkozhat a jelen Nyilatkozatban kinyilv�n�tott �sszes jogokra �s szabads�gokra.

Ezenfel�l nem lehet semmif�le megk�l�nb�ztet�st tenni annak az orsz�gnak, vagy ter�letnek politikai, jogi vagy nemzetk�zi helyzete alapj�n sem, amelynek a szem�ly �llampolg�ra, aszerint, hogy az illet� orsz�g vagy ter�let f�ggetlen, gy�ms�g alatt �ll, nem auton�m vagy szuverenit�sa b�rmely vonatkoz�sban korl�tozott.

3. cikk
Minden szem�lynek joga van az �lethez, a szabads�ghoz �s a szem�lyi biztons�ghoz.

4. cikk
Senkit sem lehet rabszolgas�gban, vagy szolgas�gban tartani, a rabszolgas�g �s a rabszolgakeresked�s minden alakja tilos.

5. cikk
Senkit sem lehet k�nvallat�snak, avagy kegyetlen, embertelen vagy lealacsony�t� b�ntet�snek vagy b�n�sm�dnak al�vetni.

6. cikk
Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogalanyis�g�t b�rhol elismerj�k.

7. cikk
A t�rv�ny el�tt mindenki egyenl� �s minden megk�l�nb�ztet�s n�lk�l joga van a t�rv�ny egyenl� v�delm�hez. Mindenkinek joga van egyenl� v�delemhez a jelen Nyilatkozatot s�rt� minden megk�l�nb�ztet�ssel �s minden ilyen megk�l�nb�ztet�sre ir�nyul� felbujt�ssal szemben.

8. cikk
Minden szem�lynek joga van az alkotm�nyban vagy a t�rv�nyben r�sz�re biztos�tott alapvet� jogokat s�rt� elj�r�sok ellen a hazai b�r�s�gokhoz t�nyleges jogorvoslat�rt folyamodni.

9. cikk
Senkit sem lehet �nk�nyesen letart�ztatni, �rizetbe venni vagy sz�m�zni.

10. cikk
Minden szem�lynek teljesen egyenl� joga van arra, hogy �gy�t f�ggetlen �s p�rtatlan b�r�s�g m�lt�nyosan �s nyilv�nosan t�rgyalja, s ez hat�rozzon egyr�szt jogai �s k�telezetts�gei fel�l, m�sr�szt minden ellene emelt b�n�gyi v�d megalapozotts�ga fel�l.

11. cikk
Minden b�ntetend� cselekm�nnyel v�dolt szem�lyt �rtatlannak kell v�lelmezni mindaddig, am�g b�n�ss�g�t nyilv�nosan lefolytatott perben, a v�delm�hez sz�ks�ges valamennyi biztos�t�k mellett, t�rv�nyesen meg�llap�tj�k.
Senkit sem szabad el�t�lni oly cselekm�ny�rt vagy mulaszt�s�rt, amely elk�vet�se pillanat�ban a hazai jog vagy a nemzetk�zi jog szerint nem volt b�ntetend� cselekm�ny. Ugyancsak nem szabad s�lyosabb b�ntet�st kiszabni, mint amely a b�ntetend� cselekm�ny elk�vet�se pillanat�ban volt alkalmazhat�.
12. cikk
Senkinek mag�n�let�be, csal�di �gyeibe, lak�helye megv�laszt�s�ba vagy levelez�s�be nem szabad �nk�nyesen beavatkozni, sem pedig becs�let�ben vagy j� h�rnev�ben megs�rteni. Minden szem�lynek joga van az ilyen beavatkoz�sokkal vagy s�rt�sekkel szemben a t�rv�ny v�delm�hez.

13. cikk
Az �llamon bel�l minden szem�lynek joga van szabadon mozogni �s lak�hely�t szabadon megv�lasztani.
Minden szem�lynek joga van minden orsz�got, ide�rtve saj�t haz�j�t is, elhagyni, valamint saj�t haz�j�ba visszat�rni.
14. cikk
Minden szem�lynek joga van az �ld�z�s el�l m�s orsz�gban mened�ket keresni �s a m�s orsz�g ny�jtotta mened�ket �lvezni.
Erre a jogra nem lehet hivatkozni k�z�ns�ges b�ncselekm�ny miatti. kell�k�ppen megalapozott �ld�z�s, sem pedig az Egyes�lt Nemzetek c�ljaival �s elveivel ellent�tes tev�kenys�g eset�ben.
15. cikk
Minden szem�lynek joga van valamely �llampolg�rs�ghoz.
Senkit sem lehet sem �llampolg�rs�g�t�l, sem �llampolg�rs�ga megv�ltoztat�s�nak jog�t�l �nk�nyesen megfosztani.
16. cikk
Mind a f�rfinak, mind a n�nek a h�zass�gra �rett kor el�r�s�t�l kezdve joga van fajon, nemzetis�gen vagy vall�son alapul� korl�toz�s n�lk�l h�zass�got k�tni �s csal�dot alap�tani. A h�zass�g tekintet�ben a f�rfinak �s a n�nek mind a h�zass�g tartama alatt, mind a h�zass�g felbont�sa tekintet�ben egyenl� jogai vannak.
H�zass�got csak a j�vend� h�zast�rsak szabad �s teljes beleegyez�s�vel lehet k�tni.
A csal�d a t�rsadalom term�szetes �s alapvet� alkot� eleme �s joga van a t�rsadalom, valamint az �llam v�delm�re.
17. cikk
Minden szem�lynek, mind egy�nileg, mind m�sokkal egy�ttesen joga van a tulajdonhoz.
Senkit sem lehet tulajdon�t�l �nk�nyesen megfosztani.
18. cikk
Minden szem�lynek joga van a gondolat, a lelkiismeret �s a vall�s szabads�g�hoz, ez a jog mag�ban foglalja a vall�s �s a meggy�z�d�s megv�ltoztat�s�nak szabads�g�t, valamint a vall�snak vagy a meggy�z�d�snek mind egy�nileg, mind egy�ttesen, mind a nyilv�noss�g el�tt, mind a mag�n�letben oktat�s, gyakorl�s �s szertart�sok v�gz�se �tj�n val� kifejez�sre juttat�s�nak jog�t.

19. cikk
Minden szem�lynek joga van a v�lem�ny �s a kifejez�s szabads�g�hoz, amely mag�ban foglalja azt a jogot, hogy v�lem�nye miatt ne szenvedjen zaklat�st �s hogy hat�rokra val� tekintet n�lk�l kutathasson, �tvihessen �s terjeszthessen h�reket �s eszm�ket b�rmilyen kifejez�si m�don.

20. cikk
Minden szem�lynek joga van b�k�s c�l� gy�lekez�si �s egyes�l�si szabads�ghoz.
Senkit sem lehet valamely egyes�letbe val� bel�p�sre k�telezni.
21. cikk
Minden szem�lynek joga van a haz�ja k�z�gyeinek igazgat�s�ban ak�r k�zvetlen�l, ak�r szabadon v�lasztott k�pvisel�i �tj�n val� r�szv�telhez.
Minden szem�lynek egyenl� felt�telek mellett joga van saj�t haz�j�ban k�zszolg�lati �ll�sokra val� alkalmaz�s�hoz.
A k�zhatalom tekint�ly�nek alapja a n�p akarata; ez az akarat egyenl� szavazati jog �s titkos szavaz�s vagy a szavaz�s szabads�g�t ezzel egyen�rt�k�en biztos�t� elj�r�s alapj�n id�szakonk�nt tartand� tisztess�ges v�laszt�son kell hogy kifejez�sre jusson. 
22. cikk
Minden szem�lynek mint a t�rsadalom tagj�nak joga van a szoci�lis biztons�ghoz; minden szem�lynek ugyancsak ig�nye van arra, hogy -az �llamok er�fesz�t�sei �s a nemzetk�zi egy�ttm�k�d�s eredm�nyek�ppen �s sz�mot vetve az egyes orsz�gok szervezet�vel �s gazdas�gi er�forr�saival- a m�lt�s�g�hoz �s szem�lyis�g�nek szabadon val� kifejl�d�s�hez sz�ks�ges gazdas�gi, szoci�lis �s kultur�lis jogait kiel�g�thesse.

23. cikk
Minden szem�lynek joga van a munk�hoz, a munka szabad megv�laszt�s�hoz, a m�lt�nyos �s kiel�g�t� munkafelt�telekhez �s a munkan�lk�lis�g elleni v�delemhez.
Az egyenl� munk��rt mindenkinek, b�rmilyen megk�l�nb�ztet�s n�lk�l egyenl� b�rhez van joga.
Mindenkinek, aki dolgozik, olyan m�lt�nyos �s kiel�g�t� fizet�shez van joga, amely sz�m�ra �s csal�dja sz�m�ra az emberi m�lt�s�gnak megfelel� l�tet biztos�t �s amelyet megfelel� esetben a szoci�lis v�delem �sszes egy�b eszk�zei eg�sz�tenek ki.
Minden szem�lynek joga van a pihen�shez, a szabad id�h�z, nevezetesen a munka id�tartam�nak �sszer� korl�toz�s�hoz, valamint az id�szakonk�nti fizetett szabads�ghoz.
24. cikk
Minden szem�lynek joga van a pihen�sre �s szabadid�re, bele�rtve a munkaid� �sszer� korl�toz�s�t �s az id�szakos fizetett szabads�got.

25. cikk
Minden szem�lynek joga van saj�t maga �s csal�dja eg�szs�g�nek �s j�l�t�nek biztos�t�s�ra alkalmas �letsz�nvonalhoz, nevezetesen �lelemhez, ruh�zathoz, lak�shoz, orvosi gondoz�shoz, valamint a sz�ks�ges szoci�lis szolg�ltat�sokhoz, joga van a munkan�lk�lis�g, betegs�g, rokkants�g, �zvegys�g, �regs�g eset�re sz�l�, valamint mindazon m�s esetekre sz�l� biztos�t�shoz, amikor l�tfenntart�si eszk�zeit akarat�t�l f�ggetlen k�r�lm�nyek miatt elvesz�ti.
Az anyas�g �s a gyermekkor k�l�nleges seg�ts�ghez �s t�mogat�shoz adnak jogot. Minden gyermek, ak�r h�zass�gb�l, ak�r h�zass�gon k�v�l sz�letett, ugyanabban a szoci�lis v�delemben r�szes�l.
26. cikk
Minden szem�lynek joga van a nevel�shez. A nevel�snek, legal�bbis az elemi �s alapvet� oktat�st illet�en, ingyenesnek kell lennie. Az elemi oktat�s k�telez�. A technikai �s szakoktat�st �ltal�noss� kell tenni; a fels�bb tanulm�nyokra val� felv�telnek mindenki el�tt -�rdem�hez k�pest- egyenl� felt�telek mellett nyitva kell �llnia.
A nevel�snek az emberi szem�lyis�g teljes kibontakoztat�s�ra, valamint az emberi jogok �s alapvet� szabads�gok tiszteletbentart�s�nak meger�s�t�s�re kell ir�nyulnia. A nevel�snek el� kell seg�tenie a nemzetek, valamint az �sszes faji �s vall�si csoportok k�z�tti meg�rt�st, t�relmet �s bar�ts�got, valamint az Egyes�lt Nemzetek �ltal a b�ke fenntart�s�nak �rdek�ben kifejtett tev�kenys�g kifejl�d�s�t.
A sz�l�ket els�bbs�gi jog illeti meg a gyermekeiknek adand� nevel�s megv�laszt�s�ban.
27. cikk
Minden szem�lynek joga van a k�z�ss�g kultur�lis �let�ben val� szabad r�szv�telhez, a m�v�szetek �lvez�s�hez, valamint a tudom�ny halad�s�ban �s az abb�l sz�rmaz� j�t�tem�nyekben val� r�szv�telhez.
Mindenkinek joga van minden �ltala alkotott tudom�nyos, irodalmi �s m�v�szeti term�kkel kapcsolatos erk�lcsi �s anyagi �rdekeinek v�delm�hez.
28. cikk
Minden szem�lynek joga van ahhoz, hogy mind a t�rsadalmi, mind a nemzetk�zi viszonyok tekintet�ben olyan rendszer uralkodj�k, amelyben a jelen Nyilatkozatban kinyilv�n�tott jogok �s szabads�gok teljes hat�llyal �rv�nyes�lhessenek.

29. cikk
A szem�lynek k�teless�gei vannak a k�z�ss�ggel szemben, amelynek keret�ben egyed�l lehets�ges a szem�lyis�g szabad �s teljes kifejl�d�se.
Jogainak gyakorl�sa �s szabads�gainak �lvezete tekintet�ben senki sincs al�vetve m�s korl�toz�snak, mint amelyet a t�rv�ny kiz�r�lag m�sok jogai �s szabads�gai elismer�s�nek �s tiszteletbentart�s�nak biztos�t�sa �rdek�ben, valamint a demokratikus t�rsadalom erk�lcse, k�zrendje �s �ltal�nos j�l�te jogos k�vetelm�nyeinek kiel�g�t�se �rdek�ben meg�llap�t.
Ezeket a jogokat �s szabads�gokat semmi esetre sem lehet az Egyes�lt Nemzetek c�ljaival �s elveivel ellent�tesen gyakorolni.
30. cikk
A jelen Nyilatkozat egyetlen rendelkez�se sem �rtelmezhet� �gy, hogy az valamely �llam, valamely csoport, vagy valamely egy�n r�sz�re b�rmilyen jogot adna arra, hogy az itt kinyilv�n�tott jogok �s szabads�gok megsemmis�t�s�re ir�nyul� tev�kenys�get fejtsen ki, vagy ilyen cselekm�nyt elk�vessen.