A nemzetgazdas�gtan a mag�ntulajdon t�ny�b�l indul ki. Nem magyar�zza meg nek�nk ezt a t�nyt. A mag�ntulajdon anyagi folyamat�t, amelyet az a val�s�gban v�gigcsin�l, �ltal�nos, elvont formul�kba foglalja, amelyek azut�n neki t�rv�nyekk�nt sz�m�tanak. Nem ragadja meg fogalmilag ezeket a t�rv�nyeket, azaz nem mutatja ki, mik�ppen sz�rmaznak a mag�ntulajdon l�nyeg�b�l. A nemzetgazdas�gtan nem ad felvil�gos�t�st t�ke �s munka, t�ke �s f�ld megoszt�s�nak alapj�r�l. Amikor p�ld�ul, meghat�rozza a munkab�r viszony�t a t�ke profitj�hoz, a t�k�sek �rdeke sz�m�t neki v�gs� alapk�nt; azaz felteszi, amit ki kell fejtenie. �pp�gy ker�l bele minden�tt a konkurencia. K�ls� k�r�lm�nyekb�l magyar�zz�k. Hogy ezek a k�ls�, l�tsz�lag v�letlen k�r�lm�nyek mennyiben csak egy sz�ks�gszer� fejl�d�s kifejez�sei, arr�l a nemzetgazdas�gtan semmit sem mond. L�ttuk, hogy maga a csere is v�letlen t�nyk�nt jelenik meg sz�m�ra. Az egyed�li kerekek, amelyeket a nemzetgazd�sz mozg�sba hoz, a kapzsis�g �s a kapzsik k�z�tti h�bor�, a konkurencia. �ppen mert a nemzetgazdas�gtan nem ragadja meg fogalmilag a mozg�s �sszef�gg�s�t, az�rt �llhatott megint szembe pl. a konkurencia tana a mono - Abban a meghat�roz�sban, hogy a munk�s a munk�j�nak term�k�hez mint idegen t�rgyhoz viszonyul, benne rejlenek mindezek a k�vetkezm�nyek. Mert ezen el�feltev�s szerint vil�gos: Min�l ink�bb kidolgozza mag�t a munk�s, ann�l hatalmasabb lesz az idegen, t�rgyi vil�g, amelyet mag�val szemben l�trehoz, ann�l szeg�nyebb lesz � maga, az � bels� vil�ga, ann�l kevesebb lesz az � saj�tja. Ugyan�gy van a vall�sban. Min�l t�bbet helyez az ember Istenbe, ann�l kevesebbet tart meg �nmag�ban. A munk�s beleteszi az �let�t a t�rgyba; de az imm�r nem az �v�, hanem a t�rgy�. Min�l nagyobb teh�t ez a tev�kenys�g, ann�l t�rgyn�lk�libb a munk�s. Ami a munk�ja term�ke, az nem �. Min�l nagyobb teh�t ez a term�k, ann�l kevesebb � maga. A munk�snak a maga term�k�ben val� k�ls�v�-idegenn� v�l�sa nemcsak azzal a jelent�s�ggel b�r, hogy munk�ja t�rggy�, k�ls� egzisztenci�v� v�lik, hanem, hogy rajta k�v�l, t�le f�ggetlen�l, idegen�l egziszt�l �s vele szemben �n�ll� hatalomm� v�lik, hogy az �let, amelyet a t�rgynak k�lcs�nz�tt, ellens�gesen �s idegen�l l�p vele szembe.

 Vegy�k szem�gyre m�rmost k�zelebbr�l ezt a t�rgyiasul�st, a munk�s termel�s�t �s benne az elidegen�l�st, a t�rgynak, az � term�k�nek elveszt�s�t.

 A munk�s semmit sem hozhat l�tre a term�szet, az �rz�ki k�lvil�g n�lk�l. Ez az az anyag, amelyen munk�ja megval�sul, amelyen munk�ja tev�keny, amelyb�l �s amelynek r�v�n termel.

 Mint ahogy azonban a term�szet ny�jtja a munka l�tfenntart�si eszk�zeit, abban az �rtelemben, hogy a munka nem �lhet t�rgyak n�lk�l, amelyeken gyakorolj�k, �gy m�sfel�l � ny�jtja a l�tfenntart�si eszk�z�ket a sz�kebb �rtelemben is, tudniillik maga a munk�s fizikai l�tfenntart�s�nak eszk�zeit.

 Min�l ink�bb elsaj�t�tja teh�t a munk�s a k�lvil�got, az �rz�ki term�szetet munk�ja �ltal, ann�l ink�bb elvon mag�t�l l�tfenntart�si eszk�z�ket abban a kett�s tekintetben, el�sz�r, hogy az �rz�ki k�lvil�g mindink�bb megsz�nik munk�j�hoz tartoz� t�rgy, munk�j�nak l�tfenntart�si eszk�ze lenni; m�sodszor, hogy mindink�bb megsz�nik k�zvetlen �rtelemben, vett l�tfenntart�si eszk�z, a munk�s fizikai l�tfenntart�sa sz�m�r�i, val� eszk�z lenni.

 E kett�s tekintetben a munk�s teh�t t�rgy�nak szolg�j�v� lesz, el�sz�r, hogy munk�j�nak t�rgyat, azaz hogy munk�t kapjon, �s m�sodszor, hogy l�tfenntart�si eszk�z�ket kapjon. El�sz�r teh�t, hogy munk�sk�nt, �s m�sodszor, hogy fizikai szubjektumk�nt egziszt�lhasson. E szolgas�g cs�cspontja, hogy imm�r csak munk�sk�nt tartja fenn mag�t mint fizikai szubjektum �s imm�r csak fizikai szubjektumk�nt munk�s. (A munk�snak a maga t�rgy�ban val� elidegen�l�se nemzetgazdas�gi t�rv�nyek szerint �gy fejez�dik ki, hogy min�l t�bbet termel a munk�s, ann�l kevesebb fogyasztani val�ja van, hogy min�l t�bb �rt�ket hoz l�tre, ann�l �rt�ktelenebb�, ann�l m�ltatlanabb� lesz, hogy min�l megform�ltabb a term�ke, ann�l elform�tlanodottabb a munk�s, hogy min�l civiliz�ltabb a t�rgya, ann�l barb�rabb a munk�s, hogy min�l hatalmasabb a munka, ann�l hatalmatlanabb a munk�s, hogy min�l t�bb a szellem a munk�ban, ann�l ink�bb szellemn�lk�liv� �s term�szetszolg�j�v� lett a munk�s.)

 A nemzetgazdas�gtan a munka l�nyeg�ben val� elidegen�l�st elrejti azzal, hogy nem a munk�s (a munka) �s a termel�s k�z�tti k�zvetlen viszonyt veszi szem�gyre. Persze; a munka csod�s m�veket termel a gazdagoknak, de kifosztotts�got termel a munk�snak. Palot�kat termel, de a munk�snak od�kat. Sz�ps�get termel, de a munk�snak megnyomorod�st. G�pekkel helyettes�ti a munk�t, de a munk�sok egy r�sz�t barb�r munk�ra veti vissza, m�sik r�sz�t pedig g�pp� teszi. Szellemet termel, de a munk�snak ostobas�got, kret�nizmust termel.

 A munk�nak term�keihez val� k�zvetlen viszonya a munk�snak termel�se t�rgyaihoz val� viszonya. A vagyonosoknak a termel�s t�rgyaihoz �s mag�hoz a termel�shez val� viszonya csak ennek az els� viszonynak k�vetkezm�nye. �s igazolja azt. Ezt a m�sik oldalt k�s�bb fogjuk szem�gyre venni.

 Ha teh�t azt k�rdezz�k: mi a munka l�nyegi viszonya, akkor azt k�rdezz�k, hogy mi a munk�s viszonya a termel�shez.

 Eddig a munk�s elidegen�l�s�t, k�ls�v�-idegenn� v�l�s�t csak az egyik tekintetben vett�k szem�gyre, tudniillik munk�ja term�keihez val� viszony�t. De az elidegen�l�s nemcsak a termel�s eredm�ny�ben, hanem a termel�s aktus�ban, mag�n a termel� tev�kenys�gen bel�l megmutatkozik. Hogyan l�phetne szembe a munk�s idegen�l tev�kenys�g�nek term�k�vel, ha mag�ban a termel�s aktus�ban nem idegen�lne el �nmag�t�l: Hiszen a term�k csak a tev�kenys�g, a termel�s �sszefoglal�sa. Ha teh�t a munka term�ke a k�ls�v�-idegenn� v�l�s, akkor mag�nak a termel�snek a tev�keny k�ls�v�-idegenn� v�l�snak, a tev�kenys�g k�ls�v�-idegenn� v�l�s�nak, a k�ls�v�-idegenn� v�l�s tev�kenys�g�nek kell lennie. A munka t�rgy�nak elidegen�l�s�ben csak mag�nak a munk�nak a tev�kenys�g�ben val� elidegen�l�s, k�ls�v�-idegenn� v�l�s foglal�dik �ssze.

 Miben �ll m�rmost a munka k�ls�v�-idegenn� v�l�sa? El�sz�r is abban, hogy a munka a munk�s sz�m�ra k�ls�leges, azaz nem tartozik l�nyeg�hez, hogy teh�t munk�j�ban nem igenli, hanem tagadja, nem j�l, hanem boldogtalannak �rzi mag�t, nem fejt ki szabad fizikai �s szellemi energi�t, hanem fizikum�t sanyargatja �s szellem�t t�nkreteszi. Ez�rt a munk�s csak a munk�n k�v�l �rzi mag�t mag�n�l lev�nek, a munk�ban pedig mag�n k�v�l lev�nek. Otthon akkor van, amikor nem dolgozik, �s amikor dolgozik, akkor nincs otthon. Munk�ja enn�lfogva nem �nk�ntes, hanem k�nyszer�, k�nyszermunka. Ez�rt nem sz�ks�glet kiel�g�t�se hanem csak eszk�z a rajta k�v�l lev� sz�ks�gletek kiel�g�t�s�re. A munka idegens�ge tiszt�n el�t�nik abban, hogy mihelyt nem egziszt�l fizikai vagy egy�b k�nyszer, �gy menek�lnek el�le, mint a d�gv�sz el�l. A k�ls�leges munka, az a munka, amelyben az ember k�ls�v�-idegenn� v�lik, az �nfel�ldoz�s, a sanyargat�s munk�ja. V�g�l � munka, k�ls�legess�ge a munk�s sz�m�ra megjelenik abban, hogy nem az � saj�tja, hanem m�svalaki�, hogy nem az �v�, hogy benne � nem �nmag�hoz, hanem m�svalakihez tartozik. Mint ahogy a vall�sban az emberi fant�zia, az emberi agy �s az emberi sz�v �ntev�kenys�ge az egy�nt�l f�ggetlen�l, azaz mint idegen, isteni vagy �rd�gi tev�kenys�g hat az egy�nre, ugyan�gy a munk�s tev�kenys�ge nem az � �ntev�kenys�ge. M�s�, magamag�nak elveszt�se.

 Az lesz teh�t az eredm�ny, hogy az ember (a munk�s) m�r csak �llati funkci�iban — ev�s, iv�s �s nemz�s, legfeljebb m�g lak�s, �kess�g stb. — �rzi mag�t szabadon tev�kenynek, emberi funkci�iban pedig m�r csak �llatnak. Az �llati lesz az emberiv� �s az emberi az �llativ�.

 Enni, inni �s nemzeni stb. ugyan szint�n val�di emberi funkci�k. De abban az elvonatkoztat�sban, amely ezeket az emberi tev�kenys�g egy�b k�r�t�l elv�lasztja �s v�gs� �s egyed�li v�gc�lokk� teszi, �llatiak.

 A gyakorlati emberi tev�kenys�g, a munka elidegen�l�s�nek aktus�t k�t tekintetben vett�k szem�gyre.

 1. A munk�snak a munka term�k�hez mint idegen �s f�l�tte hatalommal b�r� t�rgyhoz val� viszonya. Ez a viszony egy�ttal az �rz�ki k�lvil�ghoz, a term�szeti t�rgyakhoz mint idegen, vele ellens�gesen szemben�ll� vil�ghoz val� viszony.

 2. A munk�nak a termel�s aktus�hoz val� viszonya a munk�n bel�l. Ez a viszony a munk�snak saj�t tev�kenys�g�hez mint valami idegen, nem hozz� tartoz�hoz val� viszonya, a tev�kenys�g mint szenved�s,az er� mint hatalmatlans�g, a nemz�s mint megf�rfiatlanul�s, a munk�s saj�t fizikai �s szellemi energi�ja, szem�lyes �lete mert mi m�s az �let, mint tev�kenys�g— mint saj�t maga ellen ford�tott, t�le f�ggetlen tev�kenys�g, amely nem �v�. Az �nelidegen�l�s, mint fent a dolog elidegen�l�se.

 Az elidegen�lt munk�nak az eddigi kett�b�l most m�g egy harmadik meghat�roz�s�t kell levonnunk.

  Az ember nembeli l�ny [Gattungswesen], nemcsak annyiban, hogy gyakorlatilag �s elm�letileg a nemet, mind a saj�tj�t, mind a t�bbi dolgok�t is a maga t�rgy�v� teszi, hanem — �s ez csak m�s kifejez�s ugyanazon dologra — annyiban is, hogy �nmag�hoz mint a jelenval�, eleven nemhez viszonyul, hogy mag�hoz mint egyetemes, enn�lfogva szabad l�nyhez viszonyul.

 A nembeli �let mind az embern�l, mind az �llatn�l fizikailag el�sz�r is abban �ll, hogy az ember (ak�r az �llat) a szervetlen term�szetb�l �l, s min�l egyetemesebb az ember az �llathoz k�pest, ann�l egyetemesebb a szervetlen term�szetnek az a ter�lete, amelyb�l �l. Mint ahogy n�v�nyek, �llatok, k�vek, leveg�, f�ny stb. elm�letileg az emberi tudat egy r�sz�t alkotj�k, r�szint mint a term�szettudom�ny t�rgyai, r�szint mint a m�v�szet t�rgyai — szellemi szervetlen term�szete, szellemi l�tfenntart�si eszk�zei, amelyeket az �lvezethez �s az em�szt�shez el�bb el kell k�sz�tenie—, ugyan�gy gyakorlatilag is az emberi �let �s az emberi tev�kenys�g egy r�sz�t alkotj�k. Fizikailag az ember csak ezekb�l a term�szeti term�kekb�l �l, jelenjenek meg b�r ezek a t�pl�l�k, f�t�s, ruh�zat, lak�s stb. form�j�ban. Az ember egyetemess�ge gyakorlatilag �ppen abban az egyetemess�gben jelenik meg, amely az eg�sz term�szetet az ember szervetlen test�v� teszi, mind annyiban, hogy a term�szet 1. k�zvetlen l�tfenntart�si eszk�z, mind annyiban, hogy [2.] �lettev�kenys�g�nek az anyaga, a t�rgya �s a szersz�ma. A term�szet az ember szervetlen teste, tudniillik a term�szet, amennyiben maga is nem emberi test. Az ember a term�szetb�l �l, ez azt jelenti: a term�szet az � teste, amellyel �lland� folyamatban kell maradnia, hogy meg ne haljon. Hogy az ember fizikai �s szellemi �lete �sszef�gg a term�szettel, annak nem m�s az �rtelme, mint hogy a term�szet �sszef�gg �nmag�val, mert az ember a term�szet r�sze.

 Az�ltal, hogy az elidegen�lt munka 1. elidegen�ti a term�szetet, 2. �nmag�t, saj�t tev�keny funkci�j�t, �lettev�kenvs�g�t, az�ltal elidegen�ti az embert�l a nemet: a nembeli �letet sz�m�ra az egy�ni �let eszk�z�v� teszi. El�sz�r elidegen�ti a nembeli �letet �s az egy�ni �letet �s m�sodszor az ut�bbit elvonatkoztat�s�ban az els� c�lj�v� teszi, ugyancsak elvont �s elidegen�lt form�j�ban.

 Merthogy el�sz�r is az embernek a munka, az �lettev�kenys�g, a termel� �let maga csak eszk�zk�nt jelenik meg egy sz�ks�glet, a fizikai egzisztencia fenntart�sa sz�ks�glet�nek kiel�g�t�s�re. De a termel� �let a nembeli �let. Ez az �let, l�trehoz� �let. Az �lettev�kenys�g fajt�j�ban rejlik egy species ( fajta — szerk.) eg�sz jellege, nembeli jellege, �s a szabad tudatos tev�kenys�g az, ember nembeli jellege. Maga az �let [L�ben] csak az �let eszk�zek�nt, l�tfenntart�si eszk�zk�nt [Lebens-mittel] jelenik meg.

 Az �llat k�zvetlen�l egy az �lettev�kenys�g�vel. Nem k�l�nb�zteti meg mag�t t�le. � maga az. Az ember mag�t az �lettev�kenys�g�t akar�sa �s tudata t�rgy�v� teszi. Tudatos �lettev�kenys�ge van. Ez nem olyan meghat�rozotts�g, amellyel k�zvetlen�l egybefolyik. A tudatos �lettev�kenys�g k�l�nb�zteti meg az embert k�zvetlen�l az �llati �lettev�kenys�gt�l. �ppen csak ez�ltal nembeli l�ny az ember. Vagyis �ppen csak az�rt tudatos l�ny, azaz az�rt t�rgy a sz�m�ra a saj�t �lete, mert nembeli l�ny. Tev�kenys�ge csak ez�rt szabad tev�kenys�g. Az elidegen�lt munka akk�nt ford�tja meg ezt a viszonyt, hogy az ember, �ppen mert tudatos l�ny, �lettev�kenys�g�t, l�nyeg�t csak eszk�zz� teszi egzisztenci�ja sz�m�ra.

 Egy t�rgyi vil�g gyakorlati l�trehoz�sa, a szervetlen term�szet megmunk�l�sa az embernek mint tudatos nembeli l�nynek az igazol�d�sa, azaz egy olyan l�ny�, amely a nemhez mint saj�t l�nyeg�hez, vagyis mag�hoz mint nembeli l�nyhez viszonyul. B�r az �llat is termel. F�szket, lak�sokat �p�t mag�nak, mint a m�h, a h�d, a hangya stb.. �mde csak azt termeli, amire k�zvetlen�l a maga vagy kicsinye r�sz�re sz�ks�ge van; egyoldal�an termel, m�g az ember-egyetemesen termel; az �llat csak a k�zvetlen fizikai sz�ks�glet uralma alatt termel, m�g az ember m�g a fizikai sz�ks�glett�l szabadon is termel �s az att�l val� szabads�gban termel csak igaz�n; az �llat csak �nmag�t termeli, m�g az ember az eg�sz term�szetet �jratermeli; az �llat term�ke k�zvetlen�l fizikai test�hez tartozik, m�g az ember szabadon l�p szembe term�k�vel. Az �llat csak ama species m�rt�ke �s sz�ks�glete szerint alak�t, amelyhez tartozik, m�g az ember minden species m�rt�ke szerint tud termelni �s minden�tt az inherens m�rt�ket tudja a t�rgyra alkalmazni; az ember ez�rt a sz�ps�g t�rv�nyei szerint is alak�t.

 �ppen a t�rgyi vil�g megmunk�l�s�ban bizonyul az ember ez�rt csak val�ban nembeli l�nvnek. Ez a termel�s az � dolgozva - tev�kenv nembeli �lete. �ltala jelenik meg a term�szet az � m�vek�nt �s az � val�s�gak�nt. A munka t�rgya ez�rt az ember nembeli �let�nek t�rgyiasul�sa: amikor mag�t nemcsak — mint a tudatban — intellektu�lisan, hanem dolgozva - tev�kenyen, val�ban megkett�zi �s enn�lfogva �nmag�t egy �ltala teremtett vil�gban szeml�li.   Amikor ez�rt az elidegen�lt munka elszak�tja az embert�l termel�s�nek t�rgy�t, akkor nembeli �let�t, val�s�gos nembeli t�rgyis�g�t szak�tja el t�le, �s az �llattal szembeni el�ny�t azz� a h�tr�nny� v�ltoztatja �t, hogy szervetlen test�t, a term�szetet, elvonj�k t�le.

 �pp�gy, amikor az elidegen�lt munka az �ntev�kenys�get, a szabad tev�kenys�get eszk�zz� fokozza le, az ember nembeli �let�t fizikai egzisztenci�j�nak eszk�z�v� teszi. A tudat, amellyel az ember nem�r�l b�r, az elidegen�l�s �ltal teh�t akk�nt v�ltozik �t, hogy a nembeli �let a sz�m�ra eszk�zz� v�lik.

 Az elidegen�lt munka teh�t:

 3. az ember nembeli l�ny�t, mind a term�szetet, mind szellemi nembeli k�pess�g�t, neki idegen l�nyegg�, egy�ni egzisztenci�j�nak eszk�z�v� teszi. Elidegen�ti az embert�l a saj�t test�t, valamint a rajta k�v�li term�szetet, valamint szellemi l�nyeg�t, emberi l�nyeg�t.

 4. Egyik k�zvetlen k�vetkezm�nye annak, hogy az ember elidegen�lt munk�ja term�k�t�l, �lettev�kenys�g�t�l, nembeli l�ny�t�l, az embernek az embert�l val� elidegen�l�se. Mikor az ember �nmag�val �ll szemben, akkor a m�sik ember �ll vele szemben. Ami �ll az embernek a munk�j�hoz, munk�ja term�k�hez �s �nmag�hoz val� viszony�r�l, az �ll az embernek a m�sik emberhez, valamint a m�sik ember munk�j�hoz �s munk�j�nak t�rgy�hoz val� viszony�r�l.

 Egy�ltal�ban az a t�tel, hogy az embert�l elidegen�lt a nembeli l�nye, annyit jelent, hogy egyik ember elidegen�lt a m�sikt�l, mint ahogy mindegyik�k az emberi l�nyegt�l.

 Az ember elidegen�l�se, egy�ltal�ban minden olyan viszony, amelyben az ember �nmag�hoz �ll, csak abban a viszonyban val�sult meg, fejez�dik ki, amelyben az ember a t�bbi emberhez �ll.

 Ily m�don szem�gyre v�ve, az elidegen�lt munka viszony�ban mindegyik ember a m�sikat ama m�rce �s viszony szerint tekinti, amelyben � maga mint munk�s leledzik.

 Kiindultunk egy nemzetgazdas�gi t�nyb�l, a munk�snak �s termel�s�nek elidegen�l�s�b�l. Kimondottuk e t�nynek a fogalm�t: az elidegen�lt, k�ls�v�-idegenn� v�lt munk�t. Elemezt�k ezt a fogalmat, teh�t puszt�n egy nemzetgazdas�gi t�nyt elemezt�nk.

 L�ssuk m�rmost tov�bb, mik�ppen kell az elidegen�lt, k�ls�v�-idegenn� v�lt munka fogalm�nak a val�s�gban kifejez�dnie �s �br�zol�dnia.

 Ha a munka term�ke idegen nekem, idegen hatalomk�nt l�p velem szembe, h�t akkor ki�?

 Ha saj�t tev�kenys�gem nem az eny�m, idegen, kik�nyszer�tett tev�kenys�g, h�t akkor ki�?

 Egy m�sik l�ny�, nem az eny�m.

 Ki ez a l�ny?

 Az istenek! Mindenesetre az els� id�kben a f� termel�s, mint pl. a templom�p�t�s stb. Egyiptomban, Indi�ban, Mexik�ban, az istenek szolg�lat�ban jelenik meg, mint ahogy a term�k is az istenek�. �mde az istenek egymaguk sohasem voltak a munk�ltat�k. �ppoly kev�ss� a term�szet. �s milyen ellentmond�s volna is, hogy min�l ink�bb al�veti mag�nak munk�ja �ltal az ember a term�szetet, min�l ink�bb feleslegess� v�lnak az istenek csod�i az ipar csod�i �ltal, az ember e hatalmak kedv��rt lemondjon a termel�sen �rzett �r�mr�l �s a term�k �lvezet�r�l.

 Az az idegen l�ny, aki� a munka �s a munka term�ke, akinek a szolg�lat�ban �ll a munka �s �lvezet�re szolg�l a munka term�ke, csak maga az ember lehet.

 Ha a munka term�ke nem a munk�s�, ha idegen hatalom vele szemben, ez csakis az�ltal lehets�ges, hogy a munk�son k�v�l egy m�sik ember�. Ha tev�kenys�ge az � sz�m�ra k�n, akkor m�svalaki sz�m�ra kell �lvezetnek �s m�svalaki �let�r�m�nek kell lennie. Nem az istenek, nem a term�szet, csak maga az ember lehet ez az idegen hatalom az ember felett.

 Gondoljuk m�g meg azt az el�bb fel�ll�tott t�telt, hogy az embernek �nmag�hoz val� viszonya csak a m�sik emberhez val� viszonya �ltal lesz sz�m�ra t�rgyi, val�s�gos. Ha teh�t az ember �gy viszonyul munk�j�nak term�k�hez. t�rgyiasult munk�j�hoz, mint egy idegen ellens�ges, hatalmas, t�le f�ggetlen t�rgyhoz, akkor �gy viszonyul hozz�, hogy egy m�sik, neki idegen, ellens�ges, hatalmas, t�le f�ggetlen ember e t�rgy ura. Ha saj�t tev�kenys�g�hez mint nem-szabad tev�kenys�ghez viszonyul, akkor �gy viszonyul hozz�, mint egy m�sik ember szolg�lat�ban, egy m�sik ember uralma, k�nyszere �s ig�ja alatt foly� tev�kenys�ghez !

 Az embernek minden mag�t�l �s a term�szett�l val� �nelidegen�l�se abban a viszonyban jelenik meg, amelyet mag�nak �s a term�szetnek m�s, t�le megk�l�nb�ztetett emberekhez ad. Ez�rt a vall�si �nelidegen�l�s sz�ks�gk�ppen a laikusnak a paphoz val� viszony�ban jelenik meg, vagy ak�r, minthogy itt az intellektu�lis vil�gr�l van sz�, egy k�zvet�t�h�z stb. val� viszony�ban. A gyakorlati val�s�gos vil�gban az �nelidegen�l�s csak a m�s emberekhez val� gyakorlati val�s�gos viszony �ltal jelenhetik meg. Az eszk�z, amely �ltal az elidegen�l�s v�gbemegy, maga is gyakorlati. Az elidegen�lt munka �ltal az ember teh�t nemcsak a termel�s t�rgy�hoz �s aktus�hoz mint idegen �s vele szemben ellens�ges hatalmakhoz val� viszony�t hozza l�tre; l�trehozza azt a viszonyt is amelyben m�s emberek az � termel�s�hez �s term�k�hez �llnak, �s azt a viszonyt, amelyben � e m�s emberekhez �ll. Mint ahogy saj�t termel�s�t a maga megval�tlanul�s�v�, a maga b�ntet�s�v�, mint ahogy saj�t term�k�t vesztes�gg�, egy olyan term�kk� teszi, amely nem �v�, ugyan�gy l�trehozza annak, aki nem termel, a termel�s �s a term�k feletti uralm�t. Mint ahogy mag�t�l elidegen�ti a saj�t tev�kenys�g�t, ugyan�gy az idegen saj�tj�v� teszi annak nem saj�t tev�kenys�g�t.

 Eddig ezt a viszonyt csak a munk�s oldal�r�l vett�k �s k�s�bb vessz�k majd a nem-munk�s oldal�r�l is szem�gyre.

 Teh�t az elidegen�lt, k�ls�v�-idegenn� v�lt munka �ltal a munk�s l�trehozza a munk�t�l idegen �s azon k�v�l �ll� embernek e munk�hoz val� viszony�t. A munk�snak a munk�hoz val� viszonya l�trehozza a t�k�snek — vagy b�rmik�pp nevezz�k is a munk�ltat�t — a munk�hoz val� viszony�t. A mag�ntulajdon teh�t a term�ke, az eredm�nye, a sz�ks�gszer� k�vetkezm�nye a k�ls�v�-idegenn� v�lt munk�nak, a munk�s k�ls�leges viszony�nak a term�szethez �s �nmag�hoz.

 A mag�ntulajdon teh�t elemz�s r�v�n a k�ls�v�-idegenn� v�lt munka, azaz a k�ls�v�-idegenn� v�lt ember, az elidegen�lt munka, az elidegen�lt �let, az elidegen�lt ember fogalm�b�l ad�dik.

 A k�ls�v�-idegenn� v�lt munka (a k�ls�v�-idegenn� v�lt �let) fogalm�t a nemzetgazdas�gb�l persze a mag�ntulajdon mozg�s�nak eredm�nyek�nt nyert�k. De e fogalom elemz�s�n�l megmutatkozik, hogy ha a mag�ntulajdon a k�ls�v�-idegenn� v�lt munka alapjak�nt, okak�nt jelenik is meg, m�gis �ppens�ggel annak k�vetkezm�nye, mint ahogy az istenek is eredetileg az emberi �rtelem elt�velyed�s�nek nem az oka, hanem az okozata. K�s�bb ez a viszony �tcsap k�lcs�nhat�sba.

 Csak a mag�ntulajdon fejl�d�s�nek v�gs� tet�pontj�n t�nik ism�t el� ez a titka, tudniillik egyfel�l, hogy a mag�ntulajdon a k�ls�v�-idegenn� v�lt munka term�ke, �s m�sodszor, hogy a mag�ntulajdon az eszk�z, amely �ltal a munka k�ls�v�-idegenn� v�lik, e k�ls�v�-idegenn� v�l�s realiz�l�sa.

 Ez a kifejt�s nyomban f�nyt vet k�l�nb�z� eddig megoldatlan �ssze�tk�z�sekre.

1. A nemzetgazdas�g kiindul a munk�b�l mint a termel�s tulajdonk�ppeni lelk�b�l, s mindamellett a munk�nak semmit sem ad �s a mag�ntulajdonnak

mindent. Proudhon ebb�l az ellentmond�sb�l a munka jav�ra a mag�ntulajdon ellen vont le k�vetkeztet�st. Mi azonban �tl�tjuk, hogy ez a l�tsz�lagos ellentmond�s az elidegen�lt munk�nak �nmag�val val� ellentmond�sa, �s hogy a nemzetgazdas�gtan csak kimondta az elidegen�lt munka t�rv�nyeit.

 Azt is �tl�tjuk ez�rt, hogy munkab�r �s mag�ntulajdon azonosak: mert a munkab�r, amelyn�l a munka term�ke, t�rgya d�jazza mag�t a munk�t, csak sz�ks�gszer� k�vetkezm�nye a munka elidegen�l�s�nek, mint ahogy a munkab�rben a munka is nem �nc�lk�nt, hanem a b�r szolg�jak�nt jelenik meg. Ezt k�s�bb r�szletesebben kifejtj�k �s most m�r csak n�h�ny k�vetkeztet�st vonunk le.

 A munkab�r er�szakos felemel�se teh�t (eltekintve minden m�s neh�zs�gt�l, eltekintve att�l, hogy mint rendelleness�get fenntartani is csak er�szakosan lehetne) nem lenne egy�b, mint a rabszolga jobb d�jaz�sa, �s nem v�vn� ki sem a munk�snak, sem a munk�nak az emberi rendeltet�s�t �s m�lt�s�g�t.

 S�t_m�g_munkab�rek. egyenl�s�ge is,  ahogy azt Proudhon k�veteli, csak_ �tv�ltoztatja a mostan munk�snak a munk�j�hoz val� viszony�t minden embernek a munk�hoz val� viszony�v�. A t�rsadalmat ekkor elvont t�k�sk�nt fogj�k fel_