poligr�f 
M�r t�bb mint 100 �vvel ezel�tt vizsg�lt�k a hasonl� �sszef�gg�seket, eleinte abb�l a c�lb�l, hogy elemezz�k az emberi �rzelmeket. Cesare Lombroso olasz igazs�g�gyi orvosszak�rt� megk�s�relte a pulzussz�m v�ltoz�sa alapj�n leleplezni a val�tlans�got �ll�t� tesztszem�lyeket. K�s�rleteivel egyid�ben C.G. Jung a z�richi pszichi�triai klinik�n ugyancsak a pszichol�giai folyamatok �s azok fiziol�giai hat�s�nak �sszef�gg�seit kutatta, �s azt javasolta, hogy ezt a jelens�get alkalmazz�k b�nelk�vet�k leleplez�s�re.
Ez a kutat�si ir�ny az Egyes�lt �llamokban nagy �rdekl�d�sre tal�lt. 1921-ben fejlesztette ki J.A. Larson kanadai egyetemi hallgat� a poligr�fot. A k�sz�l�k hamarosan be is mutakozhatott egy b�ntet�elj�r�sban. A hazugs�gvizsg�l� k�sz�l�k fel�p�t�s�t �s a k�rdez�s technik�j�t az�ta egyre finom�tott�k �s egys�ges�tett�k.

Az egyik legfontosabb felt�tel a kezdetek �ta, hogy a tesztnek �nk�ntesnek kell lennie. A bal k�zen elhelyezett k�t elektr�da m�ri a b�rfelsz�n vezet�k�pes�g�t, vagyis az izzad�st. K�t p�ntot csatolnak a hasra a l�gz�s ellen�rz�s�re. Ugyan�gy feljegyzik a pulzussz�m �s a v�rnyom�s v�ltoz�s�t. Aki az USA-ban a detektoros vizsg�latot ki�llja, sok esetben szabadl�bra helyezik. Aki megbukik, tov�bbra is gyan�s�tott marad, de a vizsg�lat egymag�ban nem elegend� bizony�t�k.

Uf� �s poligr�f 
A hazugs�gvizsg�lat h�rnev�t er�sen rombolta egy k�l�n�s teszt. Egy f�rfi, aki 15 �ve azt �ll�tja, hogy Colorado �llam egyik f��tj�n egy uf�t l�tott, ellen�riztette mag�t, hogy val�ban az igazat mondja. A b�r�s�gok sz�m�ra vizsg�latokat v�gz� egyik c�g elv�gezte rajta a tesztet. Mint kider�lt, a f�rfi akkor sem hazudik, amikor azt �ll�tja, siker�lt felvennie a kapcsolatot a f�ld�nk�v�liekkel. 
 
 
Monica Lewinskynek felaj�nlott�k, hogy vesse al� mag�t a tesztnek, de mivel a k�rdez� szem�ly�t nem v�laszthatta meg, ink�bb visszautas�totta a lehet�s�get. O.J.Simpson oda�lt a poligr�f mell�, �s megbukotta vizsg�laton. A hazugs�gvizsg�l� leleplezte az egykori sportcsillagot, amikor az szil�rdan �ll�totta, nem �lte meg kor�bbi feles�g�t �s annak bar�tj�t. Az esk�dtek ugyanakkor soha nem kapt�k meg ennek a vizsg�latnak az eredm�ny�t, �s az Egyes�lt �llamok egyik legvitatottabb b�r�s�gi elj�r�s�ban v�g�l felmentett�k Simpsont.

Az USA-ban a hazugs�gvizsg�lat mindennapos az igazs�gszolg�ltat�sban. �vente egymilli� v�dlottat csatlakoztatnak a k�sz�l�khez. A b�r�s�gok �p�letein k�v�l is sz�les k�rben alkalmazz�k a poligr�fot. Aki p�ld�ul munk�t szeretne kapni a CIA vagy az FBI szervezet�ben, k�nytelen al�vetni mag�t a vizsg�latnak. Gy�gyszeripari c�gek �s az amerikai rend�ri szervezetek t�bb mint fele rendszeresen ellen�rizteti munkat�rsaikat, hogy megakad�lyozz�k a drogokkal val� vissza�l�st.

Az egyik legfontosabb felt�tel - a terhelt �nk�ntes r�szv�tele a teszten - azt is jelenti, hogy a hazugs�gvizsg�lat mindenekel�tt nem terhel� bizony�t�kot szolg�ltat, hanem arra alkalmas, hogy valakit a gyan� al�l felmentsen. Az amerikai rend�rs�g ez�rt is alkalmazza a nyomozati szakasz elej�n, hogy a minden alap n�lk�l gyan�s�tott szem�lyek �rtatlans�ga min�l el�bb bebizonyosodjon.

 Besz�dk�ptelens�g, mint hazugs�gvizsg�l� 
Aki agyv�rz�s vagy az agy�llom�ny s�r�l�se miatt elveszti a besz�dk�pess�g�t, k�nnyebben leleplezi a hazudoz�t, mint a nem s�r�lt emberek - der�tett�k ki amerikai pszichol�gusok. A kutat�k 10 besz�dk�ptelen p�ciensnek olyan videofelv�teleket vet�tettek, amelyen a tesztszem�nyek r�szben val�tlan �ll�t�sokat tettek az eg�szs�g�gyi �llapotukr�l. A felv�telek elemz�sekor a s�r�lt emberek a hazugs�gok 73 sz�zal�k�t kisz�rt�k. Az eg�szs�ges kontrollcsoport azonban j�form�n vakt�ban tippelt, csak minden m�sodik esetben j�tt r� a csal�sra. A besz�dk�ptelen emberek a felt�telez�sek szerint �szreveszik a kijelent�s �s a besz�l� arcmimik�ja k�zti ellent�tet. 
 
 
Az elj�r�s pontoss�g�t vizsg�l� egyetemi k�s�rletek nyilv�noss�gra hozott eredm�nyei szerint 97 sz�zal�kos eredm�nyt siker�lt el�rni a tett elk�vet�s�t val�tlanul tagad�k (a 'tettesek') k�r�ben, �s 93 sz�zal�kos pontoss�ggal siker�lt azonos�tani a val�s�gnak megfelel�en tagad�kat ('�rtatlanok').

A val�s �letben foly� vizsg�latok pontoss�g�nak elemz�sekor a tettesekn�l 95 sz�zal�kos, az �rtatlan gyan�s�tottak eset�ben 96 sz�zal�kos tal�lati pontoss�got regisztr�ltak.

Az elj�r�s azonban m�g az USA-ban is er�sen vitatottnak sz�m�t. Az 50 sz�vets�gi �llam k�z�l csaknem 30-ban tiltj�k a poligr�f alkalmaz�s�t a b�ntet�elj�r�sokban. A sz�vets�gi legfels�bb b�r�s�g megtiltotta a teszt alkalmaz�s�t a katonai b�ntet��gyekben. Az indokl�s szerint a tudom�ny mind a mai napig megosztott a vizsg�lati eredm�nyek megb�zhat�s�g�val kapcsolatban.

A Minnesota egyetem �ltal elv�gzett felm�r�s keret�ben a legt�bb pszichol�gus azt �ll�totta, a poligr�fos eredm�ny b�r�s�g el�tti bizony�t�knak nem alkalmas. A k�sz�l�k k�nnyen becsaphat�, �s megk�rd�jelezhet�ek azok a tudom�nyos felt�telez�sek is, amelyen a vizsg�lat alapszik.

A k�sz�l�k ugyanis nem k�pes kimutatni a hazugs�got, csak a vegetat�v idegrendszeri reakci�kat. Vagyis azt t�telezz�k fel, hogy aki hazudik, annak rossz a lelkiismerete, �s emiatt pszichol�giai reakci�kat mutat (izzad�s, sz�vdobog�s, nyugtalan l�gz�s). Az elfojtott, illetve a notorikus hazudoz�kat ez�rt nem k�pes leleplezni a k�sz�l�k.

 Akinek valami rejtegetnival�ja van, megpr�b�lja az eredm�nyeket manipul�lni. A k�vetend� elv meglehet�sen egyszer�. A k�rdez� a teszt elej�n semleges k�rd�seket tesz fel, amivel meghat�rozz�k az izgalmi szint alap�rt�k�t. A semleges k�rd�sek k�z� mintegy mell�kesen tabunak sz�m�t� szavakat vagy k�rd�seket sz�rnak, �s az ezekre adott reakci�kkal vetik majd �ssze a val�di �gyh�z tartoz� k�rd�sek eredm�nyeit.

A kik�rdezett taktik�ja az lehet, hogy a kontroll k�rd�sekre magas izgalmi szinttel reag�ljon. Min�l magasabb a kontrollszint, ann�l val�sz�n�tlenebb, hogy a poligr�f a hazugs�g eset�n m�g magasabbra kilend�l. A magas alapszint el�r�s�t a gyakorlott tesztszem�lyek az �rzelmi �llapot lebegtet�s�vel el�rhetik, p�ld�ul valami kellemetlen helyzetbe k�pzelik magukat, esetleg valamely csal�dtag elveszt�s�t festik le maguk el�tt. Az ilyen lelki tr�ning helyett �z�letek (legink�bb az als� v�gtag) fesz�t�s�vel, pillanatnyi f�jdalomokoz�ssal, cip�be rejtett rajzsz�ggel lehet a megfelel� ponton ki�tni a m�szert.

Egym�st�l f�ggetlen�l elv�gzett pszichol�giai vizsg�latok kimutatt�k, hogy az emberek folyamatosan hazudnak, ami m�g a poligr�fos g�rb�k lefut�s�t is meghamis�thatja. Egy amerikai felm�r�sben a r�sztvev�knek ki kellett �rt�kelni�k: a fontos besz�lget�seik sor�n milyen gyakran hazudnak. Az emberek 38,5 sz�zal�ka �ll�totta csak, hogy teljesen �szinte szokott lenni.

A poligr�f Magyarorsz�gon 
Magyarorsz�gon a poligr�fos vizsg�lat �nk�ntes, �s az �ltala szerzett bizony�t�kokat a b�r�s�g szabad m�rlegel�se szerint felhaszn�lhatja vagy elvetheti.
A Pest Megyei Rend�r-f�kapit�nys�g krimin�lpszichol�giai laborat�rium�ban 4 csatorn�s poligr�fk�sz�l�ket haszn�lnak, amely k�tf�le l�gz�sjelet, pulzussz�mot �s a b�r galvanikus tulajdons�gait regisztr�lja. A k�sz�l�k rendk�v�l �rz�keny, a t�bb�r�s vizsg�latnak mag�t al�vet� alany csak rendk�v�l fegyelmezetten tud sikeres vizsg�lati eredm�nyt produk�lni. A k�h�g�s, felesleges besz�d �s mozg�s mind zavarja a vizsg�latot. A k�rd�ssort mindenkivel el�re megbesz�lik, nincs hirtelen r�k�rdez�s, ijesztget�s. Semleges k�rd�sek k�z� sorolj�k be a fontos pontokat, de a vizsg�lat alanya el�re tudja, hogy mikor k�rdeznek az �les dolgokra. A vizsg�latot v�gz� szak�rt�k k�rd�s�nkre gyakorlatilag kiz�rhat�nak nevezt�k, hogy valaki manipul�lni tudja az eredm�nyt. A l�gz�s m�g tudatosan fel�gyelhet�, de a vegetat�v idegrendszer �ltal fel�gyelt pulzus �s a b�rfelsz�ni kiv�laszt�s (izzad�s) f�ggv�ny�ben v�ltoz� galvanikus �rt�k auton�m folyamat.
Komoly felk�sz�lts�ggel, speci�lis tr�ningekkel a hazugs�gvizsg�l� k�sz�l�ket is be lehet csapni, de az �r�kon kereszt�l tart� vizsg�latban szinte elk�pzelhetetlen tudatosan mindig a megfelel� reakci�kat produk�lni.