A vil�g �ce�njait, amelyek meg�vtak benn�nket a kl�mav�ltoz�s legrosszabb hat�sait�l, most nagyobb vesz�ly fenyegeti, mint a szak�rt�k azt kor�bban felt�telezt�k, s�t, az elm�lt h�romsz�zmilli� (!) �vben tal�n most vannak a legrosszabb, �l�vil�guk teljes kipusztul�s�t fenyeget� �llapotban - �llap�tja meg a tanulm�ny. Ennek ok�t a l�gk�r �ltal�nos felmeleged�se mellett a savasod�sban, az oxig�n szintj�nek cs�kken�s�ben, a k�rnyezetszennyez�sben, �s nem utols�sorban a t�lhal�sz�sban jel�li meg. Ezeknek a rombol� hat�soknak az egy�ttese hal�los kevercset ad: a tengeri �let alapvet� fajt�inak kipusztul�sa elker�lhetetlennek l�tszik. �gy p�ld�ul koralltelepek t�nhetnek el, r�kok, osztrig�k, planktonok �s halfajt�k v�lhatnak a m�lt eml�keiv�.

„A F�ld ismert t�rt�net�ben p�lda n�lk�li az a savasod�s, amelynek most vagyunk tan�i. A tengeri �kosziszt�ma teljes �talakul�s�nak ismeretlen ter�let�re l�p�nk, �s �l� szervezeteket tesz�nk ki elviselhetetlen evol�ci�s nyom�snak. A F�ld t�rt�net�nek k�vetkez� t�meges pusztul�sa-kihal�sa m�r el is kezd�d�tt" - olvashat� a tanulm�nyban.

Alex Rogers, az Oxford Egyetem biol�gus-professzora, az IPSO tudom�nyos igazgat�ja, a tanulm�ny megjelen�se ut�n a brit The Guardian c�m� lapnak �gy fogalmazott: „Az �ce�nok eg�szs�ge sokkal gyorsabban hanyatlik, mint kor�bban gondoltuk. Nagyobb m�rt�k� �s gyorsabban lezajl� v�ltoz�snak n�z�nk el�be, �s a k�vetkezm�nyeit is sokkal el�bb megtapasztalhatjuk, mint sz�m�tottunk r�. S ennek a helyzetnek mindenkit aggasztania, m�ghozz� nagyon aggasztania kellene, hiszen mindenkit �rint majd, hogy az �ce�nok f�ldi �letet fenntart� k�pess�ge megv�ltozik". 

A tud�sok „hal�los h�rmasr�l" besz�lnek: a felmeleged�s, amely j�r�szt az �vegh�zi hat�st kiv�lt� g�zoknak tudhat� be, a m�tr�gy�k �s tiszt�tatlan szennyvizek �ce�nba �raml�sa, amely alg�sod�st �s ezzel az �ce�nok oxig�nszintj�nek alapos cs�kken�s�t okozza, valamint a savasod�s egy�ttesen teszi t�nkre az �ce�nokat. S mindezt „csak" kieg�sz�ti p�ld�ul a t�lhal�sz�s... Mindennek a hat�sai a vil�g�ce�nokon minden�tt �rezhet�k.

Hasonl� helyzet �tven�tmilli� �vvel ezel�tt, a f�ldt�rt�neti �jkorban fordult el�: az akkori intenz�v felmeleged�st nevezik Paleoc�n-Eoc�n Term�lis (h�m�rs�kleti) Maximumnak, s akkor bolyg�nkat val�s�gos kl�ma-katasztr�fa s�jtotta. �llatfajok haltak ki, s kipusztult az �ce�nok �l�vil�g�nak nagy r�sze is. Csakhogy Alex Rogers professzor szerint a v�ltoz�sok mostani �teme j�val gyorsabb, �s p�ld�ul az �ce�nok oxig�nszintje 2100-ra alig h�t sz�zal�kosra zuhan!

Jane Lubchenco tengerbiol�gus, az amerikai Orsz�gos Oceanol�giai �s Atmoszf�rakutat� Hivatal kor�bbi igazgat�ja szerint egyes osztriga-telepeken m�r �rz�kelhet� a pusztul�s; ahol er�sebb a tengerv�z savasod�sa, p�ld�ul az Egyes�lt �llamok nyugati partjain�l, ott az osztrig�k nem fejl�dnek ki rendesen. Trevor Manuel, a d�l-afrikai korm�ny gazdas�gi minisztere - aki egy�ttal a korm�nyokat tan�csokkal ell�t� Glob�lis �ce�n Bizotts�g t�rseln�ke is - a mostani jelent�st f�lsiket�t� riad�nak nevezte, s hozz�tette: a korm�nyoknak gyorsan kell reag�lniuk, �gy, mint amikor nemzetbiztons�gi fenyeget�sek eset�ben l�pnek. Hossz� t�von ugyanis - �ll�tja a d�l-afrikai politikus - az �ce�nok pusztul�s�nak nemzetbiztons�gi k�vetkezm�nyei (is) lesznek.

Az IPSO tud�sai a vil�g mintegy k�tsz�z korm�ny�hoz int�ztek felh�v�st: 2015-ig dolgozzanak ki tervet, amelynek seg�ts�g�vel el�rhetik, hogy a vil�g �tlagh�m�rs�klete �venk�nt kevesebb, mint csup�n k�t Celsius fokkal emelkedj�k! �s emellett persze tegyenek meg mindent, p�ld�ul, a sz�ndioxid-koncentr�ci� cs�kkent�s�re, vagy a t�lhal�sz�s visszaszor�t�s�ra (ebben egy�bk�nt a komoly hal�szati iparral rendelkez� orsz�gok csaknem k�tharmada ludas). A vil�g�ce�nok hal�llom�ny�nak legal�bb hetven sz�zal�ka „t�lhal�szott", de a tud�sok szerint elegend� lenne t�bb ellen�rz�si jogot adni a helyi k�z�ss�geknek, s ez m�ris sokat seg�tene a jelenleg siralmas helyzeten. Tengeri term�szetv�delmi ter�leteket kellene kialak�tani, �s az �ce�nok jobb, hat�konyabb ellen�rz�s�re lenne sz�ks�g, ehhez viszont az egyes orsz�gok nemzeti hat�rait meghalad� (�s persze megfelel� jogokkal felruh�zott) szervezetre lenne sz�ks�g. 

„Az embereknek nem sok fogalmuk van arr�l, hogy milyen alapvet� szerepet is j�tszanak az �ce�nok a F�ld �kosziszt�m�j�ban. Fito-planktonok (szemmel nem is l�that� autotr�f �l�l�nyek) �ll�tj�k el� a l�gk�r oxig�nj�nek negyven sz�zal�k�t, p�ld�ul, �s minden �let kilencven sz�zal�ka az �ce�nokban van, az �ce�nokb�l ered. S mi, r�ad�sul, a vil�g e legnagyobb �kosziszt�m�j�nak egyes biok�miai folyamatait m�g alig ismerj�k" - fogalmazott a jelent�s k�zz�t�tele ut�n Alex Rogers professzor. Aki fontosnak tartotta azt is k�z�lni, hogy az�rt nem az ENSZ keretei k�z�tt v�gezt�k t�nyfelt�r� kutat�saikat, mert mindenk�ppen olyan tanulm�nyt akartak �ssze�ll�tani, amely politikai befoly�st�l teljesen f�ggetlen.