A szavazatok 99 sz�zal�kos feldolgozotts�ga alapj�n szerd�n hajnalban k�zz�tett r�szeredm�nyek szerint p�rtja 14 k�pvisel�i helyet szerzett a v�laszt�sokon, �s ezzel a 120 tag� kneszet harmadik leger�sebb frakci�j�t alak�thatja meg.

Az Iszrael B�t�nu p�rtnak minden bizonnyal d�nt� szerepe lesz a k�vetkez� korm�ny megalak�t�s�ban. A v�laszt�sok k�t legjobban szerepl� p�rtja, a jobbk�z�p Kadima �s a jobboldali Likud vezet�i - Cipi Livni, illetve Benj�min Netanjahu - k�z�l v�rhat�an az tud majd korm�nyt alak�tani, aki elnyeri Avigdor Liberman ultranacionalista vil�gi p�rtj�nak t�mogat�s�t.

"Libermanon m�lik, hogy ki alak�thatja meg a k�vetkez� korm�nykoal�ci�t. Aki mell� oda�ll, az lesz a k�vetkez� minisztereln�k" - v�li Menah�m Hofnung, a jeruzs�lemi H�ber Egyetem politol�gia professzora.

Az ultranacionalista telepes politikai csillag�nak emelked�s�t az eredm�nyezte, hogy az izraeli zsid�k n�vekv� bizalmatlans�ggal n�znek az orsz�g arab kisebbs�g�re. A t�voz� korm�ny nem �rt el halad�st a palesztinokkal folytatott megb�k�l�s �gy�ben, s a lakoss�g egyes csoportjai �h�tozni kezdtek egy kem�nykez�nek mutatkoz� politikai vezet� ut�n. Liberman ilyennek mutatkozik. K�vetelte p�ld�ul azon izraeli arab t�rv�nyhoz�k kiv�gz�s�t, akik tal�lkoztak palesztin radik�lis szervezetek vezet�ivel, �s szorgalmazta Ir�n �s Egyiptom bomb�z�s�t.

Elk�pzel�se szerint �jra kellene rajzolni az orsz�g hat�rait �gy, hogy a nagyr�szt arab lakta t�rs�gek a zsid� �llamon k�v�lre, palesztin fennhat�s�ga al� ker�ljenek. Azokat az arabokat, akik ezek ut�n is a zsid� �llam ter�let�n maradn�nak, h�s�gesk�re kellene k�telezni, s aki nem lenne hajland� letenni az esk�t, azt megfosztan�k szavazati jog�t�l �s eltiltan�k minden k�zhivatal visel�s�t�l.

Sokan rasszizmussal v�dolj�k, de leperegnek r�la a v�dak. Hab�r aligha tudja �rv�nyre juttatni minden elk�pzel�s�t a majdani �j korm�ny hivatali idej�ben, j� v�laszt�si szerepl�se nyilv�n belesz�l�si lehet�s�geket biztos�t neki az orsz�g k�lpolitik�j�ba. Mivel hajlamos a vit�kat kavar�, megoszt� kijelent�sekre, el�ret�r�se megterhelheti a zsid� �llam �s a nemzetk�zi k�z�ss�g viszony�t.

A most 50 �ves politikus Benj�min Netanjahu Likud-vezet� sikeres, 1996-os v�laszt�si kamp�ny�nak f� szervez�jek�nt, tervez�jek�nt "futott be" orsz�gos politikusk�nt. K�s�bb Netanjahu korm�nyf�i hivatal�nak vezet�je lett. F�leg a sz�nfalak m�g�tti politiz�l�s az er�ss�ge. Moldovai sz�let�s�, a volt Szovjetuni� ter�let�r�l bev�ndorolt be, m�g ma is er�s orosz akcentussal besz�li az �jh�ber (ivrit) nyelvet. A ciszjord�niai Nokdim telep�l�sen �l. 1999-ben hozta l�tre az Iszrael B�t�nu (Izrael az Otthonunk) p�rtj�t azzal a meghirdetett c�llal, hogy legyen politikai k�pviselete a volt Szovjetuni� ter�let�r�l �rkezett t�bb mint egymilli� bev�ndorl�nak. Az�ta p�rtj�nak parlamenti ereje csaknem megn�gyszerez�d�tt, �s m�r j�csk�n t�lny�lik befoly�sa a Szovjetuni�b�l bev�ndoroltak k�z�ss�g�n.

"Minden h�bor� ut�n er�sebb lesz a jobboldal" - magyar�zta Liberman p�rtj�nak el�ret�r�s�t Ze�v Sternhell professzor, a H�ber Egyetem professzora, nyilv�n az izraeli hadsereg december v�g�n �s janu�rban lezajlott g�zai �vezeti hadm�velet�re utalva.