Haz�nkban, abban az orsz�gban, ahol a beregsz�szi zsid�k, 11.000 ember deport�l�s�t parancsnoki beoszt�sban v�gz� Kecsk�si Tollas Tibor csend�r f�hadnagyot illetve a h�bor�s b�ntettek�rt t�voll�t�ben hal�lra �t�lt Wass Albert gr�fot 1990 ut�n magas �llami kit�ntet�sben r�szes�tett�k, �s az�ta is folyamatos a Hungarista �llam egykori vezet�inek rehabilit�l�s�t c�lz� igyekezet – a t�nyfelt�r�s szinte hi�baval� tev�kenys�g… �js�g�r�k�nt azonban az objekt�v t�j�koztat�s k�telezetts�ge arra k�sztet, hogy a rendelkez�semre �ll� ismereteket, dokumentumokat, levelez�seket, kutat�si anyagokat a nyilv�noss�g el� t�rjam - azokat az inform�ci�kat is, melyek magyar�zat�t adj�k a felel�ss�gre von�s elmarad�s�nak �s a radik�lis nacionalizmusnak nevezett nemzetiszocialista szervezked�s „jog�llami” kezel�s�nek.

(A dr. K�p�r�-dosszi�t ismertet� sorozatunk els� r�sz�ben a k�s�bbi t�m�k egy-egy fejezet�b�l id�z�nk r�viden – hiszen az elm�lt 66 esztend�t teljes anyag�t, k�z�tt�k a h�bor�s b�ntettek felt�r�s�t nehez�t� k�r�lm�nyek ismertet�s�t csak ilyen form�ban k�zvet�thetj�k Olvas�inkhoz. – A Szerk.) A Simon Wiesenthal K�zpont jeruzs�lemi irod�j�nak vezet�je, a holokauszt b�n�seit �ld�z� Efraim Zuroff 2009 els� heteiben a politikai akarat hi�ny�val magyar�zta azt, hogy a Magyarorsz�gon �l�, h�bor�s b�n�kkel v�dolt dr. K�p�r� S�ndort nem �ll�tj�k b�r�s�g el�, �s ki sem adj�k azoknak az orsz�goknak, ahol k�szek lenn�nek �t felel�ss�gre vonni…

A h�bor�s �s emberis�g ellenes b�n�ket elk�vet�k pereinek lefolytat�s�r�l rendelkez� Nemzetk�zi Katonai T�rv�nysz�k alapszab�lya – melyet Magyarorsz�g is jogrendj�be iktatott – az els� olyan nemzetk�zi dokumentum volt, amelyben a h�bor�s b�ntetteket �s az emberis�g elleni b�ncselekm�nyeket szab�lyozt�k. Ilyenform�n ezek az alapszab�lyok b�ntet�jogi keretet ny�jtottak (s ny�jtanak napjainkban is) a b�ncselekm�nyek sz�mtalan sz�mos kateg�ri�ja sz�m�ra, melyek a nemzetk�zi jog oltalma alatt b�ntet�s t�rgy�t k�pezt�k, illetve k�pezik. Az emberis�g ellen elk�vetett b�n�k egyetemes b�ncselekm�nyek, mivel ak�r h�bor�ban, ak�r b�k�ben t�rt�n� elk�vet�s�k b�ntethet�. – A h�bor�s b�n�kh�z hasonl�an az emberis�g ellen elk�vetett b�ncselekm�nyekre sem a b�nv�di elj�r�s, sem a b�ntethet�s�g tekintet�ben nem vonatkozik az el�v�l�s.

Haz�nkban, abban az orsz�gban, ahol a beregsz�szi zsid�k, 11.000 ember deport�l�s�t parancsnoki beoszt�sban v�gz� Kecsk�si Tollas Tibor csend�r f�hadnagyot illetve a h�bor�s b�ntettek�rt t�voll�t�ben hal�lra �t�lt Wass Albert gr�fot 1990 ut�n magas �llami kit�ntet�sben r�szes�tett�k, �s az�ta is folyamatos a Hungarista �llam egykori vezet�inek rehabilit�l�s�t c�lz� igyekezet – a t�nyfelt�r�s szinte hi�baval� tev�kenys�g… �js�g�r�k�nt azonban az objekt�v t�j�koztat�s k�telezetts�ge arra k�sztet, hogy a rendelkez�semre �ll� ismereteket, dokumentumokat, levelez�seket, kutat�si anyagokat a nyilv�noss�g el� t�rjam - azokat az inform�ci�kat is, melyek magyar�zat�t adj�k a felel�ss�gre von�s elmarad�s�nak �s a radik�lis nacionalizmusnak nevezett nemzetiszocialista szervezked�s „jog�llami” kezel�s�nek.

(A dr. K�p�r�-dosszi�t ismertet� sorozatunk els� r�sz�ben a k�s�bbi t�m�k egy-egy fejezet�b�l id�z�nk r�viden – hiszen az elm�lt 66 esztend�t teljes anyag�t, k�z�tt�k a h�bor�s b�ntettek felt�r�s�t nehez�t� k�r�lm�nyek ismertet�s�t csak ilyen form�ban k�zvet�thetj�k Olvas�inkhoz. – A Szerk.)

Mi t�rt�nt a Sajk�svid�ken?

M�r j�val a hitleri Harmadik Birodalom szempontj�b�l d�nt� jelent�s�g�nek bizonyult szt�lingr�di veres�get, az �szak-afrikai front �sszeoml�s�t megel�z�en a sz�vets�ges Magyar Kir�lyi Honv�ds�g �s a Magyar Kir�lyi Csend�rs�g alakulatai 1941 december�ben, valamint 1942 janu�rj�ban s�lyos harcokat v�vtak a megsz�llt jugoszl�v ter�leteken tev�kenyked� partiz�nokkal, melyek sor�n mindk�t r�szr�l jelent�s vesztes�gek voltak. – A partiz�negys�gek (a Honv�delmi Miniszt�rium Vez�rkari F�n�ks�g iratai alapj�n) 1942. janu�r 6-ra nagyobb katonai akci�t szerveztek, melynek sor�n vissza akart�k foglalni B�csk�t. – Mivel a magyar vesztes�gek alig egy h�nap leforg�sa alatt el�rt�k az 1200 f�t, a Vez�rkari F�n�ks�g 2. Nyomoz� Oszt�ly�hoz beosztott tiszt (F�thy cs. alezredes) jelent�se alapj�n a vez�rkar f�n�ke, vit�z Szombathelyi Ferenc vez�rezredes az eg�sz B�csk�t hadm�veleti ter�lett� nyilv�n�totta: elrendelte a tisztogat�st �s a megtorl�st. – A Vez�rkari F�n�ks�g az akci� f�bb ir�ny�t�j�ul Feketehalmy-Czeydner Ferenc alt�bornagyot, Grassy J�zsef vez�rkari ezredest, De�k L�szl� ezredest �s Z�ldy M�rton csend�rsz�zadost jel�lte ki. 1942. janu�r 20-ra �jvid�kre �rkeztek a razzi�hoz sz�ks�ges katonai-csend�ri er�k, k�zt�k dr. K�p�r� S�ndor csend�rtiszt, akik az eg�sz v�rost kiv�lr�l hermetikusan lez�rt�k, ugyanakkor a Duna-partot a folyam�rs�g alakulatai biztos�tott�k.

A razzia janu�r 21-�n kezd�d�tt, ebben k�t tansz�zad, az �jvid�ki �s mak�i, valamint a szeksz�rdi csend�rtiszti iskol�t�l egy szakasz vett r�szt, dr. K�p�r� S�ndor sz�zadost – a mak�i csend�rtiszti iskola tan�r�t – a kutat� j�r�r�k k�z� osztott�k be. Kaptak egy hossz� n�vsort, melyben a letart�ztatand�k adatai szerepeltek, de emellett �r�zetbe kellett venni azokat a szem�lyeket is, akik nem tudta mag�t kell�k�ppen igazolni vagy partiz�ngyan�snak bizonyult. – A tisztogat�st m�r a kezdetekt�l fogva Feketehalmy-Czeydner �s tisztt�rsai (k�z�tt�k dr. K�p�r� S�ndor is) �nhatalm�lag kiterjesztett�k a k�rnyez� k�zs�gek – Zsablya, Csurog, Mozsor, �becse – szerb �s zsid� lakoss�g�ra, a v�rengz�s sor�n t�bb ezer b�n�z�nek illetve partiz�nnak min�s�tett embert, tov�bb� �rtatlan polg�ri szem�lyeket l�ttek agyon a ny�lt utc�n vagy l�ttek bele a jeges Dun�ba v�gott l�kekbe. Az �jvid�ki razzi�nak nevezett megtorl�sok sor�n a k�s�bbi hivatalos magyar adatok szerint a honv�d- �s csend�ralakulatok 3340 els�sorban szerb polg�ri lakost gyilkoltak meg, k�zt�k 729 n�t, 299 id�s embert �s 147 gyermeket. A halottak k�z�tt volt mintegy 700 zsid� sz�rmaz�s� szem�ly is. (A leg�jabb szerb t�rt�n�szi adatok a genoc�dium �ldozatait illet�en 3. 808 szem�lyt jel�lnek – ezek k�z�l 2. 578 szerb, 1. 068 zsid�, 64 roma, 31 ruszin, 21 magyar �s 15 orosz nemzetis�g�ek voltak.)

Az �jvid�ki – zsablyai, csurogi, mozsori �s �becsei – esem�nyek m�r a m�sodik vil�gh�bor� idej�n is botr�nyt kavartak, ez�rt Horthy Mikl�s korm�nyz� e k�nyszerhelyzetben 1943 december�ben a VKF B�r�s�ga el� �ll�tatta a legf�bb felel�s�ket: vit�z Feketehalmy-Czeydner Ferenc ny�. alt�bornagyot, vit�z Grassy J�zsef magyar kir�lyi vez�r�rnagyot, vit�z De�k L�szl� ny�. ezredest, Horkay J�zsef �s vit�z Ga�l Lajos csend�r ezredeseket, vit�z B�thory G�za �s F�thy Ferenc ny�. csend�r alezredeseket, St�p�n L�szl�, dr. Kun Imre, dr. Cs�ky J�zsef, Bandur K�roly, dr. Kacskovics Bal�zs, dr. K�p�r� S�ndor, dr. Z�ldy M�rton magyar kir�lyi csend�r sz�zadosokat, valamint Gerencs�r Mih�ly magyar kir�lyi csend�r f�hadnagyot. A nevezetteken kiv�l kb. 200 honv�d �s csend�r ellen is b�r�s�gi elj�r�s indult. A f� felel�s�ket a t�rgyal�sok sor�n hal�lra �t�lt�k – dr. K�p�r� S�ndor 10 �v b�rt�nb�ntet�st kapott – de az �t�leteket nem tudt�k v�grehajtani, mert az el�t�ltek egy r�sze N�metorsz�gba, a Harmadik Birodalomba menek�lt (�k az SS szolg�lat�ba �lltak). 1944. m�rcius 19-e ut�n, Magyarorsz�g n�met megsz�ll�s�t k�vet�en az �sszes perbe fogott honv�d- �s csend�rtiszt visszakapta rangj�t �s ism�telten szolg�lati viszonyba ker�ltek.

A n�met megsz�ll�st k�vet�en viszonylag kor�n, m�r 1944 �prilis�t�l elkezd�d�tt a magyarorsz�gi �s a magyar fennhat�s�g alatt l�v� idegen orsz�gr�szekben �l� zsid�k deport�l�sa. – A Szt�jay-korm�ny bel�gyminisztere, Jaross Andor m�r a horogkeresztes inv�zi� m�snapj�n utas�totta a csend�rparancsnoks�gokat, hogy �ll�ts�k �ssze a ter�let�k�n �l� zsid� szem�lyek „egybe�ll�tott kimutat�s�t”, majd azokat k�ldj�k meg l�trehozott 6 m�veleti (deport�l�si) z�na illet�kes parancsnoks�g�nak. Kv�zi deport�l�sokra – a zsid� munkaszolg�latosok k�nyszermunk�j�nak �s k�nyszerlakhely�nek kijel�l�s�re – m�r 1943 els� negyed�v�t�l kezd�d�en sor ker�lt: Dietrich von Jagow budapesti n�met nagyk�vet igen j� kapcsolatokat tartott fenn a Magyar Kir�lyi Honv�ds�g �s a Magyar Kir�lyi Csend�rs�g fels� vezet�ivel, rendelkez�s�re �llt a n�metbar�t, nemzetiszocialista szellemis�g� honv�d- �s csend�rtisztek n�vsora. (Gr�f Wass Albert sem tett m�st Brass�ban �s Kolozsv�ron, mint dr. K�p�r� S�ndor �jvid�ken vagy Kecsk�si Tollas Tibor Beregsz�szon – egyazon list�n szerepeltek Berlinben, megb�zhat� sz�vets�gesk�nt ismert�k �ket a Harmadik Birodalomban.)

Kenedi J�nos kutat� Mogyor� Andr�shoz, Halmai G�borhoz, Gavriel Bar-Shakedhez �s a hozz�m is eljuttatott levele szerint a VKF/2 �ltal fel�ll�tott „rep�l� b�r�s�g” 1943. december 14-�n megkezdett t�rgyal�s�nak (kivonatos) jegyz�k�nyve �s �t�letei az 1942. janu�ri �jvid�ki m�sz�rl�s elk�vet�i (k�zt�k dr. K�p�r� S�ndor) ellen fellelhet� a Honv�delmi Lev�lt�rban HM HL 1942-8/e; 4903/eln. valamint a 1943-1-69 eln. jelzetsz�m alatt. Ebben, egyebek mellett, az �ll, hogy „sz�m�ra nem volt egy�rtem�, hogy egy katonai eligaz�t�son elhangzik az ’�sztassuk le a Dun�n �ket’ parancs, akkor az illet� honv�d- vagy csend�rtisztnek tudnia kellett arr�l, hogy mi fog t�rt�nni azokkal, akiket el��ll�tottak majd a Dun�hoz hurcolt�k �ket…” Id�znem kellett ezt az inform�ci�t az�rt is, mert a n�met megsz�ll�st k�vet�en, 1943. m�rcius 19. ut�n a Szt�jay- majd a Sz�lasi-korm�nyok idej�n kapott deport�l�si parancsok v�grehajt�sa alkalm�val se lehettek k�ts�geik a honv�d- �s csend�rtiszteknek az �r�zetbe vett, bevagon�rozott zsid�k sors�t illet�en.

Dr. K�p�r� S�ndor �nmaga v�delm�ben

Az ODESSA (Organisation der ehemaligen SS-Angeh�rigen), de az sem kiz�rt, hogy a hasonl� feladatokat v�gzett HMH (Hungarista Mozgalom H�rszolg�lata) seg�ts�g�vel Argent�n�ba sz�k�tt h�bor�s b�n�s Buenos Aires-ben vetette pap�rra az al�bbiakat:

„T�bb, mint negyven �v t�vlat�b�l �rom ezeket a sorokat, hogy a szemtan� hiteless�g�vel r�gz�tsem azokat az esem�nyeket, melyeknek elb�r�l�s�t a t�rt�nelem lesz hivatva objekt�ven ki�rt�kelni… A razzia 1942. Janu�r 21-�n kezd�d�tt, �s az els� k�t napon nem t�rt�nt semmi t�lkap�s. Janu�r 23-�n d�lel�tt Feketehalmy alt�bornagy �s Grassy J�zsef vez�r�rnagy parancsa alapj�n honv�d-alakulatok g�pkocsin a Levente Otthonban l�v� foglyokat kivitt�k a Duna-partra, l�ket v�gtak a Duna jeg�n �s a kiv�gzetteket el�sztatt�k. A kiv�gz�seket kiz�r�lag honv�d-alakulatok hajtott�k v�gre, �s azon egyetlen csend�r sem volt jelen. A r�szemre kiosztott ter�leten nem volt egyetlen fegyverhaszn�lat sem, miszerint eg�sz �jvid�ki tart�zkod�som alatt egy hull�t sem l�ttam. – Ellenben, hogy a razzia sor�n k�teless�gszer�en j�rtam el, arra szolg�ljon a k�vetkez� eset, melyre ma, negyven �v m�lt�n is vil�gosan eml�kezem: Tudom�somra jutott, hogy a Rex Sz�ll�ban, ahol �ppen el voltam sz�ll�solva, egy honv�d j�r�r illeg�lisan m�k�d�tt. Oda siettem �s a sz�ll� tulajdonosa lak�s�ban ott tal�ltam Tanursich sz�ll�-tulajdonost, aki csal�dj�val egy�tt bund�ban, fel�lt�zve, egy kis k�zit�sk�val �tra k�szen �llt. A fosztogatni akar� banda vez�re Pozdor z�szl�s volt, akit r�gt�n f�lreh�vtam, �s megk�rdeztem t�le, hogy ’Mit jelentsen ez a helyzet?’ – � erre azt v�laszolta: ’Viszem ki �ket a Duna-partra!’ Mivel a Tanursich csal�d ellen semmif�le v�d nem mer�lt fel, ez�rt a z�szl�snak csak annyit mondtam, hogy ’Takarodjanak innen!’ – mire band�j�val egy�tt kivonult a sz�ll�b�l. Bevonul�som ut�n jelentettem az esetet Ga�l �rnagynak, a Tanursich csal�dnak pedig azt mondtam, hogy ’N�zz�k meg, megvan-e minden�k, vetk�zzenek le, �s maradjanak otthon nyugodtan!’

1943 november�ben id�z�st kaptam a VKF K�l�nb�r�s�g�t�l el�zetes kihallgat�sra, Szegedre, ahol Gazda sz�zados �s Jolsvai f�hadnagy hadb�r�k m�r mint gonosztev�t kezeltek. A f�t�rgyal�s 1943. december 8-�n kezd�d�tt. Csend�r�kre az illet�kes parancsnok a csend�r�k fel�gyel�je volt. – Ennek dac�ra a vez�rkari f�n�k teljesen t�rv�nyellenesen , �nhatalm�lag a VKF K�l�nb�r�s�ga �ltal vont felel�ss�gre… A t�rgyal�s csak h�z�dott, �s imm�r (1944) janu�r k�zep�hez �rt�nk. Mivel m�g mindig szabadl�bon voltunk, valaki azzal a h�rrel j�tt, hogy aki akar k�z�l�nk, az �tmehet N�metorsz�gba, mert a n�metek �tvesznek rangunkkal egy�tt. Megmondt�k a helyet �s a pontos id�t, mikor mehet�nk…

Sajnos, mivel ’h�bor�s b�n�s’ lettem, �letem nagy r�sz�t haz�mt�l t�vol, sz�m�zet�sben kellett le�lnem. B�szk�n vallom magam csend�rnek, �s haz�m ir�nti szeretetb�l szolg�ltam. �jvid�ken m�g v�letlen�l sem l�ttam egy hull�t sem, nemhogy r�szt vettem volna a v�rengz�sekben.”

Amit dr. K�p�r� S�ndor Argent�n�ban m�r elfelejtett, azt az 1943-as, Szegeden lefolytatott peranyag tartalmazza: a Tanursich (Tanurdzic) csal�d – a v�dlott, dr. K�p�r� cs. sz�zados k�r�se ellen�re sem volt hajland� tan�vallom�st tenni, a csend�rtiszt �ll�t�sait al�t�masztani.

Gavriel Bar-Shaked (Yad Vashem- munkat�rs) nyilatkozata

„Alapos el�k�sz�t�s ut�n utaztam 1989 november�ben Budapestre, egy�tt Serge Klarsfelddel. A Bel�gyminiszt�riumban el�sz�r Tuttos S�ndor (s�c!), a jogi oszt�ly f�oszt�lyvezet�je fogadott, aki v�gigk�s�rt minket az �p�letegy�ttes tetej�n l�v� k�t kupolateremben, �s az odavezet� termeken, ahol Klarsfeld �s �n t�rdig j�rtunk a sz�thajig�lt iratok k�z�tt. Tuttos ezredes sz�tt�rt karokkal mutatta a p�nikszer� iratsz�r�s eredm�ny�t, megengedve, hogy megn�zhessek egyet-kett�t (ami a kezembe ker�lt, az mind az 1950-es �vek elej�r�l volt). Ezekut�n bevitt az egyedi rendezett terembe, ahol katal�gus szekr�nyek tucatjai �lltak, mondv�n, hogy itt t�rolj�k a csend�rs�g szem�lyi anyagait… Ezut�n fogadott minket Csikos J�zsef ezredes, a BM III/2-es oszt�ly vezet�je. Rajta k�v�l t�bb munkat�rsa is ott volt, t�bbek k�z�tt Sersli S�ndor �s Baczoni G�bor. Miut�n hossz� t�rgyal�st folytattunk (az ezredes- SZ. K. T.) meg�g�rte, hogy k�t nap m�lva bemutatja a bels� kutat�s eredm�ny�t… Mivel nyilv�nval� volt, hogy csak ’tesztelni’ akarj�k Klarsfeldet, meg�llapodtunk, hogy a demokratikus v�laszt�sok napj�n t�r�nk vissza, hiszen akkor majd mindenki teljes felel�ss�get tud v�llalni az �j �s szabad Magyarorsz�g szellem�ben…

1990 m�rcius�ban egy�tt �rkeztem Herbstn� Krausz Zoric�val, aki a jerzs�lemi Yad Vashem Int�zetben a munka komputeriz�l�s�t v�gezte. – Miel�tt Csikossal tal�lkotunk volna, t�j�koztattam az �gyr�l Jeszenszky G�z�t, mint kijel�lt k�l�gyminisztert. Csikos lelkesen mosolyogva fogadott, k�z�lte hogy nyomon vannak, be�lhetek a T�K (titkos �gykezel�s – SZ. K. T.) szob�ba �s k�t markos munkat�rs ruh�skosarakkal fogja felhordani az eg�sz anyagot… Ism�t nyomozati anyagokat kaptam, de ez�ttal olyanokat, amelyben becsatolva eredeti iratok is voltak, mint pl. Ferenczy L�szl� csend�ralzredes letart�ztat�si �s h�zkutat�si dosszi�ja – de emellett hoztak l�tsz�lag nem kapcsol�d� anyagokat is, nem akarom fejtegetni az esetleges sz�nd�kot…,v�g�l Csikos �jabb halad�kot k�rt, k�t h�napot. - Besz�ltem Farkas Vladimirral, P�ter G�borral �s feles�g�vel, Simon Jol�nnal illeve Tim�r Istv�nnal, �s mindenki meger�s�tette, hogy a csend�rs�g VII. k�zbiztons�gi oszt�ly�nak, valamint a k�zponti nyomoz� oszt�ly�nak az anyagai megvannak…

A (k�vetkez�) 1990. m�jusi tal�lkoz�ra megszerezt�k Vihar B�la tan�vallom�s�t a Baky- �s Endre-perb�l, ahol pontosan elmondta, hogy a n�vlist�k l�teznek (ami perd�nt� volt). Mivel a protokoll r�vid�tett, elmentem Gomb�r Csaba akkori RTV-eln�kh�z, aki berendelte az eg�sz technikai g�rd�t annak rekonstru�l�s�ra, hogy hov� ker�ltek a n�pb�r�s�gi hangfelv�telek. Bent a szob�ban azt �ll�tott�k (ism�t!…), hogy az �VH ’fellap�tolta’ a hanglemezeket egy teheraut�ra, err�l persze az �tad�si napl� v�letlen�l nem eml�kezik meg, de kint egy szakavatott kin�zet� hangm�rn�k egyszer�en k�z�lte velem, hogy �k mindent lem�soltak �s mint priv�t gy�jtem�ny megvehet�…

1992-ben Csikos J�zsef �s Sersli S�ndor a Yad Vashembe l�togattak �s egy�ttm�k�d�si szerz�d�st �rtak al� Boross P�ter miniszter javaslat�ra, ami lehet�v� tette volna a h�bor�s b�n�s�k list�j�nak �tad�s�t. A Yad Vashem Lev�lt�r akkori igazgat�ja S�gv�ri �gnest k�rte fel magyarorsz�gi k�pvisel�nek, aki bizalmas �rtes�l�ssel igazolta, 1992 elej�n, hogy a list�k v�ltozatlanul a Bel�gyminiszt�riumban vannak. 2002. november�ben Klarsfeld tal�lkozott dr. Lamperth M�nika bel�gyminiszterrel. � meg�g�rte, hogy utas�t�st ad a list�k ism�telt megkeres�s�re. B�r tudtuk, hogy az anyag sohasem hagyta el a BM k�zponti �p�let�t, m�gis Klarsfeld hozz�j�rult, hogy sor ker�lj�n egy ilyen diplomatikus keresg�l�sre, b�zva abban, hogy imm�r nem egy �jabb huzavona el�tt �llunk. – A k�vetkez� �t h�napon kereszt�l �lland� hat�rid�m�dos�t�sokat k�rtek azzal, hogy a szak�rt�k m�g mindig nem �rt�k meg a v�lasz v�gs� verzi�j�t… V�g�l 2003. �prilis�ban v�laszolt P�l Tibor politikai �llamtitk�r, hogy Klarsfeld j�het megtekinteni a ’sporiadikus’ anyagokat az Orsz�gos Lev�lt�rban �s az �jonnan �tvedlett �llambiztons�gi Lev�lt�rban. Klarsfeld engem k�rt meg, hogy menjek el a k�t c�mre. – El�sz�r az �llambiztons�gi Lev�lt�rba mentem, ott Gyarmati Gy�rgy helyett Baczoni G�bor fogadott, aki m�r az 1989-es tal�lkoz�kon is szerepelt, �s �gy t�nt, hogy az eg�sz BM Lev�lt�r sz�rke eminenci�sa illetve az eg�sz �gy ker�kk�t�je. A legszem�rmetlenebb�l letagadta, hogy a politikai �llamtitk�r (P�l Tibor) egy�ltal�n k�rte �ket valamire, s�t, (sz� szerint id�zve) azt mondta: ’Lehet nektek a magyar politikusokkal ak�rmennyi ….. tal�lkoz�tok, az nem fog rajtatok seg�teni!’ Ezut�n mentem el az Orsz�gos Lev�lt�r megb�zott f�igazgat�j�hoz, dr. Koroknaihoz, aki szint�n k�z�lte, hogy P�l Tibor nem �rt nekik semmit. Nem volt m�s v�laszt�som, mint elmenni a BM-be, besz�lni P�llal. Ott a titk�rn�je k�z�lte, hogy az �llamtitk�r �r nem tal�lhat�… 2004-ben, mintegy v�letlen�l, dr. Hovari J�nos nagyk�vet k�rt egy megbesz�l�st dr. Cynthia Haft-tal, hogy az Izraelben tart�zkod� dr. Gecs�nyi Lajos, az Orsz�gos Lev�lt�r f�igazgat�ja szem�lyes kapcsolatot vegyen fel Klarsfelddel. A tal�lkoz�n �n is r�szt vettem. – Ez volt az els� eset, hogy magyar r�szr�l egyenesen tagadt�k a list�k l�tez�s�t.”